Kecskeméti Közlöny, 1921. október (3. évfolyam, 222-249. szám)
1921-10-14 / 233. szám
Kecskemét, 1921 október 14. Ára 2 korona. Péntek, II. évf. 233. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — 480 korona. Fél évre — — — 240 , Negyed évre — — — 120 . Felelős szerkesztő: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára 2 korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség: III. kerület, Szabadság-tér 1. szára, II. emelet, 3. ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal: Széchenyi-tér 5. sz. Az új lakásrendelet. Ismerteti: Dr. Kotta Mihály ügyvéd. A minisztérium 8500/921 sz. a. most vasárnap adott ki egy rendelet, amely a korábban kiadott 2300/921. számú lakásrendeletet némileg módosította. Tekintettel a most közelgő felmondásokra és a hajléktalanok (vagonlakók) részéről várható rekvirálási kérelmekre, szükségesnek tartjuk a lakásrendeletet és az ennek keretébe beillesztett új rendeletet a nagyközönség előtt főbb vonásokban ismertetni. Ahol a zárójelekben azt csupán idézzük, ott az alap lakásrendeletről van szó, míg az új rendelet inézkedéseit P. r. (Pótrendelet) jel alatt hívjuk fel. A lakásügyi közigazgatás célja a háború következtében előállott lakásszükség enyhítése. (I. §) Itt megjegyezzük, hogy a lakásínség oka korántsem az a körülmény — mint sokan hiszik — hogy a menekülteket repatriálták, mert hisz olyan országokban is van lakásszükség, ahol ez nem történt meg, hanem annak oka kizárólag az, hogy egyes osztályok rohamos meggazdagodásával az igények megnőttek és tanyáról, faluról igen sokan jöttek be a városokba és itt letelepedtek vagy házat vettek. A lakásrendelet főelve, hogy a lakás felett kizárólag a lakásügyi hatóságok rendelkeznek (28. §). Senki üresen álló vagy megüresedő lakásba nem költözhetik, csak a lakáshivatal engedélyével. Még a bíróság is csak a 44. § korlátai között lakoltathat ki valakit, vagy engedélyezhet beköltözést. Még a tulajdonost sem illeti meg az a jog, hogy tulajdonára hivatkozva valamely lakásnak vagy helyiségnek a kiutalását őt illető jogként követelhesse vagy általa megszabott minőségű vagy terjedelmű lakást követeljen (17. § 2. 3. bek.) A katonaság csak egy hónapi időtartalomra szállásolhat be valakit a beszállásolási törvény értelmében. A hatóságot megillető ezen rendelkezési jog alól két kivétel van: 1. Újonnan épült házakra, ahova lakásigazolvány nélkül is be lehet költözködni (2. §), ezek bére korlátozás alá vetve nincs; átalakított lakásokra és lakrészekre, de itt a háztulajdonosnak kérnie kell a lakásügyi hatóságot annak megállapítására, hogy a lakás szabad rendelkezés alá esik (2 § 2. bek.) 2. ha bérleti viszonyon kívül szolgálati viszony alapján (cseléd, kertész) vagy ha csupán ideiglenes tartózkodásra fogad be valaki a lakásába valakit (10. §). Ez a jogviszony rendes bitel után kilakoltatási perrel szűntethető meg (44. § ut. bek) ezen eseteken kívül lakásigazolványt mindenkinek kell váltani, még a háztulajdonosnak is (8 §) A háztulajdonost a többi igénylővel szemben a következő előjogok illetik meg: 1. üres lakásba önmaga, gyermekei, szülei beköltözhetnek és nekik az igazolványt ki kell állítani. (5. § 2 bek.) és pedig 8 nap alatt (P. 1 3. c.) föltéve, hogy a lakásüresedés előzőleg be volt jelentve, az illető helybenlakásra jogosult és a lakása az indokolt lakásszükséget meg nem haladja. 2. Lakásába (és nem házába) szállásra vagy ideiglenesen bárkit befogadhat (10 § 1. bek.) Ezzel azonban az illető lakásjogot nem nyert. 3. A bérlőt rendszerint a tulajdonos jelöli ki, avagy a kijelölésnél őt meg kell hallgatni (5. § P. r. 4. c.) 4. A tulajdonos bizonyos esetekben (44 §) felmondással élhat. Ez a jog nem illeti meg a bérházban együtt lakó bérlőtársakat, bármilyen kellemetlen legyen is nekik a szomszédság. 5. A tulajdonos által saját házában birt lakás el nem rekvirálható, míg ő maga lakik benne. (P. r. 6 c.) A bérlőket (lakókat) a következő jogok illetik: 1. A 44. § esetén kívül nekik felmondani nem lehet. 2. Csak a rendeletben megszabott összegű lakbért fizetik. Ez a bér nem lehet több, mint az 1917 iki lakbérnek legfeljebb 95 százaléka. 3 A bérlőt lakásában háborgatni senkinek sem szabad, ez ellen védelmet a törvény rendes útján kell keresni. Az üres vagy megüresedő lakást 8 nap alatt köteles bejelenteni: 1. a tulajdonos, vagy megbízottja (házgondnok), 2 a lakásközvetítő ügynök, 3. a bérlő, amennyiben ki kell költözködnie. Ez utóbbi rendelkezés annyira szigorú, hogy a kiköltözködő bérlő új Lakásigazolványt csak akkor kaphat, ha a lakásügyi hatóságnál igazolja, hogy elhagyott, vagy elhagyandó lakását s kiköltözés előtt 15 nap alatt bejelentette (Pf. 2. c. I ui. bek.) A Lakásigazolvány elnyerésének és uj ) lakás kiutalásának a következők a kitételei: 1. a helybenlakási jogosultság, 2. önhibáján kívül előálló és indokolt lakásszükség (hajléktalanság), (3. §, 44. §). Ez a közigazgatási eljárás egyes esetekben előfeltétele a bírósági eljárásnak is (felmondásnak), erre kifejezetten utal a 44. §. 2. bek. Hogy a tanyaiaknak, akik a városba be akarnak költözni, előzetesen szükséges e a helyben jogosultságot megállapíttani, ez még ma is vitás. A lakásra szorulókat a rendelet 3. §-a 6 kategóriában sorolja fel. A lakást cserélők és a lakást átruházás folytán igénylők szintén csak az általános feltételek mellett (3. § , 14. §) mehetnek ■ bsz új lakásba (3. §., 14. §., 5. §.), de még ekkor is a lakásügyi hatóság közérdekből vétót mondhat és a lakást esetleg hivatalból elrekvirálhatja (P. r. 4. c.) Feltétllen tilos azonban lelépési díjak kikötése, sőt ezért még meg is büntetik azt is, aki adja, azt is, aki elfogadja (58. §.), nem tilos azonban a közvetítéssel, mint iparűzéssel foglalkozó ügynök díjazása. Ez azonban bizonyos összeget (4 százelékot) meg nem haladhat. A rekvirálásoknak két módja van: hatósági igénybe vétel hivatalból és hatósági igénybevétel kérelemre. Mind a kettőt L. R. E. 4 ik fejezete szabályozza. A kérelemre rekvirált lakásokat is a hatóság annak utalta, akinek akarta. A P. I. 7 ik c. intézkedik arról, hogy az általános feltétel fennforgása esetén (helybenlakásra jogosultság és indokolt lakásszükség) a hivatalból igénybe vett lakásokat 3 ik bejelentés esetén elsősorban a bejelentő kapja. El lehet rekvirálni az üres, a nyári, erőszakosan elfoglalt vagy nem a lakrész céljainak berendezett, az elhagyott, az üzérkedéssel megszerzett lakásokat; annak a lakását, akit internáltak, a községből vagy az országból kiutasítottak, aki a bűnvádi eljárás elől megszökött, aki 2 évnél hoszszabb büntetésre van ítélve és az olyan lakást, amit közerkölcsökbe ütköző célra használtak (bordélyház, kártyabarlang) (13. §. P. r. 5. c.). A rekvirálás alól bizonyos esetekben mentesítésnek van helye. A lakásnak egy része (több szobából egy vagy kettő) még az új rendelet szerint sem vehető igénybe. A rekvirálást 8 nap alatt el kell intézni, határozat előtt lehetőleg helyszíni szemlét kell tartani és az igénybevételi határozat ellen panasznak van helye, melyet a lakásügyi hatóság saját kebelében intéz el (P. r. 9. 10. c.) A kir. törvényszékek tehát jövőben nem fognak panaszokat elintézni. A rekvirálási határozat csak jogerő után hajtható végre (P. r. 10. c) Felmondásra a háztulajdonos vagy főbérlő csak következő esetekben jogosult: 1. Családi házra, ha a felmondó fia, lánya vagy szülei önhibájukon kívül hajléktalanok. Közhivatalokkal szemben csak azon feltétellel, ha lakást adnak neki. 2. Ha nem hajléktalanok ugyan, de a lakásra fontos érdekből szükségük van, ekkor azonban gondoskodni kell a bérlő részére más lakásról. Felmondással ez okokból csak az élhet, aki 1920 január 1 je előtt vette a házat. Ez esetekben a felmondási időhatárt, amit a szabályrendelet előírja, be kell tartani. Rögtöni hatállyal lehet felmondani bér nem fizetés, a bérlet tárgyának rongálása, sértő, tűrhetetlen, megbotránkoztató, vagy egyéb súlyos kifogás alá eső magaviselet miatt, vagy azon okból, hogy a bérlő jogtalanul valakit a lakásába befogad vagy annak egyes részeit albérletbe kiadja (44. §.) Valamivel enyhébb a felmondás a bútorozott lakásoknál (45. §.) Irodák, raktárok, üzletek stb. felmondása még enyhébb (50. §.) A felmondási ügyekben a kir. járási bíróság jár el (56. §.) és az ítélet ellen egyfokú felebbezésnek van helye. - -------------------------------------------------------- -------------------------------------------------------9 Protestáns Ifjak Duna-Tiszahözi Msanciája. A forradalmi időket követő tisztulási folyamat a magyar ifjúság lelkében még tudott elég mély gyökeret verni. A romboló munka elszakította az apákat a fiaiktól s megtagadták Istenüket, hazájukat s elvesztve önönmagukat, abba a sírba rohantak bele, melyet saját maguk ástak meg. Forradalmat akartak s vörös rém lett belőle, mert hiányzott atelkekből a szépért, a nemesért való lelkesülés. Hová lettél te márciusi ifjúság, mi oltotta ki utódod szivéből a hazafiság tüzét ? Ez a kérdés az, amely a lelkeket megmarcangolta a szomorú időben s amely mint önvád szállt vissza az apák fejére. Ez a nemzet eltért az Istenétől, megtagadta ősi szokásait. A magyar protestáns ifjúság kibontotta zászlaját s a krisztusi ideált tűzte ki zászlajára; azt az ideált, amely képes a nemzetet a helyes útra visszavezetni. Ezt a mozgalmat szolgálja a Kecskeméti Protestáns Ifjak Egyesületének nov. hu : 5 én és 6 án városunkban a Duna Tisza* közi városok és falvak ifjúságának bevonásával tartandó konferenciája. Sziveket köpcsől szivekhez ez a munka, amelytől a társadalomnak sem szabad megvonni támogatását. A konferencia programja a következő: 5-án délelőtt 8— 12-ig nyilvános előadások * a ref. főgimnázium dísztermében, délután fél 5 órakor vallásos és hazafias műsoros estély, vasárnap délelőtt ünnepi istentisztelet a ref. templomban, utána a középiskolai ifjúság bevonásával a konferencia folytatódik, d. u. szeretetvendégség az egyesület helyiségeiben. Az előadók, akiktől a központ gondoskodik, az ifjúság legkiválóbb vezetői közül kerülnek ki. A program részletes számait és az előadók neveit későbbi számunkban hozzuk.