Kecskeméti Közlöny, 1920. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1920-01-14 / 10. szám
1920 január 14. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY — Csornák Gábor temetése. Vasárnapdélelőtt helyezték örök nyugalomra Csornák Gábornak, a róm. kath. egyház volt főkántorának földi maradványait. A ravatal a nagytemplom ajtajában volt felállítva s a templom előtti óriási teret teljesen megtöltötte a kath. híveknek több ezer főre menő gyászoló közönsége. A temetésen testületileg jelent meg az egyháztanács s a ravatalra koszorút helyezett. A temetési szertartást nagy segédlettel Révész István praelátus végezte, aki megható gyászbeszédben méltatta az elhunyt 32 esztendős működésének érdemeit. A szertartás végeztével a gyászoló közönség beláthatatlan sorfala között vitték ki az elhunytat a Szentháromság temetőbe örök nyugalomra, ahova több, mint három évtizedes szolgálata alatt annyi ezer testvért kísért ki utolsó útra. Most megérkezett ő is oda, ahova minden emberi élet útja vezet. — Felhívás a székelyekhez. Tisztelettel felhívom a Kecskeméten tartózkodó vagy már korábbi idő óta itt lakó székely testvéreket, hogy pontos lakcímüket és foglalkozásukat vagy személyes jelentkezés útján vagy levélbelileg velem sürgősen közölni szíveskedjenek. Minden magyar városban a székely testvérek már tömörültek. Mi, Kecskeméten tartózkodó székelyek sem maradhatunk tétlenül. Rövidesen megalakítjuk a Székelyek Országos Egyesületének Kecskeméti Csoportját, hogy az Erdély megszentelt bércei közül kiüldözött székely véreink felsegélyezése céljából Kecskeméten is akciót indíthassunk. A székely hírnév és becsület kérdése, hogy tömörülésünkből egyetlen székely testvérünk se maradjon ki. Székely testvéri üdvözlettel sepsi-zaláni Bodor József h. bankfőnök (Hitelbank.) — A Kecskeméti Athlétikai Club felhívja a volt 1-ső és 2-ik és ifjúsági football csapatainak játékosait és mindazokat, akik a football iránt érdeklődnek, hogy a szakosztály folyó évi január hó 14-én délután 6 órakor tartandó ülésén jelenjenek meg a Royal kistermében. Tárgy: a szakosztály újjáalakítása, tisztikar választás. — Lapunk múlt évi 17-ik számát példányonként 2 koronáért visszaváltja a kiadóhivatal. — A földbérleti viszony új rendezése. Az Országos Magyar Földbérlő Egyesület memorandumot nyújtott be a földmivelésügyi kormányhoz a földbérleti rendeletek módosítása iránt. A földbérlők azt kérték, hogy felebbezési fórumot állapítsanak meg,a bérfelemelés csak egy évre szóljon, a felemelésnél a szenvedett károk és megnövekedett üzemi költségek vétessenek figyelembe, az igazolási eljárás precizíroztassék és végül hogy a felemelés értékére a rendelet utasítást adjon. A kormány a földbérlőknek ezeket a kívánságait nagymértékben magáévá tette. A pápa a szibériai hadifoglyokért XV. Benedek pápa, mint az olasz katholikus lapok Írják, a genfi vöröskereszttel karöltve azon fáradozik, hogy a magyar és az osztrák vöröskereszt egyesületek támogatásával megszerezze azt a pénzösszeget, amely a Szibériában visszatartott magyar és osztrák hadifoglyok hazaszállításához szükséges. — Merénylet: Füvessy Gyula tüzérhad apród ,1T ~Héjj as küöütmény volt tagjai ellen csütörtökön este merényletet követtek el, amennyiben a Sarkantyú utcában rálőttek. A lövés nem talált, a tettes pedig annak ellenére, hogy Füvessy utána lőtt, elmenekült. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a tettes kézrekerítésére. A Keményítő is gyufabehozatal A Gazdasági Tudósító jelenti: Magyarországon búzából és burgonyából keményből feldolgozni nem lehet és ezért Jugoszláviára vagyunk utalva, ahonnan tengeri keményítőből nagyobb vételt sikerült eszközölni. Mióta a gyufaárusító iroda feloszlott és a gyufát a kormány szabadkereskedelem tárgyává tette, a gyufa közvetlenül külföldről importálható. Értesülésünk szerint nagyobb külföldi tételek fognak érkezni Magyarországba január második felében, részben Svédországból, részben Ausztriából. A tőkekamat- és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása. Az 1920. évi január 20-ig a tőkekamat- és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamat- és járadékadó tárgyát képezi mindazon vagyon, mely a föld-, ház-, keresetadó, bányaadó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adója által közvetve, vagy közvetlenül nem érintetik; képezik jelesül: mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamelykosa (egyén vagy erkölcsi személy) a következő jövedelemforrásokból húz, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékból özvegyi ellátásból vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi- vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kötvényekre, bel , vagy külföldön kölcsön adott, továbbá hitbizományi, családi és alapítványi tőkékből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványok bérbeadásából; d) a bányahaszonbérből és a bányaművelési engedélyhez szükséges beleegyezésért járó ellenszolgáltatás (termelési jutalék) fejében élvez; e) külföldön fekvő föld- vagy házbirtokból, ipari, kereskedelmi s bármi nevezett alatt értendő külföldi részvényekből; f) állam vagy g) törvényhatóságok által kibocsátott s külön törvények által adómentesség kedvezményében nem részesített kötvényekből ; végre h) a hitelüzlettel foglalkozó és alapszabályok értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyószámla mellett gyümölcsözés végett elhelyezett tőkéből folyó jövedelem. Mindazok az adózók, kik a tőkekamat és járadékadó alá tartozó jövedelemforrásokat az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból, az adókötelezettek és adótárgyak összeírása alkalmával akár szóval, akár írásban valótlanul mondják be, jövedéki kihágás miatt az 1909. évi XI. t.-c. 93. (az 1913 . 50000. sz. hiv. összeállitás 201.) §-a értelmében bűntetteinek. — A IV osztályú keresetadó alá tartozó jövedelmek beválása. Az 1920. év jan. hónapjában az állandó fizetést, nyug , kegy-, vagy tiszteletdíjat hozó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, társulati és magánisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyug- avagy kegydíjat hozó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvvivők, pénztárnokok s általában a 80 koronánál több havi díjat hozó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, írók, művészek, hivatalszolgák stb. a keresetadó negyedik osztálya alá tartozó keresményüket — az alább említendők kivételével — a részükre ingyen kiszolgáltatandó bevallási íveken január 20 ig (városi adóhivatalnál) bevallani tartoznak, azonkívül a vállalatok és intézetek igazgatósága, elöljáróság, pénztár, földbirtokos, vagy üzlettulajdonos, akitől, vagy amelytől az adóköteles fizetését húzza, szintén kötelezve van arra, hogy a nála, illetve üzemében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név és fizetésjegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. A IV. osztályú keresetadó alá tartozó járandóságoknak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása, (1875: XXIX. tc. 31. §) jövedéki kihágás, melynek búrsága 1—8 szor annyi, mint az az összeg, mellyel az államkincstár megkárositatott. Kárösszegnek vétetik az az öszszeg, melyet a közadók kivetésére illetékes közegek jogérvényesen megállapítottak. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok tisztviselői e vállalatoktól húzott járandóságaikról bevallást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok kötelesek bevallani, a kivetett keresetadót tőlük beszedni és az állampénztárba évnegyedenként beszolgáltatni. Ha valaki a IV. osztályú keresetadó tárgyául veendő többrendbeli illetményt élvez, ilyen esetben a IV. osztályú keresetadó az illetmények összevont összege után vettetik ki. — ítélet a nagykőrösi forradalmi törvényszék ügyében. Mint előre jeleztük, kedden délelőtt hirdették ki a nagykőrösi forradalmi törvényszék ügyében hozott ítéletet. Az ítélet értelmében Bándi Andrást 3 hónapra, Harsányi Ferencet 3 hónapra, Bene Lászlót 6 hónapra, ifj. Szőke Ferencet 1 évre és 3 évi hivatalvesztésre, Derzbach Pált 9 hónapra és 3 évi hivatalvesztésre, Szabó Ambrust 3 hónapra, dr. Horváth Mártont 8 hónapra, Sudarovics Ferencet 4 hónapra, dr. Kovács Imrét 5 hónapra, B. Szabó Lászlót pedig 3 hónapra ítélték. Toki Irént és M. Kiss Józsefet az ellenök emelt vád alól felmentették. — Elitélt csempészek. Az államrendőrség büntető bírája csempészésért a náluk talált élelmiszerek elkobzása mellett fejenként 25 korona pénzbüntetésre ítélte az alább megnevezett egyéneket: Szabados Lajost, ki 13 kg. lisztet, Karácsonyi Józsefet ki 25 kg. lisztet, özv. Bélák Miklósnét, ki 13 kg. lisztet és 400 drb. zsemlét, Kovács Józsefet, ki 12 kenyeret, Gulden Jánosnét, ki 10 kilogr. lisztet és 200 darab zsemlét, Kovács Imrénét, ki 20 kilogr. lisztet és 300 darab zsemlét, Szmilkó Istvánt, ki 10 kg. lisztet és 250 drb. zsemlét, Kovács Máriát, ki 15 darab kenyeret, Sárközi Istvánnét, ki 200 darab zsemlét, Lacy Jánost, ki 200 darab zsemlét és Sebők Istvánt, ki 140 darab süteményt akart Budapestre szállítani. A büntetések kiszabásánál enyhítő körülményül szolgált, hogy valamenynyien szegények és büntetlen előéletűek. * Elveszett folyó hó 6-án este a színháztól a Népbankig egy sötétkék női kézi bőrtáska (ridikül), benne apróbb tárgyak, zsebkendő és körülbelül 130 korona kékpénz. Kéretik a becsületes megtaláló, adja be a kiadóhivatalunkba, ahol illő jutalomban részesül. A katonák egy része már kapott fehérneműt, de még igen sokan várják a magyar asszonyok gyűjtését. Adakozzatok tehát! SZÍNHÁZ. „Ünnepi előadások“ a színházban. Több vásár- és más vörösbetűs napon ellátogattunk a színházba, de ilyen alkalommal bizony csak leverő tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak. Mit láttunk? Zsúfolt ház, unalomig elcsépelt darab és olyan előadás, amely jobbizlésű embert csak mély megbotránkozással tölthet el. Az ilyen esték kimagasló pontja, különösen aPillangó főhadnagyiban, Halmay szokott lenni. Émelyítő túlzásai, sokszor sikamlós tréfái olyan viharos tetszést váltanak ki, hogy a közönség egy része gyakran percekig elnevetgél és elbeszélget a hallottak fölött, úgy hogy az, aki magát a darabot akarja élvezni, ezen idő alatt semmit sem hallhat. Pedig így a színház egyáltalán nem teljesítheti eredeti misszióját és jelen formájában óriási távolságban áll azon magasztos hivatástól, amelyet minden előadásnak szolgálnia kellene. A színháznak elsőrangú kötelessége a nevelés és mire tanítanak az ilyen „ünnepi előadások“ ? Magától jön a felelet: Léhaságra, könnyelműségre szoktatják a közönséget, különösen az ifjúságot, amely ezek hatása alatt az igazi szépségek iránt semmi fogékonyságot sem érez és azokat egyáltalán nem tudja értékelni. Az ilyen visszás nevelés természetszerűleg nem lehet célja egy színháznak, különösen nem Katona József színházának. Itt csak olyan munkát illene végezni, amely méltó a nagy névhez. Több alkalommal felemeltük már tiltakozó szavunkat és megmutattuk a társulatnak azt az irányt, amelyen haladnia kell. Azonban — hiába — a viszonyok ugyanazok maradtak. Ezek következtében tiltakozunk most ismét, annál is inkább, mert színházlátogató közönségünk igen széles rétege szintén ezt a nézetet vallja és éppen úgy óhajtja és követeli a gyökeres változást, mint mi. H. Ö. Heti műsor: Pénteken „Lili bárónő.* Szombaton „Cigány rimás.“ Vasárnap délután „Pillangó főhadnagy.* — Este „Sztambul rózsája.* 3