Kecskeméti Lapok, 1936. január-június (69. évfolyam, 1-25. szám)

1936-01-05 / 1. szám

4 33—1936. IV. szám. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a m. kir pénzügyminisz­ter úrnak a textilipari nyersanyagok, textilipari és textilt feldolgozó ipari termékek után fizetendő for­galmi adóváltságról szóló 1932. évi 63000. számú ren­delet módosító 1935. évi 170.000. számú pénzügymi­niszteri rendelet életbelépésével kapcsolatos intézke­désekről kiadott 1935. évi 210,690. számú rendelete a Budapesti Közlöny 1936. évi január 1-i első számában megjelent. A rendelet szerint készletváltságot kell fizetni az 1935. évi 170,000. számú pénzügyminiszteri rende­let mellékletének 19—49. és 51—115. folyószámai alá tartozó anyagok és áruk, továbbá az 1933. évi 158.000. számú pénzügyminiszteri rendelet mellékletének 329. és 343. folyószámai alatt felvett, a vámtarifa 666. száma alá tartozó kaucsukszál, valamint a vámtarifa 676—b. szám alá tartozó áruk közül a mélyen vulka­nizált gömbölyű kaucsuk szál után. A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének 1—9. pontjá­ban feltüntetett kereskedők és vállalatok az ott fel­sorolt áruk és anyagokról 1935. évi december hónap 31. üzletzárás után meglévő készleteiket az 1936. évi január hónap 8-ik napjáig a kecskeméti központi forgalmi adóhivatalhoz bejelenteni tartoznak. Az olyan bejelentésre kötelezett, akinek raktárai készlete nincs, ezt a körülményt 1936. évi január hó­nap 4. napjáig szintén bejelenteni köteles. A hatóság a bejelentésre megállapított határidőt legfeljebb 20 nappal meghosszabbíthatja. Az ilyen irá­­­nyú kérdéseket 1936. évi január hónap 8. napjáig kell előterjeszteni. Azok az adózók, akik adóváltságukat átalányban fizették és az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminisz­teri rendelet következtében adófizetési kötelezettségük megszűnik, készletüket megállapítani és bejelenteni nem tartoznak. Ezek az adózók készletváltság és kint­levőség után járó adóváltság együttes összege fejében jelenlegi adóátalányukat még négy hónapon át fizet­ni kötelesek. Azok az adózók, akiknek az adóváltság fizetési kötelezettsége az 1935. évi 170.000. számú pénzügymi­niszteri rendelet 3. §. (3) bekezdése alapján megszű­nik, az 1936. évi január hónap 8-ik napjáig kérhetik a hatóságtól, hogy készletváltság fejében az 1935. évi forgalmuk 4 havi átlagos adóváltságát fizethessék. A készletváltság alapja a fonalaknál a beszerzési ár, félkész- és nyersáruknál a bennük levő fonál be­szerzési ára, a készáruknál és használati tárgyaknál pedig a valószínű eladási ár. A készletváltság kulcsát , a rendelet 7. §-a, készletváltság fizetése alóli mentes­séget pedig a rendelet 5. §-a tartalmazza. A készletváltságot 1936. évi február hónap 15. napjáig egy összegben kell befizetni. Az adóváltság és mezőgazdasági hozzájárulás 20 százalékát, mint valószínűleg behajthathatatlan köve­­mQDDoaoDODDODaaaDaDDDoDaod­DaiCOXico A szokatlan enyhe időjárás, amelyhez ha­sonló csak az 1800-as évek vége felé fordult elő, nagymértékben kihat a mezőgazdaságokra és a gyümölcsös kertekre.. Különösképpen fon­tos ez az idő abból a szempontból, hogy a hosszú őszi szárazság után pótolhatók az el­maradt mezei munkák és a késői vetésekre is módfelett kedvező az enyhe idő. Kérdést in­téztünk pár gazdasági szaktekintélyhez és gya­korlati gazdához, akiktől a rendkívüli időnek a veteményekre, gyümölcsösökre és általában a gazdaságokra való hatásáról és a várható ered­ményről érdeklődtünk. Szabó Iván dr. kormányfőtanácsos, a Gazda­sági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületé­nek elnöke a következőkben nyilatkozott: — A 10 fok körüli fagymentes hőmérséklet a mi vidékünkön még decemberben is csoda, de januárban éppen ismeretlen. Ez az idő kü­lönben az elmúlt szörnyű nyár és ősz után a legideálisabb és ez az Istennek egy különös adománya akkor, amikor a vetéseinknek több mint egyharmada nem tudott idejében kikelni. A korai gyümölcsökre nézve nem a legkedve­zőbb, mert a fák a gyenge időjárás következté­ben megerednek és a bekövetkező hideg hatá­sára való visszafejlődés kihathat a következő év termésére. Ellenben a késő ősszel elültetett 40.000 gyümölcsfára sem képzelhettünk volna el ennél jobb időt. A fák nedves talajba ke­rültek és az enyhe időjárás nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy azok úgyszólván kivétel nél­kül megfogják. A fontos már most csak az, hogy hótakaró nélkül ne jönne hirtelen túl hi­deg, mert az károkat okozhat a vetemények­­ben és a gyümölcsösökben egyaránt. Kiszá­míthatatlanul kedvezett még az idő a jégsúj­­tott gazdák, bérlők és a mezőgazdasági mun­kásokon kívül általában a szegényebb néposz­tálynak, mely a téli tüzelőanyagot nem tudta beszerezni és így mégis eddig legalább nem volt a zord hideg idő fájdalmas következmé­nyeinek kitéve. Jenei Pál dr. ügyvéd, föld- és szőlőbirtokos kérdésünkre a következő információval szol­gált: A meleg idő föltétlen jó, hogy a későn vetett gabonák kikelhessenek és a kikeltek megerősödjenek. A gyümölcsösökre is igen kedvező az idő. A jó gazda ilyenkor saját ér­zelésekre eső részt levonhatja az 1935. évi 170,000 számos pénzügyminiszteri rendelet alapján az adóvált­ság fizetési kötelezettség alól mentesülő olyan adózó, aki az 1936. évi január hónap 1-ig még be nem folyt és még fennálló összes követeléseit (kintlevőségét) 1936. évi január hónap 15. napjáig a kecskeméti köz­ponti forgalmi adóhivatalhoz bejelenti és az utána járó adóváltságot a mezőgazdasági hozzájárulást az 1936. évi február hónap 29. napjáig befizeti. Kecskemét, 1936. január 4. Halmi sk. m. kir. pénzügyi főtanácsos, pénzügyigazgató. A kiadmány hiteléül: Molnár Ilona kiadó, inmmnnnnnnnnnn«a nmnmnnnnnnnnmr­­ dekében minden percet kihasznál, hogy gyü­mölcsfáit feltisztogassa és a különféle hernyók és más élősdiek ellen mésszel bepermetezze. Akik a tavasszal fákat akarnak ültetni, a szük­séges gödröket már most kiáshatják és alátrá­gyázhatnak. A kisebb gazdaságok kaszálói­nak láncos boronával, vagy más eszközzel való megszaggatása igen ajánlatos és kívánatos an­nál is inkább, mert az idő arra nagyon ked­vező és a legtöbb gazda a kaszálójával igen keveset törődik, aminek következtében az le­­gyöpesedik, levénül és nincs idő arra, hogy a tövek megfiatalodjanak. Ifj. Hajnal János véleménye az, hogy a még ki nem kelt magvakra a hótakaró kedvezőbb lett volna, mert egyenletesebb hőfok alatt tartja a földet és a mag nincs kitéve a nappali fölmelegedés és az éjjeli lehűlés által okozott hódifferencia káros következményeinek. Sze­rinte a hótakaró azért is kívánatos lett volna, mert a föld tulajdonképpen a hó alatt szívja magát tele nedvességgel. A száraz nyár és ősz után tulajdonképpen a december is száraz volt és a föld még nem kapta meg a szükséges és hiányzó nedvességet. A hótakaró nélküli, csírában lévő veteményekben a varjú igen sok kárt okoz. Ifj. Mester László oki­ gazda, földbirtokos szerint az idő igen alkalmas a száraz ősz miatt elkésett és elmaradt őszi munkák elvégzésére. Az enyhe tél nagyban megkönnyíti az állatál­lomány kiteleltetését, mert az állatoknak nincs oly nagy hőfejlesztésre szükségük, aminek kö­vetkeztében kevesebb élelemmel is beérik az amúgy is szűkös takarmány viszonyokban. Az enyhe idő káros hatását legfeljebb majd ab­ban látjuk, hogy a gyom, gaz és a dudva nem fog kifagyni és a mezei egerek is könnyen ki­telelnek és a tavasz folyamán azok nagymér­tékben elszaporodnak és bizony tetemes kárt okoznak. A kapott nyilatkozatok alapján megállapít­hatjuk, hogy az idő kedvez a gazdaságoknak és szegényeknek egyaránt és az a természet­nek egy külön ajándéka. Hisszük és reméljük, hogy a kedvező tél után kapni fogunk egy szép tavaszt, amely legalább részben pótolni fogja az elmúlt év felbecsülhetetlen vesztesé­geit ... Szabó Pál Ebben a században még nem volt ilyen enyhe tél Az időjárás rendkívül kedvez a gazdaságra T­ÁVIRAT KEZOTIÉn bftP'w 1936 január 5. Kötöttárut, téli divatcikket csak Héjjas Harisnyaházból vegyen A hét tükre BAROMFIEXPORTUNK válságos helyzet­be jutott az olasz-abesszin háború következté­ben. Anglia a baromfivám kétharmadát elen­gedte Jugoszláviának, hogy ezzel kárpótolja azokért a veszteségekért, amelyeket november 18. óta szenvedett, amikor Olaszország elleni megtorló eljáráshoz csatlakozott. Az angolok intézkedése csak a baromfiexportban tíz mil­lió pengős nemzeti ajándékot jelent Jugoszlá­viának. A Magyarországra káros helyzet meg­változtatására megindultak a tárgyalások, amelyekhez nagy érdekek fűződnek, mert az angol vevőknek német vevőkkel való helyette­sítése azt jelentené, hogy a szabadon felhasz­nálható valuta helyett legfeljebb árat kapha­tunk, sokszor olyant, amelyet könnyen nélkü­lözhetünk. A RÁKÓCZI-KÉTPENGŐSÖK hétfőn ke­rültek forgalomba. Kecskemétnek 500 drb. ju­tott, amit gyorsan szétkapkodtak a Nemzeti Bankban. AZ OTI törlési bizottsága pénteken kezdte meg a kecskeméti kérvények elbírálását. KOZMA MIKLÓS belügyminiszter tíz napi szabadságra külföldre utazott. Távollétében a belügyminiszteri teendőket Gömbös Gyula mi­niszterelnök látja el. A4AAAAAA4&AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA • A kecskeméti m. kir. pénzügyigazgatósági ki­­rendeltségtől. AKKUMULATOR-gyorstöltő-folyadék „ZETAELEKTROLYT“ 1—2 órán belül feltölti telepét, 100°/o-kal, meghosszabbítja élettartamát, mert alig tá­madja meg ólomlemezeit és még számos előnyt nyújt. Fontos elektrochémiai vívmány! Kérjen ismertetést! Zoltán Hugó mérnöki­, chémiai vállalat Budapest, V., Zoltán­ u. 16. — Tel. 112—95. Körzetképviselők kerestetnek. Felelős szerkesztő: Rácz Béla dr. Laptulajdonos és kiadó: Első Kecskeméti Hírlapkiadó­ és Nyomda-Részvénytársaság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kéttemplom-köz. Előfizetési díj: egy hóra 40 fillér.

Next