Kecskeméti Lapok, 1899. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1899-07-02 / 27. szám
__ _ _____ ______ mély és jótékony befolyást gyakorolna, mint épen a vívás. Az az aggodalom pedig, melyet egyik-másik szülő táplál, hogy a vivás gyakorlása ápolja a párbajozási viszketeget, alaptalan, mert gyakorlott, komoly vivó csak a legsúlyosabb esetben folyamodik fegyverhez s arra pedig még nem volt eset, hogy párbaj múlott volna el azért, mert a felek vívni nem tudtak. Sőt, ha gyakorlott vivó az a fiatalember, kit a társadalmi félszegség kard elé kergetett, nincsen kiszolgáltatva minden hetvenkedő krakéler kényének. Későbben, midőn sportszellem fejlődött, fel lehet ölelni a testgyakorlás egyéb ágait is. E szempontok vezették lapunkat, mely örömmel szegődik mindig a jó ügy szolgálatába, hogy megkezdje szellemi előkészítését a megoldásra váró sportkérdéseknek. Gondolkozzanak, kiket a közjó, a haza jóléte, az ifjúság szeretete lelkesitnek, mondják el véleményeiket pro és contra, hogy a vita hevében az eszme megtisztulván, az őszszel, midőn a fiatalság ismét városunk falai között lesz, elvi nehézségek ne gördüljenek a megalakulás elé s igy megkezdhető legyen ama nagy munka, mely annyi üdvös eredményt lesz hivatva létesitni. Az alcsúthi tündérlak. (József főherczeg otthona.) Többször megfordultam egykor a fenséges családnál, de ez már régen volt. Szeretem a múlt derűs emlékeit és nagy gyönyörűségem telik benne, azokat változatlanul, újabb zavaró benyomások nélkül megőrizni. Más világ van ott most, mint akkor . . . Akkor még a herczegkisasszonyok bokorugrós rövid ruhában jártak: a bájos Mária Dorottya főherczegnő, ki most a franczia trón várományosa, igazi fejedelmi alak, és az eleven Margit főherczegnő, ki azóta Regensburgba mert férjhez, de a távol idegenben is megmaradt magyar menyecskének. És a fiúk: a Jóska és a Laczi, ezek a nagyreményű aranyos kis főherczegek, kik akkor még Holdházy János apátkanonok tanításait hallgatták. (Azóta már Holdházy is, László főherczeg is elköltöztek tőlünk!) Akkortájt került oda Holdházy Győrből nevelőnek. Nem volt más instrukcziója József főherczegtől, mint ez az intelem: „Nevelje fiaimat vallásos és magyar embereknek.“ Annak is nevelte őket. Jóska főherczeg volt közöttük „a német“, így csúfolták, (pedig egy szót se tudott akkor még németül, mert higgadtabb, megfontoltabb, komolyabb természetűnek mutatkozott. A Laczi főherczeg típusa volt a minden izében magyar fiúnak, eleven és barátságos, vitéz és bátor, ki nem ijed meg a maga árnyékától. Hogy kergetőztek, játszadoztak a lombos fák alatt, doboltak, sípoltak és puffantották egymás hátához a nagy gummi-labdát, mikor komoly tanulás után, melynek főtárgya volt a magyar történelem, szabadjukra maradtak. A Laczi főherczegnek nem egyszer foltozták meg a nadrágját, sőt akadt rajta folt hátán folt, mert a gondos szülők „polgáriasan“ nevelték gyermekeiket. El se hinném, ha magam nem láttam volna, hogy a fenséges asszony, Klotild főherczegnő, mintaképe a háziasszonynak és a szerető édesanyának, mennyit fáradozott személyesen gyermekei közül. Maga pakkolt, varrt rájuk, tanította őket és a gyermekek szobája ott volt a fenséges asszony magánlakosztálya mellett, hogy még éjjel is ápolhassa őket, ha reá szorulnak. A kis Klotild főherczegnő akkor még pólyában volt és felváltva tologatták bölcsőjét a kertben, hol a „nagy“ leányok, hol a fiúk. Valóságos idill volt. Derült, napsugaras világ, melynek nincs árnyéka. Öröm, boldogság, fény mindenütt, mely a szivek jóságából sugárzott. Az Udvar pompájától távol, a természet ragyogó egyszerűségében, nem szorultak rá magas születésük fejedelmi fényére. József főherczeg sohse ment fel Bécsbe. Ha Ő Felsége Magyarországba jött, ő volt mindig az első, ki segített a haza területén üdvözölni a királyt. De Bécsbe járni sehogyse volt ínyére. Szomorú családi emlékek a magyar elnyomatás idejéből, visszatartották a „németektől“. Holdházy beszélte, hogy Albrecht főherczegnek is, ki a Család szeniorja volt, Alcsúthra kellett jönni, mikor a hetvenes évek elején, az alkotmány helyreálltával, ki akart békülni rokonával. Testestől-lelkestől magyar ember létére, József főherczeg nem is vállalt más nyilvános funkcziót, mint a magyar honvédség főparancsnokságát. De ennek fejlesztéséért nem kímért semmi fáradságot. A nagy Palatínus fia következetes maradt a Habsburgok elmagyarosodott ágának hagyományaihoz. Még szokásában, erkölcseiben, magánéletének külsőségeiben is híven ragaszkodik nemzetünk karakteréhez. Mikor leveti a fényes katonai uniformist, odahaza Alcsúthon érezi magát igazán boldognak. KECSKEMÉTI LAPOK______ _ Közgyűlés. A városi törvényhatóság Beniczky Ferencz vbtt. főispán elnöklete alatt f. hó 28-án tartotta havi rendes közgyűlését, mely alkalommal a napirendre kitűzött ügyek a következőképpen tárgyaltattak le: 1. A polgármesternek a közigazgatás f. évi május haváról szerkesztett jelelentése tudomásul vétetett. A jelentés megemlíti, hogy az országos gyümölcsészeti miniszteri biztos a f. évi május 29-án az iránt kereste meg a városi tanácsot, hogy hajlandó volna-e a I. Scheinberger W. bécsi conservgyárosnak a vasútállomás közelében 5—10 holdnyi földterületet ingyen átengedni egy gyümölcs- és zöldség-conservgyár felállítása czéljára? A városi tanács ezen conservgyár felállítását a helybeli gyümölcs- és zöldségtermelő lakosságra igen előnyösnek tartván, a szükséges telek átengedését megígérte és annak kiszemelése végett a conservgyár-czég képviselőjét városunkba meghívta. 2. A városi közúti, továbbá kecskemétlajosmizsei, illetve kerekegyházi h. é. villamos vasút engedélyezési tárgyalásának megtartása ügyében a kereskedelmügyi miniszter értesítette a város közönségét, hogy az engedélyezési tárgyalás rövid idő alatt meg fog tartatni. 3. A Kecskeméten létesítendő járási erdőgondnokság elhelyezése tárgyában kelt miniszteri rendelet folytán a közgyűlés elhatározta, hogy 5 évi kötelezettséggel elvállalja az erdőgondnokság czéljára szükséges helyiség és szolgálmányok teljesítését. 4. Kecskemét város és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részei népoktatás ügyeinek az eddigi tanfelügyelőségből tett kiszakításával külön kecskeméti tanfelügyelőség szerveztetvén, — a város örömmel ajánlja föl a tanfelügyelőség részére szükséges helyiségeket, annyival inkább, mert ez a megye ketté osztása esetén Kecskemétnek megyeszékhelylyé leendő kijelölését készíti elő. 5. A törvényhatósági szakbizottságok és állandó bizottságok 3 évre némi kisebb módosítással újólag megalakíttattak. 6. A város által szükségelt nagyobb kölcsönre nézve még ez ideig végleges elhatározás nem történt, a közgyűlés utasítja a tanácsot, hogy valamelyik budapesti pénzintézetnél egyelőre 800 ezer forintot vegyen föl, melyből a helybeli takarékpénztár 500 ezer írt kölcsöne lesz kifizetendő, 300 ezer írtból pedig a legszükségesebb intézkedések foganatosíttassanak. 7. Jámbor János boritaladó elengedésére vonatkozó felebbezésével elutasitatott. 8. A róm. kath. főgimnáziumnál alapított 30 frt Széchenyi-ösztöndij, továbbá az ev. ref. főgimnáziumnál alapított 30 frt Széchenyiösztöndij, melyek az illető gimn. szakbizottságok által Földi József r. kath. főgimnáziumi VIII. oszt. tanuló és Ágoston Sándor ev. ref. főgimnáziumi VIII. oszt. tanuló pályamunkáinak ítéltettek oda — utalványoztatott. 9. Zsigmond M. József felsőbb népiskolai tanító kérvényéhez képest a közgyűlés újabb fölterjesztésben kéri a kulturminisztert, hogy esetleg a polgári leányiskolánál bekövetkezhető üresedés esetén őt alkalmazza. 10. A város házipénztára általt kezelt alapok 1898. évi pénztári és zárszámadása a számvevőség és pénzügyi bizottság által átvizsgáltatván, — jóváhagyólag tudomásul vétettek, ehhez képest Deák Gyula pénztárnok és Sárközy László a további számadás terhe alól fölmentettek. 11. A városi erdőknek saját kezelésében való megtartása érdekében a város ez irányban a földmivelésügyi miniszterhez fölterjesztést intéz. 12. Bugacz-Monostoron fölállítandó ménes és gulya szervezése czéljából 9 db kanczának és 8 db üszőnek a gazdasági szakbizottságnak közbejöttével leendő beszerzését a közgyűlés elhatározta. 13. Reiszmann Márton VI. tizedbeli háza építése alkalmával lemetszett részeknek kártalanítása czimén 1000 frt. — Girten János épületéből ugyancsak szabályozás folytán lemetszett résznek megtérítése czímén 660 frt kártalanítási összeg szavaztatott meg, a kisajátítási alap terhére. 14. A vasút melletti új sörcsarnok Král Rezső által 750 frt évi összegért 4 évre történt kibérlését a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. 15. Nagy János adópénztári ellenőrnek ajonlag 6 heti szabadságidő engedélyeztetett. 16. Hauptmann Ferencz 13. huszárezredbeli őrmester és Rajner Sándor kávésnak a községi kötelékbe leendő fölvételt — az esetre, ha az állampolgárságot megszerzik, — kilátásba helyeztetett. 17. A városnál üresedésbe jött irnoki állásra szavazattöbbséggel Máté Sándor választatott meg. ____ 27. sz.