Kecskeméti Közlöny, 1920. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-15 / 11. szám
Kecskemét, 1920. január 15. Csütörtök. évfolyam II. szám?. HECSKEMÉTI KÖZLÖNY Előfizetési ára: Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE Szerkesztőség : III. ker., Szabadság-tér Egész évre.........................120 kor. . , . o o 1. szám, II. emelet 3 ajtó. o . Fél évre...............................60 „ Egyes számára 50 fillér - Megjelenik minden nap Kiadóhivatal: Arany János-u. 6. sz. Oktatásügyi reformok. (Két közlemény.) II. A középiskolai reform előkészítésére vonatkozó rendeletben a miniszter 8 főkérdés útján igyekszik a tanárságnak nézeteit és közfelfogását megismerni. Igen helyesen ! Mert ily módon minden iskola és minden tanár kénytelen lesz a nemzetnek ezen életbevágó ügyével foglalkozni. Reméljük, hogy a tanárság javaslataiban a magyar nemzet géniusza fog megnyilatkozni és nem kapnak helyet sem a szobatudósok ködös elméletei, sem az „intellektüellek“, „modernek" és egyéb nemzetköziek világboldogító (!) eszméi. Elvégre a szellemi táplálkozás terén is áll az, ami az anyagin, hogy t. i. bár az emberi táplálékokat valamennyi műveit nemzet ugyanazon anyagokból készíti és kapja, mégis a magyar konyha más, mint bármely másik nemzeté. A 8 főkérdés között vannak olyanok is, amelyekre nézve a nagyközönség, a tanuttató szülők véleményét — ha ugyan van ilyen is — kívánatos volna ismerni. Mert pl. nem csupán közérdekből, hanem az illető szülőkre nézve is igen fontos, vájjon a gyermek jövendő pályájáról 10 avagy 14 éves korában kell-e dönteni s a megfelelő iskolafajtaszerint választani? Evvel kapcsolatos és minden szülőt igen közelről érdekel az a másik kérdés, várjon „helyes és szükséges-e, hogy a nemzet serdülő tagjai annyiféle iskolában tanuljanak nem egyféleképen oly ismereteket, amelyekre minden polgárnak egyaránt szüksége van ?“ Ami más szóval azt a kérdést is magában foglalja, nem volna-e helyesebb, ha a középfokú oktatás a 14-ik életévig egységes lenne és csak azután tagozódnék többfelé a különböző foglalkozások és életpályák szerint, — avagy nem volna-e jobb az általános népoktatást a 14-ik életévig kitolni és a középiskolai oktatást a 14—18-ik évekre áttenni ? Ezek a kérdések nem csupán a magyar közművelődés és a keresztény nemzeti szellem erőteljes megalapozása szempontjából fontosak, hanem a taníttatással járó anyagi terhek miatt is minden szülőt igen közelről érdekelnek. Nem kevésbé közérdekű a miniszternek az a kérdése, indokolt és célszerű-e annyira különböző fejlettségű (10—18 éves) tanulóknak együtttartása, mint ez a gimnáziumban és reáliskolában történik ? Mert bizonyos, hogy máskép kell fegyelmezni és nevelni a 10—14 éves gyermeket, mint a 14—18 éves ifjút. Amott alighanem több családiasságra és atyai szigorra, emitt pedig több megértésre, bizalomra és atyai jó tanácsra volna szükség. Tekintettel a proletárdiktatúra alatt történtekre, de még általános nemzetnevelési szempontból is igen fontos és találó az a kérdés, hogy „van-e érezhető különbség a gimnáziumi és reáliskolai tanfolyamot végzettek között értelmiség, jellem, hagyományainkhoz való ragaszkodó és haladásunk tudatos akarása tekintetében?“ Csakhogy erre a kérdésre a tanárságon kívül a nagyközönség, kivált a különböző hivatalok vezetőinek véleményét és tapasztalatát is jó volna ismerni. Igen valószínű, hogy a középiskolai reform ezen kérdéseivel kapcsolatban a tanárság körében felújul a küzdelem a latin és görög nyelvnek, mint középiskolai tantárgyaknak, barátai és ellenzői között. De ez nem baj. Sajnálni lehet, hogy a miniszter a heti tanórák számára nézve is meg nem kérdezte a tanárságot. Mert az bizonyos, hogy középiskolai ifjúságunk túlságos sok időt tölt az iskolában, sokszor fáradtan, kimerülten és unottan tér onnan haza. Ez pedig semmiképpen sem hasznos és kívánatos. Egyébiránt a tanárság e tekintetben is megteheti, ha szükségesnek látja, észrevételeit és javaslatait. Végezetül megjegyezzük, hogy óhajtandó volna, ha a helybeli középiskolák tanári testületei a középiskolai reformra vonatkozó javaslataik lényegét nyilvánosságra bocsátanák. Ezzel bizonyára érdeklődést keltenének városunk lakossága körében az ügy iránt és hozzájárulnának némi oktatásügyi közvélemény kialakulásához. Pásthy Károly. A fővezért fogadó bizottság közleményei. A központi bizottság és az alakult számos különböző bizottságok állandó működésben vannak. Közleményeik számára a fenti rovatot nyitottuk. — Kérjük a tanyán lakó magyar leányainkat, hogy árvalányhajat gyűjtsenek s mihamarább szolgáltassák be a Kath. Leányklub, vagy a Prot. Egyesület helyiségébe. A fogadtatást rendező bizottság felkéri a közönséget, hogy akinek esetleg még karácsonyfa van birtokában, ezeknek ágait őrizze meg, mert a fogadtatásnál szükség lesz rájuk. Az ágak összegyűjtéséről a bizottság később fog intézkedni. A propaganda bizottság tagjai csütörtökön délutn 4 órakor a városháza bizottsági termében közgyűlést tartanak. Lapunk útján befolyt hazafias adományok A Nemzeti Hadseregnek 100 koronát kaptunk a következő lelkes hangú őszinte igaz magyar lélekből fakadó sorok kíséretében : „Kényezik szemem, hogy többet nem adhatok Nemzeti Hadseregünk részére csekély 100 K. Deresedik már a fejem, mert 51 tavasz múlt el felette, de ereimben még ifjú vér forr s ha kell, megyek! Néked adom hazám, amim még van : az életem!“ Kelet és aláírás. Szőlősgazda ifjak az 1920. jan. 11-én tartott mulatságának tiszta jövedelme 1500 kor., Tóth Zsigmond gyümölcskereskedő 500 kor., Búza Kiss Pál 50 kor., Ifj. Lutus László 200 kor., Széchenyi N. János kereskedő 200 kor., dr. Dömötör István 1000 korona. Oroszországi foglyaink hazaszállittatására: aranyat—ezüstöt: Uffholz Józsefné 10 db egy koronás ezüstpénz, 1 db arany 10 koronás, 1 db aranygyűrű, 1 db ezüst lánc, Tóth Zsigmond gyümölcskereskedő 1 db aranylánc, Joó Sárika 5 koronás ezüstpénz és 20 kor., Széchenyi N. János kereskedő 100 kor. és 16 kor. ezüst pénz, Kemény Pálné 100 kor., Dudogh Imréné urréti lakos 90 db ezüst 1 koronás, 1 darab arany 10 koronás Az olaszoknál hadifogságban lévő magyarok száma az olasz kormány legutóbbi közlése szerint összesen 82,000-et tett ki, ezek közül 1919. szeptember 23-ig hazabocsájtottak megszökött és elhalt 6500 ember, 1919. szeptember 23-tól december 2-ig hazabocsájtottak 73,500 embert, úgy, hogy a még elszállításra váró magyarok száma kb. 2(X)0-re tehető. Miután ezen híradás a dec. 2 iki adatokat tartalmazza, a hazaszállítás pedig azóta is folyik, igen valószínű, hogy már minden foglyunk hazaért, avagy legrövidebb idő alatt visszatér. Az alsó (n-ik) kerület szavazatszedő bizottságai: II. A szavazásra vonatkozó tudnivalók: A kecskeméti 11. (alsó) választókerületben 16 szavazatszedő küldöttség fog működni a következő beosztás szerint: 1. Az első szavazatszedő küldöttség elnöke Faragó Béla, (lakása III. ker., Árvaház), helyettes elnöke dr. Farkas Béla, lakása 111., Szabadság-tér 1.), jegyzője Sárkány Pál tanító, (lakása 111., Széchenyikörút 52.), helyettes jegyzője Biró Gyula városi erdőhivatali tisztviselő, (lakása Sétatér utca 6.), akik a 111. ker. Koháry-utca, 8. sz. alatt levő városi zálogintézetben fognak működni. 2. A második szavazatszedő küldöttség elnöke Gazsó Rezső, az Osztrák Magyar Bank főnöke, (lakása I, Katona-tér 1.), helyettes elnöke Pólyák János birtokos, (lakása 11., Mária-körút 20.), jegyzője Virágh László pénzintézeti tisztviselő, (lakása II. ker., Téglagyár utca 1.), helyettes jegyzője Domokos Ferenc építőiparos, (lakása 11., Mária-körút 17.), akik a 11., (Máriaváros), máriavárosi iskolában fognak működni. 3. A harmadik szavazatszedő küldöttség elnöke Pásthy Károly nyug. isk. igazgató, (lakása 111., Hosszú-utca 24.), helyettes elnöke Csősz József ip. test. jegyző, (lakása Kádár-utca 3.), jegyzője Révay László h. igazgató, (lakása 111., Széchényi-tér 1.), helyettes jegyzője O. Gyenes János gazdálkodó, (lakása 1., Burga-utca 8.), akik az 1., Kisfaludy utca 6. sz. háznak, a keresk. ifjak által birt lakrészében fognak működni. 4. A negyedik szavazatszedő küldöttség elnöke Farkas Ignác gyógyszerész, (lakása Szabadságtér 1. sz.), helyettes elnöke Tassy Péter birtokos, (lakása VII., Rávágy tér 8.), jegyzője Bérczy József népisk. igazgató , (lakása 1., Ladányi-utca 8.), helyettes jegyzője D. Kovács János kovácsmester (lakása VII., Batthyányi utca 28.), akik a Vll., Szegediút 1. sz. házban fognak működni. 5. Az ötödik szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Jámbor József ügyvéd, (lakása 1., Kádár-u. 3.), helyettes elnöke Sándor Miklós birtokos, (lakása Vll., Szegedi-ut 18.), jegyzője Szinnyai Mihály tanító, (lakása Vll., Tizedes-utca 9.), helyettes jegyzője Nyúl István birtokos, (lakása Vll., Szegedi-ut 1.), akik a muszáji iskolában fognak működni. 6. A hatodik szavazatszedő küldöttség elnöke Kiss József községi tanító, (lakása Miklóstelepi iskola), helyettes elnöke Rág Béla birtokos, (lakása Szarkás), jegyzője Darida József tanító, (lakása Hetényegyházai iskola), helyettes jegyzője Sántha Andor birtokos, (lakása Hetényegyháza), akik a Miklóstelepi iskolában működnek. 7. A hetedik szavazatszedő küldöttség elnöke Gönczy Gyula, siketű. int. tanár, (lakása 111., Losonczy utca 17.), helyettes elnöke C. Kovács László birtokos, (lakása Szarkás), jegyzője dr. Muraközy István birtokos, (lakása 111., Belső Széchenyi-u.) — helyettes jegyzője Dragoslovich Gyula birtokos, (lakása Kisfaludy-u. 30.), akik Felső-Csalánosban, a Szemere-féle 22. sz. házban működnek. 8. A nyolcadik szavazatszedő küldöttség elnöke dr B. KisS György árvaszéki ülnök, (lakása III. , Báthory utca 8.), helyettes elnöke Beretvás István birtokos, (lakása Katona-tér 3.), jegyzője Búzás József községi tanító, (lakása Kadafalva 56.), helyettes jegyzője Zaboretzky Antal építész, (lakása Sétatér u.), akik az izsáki-úti iskolában működnek. 9. A kilencedik szavazatszedő küldöttség elnöke Fazekas Ferenc főgimn. tanár, (lakása 111., Gyeness tér 12.), helyettes elnöke Csorba János gyógyszerész, (lakása 111., Gáspár András utca 15), jegyzője Virág László nyug. tanító, (lakása Belső- Ballószög.), helyettes jegyzője Gyulai Lajos birtokos (lakása Belsőballószög), akik a felső-ballószögi iskolában működnek. 10. A tizedik szavazatszedő küldöttség elnöke Véber Aladár birtokos, (lakása Helvécia, Külső Ballószög), helyettes elnöke Karácsonyi Gyula községi tanító, (lakása Haleszi iskola), jegyzője Lendvai Mihály tanító, (lakása Fekete erdői iskola), helyettes jegyzője ifj. Sörös Károly birtokos, (lakása Helvécia, 310.), akik a fekete erdői iskolában működnek. 11. A tizenegyedik szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Zombory László ügyvéd, (111., Hornyik János u.), helyettes elnöke dr. Zombory János birtokos, (lakása Ágasegyháza), jegyzője Firtling Endre tanító, (lakása Ágasegyházi iskola), helyettes jegyzője Szinnyay Sándor birtokos, (lakása Ágasegyháza) akik az ágasegyházai iskolában fognak működni. 12. A tizenkettedik szavazatszedő küldöttség elnöke dr. Sárközy Jenő ügyvéd, (lakása III., Széchényi-tér .6.), helyettes elnöke Zombory Imre birtokos, (lakása Köncsög 10.), jegyző Császár István irodafőtiszt, (lakása Vll. Forrás u. 23. sz.), helyettes jegyzője Felföldi Gyula gazdálkodó, (lakása Köncsög).