Kecskeméti Közlöny, 1933. február (15. évfolyam, 26-48. szám)
1933-02-19 / 41. szám
-1933. február 19. KECSKEMÉTI KÖZLÖNY KECSKEMÉTI KÖZLÖNY Közli Szabó Kálmán ár. tb. muzeumigazgató. A KECSKEMÉTI KAFTÁN. A híres kecskeméti kaftán történetét az alábbiak szerint őrzik a kecskeméti jegyzőkönyvek: «In anno 1596. Midői az harmadik Maroumet fényes Török Császár Konstantinápolyból nagy erővel és sok néppel kiindult volna, úgy hogy Eger várát megszállavá és rmkoron érkezett volna Szegedre, az Kecskeméti polgárokat elébe hivatván, Alpárhoz vittenek száz ökröt, hatszáz juhot, tizennégy szekér kenyeret, mellyel az Császár igen keszene, adván hekiek Háromszáz aranyat, Csauszt is kérnek vala pedig az polgárok, de az Császár nékiek nem ada, hanem egy köntöst adott vala, meghagyá, hogy ha valaki háborgatni akarná őket, az köntöst mutatnak meg annak, az polgárok megkíöszönek és haza jövének. Midőn valami sereget láttának volna jönni Szeged felöl, az Biró az köntöst reá vevén, az Tizenkét Tanáccsal együtt kiülvén, az sereget úgy várták. Midőn az törökök elérkeztenek volna, látván az bírón az köntöst, lovaikról leugrándozva térden az biró elé menvén, az köntöst csókollyák és ha bíró megengedte, ott háltak maguk költségén és ha pedig nem engedte, odébb állottak». Hornyik e kitűnő szultáni kegyelemlényben találja a város török hódoltság alatti önállóságának alakját. A kecskeréti kaftán történetét Káldi György is említi. Telek József ferencrendi szerzetes már nemcsak Káldira, hanem Fábri Mátyásra is hivatkozik. Ugyancsak ismeri e történetet Scherer György szerzetes is. Ami a kaftánt illeti, sok példa van rá, hogy a török szultán, sőt hatalmas pasák is kegyelem és megtiszteltetés jeléül valakit kaftánnal ajándékoznak meg Sajnos, úgy a szultáni ajándékozó levél, mint a kaftán elkallódott. Azt gyanítják, hogy őseink a kaftánt a később bekövetkező pusztítások elöl megóvandó az esztergomi káptalanban tették volna le, hol később az egyházi ruhává alakíttatott át. Idteráti Nemes Sámuel ismert régiséggyűjtő 1837. év nyarán megjelent Kecskeméten és egy igen jelentéktelen, szinehagyott, ritkaszövetű vászonbugyogót és egy kaftán alakú, de valószínüleg csak bélésnek használt sárgás vászon szövésű öltönydarabot mutatott fel. Az utóbbinak középső részén elkopott, régi vonású, szögletes betűkkel e szavaik voltak olvashatók: «Török juvén határba, bújik biró kaftánba.» Literáti felajánlotta, hogy ha a tanács ezeknek perzírt való mutogatását neki megengedi, úgy a két öltönydarabot a városnak ajándékozza, mint amelyek állítása szerint a régi kecskeméti híres kaftán darabjai volnának. A város vezetősége azonban az engedélyt nem adta meg, mert meggyőződése szerini a ruhadarabok hamisítványok voltak. Literáti ezen megsértődvén, Kecskemétről tüstént odébb állott Mikszáth Kálmán a kecskeméti kaftán tört . wwwwtvvv v▼ w•v'w'irw’r'w»■ -.tvwv A Közlöny már hírt adott róla, hogy a kamatmentes adófizetés határideja után munkába lépnek a központosított végrehajtóik, akiknek e hónapban lesz a premierjük. Az adóhivatal ezt megelőzően általános intőt bocsájtott ki a hátralékos adófizetőkhöz, hogy 8 nap alatt rendezzék tartozásukat s ezután megkezdődik a végrehajtás, illetőleg annakelső mozzanata, a zálogolás. Az újabb rendelkezés értelmében már nem bocsájtanak ki személyre szóló intőt, csak általános felhívást. Most kapták meg beosztásukat a végrehajtók a nagy munkához. A 14 végrehajtó mindténetét a «Beszélő köntös» című pompás elegyike külön önálló kerületet kapott s ebben a kerületben az ő feladata az összes köztartozások végrehajtása. A beosztás: I. és VIII. ker. Bogyó Antal, pusztája Szajbó Imre, II. ker., Dragoslovich Miklós, pusztája Dékány Zoltán, ifj. ker. Igó Sándor, pusztája ifj. Garzó Lajos, IV. ker. Domokos László, pusztája Bajfai Ferenc, V. ker. KarácsonyGyörgy, pusztája Papp Gyula, VI. ker. és V. ker.-ből a Csongrádi-út páratlan szám, Epreskert és Kórház-u. Tótíz Mihály, pusztája Szőts Sámuel, VII. és IX. ker. Friedrich Sámuel pusztája Hettesheimer Béla, beszélésében örökítette meg. r vvvwv VTVVVVVV WWW vv vvv v A jövő héten kezdődnek meg a központi végrehajtások. A napi határidő a hátralékos adózóknak s azután megkezdődik a zálogolás. A végrehajtók beosztása. Félmillió pengőt vesztett a kecskeméti termelőközönség a húsfogyasztás és az állatárak csökkenése következtében 1932-ben. 3470 darab állattal vágtak le kevesebbet, mint az előző évben. — 17 kg. hús jutott egy-egy lakosnak a háború előtti 27 kg. helyett. Majdnem felére esett a lőhúsfogyasztás. — A Közlöny tudósítójától. — Gazdasági helyzetünk folytatódó rosszabbodásáról alig kaphatunk szemléltetőbb képet a közvágóhíd 1932. évi forgalmáról készült kimutatásnál, amelynek értékes adatait kérésünkre most állította össze Vásáry József közvágóhídi igazgató. Szomorú, beszédes számok ezek. Dióhéjban megtaláljuk Lennner leszegényedésünk egész keresztmetszetét, mert hiszen az életszínvonalnak egyik leghitelesebb fokmérője a húsfogyasztás, ami évről-évre csökkenő tendenciát mutat. A vágóhíd 1932. évi vágatási adatai szerint összesen 18079 drb. állat került levágásra az előző, 1931. évi 21,549 drb-bal szemítlen, tehát 3470 darabbal kevesebb, ami 16,1 százalék csökkenésnek felel meg. Nagyon érdekes megfigyelni, hogy alakult az egytás állatok levágási táblázata. (Zárjellően az 1931. évi adatok.) Szarvasmarha 1632 (1390), borjú 1996 (1595), juh 5194 (5463), bárány 2891 (4875), sertés 6108 (7776), malac 60 (128) és ló 198 (322). Szembetűnő a nagy állatok: szarvasmarha, borjú vágatásainak emelkedése, amiből azonban éppen ellenkező következtetésre kell jutni, mint szeretnénk. Az emelkedést ugyanis (a szarvasmarhánál 17,4 százalék, borjúnál 21,1 százalék) a növendék állatok képezik, ami pedig azt bizonyítja, hogy a gazdák nem képesek megtartani jószágaikat , a pénzszűke arra kényszeríti őket, hogy mielőbb, legtöbb esetben már szopós korébaneladják! A többi állatnál pedig 5—40,6 százalék a csökkenés s mint legfigyelemre méltóbb adat áll a kimutatásban a lóvágatások szinte hihetetlen mérvű esése, (38,5 százalék), ami azt bizonyítja, hogy bizony a 4048 filléres lóhúst is egyre kevesebben tudták vásárolni A közmunkák megindításával kezdődött csak ennek fogyasztásában jelentékeny elmélkedés. Egy kis számítás és összehasonlítás a háború előtti időkre emlékezéssel, adja teljes tükörképét a rendkívül súlyos helyzetnek. 1913- ban 68,400 lélekszám mellett levágtak 2404 szarvasmarhát, 1846 borjut, 10170 juhot, 7777 bárányt, 17984 sertést,ez utóbbiból 10.000 drb. a kivitelt képezte. A húsmennyiség 1.841.000 kg. volt s egy lakosra 27 kg. hús jutott. 1932-ben 79.400 lakos mellett 1.332.000 kg. a hús mennyiség s csak 17 kg hús esik egy lakosra. (37,4 százalék csökkenés.) A sertésvágatások óriási mérvű csökkenése a külföldi kivitel teljes megakadása mellett közvágóhidunk primitív voltában is talál s neta kis részben, magyarázatot. A belföldi piac, a szalámigyárak fokozódó igénye kielégítésére már csak új vágóhidunk lehet képes. A levágottállatok élősúlyban értéke 1.220.000 P volt, míg 1931-ben 1.718.900 P. Ezek szerint tehát közel félmillió pengővel kevesebb folyt be a termelő közönség zsebébe a múlt évben, ami nemcsak a levágásra kerülő állatok számának csökkenéséből, hanem az állatárak mintegy 36 százalékos csökkenéséből következett be. 5 Kutyaharapásból vérmérgezés és halál. Gondatlanságból okozott emberöléssel vádolják a házaspárt, mert gyenge kötélen tartották a kutyát és a mart sebet fekete ronggyal kötözték be. Kutyaharapásból eredő haláleset ügye kerül hétfőn a kecskeméti törvényszék elé. Scheffer Jakab 51 éves fülöpszállási lakost és feleségét gondatlanságból okozott emberöléssel vádolta meg az ügyészség. Rossz, gyenge kötélen tartották ,a házőrző kutyát, amely így elszabadult és a hozzájuk jövő Valkai Sándort megmarta. A sérült embert a család részesítetteelsősegélyben.» Schefferné fekete ruhával kötözte be, amitől vérmérgezést kapott és meghalt . A kecskeméti róm. kát. egyházközség bérházaiban lakások és üzletiégiségek Kiadok! Érdeklődni a főgondnoki hivatalban lehet Leánynevű vőlegény. Amikor F. T. Terézia feleségül veszi P. Teréziát. Párját ritkító iratkozási eset fordult elő tegnap az anyakönyvi hivatalban. Egy fiatal pár áll az asztal előtt. Ragyog a szemük. Büszkék, de félnek is egy kicsit Iratkozni jöttek. A névbemondással keltettek aztán némi feltűnést, mikor kiderült hogy a vőlegényt F. T. Teréziának, a menyaszszonyt P. Teréziának hívják. A leánynevű vőlegény édesapja aztán a következőképpen magyarázta meg az esetet. Nagyon kedves kisleányuk volt, akit Teréziának hívtak. A gyermeket nagyon szerették, egy járványos betegség alkalmával a kisleány meghalt Ekkor határozták el, hogy a legközelebbi gyermeket Teréziának keresztelik. A legközelebbi gyermek meg is született de a fiú lett A szülök nem akarták megszegni a szavukat A fiúnak, egyik utónevéül a Teréziát választották, így történhet aztán meg, hogy F. T. Terézia feleségül veszi P. Teréziát . Az igazság kedvéért meg kell említeni, hogy rendes férfi keresztneve is van a vőlegénynek._____________________(Jo.) HÍDJA ÖN a mi a SebOh-fliosoda W titka V fényes gallér, tiszta fehérnemű és szép festés. Ipartelep: HISlalOdda(Ca 11. szb.: Wesselényi nisz