Kecskeméti Közlöny, 1921. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1921-02-24 / 44. szám
Kecskemét, 1921. február 24. Csütörtök, ül. éjt. 44. sz. Ara 2 korona. ELŐFIZETÉSI Anfti faialfi» uaFk. t O»*. KISS ENDRE. SsapkcuMaégi III. ksz.g Szabadság-fér Föi^Arra* — — — — ~ 140 korona! ózó*» éra 2 korona. I. vám, II. emelet, Sajtó. Telefon 120. Negyed évre - - - (20 koroné! «a*fala»ik et innen nap «(adóhivatali Széchenyi-tép ). TELEFON-TÁVIRAT. S április végéra Mszöl sí az új vdt. London. A Manchester Guardian írja : A londoni értekezlet azzal kezdődik, hogy a tárgyaló felek véleményében nyílt szakadás állott be: Franciaország és Olaszország szembekerülnek Nagybrittanniával. Az angol képviselők nem hajlandók a sévresi szerződést területi tekintetben módosítani, míg a franciák és az olaszok a megváltoztatás mellett vannak. Kopenhága. A moszkvai Pravela, a szovjet kormány hivatalos lapja, egyik cikkében rámutat arra, hogy Oroszország és Lengyelország között elkerülhetetlen a háború. Róma: Az olasz kormány elhatározta, hogy Triesztet szabad kikötővé nyilvánítja. Budapest. A nyugatmagyarországi kérdésben az osztrák kormánnyal megindult tárgyalásokat a napokban folytatja az e célból megbízott magyar küldöttség. Ezeket a részletes tárgyalásokat ama irányelvek alapján folytatják, amelyeket Gratz Gusztáv külügyminiszter legutóbbi bécsi tartózkodása alatt Mayr kancellárral megállapított. A rendőrség és a sajtó. A kecskeméti rendőrség és lapunk állandóan szoros együttműködésben dolgozott a közrend, a közbiztonság és a személy és vagyonbiztonság érdekében. Eddig a nyilvánosságnak joga volt hozzá, hogy tájékozódjék: mint védi a rendőrség a rendet és mint őrködik a közbiztonság fölött. A kecskeméti államrendőrség és a sajtó között ebben a tekintetben olyan szoros kapcsolat jött létre, mint talán sehol a vidéken. Ahol csak a nyomozás érdeke megengedte, vagy ahol a sajtó a bűnesetek nyilvánosságra hozásával elősegíthette a rendőrség működését, még be nem fejezett bűnesetekről is informálhattuk az olvasóközönséget. A belügyminiszter egy nemrégiben kiadott rendeletében az egész országban megoltotta a rendőrhatóságoknak, hogy olyan bűnügyeket hozzanak nyilvánosságra, amelyekben a nyomozást még nem fejezték be. Ezt a rendeletet a kerületi főkapitányságok többfélekérán értelmezik. Egyes vidéki vársokban teljesen ki akarják zárni a nyilvánosságot a rendőrségről. Más helyen kiadnak be nem fejezett bűnügyeket is, ha a rendőrség véleménye szerint a sajtó megkönnyítheti a rendőrség munkáját. Nem lehet kétségünk az iránt, hogy az utóbbi esetben jár el a rendőrség hivatásának megfelelően. Kecskeméten az államrendőrség továbbra is hivatásának magaslatán áll, így, ha lapunk rendőri híveinek száma csökken is és ha egyes esetekben idő előtt nem is tájékoztathatjuk az olvasóközönséget, bízhatunk abban, hogy a sérelmes rendelet megváltoztatásáig is együttműködhetünk a közbiztonság, a rend, a személy és vagyonbiztonság érdekében. — Pest megye tiltakozása a vármegyei reform ellen. Pest vármegye törvényhatósági bizottsága tegnap délelőtt 10 órakor ülést tartott, hogy tiltakozását fejezze ki a tervezett vármegyei reform ellen. A vármegye főjegyzője határozati javaslatot terjesztett be, amely kimondja, hogy Pestmegye a vármegyék szervezetének megbolygatását veszedelemnek tartja és állást foglal az önkormányzat módosítása ellen. A határozati javaslathoz Patay Tibor volt főispán és Weichert Miklós bizottsági tag szólottak hozzá. Húsz milliárdnyi összegnek megfelelő bankjegyet nyomtak. A bankok márciusban fizetik be a vagyonváltságot A pénzügyminiszter a küszöbön álló pénzügyi intézkedésekről informálta a képviselőket Nyilatkozatát alább közöljük. A bankjegykicserélésről kijelentette, hogy április 28 ára készül el a magyar kormány által megrendelt bankjegymennyiség és májusban megkezdődik a lebélyegzett osztrák magyar bankjegyek kicserélése. Tizenöt milliárdra számítják a kicserélésre kerülő bankjegymennyiséget, előrelátásból azonban5 milliárddal többet, vagyis húsz milliárdnyi összegnek megfelelő bankjegyet nyomtak. A kicserélésnél — mint már megírtuk — öt százalék levonást eszközöl, de ez az öt százalék csak meghatározott időre szól. Később 15, 20 és 30 százalék lesz a levonás. A pénzkicserélés november végére befejeződik és ettől az időtől kezdve a lebélyegzett osztrák-magyar bankjegyek érvényüket vesztik. A kicserélést a bankok végzik. A bankok részvényei után vagyonváltság címén beszolgáltatásra kerülő 5 milliárdnyi összeget márciusban kapja meg az állam. A birtokosok ugyancsak 5 miliárdra tehető vagyonváltságukat szeptemberben fizetik be. Dömütöör Pál nagyszerű adománya, 8 drb háztelek hadováknak. Dömötör Pál földbirtokos az áldozatkészségnek és önzetlen magyarságának olyan nagyszerű tanujelét adta, ami a nehéz napokban példaképen ragyoghat a tehetősek elé. A tulajdonát képező úgynevezett téglagyári földeken, a Máriaváros mellett elterülő háztelkekből 8 drbot adományozott a város közönségének azzal a kikötéssel, hogy azok egy-egy érdemes és szegény, a világháborúban hősi halált halt kecskeméti katona árváinak adassanak át. A háztelkek fölött a városi tanács rendelkezik. Felhívja tehát az érdekelteket, hogy a házhelyek kiadása iránti kérelmeiket március 15 ig a városi iktató hivatalnál nyújtsák be. A kérelmezésnél hiteles okmányokkal igazolandó: 1. hogy tényleg hadiárva e? 2. vagyoni állapot, 3. életkor és családi körülmények. A városi tanács már most jelzi, hogy ezek a házhelyek olyan telekkönyvi korlátozással adatnak át, hogy azok az átadástól számított 50 éven belül élők közötti vagyonátruházás tárgyát nem képezhetik. A hadicsalók statisztikája. A zsidóság számarányát sokszorosan felülmúló módon vett részt a hadicsalásokban Tomcsányi Vilmos Pál igazságügyminiszter a nemzetgyűlés hétfői ülésén terjesztette elő a hadicsalók statisztikáját. Eszerint a hadiszállításokból kifolyólag eljárást indítottak 1097 esetben. A megszállás folytán az eljárás lefolytatása korlátozva volt és így a hivatalos adatok 529 esetben állanak rendelkezésre 1018 terhelt ellen. Már most tekintetbe véve azt, hogy a zsidó faj Magyarországon 5 százalékot tesz ki, a lefolytatott vizsgálatok részletes vallási és faji statisztikájának adatai a következők : Vallás szerint 1018 terhelt közül zsidó 741, keresztény 277. Faj szerint zsidó 741, magyar 171, egyéb 106. Jogerősen elitéltek vallás szerint 156 zsidót, 55 keresztényt. Faj szerint 156 zsidót, 45 magyart, 10 más nemzetiségűt. Ezek a számadatok tehát minden kétséget kizárólag igazolják, hogy a zsidóság számarányát sokszorosan felülmúló módon vett részt a hadicsalásokban, ugyanakkor, midőn számarányát megközelítő módon sincs képviselve a front statisztikájában. Még megdöbbentőbbé teszi ezt a statisztikát az igazságügyminiszter kommentárja, amely szerint a keresztény terheltek száma csupán azért érte el a feltüntetett arányt, mert a rossz időjárás folytán gyakran megrothadt szénamennyiségeket újból be kellett szállítani. E körül merültek fel differenciák a hadügyi kormányzat és a szállítók között és igen sok esetben az eljárás megindítása is erre a körülményre vezethető vissza. Elveszett nemzeti vagyon. Irta: Tóth Jósáét. Befejező közlemény. A szőlőgazdaság terméke a szűrt bor s természetszerű folyománya a borkezelés. Ami a szüretelés idejét illeti, azt tapasztaljuk, hogy szőlősgazdáink inkább mennyiségre dolgoznak, mint minőségre s ez helyes is, mert a borárak különbözete nálunk még nem áll arányban a terméstöbblettel. De ha már a szőlősgazda nem adja el a kiforrott mustját, hanem megtartja, akár abból a szempontból, hogy jobb árakat vár, akár azért, mert a már meglevő hordóanyagát ki akarja használni, akkor úgy a saját, mint a köz érdekében, úgy mondjam, kötelessége arra ügyelni, hogy borai egészségesen meg is maradjanak. Mert ha a kereskedő kész bort vásárol, akkor megköveteli azt, hogy piacképes legyen az, vagy legalább is olyan állapotban, hogy annak bizonyos leküzdhető betegségeit helyrehozhassa. Az elhanyagolt bérkezelésnek elsősorban a tulajdonos vallja kárát, másodsorban a közönség, mert ugyanazért a bérért, ha az kissé több munkával, jobban mondva gonddal van kezelve, sokkal magasabb árat érünk el, mintha annak helyes kezelésével keveset törődünk. Annál is inkább fontos ez, mert alig van más kiviteli cikkünk ma s ha bár mennyiségre dolgozunk is, de mennyivel több érték jön be az országba, ha kész borainkat jóságához mérten tudják értékesíteni. Ha figyeljük állattenyésztésünket, jószágállományunkat, annak kezelését, tartását, rájövünk ott is, hogy mily nagy értékek kallódnak el megtérítés nélkül. Igaz, hogy itt már amellett, hogy a kezelés, gondozás semmiféle munkatöbblettel nem jár, de a befektetések határozottan megnövekednek, igen, de a befektetések meg is hozzák a maguk gyümölcsét. Vegyük befektetésnek már azt is, hogy jószágainkat jól takarmányozzuk, nemcsak a munka ideje alatt, hanem teszem azt a telelő marhákat is. A telelő növendékjószágainknak, ha aránylag kissé jobb és több takarmányt juttatunk, hamarabb kinövik magukat, hamarabb jutnak abba az állapotba, hogy azokat a gazdaságban megfelelő célra felhasználhassuk. Ugyanegy jószágot etetünk, akár rossz az, akár jó kondícióbanvan, a munka ugyanegy vele, csupán takarmányt igényel valamivel többet és jobbat s az eredményt minden bizonnyal megtaláljuk a gyorsabb fejlődésben. Szintúgy van ez vemhes jószágainknál, amelyek kiadós takarmányozását szükségessé teszi még a magzat is, amelynek .a táplálására szintén szükséges bizonyos meny- •. % * nyiségü takarmánnyal többet juttatnunk .* & a°