Kecskeméti Napló, 1913. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1913-01-01 / 1. szám
4. oldal, Dékány indítványa. Már hírt adtunk róla, hogy Dékány Károly bizottsági tag indítványt adott be a közgyűléshez és városfejlesztési meg szociális szempontból indítványozta a kölcsönkiosztási szabályrendelet oly értelmű módosítását, hogy a hat milliós államkölcsönből azon háztulajdonosok is kapjanak, akik a földrengés után lettek a földrengés által megrongált házak tulajdonosaivá. Az indítványt Sándor István városi főjegyző ismertette, majd Dékány Károly terjesztette elő indokait, hivatkozva Szeged példájára is és hangoztatva, hogy a földrengés által nem a háztulajdonosok, hanem a házak szenvedtek, indokolt tehát indítványa, melyet elfogadásra ajánl. Sándor István főjegyző részletes felvilágosítással szolgált arra nézve, hogy kilátás nincs a földrengési törvény más értelmezésére és napirendre térést javasol. Dr. Garzó Béla felszólalása után Bagi László azt a közvetítő indítványt tette, hogy ha a károsult háztulajdonosok részére adott 3 millió államkölcsönből valami fenmarad, akkor tegye a város közönsége újra megfontolás tárgyává a kérdést. Ehhez az indítványhoz Dékány Károly is hozzájárulván a közgyűlésily értelemben határozott. Fiatalkorúak fegyverviselése. Sándor István főjegyző ismertette ezután a fiatalkorúak fegyverviselésének korlátozásáról a múlt év május 31-én alkotott, sürgőssége miatt azonnal életbeléptetett szabályrendelet sorsát. A belügyminiszter a szabályrendeletet nem hagyta jóvá, mert sérelmesnek tartotta a szabad kereskedés elve szempontjából. A tanács javaslatára a közgyűlés a szabályrendelet hatályát megszüntette és kimondotta, hogy más szabályrendeletet nem alkot. A földrengési állam kölcsön e gadta s annak aláírására a polgármestert, vagy annak helyetését felhatalmazta. Ezekről az ügyekről lapunk tegnapelőtti és tegnapi számában részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Eddigi részletes közléseinket most kiegészítjük azzal, hogy a pénzügyminiszter a biztosítékul felajánlott Rudolf és Ferenc József kaszárnyák jelzálogi lekötését a várost illető két millió korona köcsön biztositékául elfogadta s a várost illető kölcsönből még járó 800.000 koronát a város azóta a miniszter utalványára már fel is vette. Bizottságok megalakítása. A városi pénztárak vizsgálatáról szóló jelentések tudomásul vétele s több rendű nyugdíjazás elintézése után a közgyűlés az igazoló választmány, számonkérőszék, leavató két bizottság és közigazgatási bizottság tagjaivá a bizottságok eddigi tagjait választotta meg, kinevezett tagjait pedig az elnöklő főispán nyomban újra kinevezte. A színházi szerződés ügye. Mariházy színigazgatónak lapunkban már ismertetett kérelmét a közgyűlés kedvezően elintézte, a színházat nyilvános pályázat mellőzésével további három évre neki adta ki s felmentette a díszletmester félévi fizetésének megfizetése alól. Ez ügy tárgyalása kapcsán Németh László és Györffy Balázs bizottsági tagok kifejezést adtak annak, hogy a városi színház az erkölcstelen darabok előadásától tartózkodjék s felszólalásuk alapján Bagi László indítványára az előadó dr. Dömötör Lajos hozzájárulásával, utasította a tanácsot, hogy a szerződés megkötésénél erre figyelemmel legyen. Gazdasági ügyek. Többrendű haszonbérleti ügy elintézése után a a közgyűlés város gazdasági tanácsosa, Mészáros József előadásában néhány gazdasági természetű ügyben elfogadta a tanács javaslatát s mire néhány perccel déli 12 óra előtt a főispán a közgyűlést berekesztette. Néhány jelentéktelenebb ügy után a földrengési államkölcsönből nyulandó kölcsönök kiadásának feltételét megállapító szabályrendeletet jóváhagyó belügyminiszteri és az államkölcsönről kiállított szerződés tervezetét megküldő, pénzügyminiteri leiratot mutatta be Bagi László h. polgármester a közgyűlésnek. A kölcsönkiosztási szabályrendelet jóváhagyását, valamint a pénzügyminiszter leiratát is tudomásul vette a közgyűlés, a leküldött szerződés összes pontjait elfotognától, s a középkorból ránk maradt jóformán összes festői alkotások, az újkorban pedig a legnagyobbak: Lionardo da Vinci Utolsó vacsorája és Sziklabarlangi Madonnája, Raffael Disputája,Madonnái és Transfiguratioja, valamint Michel Angelo mennyezetfestményei a teremtésről a Vatikán Sixtus-kápolnájában : Tizian képei: Az adópénz és Mária mennybemenetele ; Dürer Albert kis és nagy Passiója, Mária életét és szent János jelenéseit ábrázoló fametszetsorozatai; a két Holbein János, apa és fiú művei, főkép az utóbbi darmstadti Madonnája és Haláltánc-képsorozata ; Rubens vallásos festményei, mint pl. Krisztus és a megtérő bűnösök; Rembrandt bibliai tárgyú rézmetszetei, így Lázár föltámasztása és Krisztus mint betegek gyógyítója ; Velazquez és Murillo idevágó képei, különösen az utóbbi Szeplőtelen szüze; — hazai újabbkori festőművészetünk termékei közül csak a legkiválóbbakat említve: Krisztus levétele a keresztről Zichy Mihálytól, Vajk megkeresztelése Benczúr Gyulától és Munkácsy hármas Krisztus-képe, templomaink falfestményei közül Székely Bertalanéi a pécsi székesegyházban és Roskovics Ignácéi nagytemplomunkban: mindezek a műalkotások korszakot jelentenek a maguk nemében, és kiválóságukat a megalkotóikba lehelt isteni szikrán kívül kétségbevonhatatlanul , beléjük helyezett és belőlük áramló mély vallásos érzésnek köszönhetik. A művészetek másik csoportjának a Budapest, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) Görgey állapota ma válságosra fordult. Kezelő orvosai sem bíznak már a beteg felépülésében, a szóló művészeteknek két ágát: a zenét és a színművészetét vizsgálva, szintén szembeötlő a vallás nagy elhatározó befolyása fejlődésükre. A tudomány kétségbevonhatatlanul megállapította, hogy az ősi és a mai primitív népek kezdetleges zenéje tisztán rituális jellegű, bizonyos vallásos hithez és szertartásokhoz kapcsolódik. A zenének rendszeres fejlődést pedig egyenesen a kereszténység ad. Ennek kebelében fejlődnek ki a zene műformái: a IV. században a szent Ambrus milánói püspök által rendszeresített antifonás felelgető ének, mely a keleti egyházban ma is uralkodó, majd a VI. században I. Gergely pápa megteremti az egyházunkban ma is fennálló gregoriánus éneket. Ez időbe esik egyik legbonyolultabb, de egyúttal leghatalmasabb hatású hangszerünknek : az orgonának feltalálása, mely máig is megmaradt eredetének helyén, az egyházban. Majd a zenei technika tovább fejlődik a polifonikus vagyis többhangu, szólamokra oszló zenére s ennek virágkora a 16. században van a világhírű Palaestrinának, a római szent Péter-templom karnagyának kezében, aki megalkotja vallásunk legkiválóbb zenesrónk szerint „a középkor összremekművének, a legnagyszerűbb vallásos zenedrámának“ zenei formáját. A zene fejlődésének további és utolsó fokán , a harmonikus zenében is a legnagyobb mesterek: Bach Sebestyén, Haydn József, Mozart Farkas, Beethoven Lajos, a Székely miniszter lemondása áll jelenleg a politikai események homlokterében. Az ő lemondása után máris bizonyosra veszik, hogy legközelebb tömegesebb kiválás történik a munkapártból. A lemondott igazságügyminiszt mi Liszt Ferencünk legkiválóbb alkotásai : az oratóriumok, passiók, requiemek és misék a zenei műalkotás legmagasabb rendű, örökbecsű termékei, melyek a legemelkedettebb emberi érzelmek kiváltására hivatottak. A színművészet terén ma joggal különösnek tetszhetik vallásos hatásról beszélni. Ezzel szemben csak röviden óhajtok rámutatni arra, hogy: 1) az ókori görög tragédiák kivétel nélkül a hitmondából vett tárgynak és alapjuk szintén egy vallásos hit, a végzet; hogy a modern színmű kétségbevonhatatlanul és tudományosan bebizonyítottan a keresztény egyházban keletkezett. Hiszen isteni tiszteletünk legfőbb cselekményében, a misében is naponta ismétlődik eletünk a legmélyebb, de egyúttal legmagasztosabb tragédia : az ártatlanság és fenség föláldozása a bűnösök vétkeiért. A misének kibővítése és a megfelelő evangéliumi részletek dramatizálása a középkori mysteriumok, melyek tárgya Jézus életéből van véve, a miraculumok, a szentek életének feldolgozása, s a passiók, vagyis Krisztus kínszenvedésének drámai bemutatása, mely ma is él az obernammergaui passiójátékokban ; valamint idetartoznak a középkorban dívott karácsonyi játékok is, melyeknek egyenes leszármazói a mi nagy karácsonyi betlehemeseink. De Scherr János, a világirodalom történetének írója szerint „az egyházi dráma legmagasabb tökélyét nem is a középkorban Kecskeméti Napló Görgey álapota válságos. 1. szám. POLITIKA. Benyújtották a választójogi javaslatot. — Fővárosi tudósítónk telefonjelentése. — Budapest, dec. 31. Lukács László miniszerelnök ma nyújtotta be a kormány választójogi javaslatát a képviselőházban. Az országházat erre az alkalomra nagyobb rendőri és csendőri kirendeltséggel vették körül. Az ellenzék azonban kísérletet sem tett arra, hogy bejusson a Házba. A folyósón Székely lemondásáról folyt a társalgás s bár Vojnits István cáfolgatni igyekezett a munkapárt bomlásáról szóló híreket, a Ház folyosóján is a leghatározottabb formában tartotta magát az a hír, hogy Székely Ferenc igazságügyminiszter lemondása tényleg megtörtént. A képviselőház ülése. A képviselőház ülését féltizenkét órakor nyitotta meg mintegy 120 képviselő jelenlétében Tisza István elnök. A kormány tagjai Székely Ferenc kivételével mind megjelentek. Az elnöki bejelentések után szólásra jelentkezett Lukács László miniszterelnök és kísérő beszéd nélkül beterjesztette az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot indokolásával és összes mellékleteivel együtt. A miniszter indítványára a Ház elhatározta, hogy a javaslat tárgyalásának előkészítése végett 40 tagú bizottságot fog egy későbbi ülésen választani. • A munkapárt bomlása. ^ cE N ^ l· % £ 5 “ e* » p 3 £T o o m rr ^ & o· e cn ./I & 3 & P g «. £ a· c » ^ e a* » CL 6S. 3 £ CL £• % CD n. 3 n. r 3 c £ | c S 2. C p s