Kecskeméti Lapok, 1881. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1881-01-02 / 1. szám
Az olvasó közönséghez. Lapunk a jelen számmal a tizennegyegyedik évfolyamba lép, amely alkalommal néhány őszinte szót kívánunk intézni az olvasó közönséghez. Lapunk valamint a múltban czéljául ttűzte ki a helyi ügyek taglalását, törvényhatósági életünk figyelemmel tartását, úgy a jövőben is szorosan ezen tárgyakhoz tartja magát, mert úgy vagyunk meggyőződve, hogy törvényhatósági életünk eléggé bonyodalmas szövezetével, az állam által ráruházott sokoldalú feladatával, önkormányzati teendőivel, sok megoldásra váró kérdéseivel legméltóbb tárgya egy vidéki lapnak s pedig annál is inkább, mert az országos politika, legkülönbözőbb árnyalataiban is elég szócsőre talál a fővárosi napi sajtóban, míg a vidéki helyi érdekek képviselése nem tartozik szorosan azok tárgykörébe, hanem természetszerűleg utalva van a vidéki sajtóra. Midőn lapunknak ezt tűztük ki legközelebbi czéljául, azon hitben tettük ezt, hogy Kecskemét város polgárait legközvetlenebbül érdekeli az, ami Kecskemét törvényhatósági életében előfordul, mert sorsa ezzel áll összefüggésben, az ebben alakult társadalom tagja, ez nyújtja elsősorban a culturális és materiális haladásának , fejlődésének tényezőit. Igaz, hogy a tisztán helyi ügyek iránti érdeklődés nem fejlődött még oda, hogy az egyéni törekvések rugóit a községi ügyek körül pusztán ez érdeklődés tartotta volna mozgásban, s ha látunk csoportosulást a törekvésekben a községi ügyek körül, e törekvések félreismerhetlenül magukon hordták a pártjelleget, mintha minden ügy a különböző politikai pártok mérkőzésére nyitott tér lenne s a pártok actióját hívná fel a megoldásban, s ha nagy ritkán a törekvések pártjellege elhomályosodik, az elhomályosodást az ügyhöz fűzött személyes érdek közrejátszása okozza. Röviden szólva, a helyi ügyek intézésénél is országos politikát játszunk, s a személyi érdekek nehezékül használtatnak fel azon mérlegnél, hol a közjó szempontjából merített indokok s meggyőző érvek játszhatnának csak jogosult szerepet. Nem akarjuk azt mondani, hogy az országos politikával való foglalkozás soha sincs helyén s előfordulhatnak a törvényhatóság ügyintézés körében is oly kérdések, melyeknél a politikai nézet is érvényesülhet, sőt elismerjük azt is, hogy az országos politikával való foglalkozás vezethet egy igazán egészséges politikai közvélemény érlelődésére, de ennek is megvan a maga természetes korláta, a maga folyammedre , amelyen ha átcsap, elposványítja azon talajokat, amelyen a községi élet virágzásra emelhető , mert téves irányba tereli a népszellemet, fogékonynyá azt csak az iráni tevén, amibe a hazafiság keblet dagasztó kérdései beolvasztatnak. Ez idézi aztán elő, hogy a pártoskodás befolyása alatt taglalt törvényhatósági ügyek nem nyerhetnek oly megoldást, mely a községi élet izmosodását előmozdíthatná. Hiányozván az egészséges községi élet legelső feltétele az erkölcsi eszménykép, mely szerint az önkormányzat aktív részeseinek az önigazgatásban függetlenül a politika által nem befolyásolt véleménynyel kell hogy részt vegyenek ; nagyon természetes , hogy nem az tartatik győzelemnek, ha a közjó mozdíttatott elő, hanem az, hogy ha egyik vagy másik párt győzött, vagy ha a kielégítésre várt egyéni érdek betöltetett. Ez baj s kiirtását méltán lehet azon feladatok sorába helyezni, amely a csoportosulást megérdemli. Mi a jövőben ez irányban kívánunk hatni, s így számítunk azok támogatására, akiket hasonló meggyőződés vezérel, számítunk azoknak anyagi támogatására, akik belátják, hogy a pártoskodásnak nincs jogosultsága minden nyilván ügynél, s számítunk azoknak szellemi támogatására, a kik jóakarattal közreműködni óhajtanak ama czél elérésére, melyet lapunk jövő pályafutásának tűztünk ki. . Jelentés Kecskemét sz. kir. város törvényhatósági bizottságának 1880. évi deczember hó 29-én tartott rendes havi közgyűléséről. Méltóságos főispán úr, tekintetes polgármester úr kíséretében 9 óra után pár perccel a tanácsteremben megjelenvén, mivel a bizottsági tagok közül még alig voltak jelen 6-an, a gyűlés megnyitását elhalasztotta addig, míg mintegy 20 perc múlva annyian összegyűltek, hogy azt érvényes tanácskozásra meg lehetett nyitni. Az értekezlet első tárgyát szokás szerint a polgármesteri jelentés képezte, mely a következőkép hangzik: „A f. évi október hótól elintézetlenül maradt 295 ügydarab, novemberben beérkezett 1000, összesen 1295, a hátralékból elintéztetett 136, a folyó ügyből 878, összesen 1014; elintézetlen maradt a hátralékból 159, a folyó ügyekből 122, összesen 281. Az elnökséghez beérkezett 6 db., elintéztetett. A városi közpénztár bevétele volt: október havi pénztári maradvány 13,842 frt. 83 kr., november havi bevétel 41,370 frd. 42 kr., összesen 55,213 frt. 25 kr. Kiadás volt 51,818 frt. 55 kr., pénztári maradvány november 30-áról 3394 frt. 70 kr., gyümölcsöztetés végett a takarékpénztárba helyeztetett 10,994 frt. 25 kr. Királyi adó czimen befolyt Kecskemét adóközségből 40,371 frt. 72 m kr., kamat 486 frt. 22 kr., végrehajtási költség 687 frt. 67 kr.; Bugacz-Monostorból adó 1176 frt. 28% kr., kamat 6 frt., végrehajtási költség 7 frt. 37 kr.; Felső- Pusztaszerből 273 frt. 947 kr. adó, 6 frt. 44% kr. kamat és 6 frt. 59 kr. végrehajtási költség. Kamarai dijban 27 frt. 15 kr. Hadmentességi dijban 1547 frt., összesen 44,796 frt. 40 kr. Bélyeg és jogilleték czimen 6529 frt. 221/1 kr., kamat 188 frt. 5472 kr., költségekben 115 frt. 83 kr., összesen 6833 frt. 60 kr. A rendőrkapitány által beadott hivatalos jelentés szerint november hóban a személybiztonság egy esetben sem, a vagyonbiztonság pedig két lopási esettel volt veszélyeztetve, ugyanis: 1. Szabó László 9. tizedbeli szatócsboltjából november 23-án, kora reggel, mégpedig személyes jelenlétében, 5 frt. értékű lisztje lopatott el; a tolvaj kinyomoztatott, és a bíróságnak átadatott. 2. Özvegy Kónya Sándorné 2. tizedbeli lakos nőtől álkulcsok használatával nagyobb mennyiségű gabona lopatott el; a tolvajok kézre kerültek, s a kár nagyobb részben megtéríttetett. Az egészségi viszonyok november hóban magában , de különösen az előző haviakhoz viszonyítva, úgy a betegülés, mint a halálozás tekintetében kedvezők és kielégítők voltak. A betegmozgalom és a halálozás jelentékenyen csökkent, és feltűnőbb gyakoriassággal egy kór sem fordult elő. Fertőző kórok közül észleltetett ugyan a vörheny ezen hónapban is, de már ritkábban és elég szelíd lefolyással. Az óvodákban és alsóbb elemi iskolákban a gyermekek között az egészségi állapot folyton kielégítő volt. A polgári kórházban gyógykezeltetett 25 beteg. Ezek közül férfi 12, nő 13. Ezek közül: gyógyult 7, javult 3, meghalt 2, ápolás alatt maradt 13. Az elhaltak közül egy haldokolva hozatott a kórházba. A szegény menházban teljes ellátásban részesült 61 szegény, a házon kívül élelmeztetett 46, összesen 107. Az élelmezés körül rendetlenség nem fordult elő. Statisztikai kimutatás szerint október 31-től november 27-ig bezárólag élve született 163 gyermek, meghalt 124 egyén, mihez képest a szülöttek száma 39-ezer múlta fölül az elhaltak számát. A hasznos házi állatok között ragályos, avagy járványos kór nem mutatkozott.“ A közgyűlés a polgármesteri jelentést, mely még Tóth István helyettes polgármester úr által volt aláírva, tudomásul vette. A polgármesteri jelentés tudomásul vétele után tekintetes Lestár Péter polgármester úr fölemlíti, hogy sajnálja, miszerint az ügyrendtartás 126. §-sa , mely a számvevőszék megalakítását elrendeli, mindeddig elmellőztetett, és kéri a közgyűlést, hogy alakítsa meg a számvevőszéket a bizottsági tag megválasztása által, s tegye kötelességévé, hogy a tisztviselők működését figyelemmel kísérvén, arról időről-időre jelentését a közgyűlés elé terjeszsze be. A közgyűlés örömmel fogadván polgármester úr óhajtását, a bizottsági tagok közül idősb Bagi László, Muraközy József, Kresztes János és Papp Sándor urakat jelölte ki a számonkérő szék tagjaiul. (Folytatása következik.) A Tizennegyedik évfolyam, 1. szám. Január 2. 1880. KECSKEMÉTI LAPOK. fg * ■ 3 Előfizetési dij: Megjelen hetenként egyszer, Szerkesztő- és kiadó-hivatal. Hirdetési dij : Eposz évre 5 frt., félévre 2 frt. 50 kr., VASÁRNAP. B IJ I AI - N A O Y - a T C Z A 184. SZÁM. 3 hasábos petit sor egyszeri hirdetésnél 5 kr., negyedévre 1 frt. 50 kr. ------ 1 1 többszöri vagy terjedelmes hirdetéseknél ár-Az előfizetési pénzek , E lap úgy szellemi, mint anyagi részét illető leengedés adatik. Az előfizetés az év folytán minden hónapban úgy a hirdetések is „Tóth László könyvnyom- minden küldemény a szerkesztő- és kiadómegkezdhető. dójának rezimzendők. hivatalhoz intézendő. Bélyegdij minden beigtatásért SO kr. VEGYES TARTALMÚ HETILAP. _ _______________ --------- - ----------- - ------------------------- ------------------------------*-------------------------------------__________ A „Jótékony Nőegylet“ karácsonyfája. Kedves ünnepély volt deczember 24-én délután a Ferenczrendiek zárdája mellett levő elemi iskolai épületben. Ugyanis a helybeli jótékony Nőegylet karácsonyfát állított e napon 50 szegény és szorgalmas elemi iskolai tanulónak. A szép fa, melyből el is kellett vágni, hogy beférjen az egyik tanterembe, csak úgy ragyogott az aranyozott diák- és almáktól, s valóságos fényárban úszott, midőn a számtalan apró gyertya meggyújtatott rajta. De épen úgy ragyogtak a szegény gyermekek szemei is az öröm-, bámulat- és meghatottságtól, midőn e rájuk nézve valószínűleg ritka dolgot szemlélték, tudván, hogy a sok aranyos dió, alma, sütemény, szentjánoskenyér stb. mind az övék lesz. És ezzel a gyermekek öröme bizonyára teljes lett volna, de a Nőegylet nemes lelkű hölgyei tartósabb örömet is szereztek a szegény gyermekeknek az által, hogy ruhaneműekkel is megajándékozták őket azon „Jézuska“ születésének emlékére, ki a felebaráti szeretetet főkötelességül tűzte ki. A leányok egy része egy-egy pár czipőt kapott kendőkkel, másik része réklit és szoknyát; a fiúk részint csizmát kaptak, részint felső ruhát. Valamennyien részesültek azon ennivalók és csecsebecsékben is, melyek a karácsonyfát a gyermeki szív előtt oly kedvessé teszik. Délután 2 órakor megjelent gróf Vasquezné, a Nőegylet alelnöke és ez ügyben megbízottja, ki valóban nemes szivének egész szeretetével igyekezett azon, — fáradtságot nem kimélve, — hogy