Kecskeméti Lapok, 1872. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1872-05-04 / 18. szám

Ötödik évfolyam. ___________________________18. szám._______________ Május 4 1872. far- Előfizetési pénzek­et- Hirdetések elfogadtatnak Gál­. . -I n. lla Fü­löp könyvkereskedésében fogadtatnak Gallia fülop I . il * | rr | j* | Kecskeméten. — Hirdetések ezen­könyvkereskedésében Keee- ISmeretterjeSZtO 1161113­0. ESSIw * 1­áteza 60. sz. Követjelentési beszéd Kecskemét szabad királyi város 2-ik kerületének választó polgáraihoz, 1872. ápril 28-án. Tisztelt Barátim ! Három éve múlt, hogy önöknek megtisztelő bizodalmából, a 11. kerület részéről, a polgári pályák legnemesbikére, az országgyűlési képvise­letre , megválasztattam. Közel három éve lesz ismét, hogy a megkez­dett országgyűlés első hónapjai után, csakhamar beállván azon eset, hogy igénytelen személyem állam­szolgálatra alkalmaztatván, szabályszerűen újból önöknek követválasztásról kellett gondos­kodnak : önök, tisztelt Barátim! önök, szülőföl­demnek ügyszerető választó­polgárai voltak azok, akik által, megpróbált politikai elveik és meg­győződésük alapján, s igénytelen személyem iránti bizodalmuk és ragaszkodásuk folytán, a lefolyt országgyűlésre másodszor is , újból meg lettem választva. Ezen kétszeres megtisztelés, énnekem kétsze­resen kedves kötelességemmé teszi, hogy az országgyűlés lefolyásáról itt önök előtt, önöknek, az én választóimnak jól ismert, otthonosnak, családiasan kedvesnek érzett körében, egyszerűen és őszintén, miként lelkemből jön — bárha átalá­­nosságban, de minden esetre élethíven jelentést tegyek. Önök előtt, tisztelt Barátim! a­kik ismert hazafiságuk és ügyszeretetüknél fogva szokva van­nak , az országos közügyek menetét mindenha éber figyelemmel kísérni és azokat észlelni, nem lehet c­élom, hogy a három­éves országgyűlés minden kis mozzanatát, minden kis házi történe­­tecskéit megismertessem és ecseteljem, mert azokra órák, de talán napok igényeltetnének, hanem igenis kell, hogy az országos tárgyalások és országos eredmények főbb vonásait, legjobb meggyőződésem szerint, legalább röviden jelezzem, s mint prizmá­val a felfogott napsugarat — legalább főbb voná­sokban önöknek híven felmutassam. Önök, tisztelt Barátim ! emlékezni fognak reá, hogy a múlt országgyűlés idejéről, két rendbeli követjelöltségi beszédemben, pártom elveihez híven, a közjogi kérdéseket, a kiegyezési törvényeket illetőleg, határozottan kijelentettem, miszerint, bár azokat én sem tartom örökre megváltozhatlanoknak, az alaptörvények netovábbjai­ és remekeinek, de tekintve, hogy erőszak által elvett ősi alkotmá­nyunk , csakis azoknak alapján lett törvényes útra, rázkódás és tételkoczkáztatás nélkül, egyet­értésben a magyar királylyal és örökös tartomá­nyokkal visszaállítva; tekintve, hogy ősi alkotmá­nyunk azoknak alapján, a szerződő felek kölcsönös érdekeinek egymásban és egymássali garantírozá­­sában sokkal jobban van biztosítva, sokkal jobban fejleszthető, idők és körülményszerűleg sokkal jobban gyarapítható, mint a régi, csakis a corpus iurisban, csakis a papíron, de nem a valóságban létesült függetlenségi törvényeink mellett; tekintve, hogy mind államiságunk, mind hazánk anyagi és szellemi jólléte a kiegyezési alaptörvények a égisze alatt örvendetes lendületet tanúsít; s hogy szerző­désszerű alaptörvények , bármi ábrándozási, bármi önállási viszketegekért, öngyilkosság bűne, s tétel­koc­káztatás veszélye nélkül józanon el nem es­tél­­hetnek, mind­ezen indokoknál fogva kijelentettem , hogy az annyiszor gáncsolt, annyi felől becsmérelt, de üdvöseknek tényleg igazolt kiegyezési alaptör­vények , minden támadás és ellentörekvés ellené­ben , egyelőre saját tételünk érdekében is, meg­védendők és fentartandók lesznek. Az országgyűlési többség, az e részbeni nem egyszer, s nem egy oldalról történt támadásokat és veszélyes kísérleteket mindannyiszor határozot­tan visszautasította, s e részbeni nemes feladatát híven és dicséretesen teljesítette. Önök előtt, már követjelöltségem alkalmával jeleztem, hogy a közhitel, a vagyon- és személy­­biztonság érdekében is, a törvénykezési és igaz­ságszolgáltatási" régi szerkezet többé fenn nem tart­ható , hogy azon anomáliának, miszerént egyes, nem igen nagy területeken, például Szepes megyé­ben s a szabad kerületekben, találtatott 18—20, eléggé selejtes törvényszék, a legnagyobb és népe­sebb területeken ismét azzal ellentétesen, például a nagy Biham­egyében, alig 2—3 törvényszék, ezen viszás helyzetnek a közérdekben el kell töröl­tetnie, s a falatkenyérként szükséges jogi reform tekintetéből mélhatlanul szükséges, hogy a bíró­sági nemes institutió, a műveltebb és e részben is szervezettebb külföld példájára, az állam által és annak költségén tartassék fenn. Az országgyűlés e részbeni hivatását teljesen beváltotta, s a meghozott bírósági törvények, a bírói hatalom gyakorlásáról, a bírák nyugdíjazása és áttételéről, a bírói felelősségről, s a kir. ügyész­ségről szóló törvények alapján, az új bírósági szervezetet a felelős kormányzat által országszerte, s itt Kecskeméten is, egy nagy és népes terü­let, s öt járásbíróság keretében életbe is léptette. A bírósági szervezet még új , alig három hónapos, annak életrevalósága felett ítélni, s egy­­oldalúlag palctát törni még korai volna; de meg­vagyok győződve, hogy hozzájárulván azon bíró­sági alaptörvényekhez, az azokat, a mi sajátságos helyzetünkben is szükségképen kiegészíteni kellő törvények az ügyvédi rendezésről, s a közjegyző­­ség behozataláról, s felállított bírósági közegek, legnemebb feladatukat betöltendvén, az új szerve­zet által az ország köztétele, a vagyon és személy biztonság, megingathatlan lendületet nyerene. Követjelöltségem alkalmával már jeleztem, hogy a megyei és városi törvényhatóságok s a községek a 48-iki felelős központi kormányzattal szemközt, régi, rendezetlen, az újabb viszonyok igényeivel jobbadán ellentétes helyzetekben többé fenn nem tarthatók, és azokat azon hajdani szer­vezetlenségben mereven érvényben hagyni annyit tenne, mint ez által és a felelős parlamenti kor­mányzat hatáskörét és eredményeit egyelőre már, állandóan megzsibbasztani. Ezen átalakítás szükségét és czélszerűségét a törvényhozás beismervén, a megyei és városi­­tör­vényhatóságok s a községek szervezéséről szóló törvények hozatalalával az ország közigazgatási jóllétének alapját rakta le. Azon törvényekben nemcsak az erkölcsi és anyagi felelősség elve van érvényesítve, mind fölfelé a kormányzat, mind lefelé a nép irányában, de szemközt egymással, és egyenként is a felelős központi kormányzatnak, a törvényhatóságok és községeknek hatásköre eszélyesen, s a kellő önállás szemmeltartásával ki lévén jelölve, csak jóakarat, a törvény iránti tar­tozó tisztelet, és ügyszerető következetesség kell, hogy hazánk közigazgatása a legrendezettebbé váljék. Ezen már az ország legnagyobb részében életbe is lépett törvények alapján, szülőváro­sunk, Kecskemét, mint kir. város, önálló tör­vényhatósággá van név szerint emelve. Jeleztem, hogy az ország több vidékein, s különösen Erdélyben az úrbéri viszonyokból szár­mazó , s részben még rendezetlen birtokviszonyok a nemzetgazdaság és közhitel érdekében elodáz­­hatlanul rendezendők lesznek. Ezen országos szempontok tekintetéből lettek meghozva: a még fennmaradt úrbéri birtokviszo­nyok rendezésére, az irtványok és bérföldekre, az erdélyi tagosítás és arányosításra, a vízszabá­­lyozás és gátrendőrségre, s a vadászati jogra vo­natkozó ,felette szükséges, felette czélszerű törvé­nyek. És ha közelebb a telepítvényekre, az ud­vartelki birtokviszonyokra, s a regálékra vonat­kozó törvények v­eséélyes szabadelvűséggel fognak szükséges kiegészítésül meghozatai, bizton hiszem, hogy mindezeknek alapján nemzetgazdászatunk és közhitelünkben rendkívüli gyarapodás fog érvé­nyesülni. Hangsúlyoztam önök előtt, miszerint az ország anyagi felvirágzásának gyors eszközölhetése végett kormánynak és törvényhozásnak egyenlően eluta­­síthatlan tisztévé vált, hogy czélszerű közlekedési eszközökről s idebenn és odakinn a külföldön ke­reskedelmi és hitelműveletekről gondoskodjanak. Az e részbeni eredmény érezhető, és teljes elismerésre méltó. E rövid három év alatt, a fe­lelős kormányzat kezdeménye és gondoskodása folytán, a kereskedelem, a kivitel és hitelművelet, s államiságunk érdekében, törvényhozásilag külön­féle országokkal, több mint harmincz kereskedelmi, posta és távirdai nemzetközi szerződés lett kötve, s különféle irányban az ország területén kije­lölve , több mint 24 vasút felállítása elrendelve. Ezen a téren a lényeges különbséget és jóté­kony előhaladást eléggé tanúsítja azon egyszerű tétel, hogy még öt év előtt hazánk területén alig találtatott kétszáz s néhány mértföldnyi vasút, ma már, az országgyűlésileg megszavazott s rövid idő alatt befejezendő vasútvonalak elkészültével több mint ezer kétszáz mértföldnyi vasút állami rendel­­­kezésünkre. S hozzá figyelmet érdemlő körülmény, hogy azoknak egy része, az országos jövedelmek­ből szereztetvén és készíttetvén, maholnap hazánk­nak egyik leggyümölcsözőbb közvagyonát képe­­zendik. A közlekedési és hitelműveletnek előterem­tése közben nem lehetett kormányzat és törvény­­hozásnak elfeledkeznie a kereskedelmi előhaladás­­sal párhuzamos fejlődésben nem levő hazai ipar­ról , de sőt intézkednie kellett, hogy a külföldi, különösen az előhaladottabb örökös tartományok­­­beli iparüzlet által háttérbe ne szoríttassék. Ezt egyéb tényezők felhasználása mellett első­sorban csakis az országos iparnak a közép­kori ezédrend­­szer nyűgjei alóli felszabadításával a szabad ipar­os munkának korszerű érvényesítésével, de egy­szersmind az iparjognak eszélyes szabályozása s az iparosoknak ipartársulatokkal sorakozhatásával, egyszóval, egy új, az előhaladottabb és iparfej­lettebb országoknak tapasztalatai után legüdvö­­sebbé válható ipar­törvénynek behozatalával eszközölhette. Az ipartörvény meghozatott, és ha jóravaló iparosaink s az őket támogató jóakaratú kormány­zat ezen szép és üdvös törvény keretében követ­kezetesen haladni fognak, lehetetlen, hogy a ha­zai ipar, a mezőgazdászat és kereskedelemmel jó­tékony versenyzésben és egymás kölcsönös támoga­tásával biztosított felvirágzásnak ne induljon. E­közben kormánynak és országgyűlésnek egyenlően feladatává vált, hogy az országnak, a korábbi években, részben jövedelmet alig hozott köz­vagyonai ezentúlra biztosan, kétszer, háromszor any­­nyit jövedelmezzenek, s a gyümölcsöző befekteté­seken túl az ország értéke közvagyonban is emeltes­sék. így lettek a közjövedelemből megszerezve a szent korona részére a gödöllői és egyéb nagy értékű uradalmak, igy lett megváltva a nagyszerű forgalmú, a világ nyolc­adik csodájaként fölemlíthető buda­pesti lánczhíd, s a nemzeti közműveltség egyik megbecsülhetlen emeltyűjeként: az Eszterházy-féle országos képtár. E közben még kormánynak és országgyűlés­nek az is elengedhetlen feladatává lett, hogy or­szág és államai s nemzetül fennmaradásunk egyik legfőbb biztosítékát, újabb alkotmányos vívmá­nyaink egyik legszebbikét, a honvédelmi institu­­tiót évről-évre törvényhozásilag fejleszszék és biz­tosítsák , és sz. István birodalmának területi ép­sége, az utolsó lánczszemig kiegészítve, s egy feloszthatlan testben találtassák. Istennek hála, önérzettel mutathatunk az alig négy éves honvédintézményre, s ma már, az eleinte eléggé kicsinyített, eléggé lenézett honvéd­ség , ezen év végéig, közel kétszázezer számig lesz fölszerelve, betanítva és táborba szállítható, önérzettel mutathatunk a határőrségre, örömmel hivatkozhatunk azon tényre, mely szerint haa Jónk­nak másfél század előtt elszakasztott része is­, az alkotmányos kiegyezés jótékonyságának alapján, egymásután, s a legbiztosabban elvárhatlanul tény­leg visszacsatoltatnak. Ezek a három éves országgyűlésnek főbb eredményei. S egyelőre kétségtelen, hogy a hozott törvények legnagyobb részben hazánk anyagi és szellemi felvirágzásának , — ha isten is úgy akarja, mint mi óhajtjuk—áldáshozó alapját képezendik, s minden legkisebb törvénynyel ki van jelölve az ösvény, a­melyen továbbra is a törvényhozásnak, saját jóllétünk érdekében, feltarthatlanul halad­nia kell. És ha most, tisztelt Barátim! önök azon kér­dést intézik hozzám: várjon ezen országgyűlés az irányában jogosult remények és várakozásoknak. Lapunk ezentúl szombat helyett mind­ig vasárnap reggel fog megjelenni. Szer­g.

Next