Kecskeméti Közlöny, 1932. december (14. évfolyam, 272-296. szám)
1932-12-20 / 287. szám
2 — Egyik nagy célunk a revízióért küzdeni, Nagymagyarország visszaállításáért. (Nagy éljenzés.) Bejelentette, hogy a belépni óhajtók az előkészítés másik vezetőjénél, Márki Flórián ny. kapitánynál, Horváth Döme u. 7. jelentkezhetnek naponként délelőtt 11 óráig. Francsek József, az öreg mór nevében szólalt fel s buzdította a sülésre a megjelenteket. ...... Sorozatos lopások miatt őrizetbe vették az asszonyt. A Voelker-telepi álkulcsos hetiszonyt, Berta Józsefnét tegnap is ki hozták a rendőrségre és őrizetbe sorozatos lopások miatt. A város 2000 kövére adott a hadirokkantak acsonyára. A hadirokkantak karácsonyán tett adományok közül kiemelkedik ő sé, Zimay Károly polgármester 200 rozsét utalt ki a nemes célra. Zsúfolt terem az utó adventi esten. Az Egyházi Énekkar és tagjainak szereplése. — Linka Ferenc élet Vasárnap délután az egyház dísztermében zajlott le a népszerű likus Egyházi Énekkar rendezésébe utolsó adventi estély, amelyen me Kovács Sándor apát-plébános is más előkelőség. Bende János alelnökerálta be a műsorváltozást, majd szavakkal köszöntötte az est elé Linka Ferenc egyházkerületi tanfelt aki annak idején egyik kezdemér volt az adventi esteknek. Az ének pompás énekszáma vezette be a Póta Aladár hivatott vezényletével széssel találkozott Kerekes Emil drlata. Kenyeres Zoltán basszus-szóló részi élményt jelentett. Az énekkar kara kísérte, zongorán pedig Tóth Linka Ferenc biblikus, tudományé vonalú előadást tartott általános fi mellett. Azt fejtegette az előadó,i biblia számtalan argumentummal ia az őskultúra fejlettségét. Kovács La frenetikus taps fogadta. Az Ave énekelte kifejező, áhitatos szépségéneket Feszler György dr. cselló- éler Lajos zongorakisérete festette ahadi Sándor zenetanár remekelt szólójával, Puky Margit zenetanáranő zongorakiséretével. A műsort az kar Schubert-száma és Szent-Gály nádja zárta be, Boón Mihály és Kő Zoltán szólóztak, zongorán Tóth Lsért. Az adventi estet Póta Aladá vezte. _____Városi M, filléres helgarab 20 fillértől 90 fillérig Hétfőn és kedden nincs előad. Szerdán csütörtökön fél 5, fél 7 és fél 9 órakor. HalálQOK hírája Az Úr Jézus Krisztus élete, hala feltámadása filmen. A legszebb és legnagyobb HrisztuS-film. Pénteken és szombaton nincs elő 258 nyúl és 23 fácán , a bugaci körvadászat. Vasárnap Bugacon tartott körvitát a Vadásztársaság 43 résztvevője tehetősen sovány eredménnyel, 25 és 23 fácán esett. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY 1932. december 20. Saját érdeke, hogy ◄► t NE értéktelen holmit, hanem I f r» ■■ a! n n tr»Tii»________ elsőrendű márkás árut vásároljon karácsonyra m «*r#|w »«»«'** tjr Legfinomabb áruk legolcsóbban. — Gyönyörű, díszhangversennyel, szerenáddal, bankettel ünnepelte Kodály Zoltánt szülővárosa, Kecskemét. Kodály Zoltán megható beszéde édesatyjáról, édesanyjáról s egyetlen kecskeméti gyermekkori emlékéről. „Boldogabb vagyok, mint Dante, mert őt számkivetette Firenze, pedig mindent neki áldozott, engem szívébe fogadott Kecskemét, pedig eddig semmit sem tehettem érte." Az ötven éves Kodály Zoltánt szombaton ünnepelte szülővárosa, Kecskemét. Az ünneplés méltó volt Kodályhoz és Kecskeméthez. A megérkezés. Kodály Zoltán és a vendégek szombaton délután a 4 órás gyorssal érkeztek., Az állomáson nagy közönség várta, különösen szép volt az ifjúság felvonulása. A város nevében Nyúl Tóth Pál dr. tanácsnok üdvözölte: „A magyar múlt dicsősége — a magyar jelen büszkesége.“ Délután a városháza dísztermében szerenáddal lepték meg a helybeli dalárdák Kodály Zoltánt. Az énekszámok előtt Fáy István főispán beszélt: — Az ünneplésből — mondotta — részt kér a szülővégi iskos, az édesanya. Ebben a te- |Kv ^ $teremben a magyar múlt dicső pfesége néz Kodályra, a magyar mik* jelen büszkeségére. A beszéd után a közön- ^t^ ség helyéről felemelkedve ünnepelte, tapsolta Kodályt. Pócsy Györgyné, a MANSz elnöke a kecskeméti magyar asszonyok üdvözletét tolmácsolta, Kodály beszél. A két beszéd után Kodály emelkedett szólásra. Halk hangon beszélt: — Mélyen meghatva állok az ünneplés központjában, mint olyan valaki, akinek ez az ünnepség talán nem is jár ki. Mert én elmondhatom a költővel, hogy itt sem rokona, sem ismerőse, sem utóda, .em boldog őse nem vagyok senkinek. — Véletlen, hogy én Kecskeméten születtem. És mégis _________van valami, ami kecskemétivé tesz. Féléves koromban tovább sodort innen a sors. Mint cseperedő diákot hozott vissza egyszer az atyám, hogy mgmt s 'a szülővárosom'. A miint az utcákat jártuk,atyám mielgállt egy ablak előtt és csak ennyit mondott: «Itt láttam meg először édesanyádat». Ha semmi egyéb, az az érzés, amely e pillanatban atyámat elfoghatta, kecskemétivé tesz egmist. Dante érezhetett ilyet, amikor nagy művéhez inspirációt kapott. Mert azért, hogy valaki nemi tudja magát kifejezni, az érzése lehet dánt®. És én most boldogabb vagyok mint Dante volt. Dantét a számkivetette Firenze, Emsiyért pedig iadent áldozott s engem szivébe fogadott Kecskemét, amelyért pedig eddig semimlis semi tehetten A beszédet nagy megindultsággal fogadta a közönség. Utána a Ref. Egyházi Énekkar, a Városi Dalárda és a Polgári Daloskör Kremán Sámuel országos társkarnagy, a Kát. Egyházi Énekkar Póta Aladár karnagy vezényletével szép összkarokat adott elő. Kodály elismerése a dalárdáknak. Majd a tanácsteremben a város teát adott a vendégek tiszteletére, amelyen megjelent többek közt Kovács Sándor apát-plébános is. Itt Kodály melegen gratulált Kremánnak és Pótának azért a szép munkáért, amit a dalárdákkal végeznek. — Kecskeméten a dalkultúra meglepően fejlett és sokoldalú — mondotta. A Kodály-jubileum fénypontja a városi zeneiskola által adott hangverseny volt. A hangversenyt az Újtel legitim dísztermében tartották, amelyet ez alkalommal zsúfolásig megtöltött a közönség Nyolc óra után néhány perccel fogalta el az ünnepelt zeneszerző a részére fönntartott díszhelyet a pódium előtt. A közönség, melynek soraiban ott láttak Fáy István főispánt, Nyúl Tóth Pál dr. tanácsnokot, dr. Kiss Endre főügyészt és városunk számos kitűnőségét, hosszantartó tapssal köszöntötte a város nagy szülöttét, kit láthatólag mélyen érintett az ünneplés. Koudéla Géza dr. zeneművészeti főiskolai tanár elragadóan könnyed beszédmodorával tartalmas méltatást adott Kodály Zoltánról. Ismertette mint muzsikust, aki előbb zenetudós- és zenei íróként, majd a magyar népdalkincs föltárójaként mutatkozott be, míg végül a világ elismerten legnagyobb Zeneköltői közé emelkedett. Rámutatott azon arra hogy Kodályban a zseni milyen egyszerű és neme® emberi vonásokkal párosult. Végül Kodály művésziküzdelmeivel a magyar sorsot példázta és arra kérte a szárnyaló beszédet ismételten tapsokkal félbeszakító közönséget, hogy ne csak tapsoljon Kodálynak, hanem legyen követőjévé a zeneművészet bátor új útjain. A városi zeneiskola kitűnő vegyeskara vehette be a műsort Kodálynak már ismételten előadott Pünkösdölőjével. A mű többszöri előadása kiforrottságig fokozta az énekesek biztonságát. A közönség szélesebb körei számára nehezebben áttekinthetők voltak az «Este» finomságai- A «Nagyszalontai köszöntő--t Kodályék köszöntésére változtatva énekelték. Utána Botocska Manci köszöntőbe néhány szóval amestert és átadta az énekkar ajándékozta piroskötésű kottablokkot és a pios és fehér rózsákból álló cockrockát. A kottablokkba a mester által nagyrabecült énekkar minden tagja belejegyeztea nevét. Lgnagyobb sikere azénekkarnak a szintén nem először hallott «Mátrai képek»-ktel volt. Vásárhelyi Zoltán szuggesztív vezénylete valósággal csodákat miveit akis énekkarral. Gergely Ilus a «Busan csörög a lomb» és a «Taviasz» című dalok, valamint egy ráadásként énekelt kis népdal csillogóan szép előadásával tett újabb bizonyságot magas színvonalú énekművészetének kiválóságáról. Vásárhelyi Zoltánná kísérte zongorán, ugyanő szívvel és fejlett technikával játszotta el a «Marosszéki táncok»-at. Szabadi Sándor a mester egyik népszerű művét az «Adagio»~t mutatta be meleg szikekkel brácsán, Puky Margit precíz zongorakíséretével. A Műkedvelők Zérókara M. Bodon Pál vezényletével a Háry - közjátékot játszotta, amit a közönség szűnni nem akaró tetszésnyilvánítására meg kellett ismételni. Az ünnepi bankett. Este a Kaszinóban népes társasvacsora volt, amelyen megjelent Fáy István főispán is. A vacsorán igen szép pohárköszöntőt mondott Garzó Béla dr. igazgató, Kondela Géza dr., Lányi Viktor zenekritikus, Kodály Zoltán, Dömötör Lajos dr. h. polgármester, Tóth Aladár zenekritikus és Závory Elek ref. lelkész. A fővárosi sajtó a kecskeméti ünneplésről. A budapesti vasárnapi reggeli újságok kivétel nélkül megemlékeznek az ünnepségről. A legszebb beszámolót a Nemzeti Újság hozza, de részletesebben ír a Pesti Hírlap is Lányi Viktor tudósításában., A ma reggeli újságok közül «A Reggel »-ben Várady Aladár ír igen szépen. A hangverseny. a Milyen idő várható ? Tovább is csendes, sok helyen ködös idő, a hőmérséklet lényeges változása nélkül.