Kecskeméti Lapok, 1946. július-augusztus (79. évfolyam, 58-83. szám)

1946-07-02 / 58. szám

kocsit megrakva barackkal, almá­val. Amerre csak a szem ellát, min-­­­denfelé csak gyümölcs, gyümölcs és­­ gyümölcs. Legelsőnek Pető Imre ( Ballószög 258-a. sz. alatti szőlős- i gazdát szólította meg az elnök, ked­vesen érdeklődve a termés iránt. Jóízűen fogyasztott el egy szem ba­rackot, egy édes vasalmát, azután rövid körút után átvonult kíséreté­vel a városházára. Itt már­­az előcsarnokban meg­csapta a vendégek orrát a gyönyö­rű halmokba rakott friss gyümöl­csök minden parfümnél kellemesebb illata. A kiállítás bemutatta Kecskemét minden gyö­nyörű termékét. A rendezők pom­pás munkát végeztek, mert aránylag kis helyen is fel tudták sorakoz­tatni mindenből a legszebbet. A bejárattal szemben kapott he­lyet az újgazdák változatos anyaga, ettől balra Laczy Jánosné cukros befőttjei (4 év előtt készültek), jobb­ra a gazdakamara mintagyümölcsö­­sének csodaszép gyümölcsei és a kertészeti telep paradicsomjai. A jobboldali lépcső előtt az EKK- nak már az idén készült termékei díszelegtek, balra húzódott az ex­portőrök monumentális, gazdag ki­állítása, egy asztalon Sántha György őszibarackjai. Megkapó volt a látvány, a kiállí­tás méltó a híres városhoz. _ Tildy Zoltán a legnagyobb elis-­­­merésének adott kifejezést a gyű­­­­mölcskiállítás megtekintése után, s szívélyesen gratulált a rendezőség-­­­nek és részt vett a borkóstolón, s megízlelte az igazi kecskemét ka­­j darkát, kedélyesen koccintva Mr.­­ Sommerrel és a város vezetőivel. A barackünnepség és borkóstoló megtekintése után a köztársasági el­nök a városházán rövid látogatást tett Szádeczky-Kardoss László fő­ispánnál és Tóth László polgármes­ternél. A rövid látogatás ideje alatt városunk vezetői alkalmat találtak ar­ra, hogy részletesen tájékoztas­sák az államfőt Kecskemét égető kérdéseiről. Látogatás az irenakbel A köztársasági elnök és a vendé­gek, köztük a külföldi újságírók is, ezután gépkocsikon, autóbuszon és teherautókon néhány nagyobb üzem látogatására hajtattak el a város­háza elől. Először Kovács Ferenc Bercsényi-utcai exporttelepét tekin­­tették meg, azután az Egységes Szö­vetkezet (PLattfer-gyár) Szo­ln­oki-úti ipartelepét, majd a Benedek-telepet és az Első Kecskeméti Konzerv­gyár üzemét. Tildy Zoltán minde­nütt nagy elismeréssel szemlélte a Kecskeméten folyó nagyszabású munka ütemét és eredményét, mind­megannyi bizonyságát Kecskemét népe szorgalmának és elpusztítha­tatlan életerejének. a vacsora: egytál­étel Este 8 órakor a Beretvás télikert­jében kétszázterítékes egy­tálé­te­les vacsorán vettek részt a vendégek. A vacsora, marhapörkölt volt, tarho­nyával. A köztársasági elnököt el­sőnek a főispán és a polgármester köszöntötte fel, majd a szőlősgaz­­datársadalom nevében Laczi János mondott üdvözlő beszédet. Pethő Lajos (Kisgazdapárt), Ko­vács Ferenc (Gyümölcskereskedők), Básti Ágoston (Újgazdák), Kovács László (Nemzeti Parasztpárt), Nagy László dr. (Polgári Demokratapárt) mondották a további felköszöntőket majd a gyümölcsipari feldolgozó munkások képviseletében Jávor Jó­zsef mondott felköszöntő beszédet.­­Mr. Sommer néhány közvetlen, ál­talános derültséggel fogadott mon­data után Tildy Zoltán emelkedett szólásra és megköszönve a kecske­méti társadalom minden rétegéből feléje áramló általános bizalmat és szeretetet, többek között a követ­kezőket mondottal: — Már az összeomlást követő legelső órákban tisztán láttam, hogy itt, ebben az országban csak egy feladat állhat előttünk, össze kell fogni minden erőnket, mert ezek­ből a szörnyű romokból másként nem fogjuk tudni újjáépíteni orszá­­gunkat. A puszta lét és a fejlődés elengedhetetlen feltétele az, hogy megértsük egymást. Ha nem kisebb nagyobb bajok, személyi problémák befolyásolnák a­­magyar politikai életet, hanem a nagy cél állana mindig a szemek előtt, sokkal gyor­sabbá és sokkal egyszerűbbé válnék minden. „Csak mi­ egy-két esztendeig ne hagyd magad magyar!“ — Én azt szeretném, ha a dolgo­ ,­zó társadalmi rétegek közelebb jutn­­­nának egymáshoz. Ne felejtsük el­­ egy pillanatra sem, hogy alig másfél­­ évvel ezelőtt milyen világot hagy­­t­­unk a hátunk mögött. Most nagyon­­ sok az elégedetlen ember. El kell­­ mondanom, hogy én soha annyi mosolygó és megelégedett embert nem láttam, mint másfél évvel ez­előtt, amikor rongyosan, piszkosan, tépetten, kiéhezve bújtunk ki a föld alól és amikor határtalanul tudtunk örülni annak, hogy élünk. Erre szeretnék emlékeztetni most mindenkit és messzire kiáltani in­nen, hogy csak még egy-két eszten­deig ne hagyd magad magyar, mert meg fogod találni itt a szabad éle­tet és a mindennapi kenyeret. Most már látjuk azt is, hogy a földosz­tás megváltó cselekedet volt a nem­zet számára. Az országot járva, sa­­ját szemmel győződtem meg róla, hogy a kisember, akinek vérében volt a százados sóvárgás a föld után, állat helyett állat módjára dolgozott, amikor úgy­ léphetett a földre, mint a sajátjára. — De ha eredményekről szólunk, ne feledkezzünk meg azokról az óriási feladatokról sem, amelyek még előttünk állanak. Ha egyszer majd számba tudjuk venni, mi mindent vesztettünk el ebben a rettenetes világégésben, akkor lát­­juk meg majd igazán, mennyi még a tennivaló. De ne ijedjünk meg, a nehezén már túlvagyunk. Én már kezemben tartottam a magyar fo­rintot és csak annyit mondok, hogy azokkal szemben, akik ennek a hi­telét is alá akarják aknázni, nem fogunk tartani semmi eszközt elég szigorúnak. A magyar jövő felépí­téséhez azonban nem elég az, hogy Sommer úr országa visszaadja ne­künk az aranyat, hanem, ehhez el­­maradhatatlanul szükséges a közös munkára összefogó magyarok min­den verejtéke. Én Kecskemét népét, a magyar földnek ezt a derék, szor­galmas népét igaz szívből köszön­töm itt és nyugodt lélekkel mon­dom el, hogy jó munkát végzett. Az új kenyér már itt van, a veze­tőknek csak az lehet a feladata, hogy igazságosan elosszák. Isten adjon erőt a további munkához és adjon sikert e munka számára. A köztársasági elnök beszédét többször szakította félbe a vacsora résztvevőinek lelkes éljenzése. A­ beszéd elhangzása után percekig fel­állva ünnepelték Tildy Zoltánt, majd elénekelték a Himnuszt. Nem sokkal később a köztársasági el­nök asztalt bontott, elhagyta a he­lyiséget és kíséretével kivonult a pályaudvarra, ahol a különvonat hálókocsijában töltötte az éjszakát. A különvonat reggel fél 5 órakor hagyta el a kecskeméti pályaud­vart és visszatért a fővárosba. kétszás cukor,­­ és fipetonektrin - A Kecskeméti Lapok tudósítójául — , aluli gyermekek és a terhes, vala- A közellátási miniszter értesítette­­ mint szoptatós anyák részére, alpolgármestert, hogy július hóra ! Előbb a közellátási cukor körül 4700 kiló cukrot utalt ki a 12 éven a kiosztásra, később az UNRRA adó­­aluli gyermekek, valamint a terhes­­ m­ánya. Utóbbinak az árát a cukor és szoptatós anyák részére. Ugyan,­­ hivatalos áránál méltányosabban, ezen mennyiséget megkapta a város­­ fogja megállapítani a közellátást az UNRRA-tól is, szintén a 12 éves­­ miniszter. MR. SOMMER Kecskeméten töltötte a vasárnapot Pihenni jött, de nem sikerült a pihenés... Mr. Stanley L. Sommer, az­ö­vetkező másodpercekben bejár a M­RRA magyarországi főmegbi-­j nagyállomásra zottja, városunk illusztris szülötte , Mister Sommer zsebreteszi a csi­­a tegnapi vasárnapot Kecskeméten­­ bukját, a különvonat elé siet és ne­­töltötte, hány perc múlva a Köztársasági Délután féli 5 órakor a nagyál- Elnök kedvesen, melegen mosolyog­tamáson pillantottuk meg ismerős­e a rázza meg a kezét, hogy néhány alakját, Bodor füstfelhőket erege­ szót váltson vele, az ország másik tett elmaradhatatlan csibukjából és legnépszerűbb emberével, Mr. Som­­éppen Örley Zoltán vezérőrnaggyal mer végig rész­tv­ett az egész­en­­beszélgetett, várva a köztársasági népségsorozatot. Kedves jelenete elnök különvonatának érkezését, volt a Beretvás-beti vacsorának. — Halló, Mister Sommer, mi jó- amikor asztalbontás után Zsákay ratban Kecskeméten? — fordultunk Laci odaférkőzött a közelébe és hozzá nyomban a kérdéssel, egymásután húzta fölébe a régi jó Mr. Sommer mosolyogva ráz be­ magyar rótákat. Az UNRRA-fő­zet és harsány nevetéssel mondja: megbízottat nem k­ellett biztatni. — Ma délben érkeztem Kecske- egyszerre virágos lett a kedve és m­ezre, egy napi pihenésre. A legnap ez csak fokozódott, amikor a pon­gyobb meglepetéssel értesültem az a­gármester maga vette át a Prá­cán arról, hogy itt nagy ünnepség mástól a hegedűt, hogy eljátssza van készülőben, amelyen a Köztár- Sommer kedvenc nótáját, U­sasági Elnök Úr is megjelenik, így — Nekem olyan asszony kell... aztán a pihenésből, persze, semmi A jókedv egyszerre magasra, cso­­sem lett.­pott az egész teremben. Talán még Ebben a pillanatban felharsan a most is folyna a cigányozás, ha Mr. kürtjei. A kürtös jelzi, hogy a Köz- Sommernek vissza nem kellett volna társasági Elnök különvonata a kö-­i utaznia... Jöttnak a hadiforytlyok !­ Molnár Erik nyilatkozata a népjóléti minisztérium új ügyosztályáról­ ­ — A Kecskemétii Lapok tudósítójától —, Molnár Erik dr. népjóléti minisz­ter országszerte élénk érdeklődés­­sel és nagy reménységgel várt nyi­latkozatot adott arról, hogy a hadi­­foglyok hazaszállítása a békeköté­sektől függetlenül is máris folya­­matban van.­­ A miniszter nyilatkozata szerint július 1-én az a változás történik a hadifoglyok ügyében, hogy megkez­di a működését a népjóléti miniszté­rium új hadifogolygondozó osztá­lya, a Magyar Vöröskereszt köz­ponti helyiségében, Budapesten, V. Személynök­ utca 21—23. szám alatt. Ezentúl ez az egyetlen átfogó ható­sági szerv intézi majd hadifoglyaink szociális­­­dózásba vételét, így lényegesen egyszerűbb és gyorsabb lesz a fogságból visszatérők megse­gítése és a demokratikus Magyaror­szág újjáépítéséért folyó küzdelem­be való bekapcsolódása. Nagyon fontos az, hogy a hadi­fogoly-ügyek a jövőben teljesen­ egységes elgondolások alapján nyer­jenek elintézést. Ezért arra kér mindenkit, akik hatáskörükben fog­lalkoznak a hadifoglyok sorsával hogy kerülj­ék az egyéni és elkülö­nült segélyző mozgalmakat. Min­den adományt küldjenek az egysé­ges, tervszerű juttatás érdekében a népjóléti minisztérium IV. és V. ha­­aifogolygondozó osztályához. A kormánynak gondja lesz arra, hogy a hadifoglyok étkeztető állomásain legalább egy havi élelmiszertarta­­lék álljon rendelkezésre. A reakció ellen foglalt állást a város közgyűlése — A Kecskeméti Lapok tudósítójától ■— A törvényhatósági bizottság pén­teken tartotta közgyűlését. A MKP részéről Sándor György napirend előtt kemény szavakkal bélyegezte meg a magyar demokrácia ellen töző reakció mesterkedéseit, melyek éppúgy megnyilvánulnak a spekuá­­cióban, a hazug hírek terjesztésé­ben, az antiszemitizmusban, mint a beszolgáltatás és a jó pénz ellen­i izgatásban. Határozati javaslatot terjesztet be az alábbiakban: Követelte 1. a fasiszta gyilkosok és felbujtóiknak azonnali és legsú­lyosabb megbüntetését, hogy meg­rettentsük a demokrácia ellenségeit; 2. a Köztársaság védelméről szó­ló törvény kímélet nélkül­ való al­­l­kalmazását, mindenkivel szemben, a­ki szóval, vagy írással demokrácia­­ellenes agitációt folytat s ezzel fel­bátorította a fasisztákat oly csele­kedetekre, melyek az ország de­mokratikus rendjét veszélyeztetik, tekintélyét lejáratják; 3. a Köztársaság védelméről szó­ló törvény bíróságainak azonnali felállítását és működésüknek meg­gyorsítását; 4. azoknak az ifjúsági egyesüle­teknek azonnali betiltását, melyek­ből kiindulva sorozatos kísérletek történtek az újabb országrontást és amelyek alkalmasak arra, hol a jövőben­ is fedőszerve­ legyen a fasiszta szervezkedéseknek. A határozati javaslatot a köz­­­lés egyhangúan elfogadta.

Next