Kecskeméti Közlöny, 1941. április (23. évfolyam, 74-98. szám)

1941-04-16 / 86. szám

2 letében. Északdfri­ka: Folytatják az angolok Üldözését, a h­arcok során a zsákmány óriási. Utazási tilalom a délvidéki területekre A honvéd vezérkar főnöke az elfoglalt délvidéki területekre való be- és kiuta­zásra egyelőre 14 nap tartamára teljes tilalmat rendelt el. Ezek szerint ez idő alatt sem az el­foglalt területre beutazni, sem onnan kiutazni magánszemélyeknek nem sza­bad. Borzalmas földrengés Mexikóban A Német Távirati Iroda jelentése sze­rint kedden borzalmas földrengés pusz­tított Mexikóban. A fővárosban 15 eme­letes háznak öt emelete zuhant az ut­cára, Santa Maria városban tűz tá­madt, Solima nevű 22.000 lakosú vá­rost a földrengés teljesen elpusztította. A város víz- és villany nélkül áll. A földrengés számtalan erdőtüzet is oko­zott. POZSONYBAN 15.883 MAGYAR ÉL Most tették közzé Pozsonyban a múlt év végén megtartott népszámlálás ered­ményét. Harminc év előtt még 78.220 lakosa volt Pozsonynak, most 138.536, a szaporodás tehát 77.10% három év­tized alatt. A népszámlálás során ma­gyarnak vallotta magát 15.883 lakos. 29-én kisgyűlés, 30-án közgyűlés — A KBrMini tndAsítójától. — I .sét 29-én, kedden délután 4 órára, Dr. Kiss Endre főispán a tör- t a közgyűlést 30-án, szerdán délután vényhatóság rendes havi kisgyűlés ’ 4 órára hívta össze. --------------------------------——iin —————————mn­­rrnTTAimrinmuMnir Huskemét Vádala tú/Scatfran­kos&Mötte a fattal a déli országtí­sz visszatécísz alkalm­ávál A Közigazgatási Bizottság tegnap délelőtt tartotta meg rendes havi ülését dr. Kiss Endre főispán elnök­letével. A főispán megnyitójában megilletődött szavakkal emlékezett meg a magyar honvédség hősies tel­jesítményéről, mellyel a baranyai háromszöget, a Muraközt és a Bács­kát néhány nap leforgása alatt visz­­szaszerezték a hazának. — Ezt az alkalmat használom fel arra — mondotta a főispán — hogy Főméltóságú Urunk, a Kormányzó államfői bölcseségéről megemlékez­zem, aki mindig megtalálta a leg­megfelelőbb pillanatot arra, hogy i­ér nélkül szerezze vissza számunk­ra az elszakított területeket. Ez a mostani volt az első eset, hogy vér­áldozatot követelt a visszaszerzés. Bármily drága azonban a magyar vér, ennek ezt az áldozatot meg kellett érnie. A felszabadítás alkal­mával Főméltóságú Urunkat távi­ratilag biztosítjuk hűségünkről és kitartásunkról. A bizottság hatalmas lelkesedés­sel fogadta az elnöki megnyitót. A kódoló távirat Az ülésből az alábbi szövegű tá­viratot küldték el: Magyarország Főméltóságú Kormányzója Kabinetirodája Budapest A magyar nemzetnek mai rend­kívüli elhatározásokkal és sors­döntő fordulatokkal teljes idejé­ben, amikor a magyar honvédség csapatai Főméltóságú Kormányzó Urunk parancsára nagyszerű erő­próbával visszaszerezték Bácskát és a baram­ai háromszöget és jelen­leg a határon állnak, a város közigazgatási bizottságának mai napon tartott ülésében lélekben legmélyebb bálával emelkedik fel Főméltóságú Kormányzó Urunk álé és Őt hódolatteljes hűséggel és kitartással köszönti. dr. Kiss Endre főispán, dr. Nyúl Tóth Pál h. polgármester. A főispán a honvéd­ség ellátásáról, délvidéki harcairól és a vifreskerernszes akcióról A főispán megnyitójában kitért az idei termésre. — Jól tudjuk — mondotta —, hogy az idei terméshez túlságosan vérmes reményeket nem táplálha­tnk, de reméljük, hogy az új terü­letek pótolni fogják azt, amit az Al­földön elvesztett az ország. A hadia­kért seregnek azonban nemcsak éheznie, de nélkülöznie sem szabad. Nem hiszem, hogy jelentkezni fog az élelmiszerhiány, ami a világhá­borúban előfordult, mégis szükségesek az óvintézkedések az ellátás és tartalékolás terén. S honvédeink délvidéki küzdelmei­ről szólott ezután. — Aki ismerte a világháborúból a déli népeket, az el lehetett készül­ve arra, hogy nem európai harcmo­dorral találkozik, hanem a balkáni­val, ahol minden talpalatnyi földért meg kell harcolni. A mi hős csapa­taink ezt a harcot néhány nap alatt befejezték. Mint a honvédvezérkar főnöke jelentette, veszteségünk nem nagy, mégis van veszteségünk. Ezért a Vöröskeresztes akció mindent el­követ, hogy legnemesebb hazafias szolgálatának megfeleljen. Az első száz ágyat már elhelyezték és szükség volna még száz ágyra és ezzel együtt felszerelésre, ami kö­rülbelül 30.000 pengőt jelent. Megemlítette a főispán, hogy egy teljes felszerelésű ágy megváltása 140 pengőbe kerül és kérte a tagokat, hogy személyes buzdítással is segítsenek a Vörös­­keresztnek ebben a mozgalmában. A bizottság mély figyelemmel hallgatta a főispán szavait. Minden új könyvet, azonnal beszerez a­ölcsünkönyvtár 13.000 kötet Előfizetőinknek napi 2 f. Arany János­ utca 8. KECSKEMÉTI KIZeffly 1041. április 16. Senki ne utazzék szernYpénzoHaság­i igazolvány nélkül A célnak legjobban arcképes iga­zolvány felel meg, de elfogadnak bármily más okmányt, amelyből az illető személyazonossága kétségtele­nül megállapítható. Saját érdekében figyelmeztetünk mindenkit, aki akár autón, akár vo­naton el akar utazni Kecskemétről, hogy a személyazonosságát igazoló okmány nélkül ne induljon útnak. tAAAiáAAAAAAAAtAAAAAAAááAAÍAIiAAAA4AAAááAAAAAAitAAáAtA ÜZEMBE HELYEZTÉK AZ ÚJ ÁRAM­FEJLESZTŐ GÉPET Mint megírtuk, ma helyezték ü­zembe az új áramfejlesztő gépet a villany­gyárban. Jelen voltak dr. Kiss Endre főispán, dr. Liszka Béla polgármester, dr. Nyúl Tóth Pál h.­polgármester, Harkay Béla főjegy­ző, Garzó Sándor tanácsnok, vitéz Szappanos Jenő műszaki tanácsos, Ormay Zoltán műszaki főtaná­csos, az iparügyi minisztérium kép­viseletében, Ghyczy Pál villanygyár igazgatója és a postaigazgatóság képviselője. Az új áramfejlesztőgép üzembe­helyezése megtörtént, a szemle lap­zártakor tart. Valószínűleg ma hozzák haza és pénteken temetik Bene Ferencet, aki hősi halott halt a déli országrészért Jelentettük, hogy a déli országrész felszabadításának kecskeméti hősi ha­lottai is vannak. Eddig kettőt jelentet­tek. Az egyik Heve Ferenc 29 éves földműves. Bene a bajai kórházban hunyt el s hozzátartozói kérésére az egyik kecske­méti temetkezési vállalkozó tegnap autóval elindult Bajára, hogy holttes­tét­­hazahozzák. Amennyiben valami akadály nem jön közbe, valószínűleg ma délután, vagy holnap érkeznek haza. A család azt szeretné, ha pénteken délután 4 órakor helyeznék örök nyu­galomra. Bene Ferenc református val­lásos volt s h­a a holtest idejében meg­érkezik, temetése pénteken délután 4 órakor lesz a ref. temető halottasházá­­tól. SZABADKAIAK KÖZÖTT Hajmeresztő kegyetlenkedéseket vittek véghez a csetnikek, még a bevonuló honvédekre is lövöldöztek „Megváltás számunkra a visszatérés“ A déli országrész felszabadulása óta tegnap jártak az első szabadkaiak Kecskeméten. Elké­pesztő részleteket mesélnek a szerb uralom vége felé történt dolgok­ról, különösen a csetnikek — szeri­ terroristák —­ borzalmas kegyetlenke­déseiről. Az elnyomatás végnapjaiban leírhatatlan izgalommal lesték, várták a híreket s minden szabadkainak tor­kában dobogott a szive, amikor meg­tudták, hogy honvédeink elindultak. A szerb terror ekkor lépett tetőfo­kára. Az utcán nem hogy magyarul megszólalni nem volt tanácsos, de mu­tatkozni sem. Akit megláttak, akiről megsejtették, hogy magyar, félholtra verték. Egy szerencsétlen, 11 éves kis­lánynak a zsebéből kis nemzetiszínű szalag esett ki, a csetnikek megragad­ták, becipelték tanyájukra és autópum­­pával oly szörnyűségesen megkínozták, hogy hasfalrepedéssel élet-halál közt fekszik a kórháziján. Egész sereg ma­gyar — férfi, nő vegyest — súlyos sé­rüléseket szenvedett. A csetnikek teljes felfordulást és vé­rengzést akartak rendezni a nagy ma­gyar városban. Padláslyukaikból, tető­­nyílásokból lövöldöztek a bevonuló honvédekre s az őket ünneplő közön­ségre. Honvédeink természetesen azon­nal a legerélyesebb eszközökkel hall­gattatták el az orvtámadókat és állí­tották helyre a rendet. Egyetlen boldog fellélegzés volt Sza­badka, amikor a honvédség munkája nyomán csend és nyugalom borult a városra. A felszabadulás szent öröme leírhatatlan boldogsággal tölt el min­den egyes magyart, de nemcsak a ma­gyarok, hanem a kevés számban lévő más nemzetiségűek is örvendenek, hogy vége a csetnikek rémuralmának. A minden emberi érzésükből kivetkő­zött, elvadult bérencek garázdálkodása szörnyű emléke lesz a felszabadulás előtti napoknak. — Amikor az első honvédek Sza­badkára érkeztek —­ mondja más — nagy csend fogadta őket. A terror volt az oka. Senki nem mert mutatkozni, életveszélyes volt utcára lépni, a cset­nikek leshelyükről mindenkire rálőt­tek. Később ünnepélyes fogadtatás volt s az ünnepi hangulatot váratlanul fegyverropogás zavarta meg. A csetni­kek merénylete volt. Honvédeink per­cek alatt el­hallgattatták a banditákat. —■ A könnyes, szép, dicsőséges be­vonulást soha nem lehet elfelejteni, megváltás volt — fejezi be szavait. AAAAAiAAAAAAAAAAAAAtAAAAAA Gesztelyi Nagy László tanulmánya Széchenyi Istvánról A „Kögazdasági Szemle“, a Magyar Közgazdasági Társaságnak a Tudomá­nyos Akadémia támogatásával szerkesz­tett folyóirata, legutóbbi, márciusi szá­mát teljesen gróf Széchenyi Istvánnak szentelte. E számban jelent meg dr. Gesztelyi Nagy László mezőgazdasági kamarai igazgató, egyetemi m. tanár tollából egy 35 oldalas nagy tanulmány „Gróf Széchenyi István agrárpolitiká­ja“­ címmel, amelyben a szerző a leg­nagyobb magyarnak, e minden téren követendő kiválóságnak agrárpolitikai eszméit és gondolatait fejtegeti. Ezen­kívül megjelent a könyvben Harrer Ferencitől „Széchenyi és a főváros“, Veress Gábortól „Széchenyi közlekedés­­politikai működése“, Srohringer Sán­dortól „Hajózás, Vaskapu-szabályozás, Tisza-sza­b­ál­­­yozás“, Éber Antaltól „Szé­chenyi és a pénzügyek“, Pálffy Iloná­tól „Budapest — Széchenyi István polgárrá választásakor". Ezenkívül ér­tékes könyvismertetési rovat egészíti ki a füzetet, amelyben többek között Heller András akadémiai tanár ismer­teti Gesztelyi N­agy Lászlónak „A ma­gyarországi cigánykérdés rendezése­" címen írt munkáját.

Next