Kecskeméti Lapok, 1871. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)
1871-06-03 / 22. szám
dijjazására. 36) Elemi iskolák fentartására. (Két nőnevelőnő fizetése, tanítói segédekre, fűtési kiadások, iskolai helyiségek kibérlése stb.) 37) Reáliskolákra. 38) Gymnasium segélyezésére. 39) Kegyúri segélyezések, templomok, plébániákra és könyöradományok. 40) Árvák és lelenetek ellátására. 41) Kórház fentartására. 42) Szegény intézetek és ápoldák segélyezésére. 43) Plébániák és iskolák költségeihez járulékok. 44) Adózások elengedésére és visszafizetésére. 45) Szenvedő tőkék kamataira. 46) Szám-adási követelések kiegyenlítésére. 47) Különféle kisebb, előre nem látható kiadások. B) Rendkívüli kiadások. 1) Új építkezésekre. 2) Egyéb rendkívüli apróbb költségek. 3) Házi szegények orvoslására és segélyezésére. A város bevételei e következő czimek alatt jönnek elő a házi főpénztár könyvében : A) Rendes bevételek: 1) Városi fekvőjavak jövedelme a város tulajdon birtokából. (Pusztaszeri tanyaföldek, Monostori tanyaföldek, Peszér-irbő.) 2) Haszonbérbevételek a városi földek után. (Úrréti tanyaföldek , Füzes erdei kaszálló, Előfogati kerti kaszálló, Alsónyomási 70 részlet, Máriakápolna melletti föld, Ménesjárási földek, koldulás eltörlésére kijelölt földek, egyéb földek. 3) A városi malmok után. 4) Haszonbérbevételek a város kőbányája után. (Nincs, és e rovat fölösleges.) 5) Haszonbérbevételek a városi téglaégetés után. 6) Haszonbér bevételek a városi mészégetés után. 7) A városi tűrfaásás és kőszénbánya után. (Ez azonban nem létezik s igy a sorozatból jövőre bátran kimaradhat.) 8) Bevételek a város középületeinek bérbeadásából. 9) A kocsmák és vendéglők béréből. 10) A város erdeiben évenként kiadatni szokott farészletekből. 11) Nád, széna és gyékényből. 12) A város legelője utáni bevétel, u. m. szájbérjövedelem. (Erről két külön könyv vezettetik.) 13) Polgársági dijjak. 14) Bor és pálinka termelés és kiméréséért. 15) Sörtermelés és kiméréséért. 16) Vásár, piacz és helypénzekből. 17) Súly és ármértékből. 18) Vadászati haszonbérből. 19) Tiszai halászatból. 20) Kövezet és útvám haszonbér. (Nincs.) 21) Hidvám. (Nincs.) 22) Révjog. 23) Húsvágatási jog. 24) Piaczi árjegyzékek kiszolgáltatásából. 25) Ganéj és szemét eladásából. 26) Tűzoltási alapból. 27) Zene engedély pénzekből. 28) Büntetés pénzekből. 29) Bérbehozatali vámjövedelem. 30) Pálinka-jövedelem. 31) Birtok változások után engedélyezett városi pótlék. 32) Közalapok kötelezvényei után. 33) Magán kötelezvények. 34) Utazási s irodai kiadások megtérítéséből. 35) Polgári kórházban ápolt idegen betegek utánni költségek megtérítéséből. 36) Hiányos vagy hűtlen kezelés folytáni elmarasztalásból. 37) Országos fejed, adó és fogy. adó után. B) Rendkívüli bevételek : 1) Részvények utáni osztalék. 2) A törlesztési pénztárból átvétetett. 3) Az adópénztárból átvétetett. 4) Egyéb rendkívüli, nemvárt bevételek. Az összes bevétel 1868. évben tett........................... 155,205 ft. 67 kr. Az összes kiadás pedig : 152,131 „ 40 „ Volt pénztár maradvány 3,074 ft. 27 kr. Ez összegeket minden év bevétele és kiadása nagyon megközeliti. A városnak a fentebb elsorolt úgy rendes mint rendkívüli bevételei és kiadásai felöl a kitett rendben egy minden tétel iránt külön lapozott, főkönyv vezettetik, melylyel megbirkózni a házi főpénztárnok feladata. (Folytatása következik.) TÁRCZA. Pályatársaimhoz. Pályatársak! szent a czél a Mely után kiindulánk !... Majd ha lantjaink szavára Visszazeng ég, föld határa: Dics-sugár ragyog le ránk. Rajta ifjak! fenn csapongva Zengje lantunk szent dala: A szív bájos gerjedelmű, A teremtő képzelet mit Oly dicsőnek alkota. Zengje kobzotok zenéje Nemzetünk hős tetteit; Hős apákat , vad csatákat.. . Hisz a dal magasra szállhat, Szárnya, hogy ha égi hit. Pályatársak! szent a czél a Mely után kiindulánk! ... Majd ha lantjaink szavára Visszazeng ég, föld határa: Dics-sugár ragyog le ránk. Vörösmarti Károly: Elérek-e oda? Érzem: — soha... soha! Pedig az én lelkem Szomjazik végtelen, — Inni kíván abból Az égi nektárból: Melytől a fej kábul, Melytől a szív tágul, Melynek a szív örül, ... S melytől majd megőrül. Oly ital kell nékem, Melynek a tükrében Azt a képet látom A melyért úgy vágyom, A mely a mindenem, A legszebb énnekem, Mely oly szépen pirul Majd meg elhalványul. ... És e gondolatom Megkötni nem bírom, Egy csendes éjszakán, Ezüst hold sugarán: Elmegy, —őt keresni, Titkosan meglesni, úgy borulni rája Hogy ne múljék álma. Megkérdezni halkal, Esengő szavakkal: „Szeretsz-e virágom? Édes-e az álom ?“ ... Elmegy, — vissza sem jő, Elviszi a szellő: -------S a kétség tengerén Hányatva bolygok én. Bagi László: A tengeren. Hullámzó tengeren Hánykódik a lelkem, Szerelmem tengerén Hányatva bolygok én ... A kikötőt látom A hova én vágyom. Elnöki jelentés a kecskeméti jótékony „Nöegylet“ 1871. május 21-én tartott első évi rendes közgyűlésén. I. A közérdek és társadalmi jólét előmozdítása czéljából egy év előtt, egyelőre 3 évre megalakult „kecskeméti jótékony Nöegylet“ első évi rendes közgyűlésén örömmel üdvözlöm az egylet t. ez. tagjait, s mulaszthatlan kötelességemnek tekintem eddigi működésünket — az egyleti élet nevezetes mozzanatainak kijelölése, s a vagyonállás tüzetes kimutatása mellett — a t. ez. egyleti tagokkal, illetőleg a n. é. közönséggel leplezetlenül megismertetni, s ekép eljárásunkat a közvélemény ítélőszéke elé terjeszteni. De mivel „minden kezdet nehéz“, e körülmény mentsen ki bennünket: ha ez első évi működésünk eredménye még talán nem oly kielégítő, minőt valamely egylettől átalában várni lehet; — legyen szabad azonban szerénytelenség nélkül azon meggyőződésemnek adni kifejezést, miszerint ily rövid idő alatt mégis oly eredményt mutathatunk föl, mely jószándékú törekvésünket — a kezdet nehézségeivel szemben , s többek nagylelkű áldozatkészségének hozzájárulásával támogatva — félreismerhetlenül jelezi. Amint az egylet megalakult, a választmány a m. évi május 19-én tartott ülésében titkár- s jegyzőül: Laukó Károly, pénztárnokul pedig Katontona Zsigmondot megválasztá. Ezután megalakulását az egylet a városi t. községhatóságnak a m. évi május 28-iki választmányi ülésből bejelentvén, kitűzött czéljához képest legelső gondjai közé sorozá, egy kisded-óvoda felállítását ugyanott szorgalmazni, s ezzel egy égető szükség parancsolta hiányon segíteni, megajánlván annak életbe léptetése és föntartásához erkölcsi és anyagi segélyezéssel készséges hozzájárulását. S a kisded-óvoda-ügy ma már annyira haladt, hogy a kisded-óvó állomására a pályázati határidő is már kitűzve lévén, egy központi kisded-óvodának városunkban még ez év folytán felállítása bizton várható. De legfőbb feladatul tekintünk az első évben oda hatni, hogy a jótékonyságnak a jövőben minél nagyobb mérvben gyakorolhatását az alaptőke lehető gyarapítása által biztosítsuk. d e czélból még a fölőbb idézett választmányi ülésben elhatároztuk: a) műkedvelői előadások rendezését, melyre özv. Deák Lászlóné alelnök vezetése mellett, egy 6 tagból álló bizottság küldetett ki; b) sorsjátékkal egybekötött hatalini bál rendezését, mi végre egy 9 tagú bizottság küldetett ki Szeless Ferenczné alelnök elnöklete alatt; és végre c) a választmány tagjai által kezelt adakozási gyűjtőivek kibocsátását. S ezen intézkedésünket a bizottságok buzgó fáradozásai s többeknek lelkes közreműködése mellett azon szép siker koszorúzta, miszerint a m. évi Julius 23-iki műkedvelői előadás 225 frt. 98 kr., a szept. 25-iki pedig 156 frt. 66 kr. tiszta jövedelmet eredményezett, mely összegekben többeknek a helybeli lapokban annak idején már közölt szíves felülfizetése is benn foglaltatik. Köszönettel említem föl, hogy a jótékonyczélű műkedvelői előadásra id. Kovács László úr színház-helyiségét díj nélkül engedte át; — Szilády Károly és fia, ezég a belépti jegyeket ingyen nyomatta; — a helyb. ref. főiskola zenekara szívességből működött; a színi előadás rendezését Pünkösdi és. Oh mint szeretem én a halvány holdat , ha esténkint oly búbánatosan vándorol — szerelme sírja — a föld körül, ha szakgatott felhőkön keresztül utat tör magának], s bánatos tekintetét a földre szegezve, ha halványan, édes lassúdsággal siet tova s mégis boldog boldogtalannak örömteljesen mosolyog arczába, ha nappal méla fájdalmával elrejtőzik, s este ismét méla melancholiájával visszatér. .. . Pünkösd éjszakája volt, midőn igy elmélázva mentem kertembe, hogy a holdat,—melyet annyira szeretek — a kék égboltozaton felkeressem. Egy vigadó társaságból jövök és szivem, most, mint minden más ünnepélyes alkalommal, egy szent s csendes kegyeletet ünnepelt. Midőn az ember öt érzékének kapuit magasan feltárja, hogy azon az öröm és élvezet, lármázó kíséretével tartsa ünnepélyes bevonulását, észrevétlenül a fájdalom is belopózik s a szív egy szegletében elrejtőzik , várva mig a lármázó vendégek elvonultak, midőn is előlépvén, lassan, de fájdalmasan dúl fel s alá. Épen ezen kéjtvadászó társaságokban lakik a sötét bú denevére, a lárma, a zúgás, a tombolás felkölti a keblünkben szunnyadozó fájdalmat, mi erősen és elválaszthatatlanul ragaszkodik hozzánk. — A nagy ujjongás utóhangja minden érzékeny szívnek, melynek egykor már nagy bánata volt, egy hosszú, kísértetiesen elhangzó sóhajt idéz elő. Ekkér elmélkedve, keserves bánattal szívemben mentem ki felkeresendő a rózsa lugasokat. Az éj oly szép, oly tiszta volt, s a csillagok örömteljesen ragyogtak a hold körül. A rózsa oly kedvesen virít, oly kéj teljesen illatozik, mert ma születésnapját üli. Mily szép a pünkösd hajnala, az egész természet diszköntösbe öltözött, az illatos lég enyelegve hullámzott a mindenségben, s midőn az égre pillanték csillagomat véltem feltalálni. Egy rózsa lúgosba ülve, tekintek a meghasadó pünkösdi hajnalba, mely sötét fátyolán át szelíden s szánakozólag tekinte le reám