Kecskeméti Közlöny, 1941. április (23. évfolyam, 74-98. szám)
1941-04-16 / 86. szám
2 letében. Északdfrika: Folytatják az angolok Üldözését, a harcok során a zsákmány óriási. Utazási tilalom a délvidéki területekre A honvéd vezérkar főnöke az elfoglalt délvidéki területekre való be- és kiutazásra egyelőre 14 nap tartamára teljes tilalmat rendelt el. Ezek szerint ez idő alatt sem az elfoglalt területre beutazni, sem onnan kiutazni magánszemélyeknek nem szabad. Borzalmas földrengés Mexikóban A Német Távirati Iroda jelentése szerint kedden borzalmas földrengés pusztított Mexikóban. A fővárosban 15 emeletes háznak öt emelete zuhant az utcára, Santa Maria városban tűz támadt, Solima nevű 22.000 lakosú várost a földrengés teljesen elpusztította. A város víz- és villany nélkül áll. A földrengés számtalan erdőtüzet is okozott. POZSONYBAN 15.883 MAGYAR ÉL Most tették közzé Pozsonyban a múlt év végén megtartott népszámlálás eredményét. Harminc év előtt még 78.220 lakosa volt Pozsonynak, most 138.536, a szaporodás tehát 77.10% három évtized alatt. A népszámlálás során magyarnak vallotta magát 15.883 lakos. 29-én kisgyűlés, 30-án közgyűlés — A KBrMini tndAsítójától. — I .sét 29-én, kedden délután 4 órára, Dr. Kiss Endre főispán a tör- t a közgyűlést 30-án, szerdán délután vényhatóság rendes havi kisgyűlés ’ 4 órára hívta össze. --------------------------------——iin —————————mnrrnTTAimrinmuMnir Huskemét Vádala tú/Scatfrankos&Mötte a fattal a déli országtísz visszatécísz alkalmávál A Közigazgatási Bizottság tegnap délelőtt tartotta meg rendes havi ülését dr. Kiss Endre főispán elnökletével. A főispán megnyitójában megilletődött szavakkal emlékezett meg a magyar honvédség hősies teljesítményéről, mellyel a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Bácskát néhány nap leforgása alatt viszszaszerezték a hazának. — Ezt az alkalmat használom fel arra — mondotta a főispán — hogy Főméltóságú Urunk, a Kormányzó államfői bölcseségéről megemlékezzem, aki mindig megtalálta a legmegfelelőbb pillanatot arra, hogy iér nélkül szerezze vissza számunkra az elszakított területeket. Ez a mostani volt az első eset, hogy véráldozatot követelt a visszaszerzés. Bármily drága azonban a magyar vér, ennek ezt az áldozatot meg kellett érnie. A felszabadítás alkalmával Főméltóságú Urunkat táviratilag biztosítjuk hűségünkről és kitartásunkról. A bizottság hatalmas lelkesedéssel fogadta az elnöki megnyitót. A kódoló távirat Az ülésből az alábbi szövegű táviratot küldték el: Magyarország Főméltóságú Kormányzója Kabinetirodája Budapest A magyar nemzetnek mai rendkívüli elhatározásokkal és sorsdöntő fordulatokkal teljes idejében, amikor a magyar honvédség csapatai Főméltóságú Kormányzó Urunk parancsára nagyszerű erőpróbával visszaszerezték Bácskát és a baramai háromszöget és jelenleg a határon állnak, a város közigazgatási bizottságának mai napon tartott ülésében lélekben legmélyebb bálával emelkedik fel Főméltóságú Kormányzó Urunk álé és Őt hódolatteljes hűséggel és kitartással köszönti. dr. Kiss Endre főispán, dr. Nyúl Tóth Pál h. polgármester. A főispán a honvédség ellátásáról, délvidéki harcairól és a vifreskerernszes akcióról A főispán megnyitójában kitért az idei termésre. — Jól tudjuk — mondotta —, hogy az idei terméshez túlságosan vérmes reményeket nem táplálhatnk, de reméljük, hogy az új területek pótolni fogják azt, amit az Alföldön elvesztett az ország. A hadiakért seregnek azonban nemcsak éheznie, de nélkülöznie sem szabad. Nem hiszem, hogy jelentkezni fog az élelmiszerhiány, ami a világháborúban előfordult, mégis szükségesek az óvintézkedések az ellátás és tartalékolás terén. S honvédeink délvidéki küzdelmeiről szólott ezután. — Aki ismerte a világháborúból a déli népeket, az el lehetett készülve arra, hogy nem európai harcmodorral találkozik, hanem a balkánival, ahol minden talpalatnyi földért meg kell harcolni. A mi hős csapataink ezt a harcot néhány nap alatt befejezték. Mint a honvédvezérkar főnöke jelentette, veszteségünk nem nagy, mégis van veszteségünk. Ezért a Vöröskeresztes akció mindent elkövet, hogy legnemesebb hazafias szolgálatának megfeleljen. Az első száz ágyat már elhelyezték és szükség volna még száz ágyra és ezzel együtt felszerelésre, ami körülbelül 30.000 pengőt jelent. Megemlítette a főispán, hogy egy teljes felszerelésű ágy megváltása 140 pengőbe kerül és kérte a tagokat, hogy személyes buzdítással is segítsenek a Vöröskeresztnek ebben a mozgalmában. A bizottság mély figyelemmel hallgatta a főispán szavait. Minden új könyvet, azonnal beszerez aölcsünkönyvtár 13.000 kötet Előfizetőinknek napi 2 f. Arany János utca 8. KECSKEMÉTI KIZeffly 1041. április 16. Senki ne utazzék szernYpénzoHasági igazolvány nélkül A célnak legjobban arcképes igazolvány felel meg, de elfogadnak bármily más okmányt, amelyből az illető személyazonossága kétségtelenül megállapítható. Saját érdekében figyelmeztetünk mindenkit, aki akár autón, akár vonaton el akar utazni Kecskemétről, hogy a személyazonosságát igazoló okmány nélkül ne induljon útnak. tAAAiáAAAAAAAAtAAAAAAAááAAÍAIiAAAA4AAAááAAAAAAitAAáAtA ÜZEMBE HELYEZTÉK AZ ÚJ ÁRAMFEJLESZTŐ GÉPET Mint megírtuk, ma helyezték üzembe az új áramfejlesztő gépet a villanygyárban. Jelen voltak dr. Kiss Endre főispán, dr. Liszka Béla polgármester, dr. Nyúl Tóth Pál h.polgármester, Harkay Béla főjegyző, Garzó Sándor tanácsnok, vitéz Szappanos Jenő műszaki tanácsos, Ormay Zoltán műszaki főtanácsos, az iparügyi minisztérium képviseletében, Ghyczy Pál villanygyár igazgatója és a postaigazgatóság képviselője. Az új áramfejlesztőgép üzembehelyezése megtörtént, a szemle lapzártakor tart. Valószínűleg ma hozzák haza és pénteken temetik Bene Ferencet, aki hősi halott halt a déli országrészért Jelentettük, hogy a déli országrész felszabadításának kecskeméti hősi halottai is vannak. Eddig kettőt jelentettek. Az egyik Heve Ferenc 29 éves földműves. Bene a bajai kórházban hunyt el s hozzátartozói kérésére az egyik kecskeméti temetkezési vállalkozó tegnap autóval elindult Bajára, hogy holttestéthazahozzák. Amennyiben valami akadály nem jön közbe, valószínűleg ma délután, vagy holnap érkeznek haza. A család azt szeretné, ha pénteken délután 4 órakor helyeznék örök nyugalomra. Bene Ferenc református vallásos volt s ha a holtest idejében megérkezik, temetése pénteken délután 4 órakor lesz a ref. temető halottasházától. SZABADKAIAK KÖZÖTT Hajmeresztő kegyetlenkedéseket vittek véghez a csetnikek, még a bevonuló honvédekre is lövöldöztek „Megváltás számunkra a visszatérés“ A déli országrész felszabadulása óta tegnap jártak az első szabadkaiak Kecskeméten. Elképesztő részleteket mesélnek a szerb uralom vége felé történt dolgokról, különösen a csetnikek — szeri terroristák — borzalmas kegyetlenkedéseiről. Az elnyomatás végnapjaiban leírhatatlan izgalommal lesték, várták a híreket s minden szabadkainak torkában dobogott a szive, amikor megtudták, hogy honvédeink elindultak. A szerb terror ekkor lépett tetőfokára. Az utcán nem hogy magyarul megszólalni nem volt tanácsos, de mutatkozni sem. Akit megláttak, akiről megsejtették, hogy magyar, félholtra verték. Egy szerencsétlen, 11 éves kislánynak a zsebéből kis nemzetiszínű szalag esett ki, a csetnikek megragadták, becipelték tanyájukra és autópumpával oly szörnyűségesen megkínozták, hogy hasfalrepedéssel élet-halál közt fekszik a kórháziján. Egész sereg magyar — férfi, nő vegyest — súlyos sérüléseket szenvedett. A csetnikek teljes felfordulást és vérengzést akartak rendezni a nagy magyar városban. Padláslyukaikból, tetőnyílásokból lövöldöztek a bevonuló honvédekre s az őket ünneplő közönségre. Honvédeink természetesen azonnal a legerélyesebb eszközökkel hallgattatták el az orvtámadókat és állították helyre a rendet. Egyetlen boldog fellélegzés volt Szabadka, amikor a honvédség munkája nyomán csend és nyugalom borult a városra. A felszabadulás szent öröme leírhatatlan boldogsággal tölt el minden egyes magyart, de nemcsak a magyarok, hanem a kevés számban lévő más nemzetiségűek is örvendenek, hogy vége a csetnikek rémuralmának. A minden emberi érzésükből kivetkőzött, elvadult bérencek garázdálkodása szörnyű emléke lesz a felszabadulás előtti napoknak. — Amikor az első honvédek Szabadkára érkeztek — mondja más — nagy csend fogadta őket. A terror volt az oka. Senki nem mert mutatkozni, életveszélyes volt utcára lépni, a csetnikek leshelyükről mindenkire rálőttek. Később ünnepélyes fogadtatás volt s az ünnepi hangulatot váratlanul fegyverropogás zavarta meg. A csetnikek merénylete volt. Honvédeink percek alatt elhallgattatták a banditákat. —■ A könnyes, szép, dicsőséges bevonulást soha nem lehet elfelejteni, megváltás volt — fejezi be szavait. AAAAAiAAAAAAAAAAAAAtAAAAAA Gesztelyi Nagy László tanulmánya Széchenyi Istvánról A „Kögazdasági Szemle“, a Magyar Közgazdasági Társaságnak a Tudományos Akadémia támogatásával szerkesztett folyóirata, legutóbbi, márciusi számát teljesen gróf Széchenyi Istvánnak szentelte. E számban jelent meg dr. Gesztelyi Nagy László mezőgazdasági kamarai igazgató, egyetemi m. tanár tollából egy 35 oldalas nagy tanulmány „Gróf Széchenyi István agrárpolitikája“ címmel, amelyben a szerző a legnagyobb magyarnak, e minden téren követendő kiválóságnak agrárpolitikai eszméit és gondolatait fejtegeti. Ezenkívül megjelent a könyvben Harrer Ferencitől „Széchenyi és a főváros“, Veress Gábortól „Széchenyi közlekedéspolitikai működése“, Srohringer Sándortól „Hajózás, Vaskapu-szabályozás, Tisza-szabályozás“, Éber Antaltól „Széchenyi és a pénzügyek“, Pálffy Ilonától „Budapest — Széchenyi István polgárrá választásakor". Ezenkívül értékes könyvismertetési rovat egészíti ki a füzetet, amelyben többek között Heller András akadémiai tanár ismerteti Gesztelyi Nagy Lászlónak „A magyarországi cigánykérdés rendezése" címen írt munkáját.