Kecskeméti Közlöny, 1921. január (3. évfolyam, 1-24. szám)

1921-01-16 / 12. szám

Kecskemét, 1921. január 16. Ara 2 korona. ^ ^ H jff[ jjjj iiLáyiZETá'ttii ARA t u «p 01 egxorfe. t KtSS ESSOSIE. 3s«s»fiaox 4«Síség ■ 991. ker.,' Ssabaateég-tér rAlii 141. ~ ~ Z (20 Egy®» ®*e«w éra SS korona. I. Baásm9 li. «moist, S ajtó. Ten&fon SSffiu I/ — —• — - — 40 korona, s»íw«S«w» nap. Siat!Alii«atal » Széchenyi «tér 8« ■ .......— -­­ ----------------------------------------------------- ------------------ .-■­.L. 4- ~~ r~r— r-----------m- Vasárnap, Hl. évf. 12. *z. Tiltakozás és megalázkodás Holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor megszólalnak Csonka-Magyarország harang­jai és félóráig ingva hirdetik haragunkat és tiltakozásunkat vígrablóink felé. S a harang­zúgás kezdetekor négy szoborról lehull a lepel, hogy ércbemeredt keménységekkel ki­állva hirdessék igazunkat, a Kárpátoktól az Adriáig terjedő földhöz való jogunkat e bűn­ben vénhedt világ holnap törékennyé vál­ható tájai felé. Komolyabb kiáltás még nem meredt az égnek, mint az a négy szobor, két­ségbeesettebb könyörgés még nem szakadt fel ajakból, mint harangjaink zúgása, tíz­­­milliós nemzet imája igazságtevő ítéletért! Ünnepelünk, de gyászban­ zúgnak a haran­gok, de nem temetésre­ állnak a szobrok, mint égnek magasló szilárd ércek — s mi is állunk, áhítattal, de megalázottan, mert megaláztuk magunkat. Így tiltakozunk. Mert csak ezt engedtük meg magunknak. Nézzük a négy szobrot, de nem látjuk, halljuk a harangot, de nem harsogjuk haragos igaz­ságunkat. Megaláztuk, mert megaláztuk ma­gunkat. S nagy tiltakozó megaláztatásunkban jön egy férfi, aki megmondja, hogy miért aláztattunk meg és megmondja, hogy mit kell látnunk a szobrokban. — Czetler Jenő, n­emzetgyűlési képviselő a trianoni béke ra­tifikációja miatt kilépett a kormányzópártból. Most párt nélkül, egyedül áll, férfiasan, mint a négy szobor. S a vezetett magyarság ne­vében a Virradat munkatársa előtt kemény kritikát gyakorol a vezetők fölött. Kimondja, hogy a külföld „a megdöbbenés és sajnál­kozás hangján beszél a mai Magyarország­ról és a mai magyar politikusokról, ezért a kétségbeejtő gerinctelenségü­nkért, azért a megalázkodásunkért, amellyel az antant kép­telennél­ képtelenebb parancsait habozás és gondolkozás nélkül teljesítjük. Minden le­­győzöttben, — németekben, osztrákokban, törökökben és bolgárokban — van annyi férfias bátorság is önérzet, hogy ellensze­gülnek az ötös tanács — e mondva csinált Üres nagyhatalom — önkényes és emberte­len intézkedéseinek,­­ csak a magyarok­ból hiányzik! Itt bent veszekednek a poli­tikai vezérek, államtitkári és miniszteri állá­sokért marcangolják egymást és minden el­­dudvásodik az átkozott frakció­politikában. És ez alatt megfeledkeznek a nemzet leg­nagyobb és legfájóbb érdekéről: a magyar szent korona országainak területi integritá­sáért. — Állítja és fennen hangoztatja, hogy a megtizedelt Magyarország két esztendő óta egyetlen komoly lépést sem tett a ma­gyar irredenta erős és céltudatos megszer­vezésére. Bűnös és jóvá nem tehető mu­lasztás terhel ezért mindenkit, akinek súlya, szava és hatalma van Magyarországon.* Keserűen sok igazságot tartalmaznak e szavak, melyek talán nagyon is erősen ítélkeznek a politikai vezetők fölött. De a tiltakozás nagy napján minden magyarnak be kell fogadnia ezeket az igéket, mert megalázott fajunk csak így tekinthet úgy a szilárd szobrokra, mint a férfiasság, a ge­rincesség szimbólumaira. Csak így láthatjuk — férfias önérzetünkben — hogy nem is olyan szörnyűséges erős az a „mondva­csinált üres nagyhatalom”, mellyel a minisz­teri székbe pályázók az azt betöltőket és a nemzetek ijesztik. Csak igy látjuk e nehéz napokban, mikor az antant parancsa újabb területet akar leszelni a magyar vérrel szer­zett földből, hogy integritásunkat csak ke­mény férfigerinc, férfikar s a férfikarban kíméletlen fegyver — szerezheti vissza és tarthatja meg. Meg kell ezt tanulnunk e nagy napon, mikor lehull a lepel az elszakított országrészek szobrairól. És fájjanak nekünk e szobrok, hogy fájdalmunkban férfivá egyenesedjünk! Mert a megalázkodókat porba tapossák! Milyen arányban vetik­­ a h­atásiot. A törvényjavaslatot a honvédelmi minisz­ter rövidesen a nemzetgyűlés elé ter­jeszti.­­ A kivetésnél fokozatokat álla­pítanak meg A honvédelmi minisztériumban készül a hadiválságról szóló törvényjavaslat, ame­lyet a pénzügyminiszter lehető rövid idő alatt és minden más javaslata előtt terjeszt a nemzetgyűlés elé. A törvényjavaslatot He­gedüs Lóránt pénzügyminiszterrel már letár­gyalták, az alapelvekben már megegyezés jött létre, most a részletek kidolgozása és megállapítása folyik. A törvényjavaslat különben a honvé­delmi miniszter nyilatkozata szerint a hadi­­váltság kivetésénél fokozatokat állít fel, ame­lyek meghatározzák a váltság nagyságát, így tekintetbe veszik, valaki mekkora jö­vedelmi adót fizet és hol teljesített katonai szolgálatot, vagyis a hadtápkörletben telje­sített e katonai szolgálatot, itthon volt e ka­tona vagy nem teljesített katonai szolgálatot és folytatta polgári foglalkozását? A legna­gyobb hadiváltságot természetesen azokra vetik ki, akik egyáltalán nem teljesítettek katonai szolgálatot, hanem tovább űzhették polgári foglalkozásukat. Akik idehaza kato­náskodtak szintén többet fizetnek, mint akik a hadtápbörletben teljesítettek szolgálatot. A hadiváltságadót a jövedelmi adóhoz vi­szonyítva állapították meg. A honvédelmi miniszter reméli, hogy a megállapított kulcs megelégedést kelt és a nemzetgyűlés is elfogadja. Maprország nagy feladat vár. Az orosz hadsereg a nachekkel keres kapcsolatot. A bolsevizm­us terjeszkedéséről és az orosz bolsevizmus taktikájáról, valamint az ezzel szemben Magyarországra váró nagy feladatról érdekes és nagyjelentőségű nyi­latkozatot tett Marusevszky altábornagy, a Wrangel hadseregnek ezidőszerint Budapes­ten tartózkodó tábornoka. A nyilatkozatot, melynek eddig a budapesti lapokban csak rövid kivonata jelent meg, a Szegedi Új nemzedék közlése alapján az alábbiakban adjuk: — A bolsevik­ek tavaszra várható offenzívája a legnagyobb valószínűség sze­rint Oláhország ellen irányul. A bolsevis­ták taktikája mindig arra törekedett, hogy az ellenfél pillanatnyi dezorganizációját vagy más meglepetésszerű momentumokat hasz­náljon ki kezdeményezésre. Oláhország aránylag a leggyengébb ellenállást tanúsít­hatja. Alig hihető, hogy Oláhország azzal, hogy önként adná vissza Besszarábiát, haj­landó volna biztosítani nyugalmát. A vörös hadsereg fő célja, az én nézetem szerint az, hogy Csehországgal felvegye a kapcsola­tot, ahol már megérett a helyzet. A múlt évben négy hónapig tartózkodtam Prágá­ban, így meggyőződtem arról, hogy Cseh­ország, hacsak valami nem történik, ment­hetetlenül a bolsevizmus zsákmánya lesz. Gillersohn, a Vörös Kereszt megbízottja, nyíltan űzi a bolsevista propagandát. Befo­lyása majdnem korlátlan. A bolsevista se­reg erejét hozzávetőlegesen négyszázezer főre becsülik. Wrangel mostani serege négy­ venezer harcosból áll. Azok a híresztelések, mint aminek legutóbb is elterjedtek a ma­gyar sajtóban, állítólagos lázadásról, egé­szen bizonyosan bolsevista forrásból valók.­­ Ami a bolsevizmus elleni általá­nos védekezést illeti, meggyőződésem az, hogy Magyarországra rendkívül fontos sze­rep vár. Magyarországnak megvan mindaz az előnye, hogy kiáltotta a bolsevizmus in­jekcióját és még sok mindene van, amit Középeurópában hiába keresünk. Magyar­­országon abszolút rendezett viszonyok ural­kodnak. Az országnak rendezett közigazga­tása van, továbbá minden részletében meg­erősödött állami és társadalmi szervezete és végül abszolút fölényes nemzeti szelleme. Mindez a magyar nemzet kiváló sajátságai­­val párosulva, a legkiválóbb helyet bizto­sítja a jövőben. Eddig a ránk nézve biztató nyilatko­zat. Kérdés azonban, hogy meghallja e az antant és — amíg nem késő — belátja e, hogy csak a Kárpátok gerincén védhetjük meg Európát ? Hz Mrek 9 ralpigna Olaszország a rapallói szerződés végre­hajtásának elhalasztását kéri. — Jugoszláviá­ban véget ért a szénbányászok sztrájkja. —• II. József császár egy szobrát újra ledön­tötték Sziléziában. — A cseh parlamentben, Kreibisch és Bebinye képviselők felpofoz­ták egymást. — Az antant nem tűri a ba­jor polgárőrséget. — Felsősziléziában má­jusban lesz a népszavazás. — Drezdában parcellán kétmárkásokat hoztak forgalomba. — A szovjet kormány az éhség miatt láza­dók lecsillapítására ingyen élelmet osztat ki. — Az angolok Egyptomban és Arábiá­ban általános felkeléstől tartanak. — A Szuezi csatorna védelmi műveit gyorsan meg­erősítik.— Az orosz vörös hadsereget munka­hadsereggé akarják átalakítani. — Berlin­ben a nagy lakásokra is vetnek fényűzési adót. — Az osztrák postások sztrájkja to­vább tart. — Harry Walden bécsi színész öngyilkossági kísérletet követett el, de más­nap már játszott a színpadon.­­ Ameriká­ban csődbe jutott egy filmgyáros, ötven­ezer alkalmazott maradt kenyér nélkül. ­is­tM Ssfiraffiijai. Haller István szociális kibékülést kö­vetel, hajlandó kezet fogni a szocialistákkal is, ha alapelveit elfogadják. — A főváros­ban huszonkét millió korona a fényűzési adó első havi eredménye. — Barta Binét Jenő „államtitkár” ügyében befejezték a nyomozást, most a bűntársakat keresik. — Szegeden elfogtak egy kóristát, aki a kom­­mün alatt 14 embert juttatott a forradalmi törvényszék­ elé. — A kormány szabaddá tette a rotációs papir forgalmát. — Gróf Károlyi Mihályné maga és 3 gyermeke számára 48.000­­ tartásdijat kap a zár alá vett birtokok béreiből. — A szolnoki gyer­mekgyilkosság ügyében váratlan fordulat állt be: Kiss István saját gyermekét gyil­kolta meg. — A Sopronban elhelyezett er­dészeti és bányászati akadémián azon hall­gatók részére, akik a háború alatt hat fél­évet veszítettek, pótkurzusok lesznek. —• Haubrich felesége kegyelmet kér férje szá­mára a kormányzótól. — Menekült állami és községi tiszt­viselők, akik állás illetőleg beosztás nélkül vannak, vasárnap délután 3 órakor feltét­lenül jelentkezzenek az ókollégium II. eme­letén lévő menekültügyi hivatalban. Bende.

Next