Kecskeméti Napló, 1913. július (2. évfolyam, 151-177. szám)

1913-07-01 / 151. szám

152. szám. Kecskeméti Napló H­ÍREK. * Zászlószentelés Lajosmizsén. La­josmizséről írja tudósítónk: A „Lajosmizsei Szent Lajos Jótékonycélú Temetkezési Egye­sület“ közadakozásból készített új zászlójá­nak ünnepélyes felszentelése f. hó 29-én, vasárnap d. e. fél 10 órakor ment végbe a római katholikus templomban. A felszente­lést a község közszeretetben álló esperes plébánosa, Mihálovits Ernő végezte; ma­gasztos és lendületes beszéd mellett adta át a zászlót hivatásának, mit a zászlószen­­telési aktus követett. A zászlóanyai tisztet Székely Lajosné úri nő töltötte be s a zász­lót igen szép fekete szalaggal díszítette fel. Ezután a zászlószegek beverése következett, a sort Mihálovits Ernő kezdte meg gyö­nyörű beszéd kíséretében, utána a zászló­anya, majd az elöljáróság s végül a helyi intelligenciának számos tagja került sorra. Ennek megtörténte után a zászló a templom főhajójában nyert elhelyezést. * Tátrai kirándulás és tanulmányút. A kiskunfélegyházai Miasszonyunkról neve­zett apácák által vezetett tanítónőképző in­tézetnek mintegy 50 növendéke tanárnőik vezetésével tegnap tíznapos kirándulásra és tanulmányútra indultak el a Tátrába és on­nan Bécsen át a Semmeringre. A kirándu­láson és tanulmányúton Kecskemétről az intézet négy volt növendéke, köztük Ogris Hedvig, Bagi Jolánka, Zaboretzky Margit vesznek részt s tegnap délben utaztak Fél­egyházára, ahol csatlakozva Szolnokon, Hatvanon, Miskolcon, Kassán át utaznak a Tátrába, majd néhány napi időzés után Bécsen át a Semmeringre. * Gyorsírástanfolyam. Mint már je­leztük, a Kecskeméti Gyorsírók Egyesülete július és augusztus hónapok folyamán is tart fenn tanfolyamot azok részére, akik a levelezőirást már megtanulták, de vagy nem fejezték be, vagy nem gyakorolták be eléggé. Az órák a kereskedelmi iskolában lesznek a hét két délutánján 5­-6-ig. Tan­­folyamdíj az egész kurzusra egyesületi ta­goknak 3 K, másoknak 4 K. Akik részt akarnak venni, azok 2-án, szerdán d. u. 5 órakor jelentkezzenek a kereskedelmi iskola földszint 3 sz. termében, hol az elő­adás meg is kezdődik. * BEAC—KAC 1:0 (0:0). Vasárnap délután a Budapesti Egyetemi Athletikai Club csapata volt ellenfele a Kac-nak. A kecskemétiek, dacára állandó fölényüknek, goalt elérni képtelenek voltak és sok biztos helyzetet hagytak kiaknázatlanul. A BEAC csak néha-néha egy-egy lefutásával veszé­lyeztette a Kac kapuját s egy ilyen lefutás­ból sikerült­ a győzelmet jelentő goalt a második félidő utolsó perceiben megsze­rezni. A Kac csapata formán alul játszott, Boncz betegen állt ki. A játékosok közül Fodor, Olajos, Joó, Fehér és Rapcsányi tűntek ki. Az utóbbi kitűnő lövőképessé­gével a Kac centerének predesztinálta ma­gát, annyival is inkább, mert Neumann e pont betöltésére az utóbbi mérkőzések ta­núságai szerint, gyönge fizikumánál fogva alkalmatlan. * Népgyűlés. Tegnap délelőtt 10 óra­kor népgyűlést tartottak a szociáldemokra­ták a Kossuth szobor mellett. A népgyűlé­­sen, melyen körülbelül 300 ember vett részt, Tisza István uralma ellen tiltakoztak. * Negyvenmillió méter mázsa búza. A földmivelésügyi kormány most adta ki jelentését az ország várható búzatermése eredményéről. A kimutatott 5.596.875 kát. hold búzával bevetett területből a gazdasági tudósítók és m. kir. gazdasági felügyelősé­gek adatai szerint ez idő szerint remélhető kát. holdanként átlag 7,43 métermázsa, vagyis összesen mintegy 40.200.000 méter­mázsa búza, ami a tavaly termett átlagnál gyöngébb ugyan, de így is közepesnek mondható. Az ország minden vidékén öröm­mel szemlélik a gazdák, hogy a kalászok tömöttek s a lassan fejlődő szemek szép duzzadtak. * Védekezés a szőlőmoly ellen. Egyik tekintélyes szőlőbirtokosunk a követ­kező tapasztalatait közli: A molykukacot a kékköves kénmájoldat rögtön nem öli meg, de a bekénmájazott fürtből többé nem eszik és néhány napi sínylődés után pusztul el. Ez az eredmény elég, kivált ha figyelembe vesszük, hogy a szülőmoly ellen ily módon nem külön kell védekezni, mert a kékköves kénmájoldat azonkívül, hogy a levélpero­­noszpora, a fürtperonoszpora és az oidium ellen biztosan használ, mellékesen még a szőlőmoly kártételét is megszünteti, de persze ügyelni kell, hogy a kékköves kén­­májoldatból ne csak a levelekre, hanem a fürtökre is jusson. * Utolsó arany. Az emberek nagy többségének csak a pénz imponál s őszin­tén bevallva, nagyon sok esetben igazuk is van. A nincs­nél keservesebb szó nincs is a világon. Mégis aki azonban csak pénze után becsüli meg embertársait, az igen kö­zönséges lélek­ gyakran válik önzővé és sok csalódása után embergyűlölővé. A Rinken család is ilyen pénz után ítélő emberekből áll s bár a család feje na­gyon gazdag földbirtokos, mindazáltal leá­nyának, Nellynek egyetlen vágya az, hogy nagyon gazdag ember felesége lehessen. Éppen azért csak kineveti és semmibe sem veszi Stevenson Egil udvarlását. Egil sze­gény, de igen kiváló tehetségű fiatalember, s dacára, hogy Nellyt egy alkalommal meg­védte .‘ Neil köszörűs brutális támadása ellen, még­sem birt a hiú és pénzsóvár le­ány szívében szerelmet ébreszteni. A sors kereke azonban nemcsak lefelé, de felfelé is fordul s Egil egy szép napon arra ébredt, hogy nagy vagyont örökölt. A hirtelen gaz­dagsággal együtt a Rinken család méz édes hajlandósága is s Nelly most már leplezet­lenül elárulja, hogy kedvére van Egil. A fiatalember látva jövendő szerencséjét, el­hízza magát s egy éjjel a kártyaklubba térve, eljátszotta minden vagyonát. A vá­ratlanul elszegényedett Egiltől újra ridegen elhúzódik Nelly. Egil érzi, hogy a leány vonzalma csak pénzének szól s bánatában, csalódásában zülleni kezd. Egy ködös éj­szakán vagyonának romjait is elkártyázva kilép a klub ajtaján. Alig tesz néhány lé­pést, észreveszi, hogy O‘ Neil köszörűs kis leánya, akitől néhány órával ezelőtt egy szál virágot bőkezűen egy fényes aranyon vásárolt, ott fekszik az utcai padon s jóté­kony álom erősiti fáradt tagjait. Jobb ke­zében ott csillogott a tőle kapott s gon­dosan­­megőrzött arany. Egil egy hirtelen gondolattól megkapatva, kivette az aranyat az alvó leányka kezéből s visszasietett a klubba. Valami belső ösztöne megsúgta neki, hogy ez az arany szerencsét fog hozni neki. Igaza volt! Alig néhány óra alatt gar­madába állott előtte a pénz s most már gazdagabb lett, mint volt. A csodás nyere­ség hire Rinkenékhez is eljutott s Nelly szinte szivszorongva várta — most már újra — „kedves“ vőlegényét. — De Egil azonban O Neil köszörűs, házához ment. Érezte, hogy gazdagságát, életét s jövő boldogságát az az egy arany szerezte meg a mit a kisleány kezéből kivett é s meg­kérte a leányka kezét. A váratlan öröm azonban súlyos bánattá változott. A kis virágárus leánykának gyönge szive nem birt el ennyi boldogságot s meghalt Egil­­nek karjai közt. — Ez a meszéje annak a megható drámának, mely Waldemár Psylan­­derrel a főszerepben ma és holnap kerül előadásra az Urániában. Bognár Áruház egy jó házból való fiút tanoncul fizetéssel és három fiatal segédet azonnali be­lépésre keres. 3. oldal Késelő fiú. Hátba szúrta az édesapját. Az elmúlt hét egy halálos és egy súlyos — életveszélyes — késeléssel kez­dődött s úgy látszik a vérnek meg van az a tulajdonsága, hogy újabb vérengzésre ösztökél — mert már szombat este újabb késelés történt Kecskeméten. A hét végére eső késszúrás szerencsére nem életveszé­lyes, ennek dacára súlyos beszámítás alá esik, mert egy gyermek saját édesatyjával szemben követte el. Recski József 25 éves legény szom­bat este 6 óra tájban jött haza aratásról s mivel ilyenkor a legerősebb s legkitartóbb ember is megszomjazik — elhívta atyját, Recski Gáspárt a Balogh-féle vendéglőbe. A vendéglőben egész békességesen meg­volt atya és fiú, mindössze talán egy kissé gyors tempóban fogyasztottak el 1 és fél liter bort. Este 8 óra tájban az alkoholtól kissé felizgatva mentek haza, de még min­dig békességben voltak. Haza­érve, az udvaron rágyújtott Recski Gáspár pipájára s először kedélye­sen, később azonban gúnyosan kezdett be­szélgetni fia kettőző-ként, aki egy jó arcú, piros-pozsgás marokszedő leány volt. Az öreg incselkedését a fiú egy darabig csak elszívelte, de amikor már gorombábban­­ment a tréfa, ő is elvesztette türelmét s odaszólt pár kemény szót az öregnek, ki azonnal éreztetni akarta fiával apai hatal­mát. Az atya tettlegességére a fiú is ütle­geléssel felelt s egy pillanattal később összeverekedtek. Az apa volt az erősebb s fiának szégyenszemre tűrnie kellett a bán­talmazást. A verekedés után Recski Gáspár be­akart a házba menni, mikor azonban hátat fordított, fia hirtelen elővette zsebéből vé­kony kis zsebkését, kinyitotta pengéjét s az öreg után ugorva, beleverte hátába kését. Szerencsére a penge igen rövid s vékony volt, nemesebb részeket nem ért, úgy, hogy az öreg nem esett le a földre, hanem csak megtántorodott s az éles fájdalomtól tompított hangon szólt: — Fiam ! Mit tettél apáddal, Józsi! A fia azonban már nem igen hallotta atyja kiáltását, hanem megrémülve csele­kedetétől, igyekezett minél előbb meg­szökni. Kirántotta a kis utcaajtót s neki­vágott a csendes éjszakának. Fején nem volt föveg, hideg eső verte arcát, ő azon­ban mindezt nem érezte: szemei előtt csak a megtántorodó öreg alakja­ imbolygott folyton. A rémülettől szabadulandó, végre is korcsmába tért be s borral igyekezett lelki egyensúlyát visszanyerni. Az öreg Recski pedig felvánszorgott sebével a rendőrségre, ott bekötöztette s egyúttal megtette panaszát fia ellen. Ke­ressék meg a fiamat, nehogy eleméssze magát — könyörgött az ügyeletes rendőr­biztosnak. Csősz László rendőrbiztos hama­rosan teljesítette is Recski Gáspár kérését s behozatta a késelő fiút, ki egészen meg­könnyebbülve hallotta, hogy atyjának nin­csen semmi komolyabb baja. Kihallgatás után Recski József szabadon is bocsátta­tott, mindazáltal folyik ellene a vizsgálat — súlyos testi sértés vétsége miatt. URANIA mozgóképszínház, Kecskemét. Hétfőn, jún. 30-án, kedden, július 1-én. MŰSOR: Spalató látványos. Pletyka humoros. Elszabadult tehervonat dráma. H 1 arany. Dráma 3 felv. — Valdemár Psylanderrel. Duozl bácsi rendőrkapitány humoros. Páter­re a színészek humoros.

Next