Kecskeméti Lapok, 1936. január-június (69. évfolyam, 1-25. szám)
1936-01-05 / 1. szám
4 33—1936. IV. szám. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a m. kir pénzügyminiszter úrnak a textilipari nyersanyagok, textilipari és textilt feldolgozó ipari termékek után fizetendő forgalmi adóváltságról szóló 1932. évi 63000. számú rendelet módosító 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet életbelépésével kapcsolatos intézkedésekről kiadott 1935. évi 210,690. számú rendelete a Budapesti Közlöny 1936. évi január 1-i első számában megjelent. A rendelet szerint készletváltságot kell fizetni az 1935. évi 170,000. számú pénzügyminiszteri rendelet mellékletének 19—49. és 51—115. folyószámai alá tartozó anyagok és áruk, továbbá az 1933. évi 158.000. számú pénzügyminiszteri rendelet mellékletének 329. és 343. folyószámai alatt felvett, a vámtarifa 666. száma alá tartozó kaucsukszál, valamint a vámtarifa 676—b. szám alá tartozó áruk közül a mélyen vulkanizált gömbölyű kaucsuk szál után. A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének 1—9. pontjában feltüntetett kereskedők és vállalatok az ott felsorolt áruk és anyagokról 1935. évi december hónap 31. üzletzárás után meglévő készleteiket az 1936. évi január hónap 8-ik napjáig a kecskeméti központi forgalmi adóhivatalhoz bejelenteni tartoznak. Az olyan bejelentésre kötelezett, akinek raktárai készlete nincs, ezt a körülményt 1936. évi január hónap 4. napjáig szintén bejelenteni köteles. A hatóság a bejelentésre megállapított határidőt legfeljebb 20 nappal meghosszabbíthatja. Az ilyen irányú kérdéseket 1936. évi január hónap 8. napjáig kell előterjeszteni. Azok az adózók, akik adóváltságukat átalányban fizették és az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet következtében adófizetési kötelezettségük megszűnik, készletüket megállapítani és bejelenteni nem tartoznak. Ezek az adózók készletváltság és kintlevőség után járó adóváltság együttes összege fejében jelenlegi adóátalányukat még négy hónapon át fizetni kötelesek. Azok az adózók, akiknek az adóváltság fizetési kötelezettsége az 1935. évi 170.000. számú pénzügyminiszteri rendelet 3. §. (3) bekezdése alapján megszűnik, az 1936. évi január hónap 8-ik napjáig kérhetik a hatóságtól, hogy készletváltság fejében az 1935. évi forgalmuk 4 havi átlagos adóváltságát fizethessék. A készletváltság alapja a fonalaknál a beszerzési ár, félkész- és nyersáruknál a bennük levő fonál beszerzési ára, a készáruknál és használati tárgyaknál pedig a valószínű eladási ár. A készletváltság kulcsát , a rendelet 7. §-a, készletváltság fizetése alóli mentességet pedig a rendelet 5. §-a tartalmazza. A készletváltságot 1936. évi február hónap 15. napjáig egy összegben kell befizetni. Az adóváltság és mezőgazdasági hozzájárulás 20 százalékát, mint valószínűleg behajthathatatlan kövemQDDoaoDODDODaaaDaDDDoDaodDaiCOXico A szokatlan enyhe időjárás, amelyhez hasonló csak az 1800-as évek vége felé fordult elő, nagymértékben kihat a mezőgazdaságokra és a gyümölcsös kertekre.. Különösképpen fontos ez az idő abból a szempontból, hogy a hosszú őszi szárazság után pótolhatók az elmaradt mezei munkák és a késői vetésekre is módfelett kedvező az enyhe idő. Kérdést intéztünk pár gazdasági szaktekintélyhez és gyakorlati gazdához, akiktől a rendkívüli időnek a veteményekre, gyümölcsösökre és általában a gazdaságokra való hatásáról és a várható eredményről érdeklődtünk. Szabó Iván dr. kormányfőtanácsos, a Gazdasági Egyesület és a Szőlősgazdák Egyesületének elnöke a következőkben nyilatkozott: — A 10 fok körüli fagymentes hőmérséklet a mi vidékünkön még decemberben is csoda, de januárban éppen ismeretlen. Ez az idő különben az elmúlt szörnyű nyár és ősz után a legideálisabb és ez az Istennek egy különös adománya akkor, amikor a vetéseinknek több mint egyharmada nem tudott idejében kikelni. A korai gyümölcsökre nézve nem a legkedvezőbb, mert a fák a gyenge időjárás következtében megerednek és a bekövetkező hideg hatására való visszafejlődés kihathat a következő év termésére. Ellenben a késő ősszel elültetett 40.000 gyümölcsfára sem képzelhettünk volna el ennél jobb időt. A fák nedves talajba kerültek és az enyhe időjárás nagyban hozzájárult ahhoz, hogy azok úgyszólván kivétel nélkül megfogják. A fontos már most csak az, hogy hótakaró nélkül ne jönne hirtelen túl hideg, mert az károkat okozhat a veteményekben és a gyümölcsösökben egyaránt. Kiszámíthatatlanul kedvezett még az idő a jégsújtott gazdák, bérlők és a mezőgazdasági munkásokon kívül általában a szegényebb néposztálynak, mely a téli tüzelőanyagot nem tudta beszerezni és így mégis eddig legalább nem volt a zord hideg idő fájdalmas következményeinek kitéve. Jenei Pál dr. ügyvéd, föld- és szőlőbirtokos kérdésünkre a következő információval szolgált: A meleg idő föltétlen jó, hogy a későn vetett gabonák kikelhessenek és a kikeltek megerősödjenek. A gyümölcsösökre is igen kedvező az idő. A jó gazda ilyenkor saját érzelésekre eső részt levonhatja az 1935. évi 170,000 számos pénzügyminiszteri rendelet alapján az adóváltság fizetési kötelezettség alól mentesülő olyan adózó, aki az 1936. évi január hónap 1-ig még be nem folyt és még fennálló összes követeléseit (kintlevőségét) 1936. évi január hónap 15. napjáig a kecskeméti központi forgalmi adóhivatalhoz bejelenti és az utána járó adóváltságot a mezőgazdasági hozzájárulást az 1936. évi február hónap 29. napjáig befizeti. Kecskemét, 1936. január 4. Halmi sk. m. kir. pénzügyi főtanácsos, pénzügyigazgató. A kiadmány hiteléül: Molnár Ilona kiadó, inmmnnnnnnnnnn«a nmnmnnnnnnnnmr dekében minden percet kihasznál, hogy gyümölcsfáit feltisztogassa és a különféle hernyók és más élősdiek ellen mésszel bepermetezze. Akik a tavasszal fákat akarnak ültetni, a szükséges gödröket már most kiáshatják és alátrágyázhatnak. A kisebb gazdaságok kaszálóinak láncos boronával, vagy más eszközzel való megszaggatása igen ajánlatos és kívánatos annál is inkább, mert az idő arra nagyon kedvező és a legtöbb gazda a kaszálójával igen keveset törődik, aminek következtében az legyöpesedik, levénül és nincs idő arra, hogy a tövek megfiatalodjanak. Ifj. Hajnal János véleménye az, hogy a még ki nem kelt magvakra a hótakaró kedvezőbb lett volna, mert egyenletesebb hőfok alatt tartja a földet és a mag nincs kitéve a nappali fölmelegedés és az éjjeli lehűlés által okozott hódifferencia káros következményeinek. Szerinte a hótakaró azért is kívánatos lett volna, mert a föld tulajdonképpen a hó alatt szívja magát tele nedvességgel. A száraz nyár és ősz után tulajdonképpen a december is száraz volt és a föld még nem kapta meg a szükséges és hiányzó nedvességet. A hótakaró nélküli, csírában lévő veteményekben a varjú igen sok kárt okoz. Ifj. Mester László oki gazda, földbirtokos szerint az idő igen alkalmas a száraz ősz miatt elkésett és elmaradt őszi munkák elvégzésére. Az enyhe tél nagyban megkönnyíti az állatállomány kiteleltetését, mert az állatoknak nincs oly nagy hőfejlesztésre szükségük, aminek következtében kevesebb élelemmel is beérik az amúgy is szűkös takarmány viszonyokban. Az enyhe idő káros hatását legfeljebb majd abban látjuk, hogy a gyom, gaz és a dudva nem fog kifagyni és a mezei egerek is könnyen kitelelnek és a tavasz folyamán azok nagymértékben elszaporodnak és bizony tetemes kárt okoznak. A kapott nyilatkozatok alapján megállapíthatjuk, hogy az idő kedvez a gazdaságoknak és szegényeknek egyaránt és az a természetnek egy külön ajándéka. Hisszük és reméljük, hogy a kedvező tél után kapni fogunk egy szép tavaszt, amely legalább részben pótolni fogja az elmúlt év felbecsülhetetlen veszteségeit ... Szabó Pál Ebben a században még nem volt ilyen enyhe tél Az időjárás rendkívül kedvez a gazdaságra TÁVIRAT KEZOTIÉn bftP'w 1936 január 5. Kötöttárut, téli divatcikket csak Héjjas Harisnyaházból vegyen A hét tükre BAROMFIEXPORTUNK válságos helyzetbe jutott az olasz-abesszin háború következtében. Anglia a baromfivám kétharmadát elengedte Jugoszláviának, hogy ezzel kárpótolja azokért a veszteségekért, amelyeket november 18. óta szenvedett, amikor Olaszország elleni megtorló eljáráshoz csatlakozott. Az angolok intézkedése csak a baromfiexportban tíz millió pengős nemzeti ajándékot jelent Jugoszláviának. A Magyarországra káros helyzet megváltoztatására megindultak a tárgyalások, amelyekhez nagy érdekek fűződnek, mert az angol vevőknek német vevőkkel való helyettesítése azt jelentené, hogy a szabadon felhasználható valuta helyett legfeljebb árat kaphatunk, sokszor olyant, amelyet könnyen nélkülözhetünk. A RÁKÓCZI-KÉTPENGŐSÖK hétfőn kerültek forgalomba. Kecskemétnek 500 drb. jutott, amit gyorsan szétkapkodtak a Nemzeti Bankban. AZ OTI törlési bizottsága pénteken kezdte meg a kecskeméti kérvények elbírálását. KOZMA MIKLÓS belügyminiszter tíz napi szabadságra külföldre utazott. Távollétében a belügyminiszteri teendőket Gömbös Gyula miniszterelnök látja el. A4AAAAAA4&AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA • A kecskeméti m. kir. pénzügyigazgatósági kirendeltségtől. AKKUMULATOR-gyorstöltő-folyadék „ZETAELEKTROLYT“ 1—2 órán belül feltölti telepét, 100°/o-kal, meghosszabbítja élettartamát, mert alig támadja meg ólomlemezeit és még számos előnyt nyújt. Fontos elektrochémiai vívmány! Kérjen ismertetést! Zoltán Hugó mérnöki, chémiai vállalat Budapest, V., Zoltán u. 16. — Tel. 112—95. Körzetképviselők kerestetnek. Felelős szerkesztő: Rácz Béla dr. Laptulajdonos és kiadó: Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda-Részvénytársaság Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kéttemplom-köz. Előfizetési díj: egy hóra 40 fillér.