Kecskeméti Közlöny, 1921. április (3. évfolyam, 73-97. szám)

1921-04-20 / 88. szám

2 1921 április 20. KECSKKamVt KOTRDMife tan beismeri, hogy a Népszövetség rég óhaj­tott célja a zsidóknak s igaza van, mert a vezértitkár kivételével a szövetség minden magasabb tisztviselője .jiddisch“ beszélő zsidó­­ Hymans Pál az elnöke, Németország­ban született zsidók gyermeke. A jogi szak­osztály igazgatója dr. Hímer, szintén német zsidó, aki Antwerpenben lakott. A politikai szakosztályé Mantoux Ur, zsidó, aki a „leg­felső tanácsnak tolmácsként szolgált. Az egészségügyi osztályban a német zsidó dr. Steegmann Anglia képviselője. A közleke­désügyi osztály elnöke Hans Róbert, szin­tén szidó, Franciaország képviselője André Weiss, Szerbiáé „Capitain“ Obramovitch (Ábrahám-ír) Spanyolország választása „Le- Ror* Brokmannra esett, idegenszerű név egy castillai hidalgó számára, — de még jobb a négerköztársaság, Santo Domingo képviselője. „Monsieur Ruhnhardt, a neve. Mivel mindezek az urak az albizottságok­ban csak azért ülnek, hogy külföldi kölcsö­nöket és leánykereskedelmet közvetítsenek, láthatjuk: a zsidóság keresztülvitte, hogy fajsorsosai fő vagyonszerző forrásait meg­tartsa házikezelésben. Renter a mezőigazdálkodásban. Mezőgazdaságunk csak akkor fog fel­­virágozni, a magyar föld csk akkor fogja a józanul várható legnagyobb jövedelmet adni, ha a gazdálkodási rendszer a körül­m­ényekhez megfelelően alkalmazkodik. Lázas a világ. Mindenütt mindenki előre törtet. A haladás csak a magyar me­zőgazdaságnál csillaglassúságú. Még min­dig vannak konzervatív elemek, kik gúnyol­ják a mintagazdaságokat, a szakiskolákat, a mezőgazdasági könyveket, a tudósokat és gyűlölik az új eszméket. Pedig jaj annak a gazdának, ki nem érti meg a kor intő szavát, nem szakít a régi szokásokkal és hagyományokkal és ■em igyekszik gazdaságában azt a színvo­nalat, a kultúrának azt a fokát elérni, me­lyet a haladás, az igények szaporodása, a ■agyobb terhek és a verseny megkövetel. A kezdetleges állapotból kibontakozó, a szakismeretek szélesebb alapjára fektetett gazdasággal együtt jár a pénzügyi helyzet javulása. Nemcsak anyagi, de erkölcsi ha­tása is van egy helyesen kezelt gazdaság­nak, melynek szerepe a vízbe dobott kőda­rabéhoz hasonlítható, mert, mint ahogy az mindig tágabb hullámokat ver, úgy a me­zőgazdasági kultúra is hasonló módon ter­jed szerteszét az ilyen jobb gazdaságból. Ahol a virágzó gazdaságok intelligens keze­lői jó példával mennek elől, ahol a népnek vezetője és tanácsadója is van, ott a kis­gazdák mezőgazdasági rendszere is megfe­lelő, mert a mi magyarjaink hamar eltanul­ják a jót. Mint mindenütt, úgy a birtokkezelés terén is érvényes azon tétel, hogy a jobb ellensége a jónak, minek természetes kö­vetkezményeként a mezőgazdasági üzemnek változni, alakulni kell. Ez az átalakulás azonban rendszeres, céltudatos, a viszo­nyokhoz alkalmazkodó legyen és fokozato­ssá történjék. A legnagyobb veszedelem, ami a gaz­daságokban is ezáltal a jólétét fenyegeti, ami minden rossznak és a legtöbb bukás­nak eredője, a rendszertelenség. Vannak például, kik tehenészetet állítottak be, mert annak jövedelmezőségéről hallottak, de nem gondolták meg azt, hogy akkor más beren­dezés, más vetésforgó, más gazdasági üzem fog kelleni. A magyar mezőgazdaságot a rendszer­telenség mellett — sajnos — még mindig a hitvány marha, a rosszul művelt szántó, a nemkezelt trágya, a selejtes vetőmag, a si­lány termés jellemzik. Át kell már térni egyszer az okszerű gazdálkodásra és rend­szerre­ végezni és végeztetni minden teen­dőt. Mert mit ér el az, ki műtrágyát hasz­nál rosszul művelt földön, vagy aki szecs­kán koplaltatja a drága jószágokat és ki­éli, gyomos talajba véri a nemes vető­magvakat ? A legtöbb gazdaságnak nincs üzeme terve, pedig egy alapos, a követelmények­nek megfelelő rendszer melletti gazdálko­dásnál nincs oly nagy ingadozás a jövedel­mekben, azok nagyobbak és állandóbbak lesznek. Egy okszerű terv okvetlenül egyen­letesebb átlag­jövedelmeket eredményez. A mezei gazdálkodásnál épúgy, mint más üzleti vállalatnál, a termelés az üzleti esélyekhez szabandó. A gazdasági rendszer megállapításánál tehát a spekuláció szem­pont az irányadó. A fogyasztók száma ál­landóan növekedik, az igények nagyobbod­nak, de a termelés nem akar kizökkenni a régi kerékvágásból. Olcsón többet és jobbat kell termelni! Ez legyen a jelszó. A nehezebb viszonyok e követelését azonban csakis a céltudatos, a természeti törvényeken alapuló tudással és gyakorlattal rendelkező rendszeres gaz­dálkodás által érhetni el. ny. 1. Kis hírek a Nagyvilágból. Amerika újra részt vesz az antant bi­zottságaiban. — A görög kormány folytatja a tartalékok mozgósítását. — Az angol al­sóház szerdán tárgyalja a magyar békeszer­ződést. — Pénteken döntenek az angol bá­nyászok a munka megkezdéséről. — A cse­hek követelik Nyugatmagyarországnak Ausz­triához való csatolását. — Bécsben nagy tüntetés volt a Németországhoz való csat­lakozás mellett. — Briand Bartin megszál­lását tervezi. — Washingtonba állítólag a pápa küldte el a német javaslatokat. — Har­ding rövidesen előterjeszti az általános le­szerelés programmját. — Egész Görögor­szágban kihirdették az ostromállapotot — A bajor népőrségek állománya 320.000 em­ber. — A moszkvai szovjet új választásai április 15. és 25. között lesznek. — Pak­s lakossága az utóbbi évtized alatt 16000 lé­lekkel szaporodott, most 2.800.000 lakosa van.­­ A lengyelek is be akarnak vonulni Németországba. Kis hírek Magyarországból. ÜT API HÍREM. — A túszok elfogatásának évfordu­lója. A folyó évi április 22 ikén lesz két éves fordulója annak, hogy a lelketlen vö­rös direktórium rendeletére éjjel fegyveres katonák hatoltak be békés polgárok ott­honába s nem kímélve a nőket és örege­ket sem, börtönbe hurcolták őket, dacára teljes ártatlanságuknak. Csupán az volt a bűnük, hogy munkájukkal és szorgalmuk­kal szerzett vagyonuk volt, amit el lehetett tőlük venni és igy életükkel és vagyonuk­kal kellett mint túszoknak jótállaniok a semmitlen uralom fenmaradásáért. Ha el is mul azóta két esztendő, az akkor szenve­dett lelki rázkódások fájdalmas emléke még ma is megvan a lelkükben s azért szüksé­gét érzik annak, hogy későbbi megmene­külésükért Istennek hálát adjanak. Az akkor elfogottak száma 79 volt s az első évben nem hiányzott közülök egy sem, de már a második évben néhányan megszabadultak közülük a földi élet bajaitól. Elhaltak: Nagy Lajos, Tamás István, Csabay Antal, Bábiczky József. A még élők az évfordulót a mon­dott napon úgy, mint tavaly, ez évben is megünneplik s testületileg vesznek részt a helybeli két legnagyobb felekezet istentisz­teletén és pedig reggel 8 órakor a refor­mátus, 9 órakor pedig a katholikus nagy­templomban. Az egybegyülekezés három­negyed 8 órakor lesz a gazdasági egyesü­let helyiségében. Az érdekelteket ezen az utón hívják meg a megbízott rendezők. — Kinevezés: Nyiry Béla kir. tör­vényszéki jegyző földiekét a pestvidéki tör­vényszékhez bíróvá­ nevezték ki. — 22-én lesz a városi közgyűlés. A törvényhatósági bizottság folyó havi rendes közgyűlését a főispán 22-én, dél­előtt 9 órára tűzte ki. A közgyűlés ilyen korai összehívását több sürgős ügy tette szükségessé. — Kabdebó Loránd levele. Bolse­vizmus—Zsidóizmus c. vezetőcikküink az amerikai magyarság neves vezérférfiától,Kab­­debó Lorándtól való. A cikket a következő levél kíséretében kaptuk: Mélyen Tisztelt Szerkesztő UI. ! A mellékelt cikket méltóz­tassék kézirat gyanánt tekinteni. Ha érdekli, úgy kérem közölje le ... Ez egy cikksoro­zat lesz, mely a zsidók világuralmi törek­vését igyekszik bizonyítani. Időközönként jönnek a többiek, a híres „Protocol” stb. is részletezve lesz. Máshol is való közlés jogát termé­zetesen fentartom magamnak, de más lapokban való leközöltetés jogát is ezennel megadom önnek. Maradok kiv. tisz­telettel és hazafias üdvözlettel készséges hive: Kabdebó Loránd. — A városi költségvetés mint érte­sülünk e héten már kikerül a nyomdából és a jövő hétfőn a pénzügyi bizottság elé terjesztik. Az árhullámzás miatt a költség­­vetésnek mind a kiadási mind a bevételi tételei lényeges átdolgozásra szorulnak, igy letárgyalása hosszabb ideig tart és a pénz­ügyi bizottságnak jelentékeny munkát ad. — Cholnoky Jenő dr. előadása. A Jogászegylet meghívására f. hó 2- án d. u. később meghatározandó helyen és időben Cholnoky Jenő dr. egyetemi tanár, a Tu­ráni Szövetség nagyvezére előadást tart a turanizm­usról. Előadása keretében ismerteti a turáni népek rokonságát, az egymásra utaltság és testvériesülés nagyjelentőségű következményeit és azokat a feladatokat, melyek a legnyugatibb turáni nép, a magyar ellőtt állanak. Jegyek elővételben biztosít­hatók.­ Nem emelik a vasúti díjszabást. Néhány vasárnapi lap azt a hírt közölte, hogy június 1 én a MÁV ismét emeli a személy és árudíjszabást. A Magyar Távi­rati Iroda jelentése szerint ez a híradás min­den alapot nélkülöz, sem a kereskedelmi miniszter, sem a MÁV igazgatósága nem gondol a díjszabás emelésére. E valótlan hír közreadása a zsidósajtó által a MÁV ellen megindított támadásnak a folytatása. — Országos vásár. Mezőtúron ápri­lis 3- án országos állat- és május 1 én ki­rakodó vásárt tartanak. Mindenféle állat felhajtható. ■9! Du mí Name hauen its, k szegé taafii Pshjá M­ások­ el­ői . A Felvidéken betiltották az összes ma­gyar sajtótermékeket. — A kormányzó ötezer koronát adományozott a meggyilkolt detek­­tivfelfigyelő családjának. — A keresztény­­párt miniszterei le akarnak mondani Göm­bös államtitkársága miatt. — A budapesti Köztisztviselők Szövetkezetében több milliós lopás történt. — Csatornát terveznek Deb­recentől a Tiszáig. — A Mura vonal vég­leges megállapítására legközelebb ántant­­bizottság érkezik. — Ötvenszázalékos fize­­tésjavítást kapnak a fővárosi alkalmazottak. — Benczúr Gyula emlékére a kultuszminisz­térium nagyszabású ünnepélyt rendezett va­sárnap a Szépművészeti Múzeumban. — A szegedi vádtanács májusban dönt Lőw-rabbi ügyében. — A kormány rekompenzációs üzletet köt a tojáskivitellel — Revideálni fogják a kiviteli engedélyeket és az illeték­­díjszabást. — A törvényhatóságok szovjet kia­dásai. A törvényhatóságoknak a proletár­diktatúra alatti kiadásainak viselése tárgyá­ban a múlt szerdán a vezértörvényhatósá­gok kiküldöttjei Budapesten értekezletet tartottak. Az értekezleten Kecskemét kép­viseletében d­ Angyal Vidor főügyész és Soós Gyula főszámvevő jelentek meg. A kérdés a törvényhatóságokra nézve rendkí­vül jelentős, mert több törvényhatóságnak sok millióra menő kiadása volt a diktatúra alatt, Győr városnak pl. 64 millió. A ter­vezet szerint a kérdésben a döntés joga a pénzügyminisztert illette volna Ez ügyben dr. Angyal Vádor szólalt fel. Nem dönthet ott az államkincstár képviselője, ahol a törvényhatóságok érdekének az államkincs­tárral szemben való megvédéséről van szó. Javasolta, hogy a döntést a közigazgatási bíróságra bízzák. Javaslatát az értekezlet elfogadta s a kérdés rendezésére vonatkozó szabályzatot ennek alapján dolgozzák ki. Holnap, szerdán a törvényhatóságok kép­viselői ebben az ügyben még egy értekez­letet tartanak, amelyen Kecskemétről ismét dr. Angyal Vidor és Soós Gyula vesznek részt. A fi a I G. KI és fé­fi­a.

Next