Kecskeméti Napló, 1913. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1913-01-01 / 1. szám

4. oldal, Dékány indítványa. Már hírt adtunk róla, hogy Dékány Károly bizottsági tag indítványt adott be a közgyűléshez és városfejlesztési meg szociális szempontból indítványozta a kölcsönkiosz­­tási szabályrendelet oly értelmű módosítását, hogy a hat milliós államkölcsönből azon háztulajdonosok is kapjanak, akik a föld­rengés után lettek a földrengés által meg­rongált házak tulajdonosaivá. Az indítványt Sándor István városi fő­jegyző ismertette, majd Dékány Károly ter­jesztette elő indokait, hivatkozva Szeged példájára is és hangoztatva, hogy a földrengés által nem a háztulajdonosok, hanem a házak szenvedtek, indokolt tehát indítványa, melyet elfogadásra ajánl. Sándor István főjegyző részletes fel­világosítással szolgált arra nézve, hogy ki­látás nincs a földrengési törvény más értel­mezésére és napirendre térést javasol. Dr. Garzó Béla felszólalása után Bagi László azt a közvetítő indítványt tette, hogy ha a károsult háztulajdonosok részére adott 3 millió államkölcsönből va­lami fenmarad, akkor tegye a város közön­sége újra megfontolás tárgyává a kérdést. Ehhez az indítványhoz Dékány Károly is hozzájárulván a közgyűlés­­ily értelemben határozott. Fiatalkorúak fegyverviselése. Sándor István főjegyző ismertette ezu­tán a fiatalkorúak fegyverviselésének kor­látozásáról a múlt év május 31-én alkotott, sürgőssége miatt azonnal életbeléptetett szabályrendelet sorsát. A belügyminiszter a szabályrendeletet nem hagyta jóvá, mert sérelmesnek tartotta a szabad kereskedés elve szempontjából. A tanács javaslatára a közgyűlés a szabályrendelet hatályát meg­szüntette és kimondotta, hogy más szabály­rendeletet nem alkot. A földrengési állam kölcsön e­ gadta s annak aláírására a polgármestert, vagy annak helyetését felhatalmazta. Ezekről az ügyekről lapunk tegnap­előtti és tegnapi számában részletesen tájékoztattuk olvasóinkat. Eddigi részletes közléseinket most kiegészítjük azzal, hogy a pénzügyminiszter a biztosítékul felaján­lott Rudolf és Ferenc József kaszárnyák jelzálogi lekötését a várost illető két millió korona köcsön biztositékául elfogadta s a várost illető kölcsönből még járó 800.000 koronát a város azóta a miniszter utalványára már fel is vette. Bizottságok megalakítása. A városi pénztárak vizsgálatáról szóló jelentések tudomásul vétele s több rendű nyugdíjazás elintézése után a közgyűlés az igazoló választmány, számonkérőszék, le­avató két bizottság és közigazgatási bizott­ság tagjaivá a bizottságok eddigi tagjait választotta meg, kinevezett tagjait pedig az elnöklő főispán nyomban újra kinevezte. A színházi szerződés ügye. Mariházy színigazgatónak lapunkban már ismertetett kérelmét a közgyűlés ked­vezően elintézte, a színházat nyilvános pá­lyázat mellőzésével további három évre neki adta ki s felmentette a díszletmester félévi fizetésének megfizetése alól. Ez ügy tárgyalása kapcsán Németh László és Györffy Balázs bizottsági tagok kifejezést adtak annak, hogy a városi szín­ház az erkölcstelen darabok előadásától tartózkodjék s felszólalásuk alapján Bagi László indítványára az előadó dr. Dömötör Lajos hozzájárulásával, utasította a tanácsot, hogy a szerződés megkötésénél erre figye­lemmel legyen. Gazdasági ügyek. Többrendű haszonbérleti ügy elintézése után a a közgyűlés város gazdasági tanácsosa, Mészáros József előadásában néhány gazda­sági természetű ügyben elfogadta a tanács javaslatát s mire néhány perccel déli 12 óra előtt a főispán a közgyűlést bere­kesztette. Néhány jelentéktelenebb ügy után a földrengési államkölcsönből nyulandó köl­csönök kiadásának feltételét megállapító szabályrendeletet jóváhagyó belügyminisz­teri és az államkölcsönről kiállított szerző­dés tervezetét megküldő, pénzügyminiteri leiratot mutatta be Bagi László h. polgár­­mester a közgyűlésnek. A kölcsönkiosztási szabályrendelet jóváhagyását, valamint a pénzügyminiszter leiratát is tudomásul vette a közgyűlés, a leküldött szerződés összes pontjait elfo­tognától, s­ a középkorból ránk maradt jó­formán összes festői alkotások, az újkorban pe­dig a legnagyobbak: Lionardo da Vinci Utolsó vacsorája és Sziklabarlangi Madonnája, Raffael Disputája,Madonnái és Transfiguratioja, vala­mint Michel Angelo mennyezetfestményei a te­remtésről a Vatikán Sixtus-kápolnájában : Tizian képei: Az adópénz és Mária menny­­bemenetele ; Dürer Albert kis és nagy Pas­siója, Mária életét és szent János jelenéseit ábrázoló fametszetsorozatai; a két Holbein János, apa és fiú művei, főkép az utóbbi darmstadti Madonnája és Haláltánc-képsoro­­zata ; Rubens vallásos festményei, mint pl. Krisztus és a megtérő bűnösök; Rembrandt bibliai tárgyú rézmetszetei, így Lázár föl­támasztása és Krisztus mint betegek gyó­gyítója ; Velazquez és Murillo idevágó képei, különösen az utóbbi Szeplőtelen szüze; — hazai újabbkori festőmű­vészetünk termékei közül csak a legkiválóbbakat említve: Krisz­tus levétele a keresztről Zichy Mihálytól, Vajk megkeresztelése Benczúr Gyulától és Munkácsy hármas Krisztus-képe, templomaink falfestményei közül Székely Bertalanéi a pécsi székesegyházban és Roskovics Ignácéi nagytemplomunkban: mindezek a műalkotá­sok korszakot jelentenek a maguk nemében, és kiválóságukat a megalkotóikba lehelt isteni szikrán kívül kétségbevonhatatlanul , beléjük helyezett és belőlük áramló mély vallásos érzésnek köszönhetik. A művészetek másik csoportjának a Budapest, dec. 31. (Saját tudósítónktól.) Görgey álla­pota ma válságosra fordult. Kezelő orvosai sem bíznak már a beteg fel­épülésében, a szóló művészeteknek két ágát: a zenét és a színművészetét vizsgálva, szintén szem­beötlő a vallás nagy elhatározó befolyása fejlődésükre. A tudomány kétségbevonha­tatlanul megállapította, hogy az ősi és a mai primitív népek kezdetleges zenéje tisz­tán rituális jellegű, bizonyos vallásos hithez és­­ szertartásokhoz kapcsolódik. A zenének rendszeres fejlődést pedig egyenesen a ke­reszténység ad. Ennek kebelében fejlődnek ki a zene műformái: a IV. században a szent Ambrus milánói püspök által rendszeresített antifonás felelgető ének, mely a keleti egy­házban ma is uralkodó, majd a VI. század­ban I. Gergely pápa megteremti az egy­házunkban ma is fennálló gregoriánus éne­ket. Ez időbe esik egyik legbonyolultabb, de egyúttal leghatalmasabb hatású hang­szerünknek : az orgonának feltalálása, mely máig is megmaradt eredetének helyén, az egyházban. Majd a zenei technika tovább fejlődik a polifonikus vagyis többhangu, szólamokra oszló zenére s ennek virágkora a 16. században van a világhírű Palaestriná­­nak, a római szent Péter-templom karnagyá­nak kezében, aki megalkotja vallásunk leg­kiválóbb zenesrónk szerint „a középkor össz­­remekművének, a legnagyszerűbb vallásos zenedrámának“ zenei formáját. A zene fejlődésének további és utolsó fokán , a harmonikus zenében is a legna­gyobb mesterek: Bach Sebestyén, Haydn József, Mozart Farkas, Beethoven Lajos, a Székely miniszter lemondása áll jelenleg a politikai események homlok­terében. Az ő lemondása után már­is bizonyosra veszik, hogy legközelebb tömegesebb kiválás történik a munka­pártból. A lemondott igazságügyminiszt­ mi Liszt Ferencünk legkiválóbb alkotásai : az oratóriumok, passiók, requiemek és misék a zenei műalkotás legmagasabb rendű, örök­becsű termékei, melyek a legemelkedettebb emberi érzelmek kiváltására hivatottak. A színművészet terén ma joggal külö­nösnek tetszhetik vallásos hatásról beszélni. Ezzel szemben csak röviden óhajtok rámu­tatni arra, hogy: 1) az ókori görög tragé­diák kivétel nélkül a hitmondából vett tárgynak és alapjuk szintén egy vallásos hit, a végzet; hogy a modern színmű kétségbe­vonhatatlanul és tudományosan bebizonyí­­tottan a keresztény egyházban keletkezett. Hiszen isteni tiszteletünk legfőbb cselekmé­nyében, a misében is naponta ismétlődik eletünk a legmélyebb, de egyúttal legma­­gaszto­sabb tragédia : az ártatlanság és fen­­ség föláldozása a bűnösök vétkeiért. A misének kibővítése és a megfelelő evangéliumi rész­letek dramatizálása a középkori mysteriumok, melyek tárgya Jézus életéből van véve, a miraculumok, a szentek életének feldolgo­zása, s a passiók, vagyis Krisztus kínszen­vedésének drámai bemutatása, mely ma is él az obernammergaui passiójátékokban ; valamint idetartoznak a középkorban dívott karácsonyi játékok is, melyeknek egyenes leszármazói a mi nagy karácsonyi betlehe­­meseink. De Scherr János, a világirodalom tör­ténetének írója szerint „az egyházi dráma legmagasabb tökélyét nem is a középkorban Kecskeméti Napló Görgey álapota válságos. 1. szám. POLITIKA. Benyújtották a választójogi javaslatot. — Fővárosi tudósítónk telefonjelentése. — Budapest, dec. 31. Lukács László mini­szerelnök ma nyújtotta be a kormány választójogi javaslatát a képviselőházban. Az or­szágházat erre az alkalomra nagyobb rendőri és csendőri kirendeltséggel vették körül. Az ellenzék azonban kí­sérletet sem tett arra, hogy bejusson a Házba. A folyósón Székely lemondásáról folyt a társalgás s bár Vojnits István cáfolgatni igyekezett a munkapárt bomlásáról szóló híreket, a Ház folyo­sóján is a leghatározottabb formában tartotta magát az a hír, hogy Székely Ferenc igazságügyminiszter lemondása tényleg megtörtént. A képviselőház ülése. A képviselőház ülését féltizenkét órakor nyitotta meg mintegy 120 kép­viselő jelenlétében Tisza István elnök. A kormány tagjai Székely Ferenc ki­vételével mind megjelentek. Az elnöki bejelentések után szólásra jelentkezett Lukács László miniszterelnök és kísérő beszéd nélkül beterjesztette az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatot indokolásával és összes mellékleteivel együtt. A miniszter indítványára a Ház elhatározta, hogy a javaslat tárgyalásá­nak előkészítése végett 40 tagú bizott­ságot fog egy későbbi ülésen vá­lasztani. • A munkapárt bomlása. ^ cE N ^ l· % £ 5 “ e* » p 3 £­­T o o m rr ^ & o· e cn ./I & 3 & P g­ «. £ a· c » ^ e a* » CL 6­­S. 3 £ CL £• % CD n. 3 n. r 3 c £ | c S 2. C p­ s

Next