Kecskeméti Napló, 1917. április (6. évfolyam, 39-51. szám)
1917-04-01 / 39. szám
2. oldal Kecskeméti Napló 39. szám. tűd segíteni. Örvendetesnek tartom azért is, mert így a kielégítők és a kielégítendő közt meg lesz a megértés, könnyebben eltaláljuk a helyes mértéket. Természetes és kézenfekvő eljárás ez, mert ha az állam és társadalom ki akarja elégíteni a rokkantakat, akkor elsősorban tisztában kell lennie azzal, hogy a rokkantak mivel érzik magukat kielégítve. A lapokban olvastunk már többféle tervről. Vannak, akik földdel gondolják legcélszerűbben kielégíthetni a rokkantakat, mások ezt nem tartják jónak, mert nem mindenki ért a gazdálkodáshoz és ilyennek nemhogy hasznára lenne ez a kielégítés, hanem ellenkezőleg, egyenesen anyagi romlását vonná maga után. Nézetem szerint meg kellene kérdezni minden rokkantat, hogy kell e neki a föld és ha a rokkant kifejezetten ezt kér, csak abban az esetben adjanak neki földet. A többtermelést, amit szintén bekapcsoltak a rokkantkérdésbe, csak így lehet elérni. Aki nem ért a gazdálkodáshoz és nincs is hozzá kedve, annak ne adjanak földet, mert annak a kezében a föld heti tőke marad. — Én ahhoz a csoporthoz számítom magam, akik kizárólag a föld által remélik jövő boldogulásukat elérhetni. Nemcsak a paraszt a földesúr, hanem általában a magyar ember. Nézetem szerint én is képesnek érzem magam arra, hogy gazdálkodással föntarthatom magam és családomat, sőt tágabb látóköröm és intelligenciám révén mintául is szolgálhatnék a többi kisgazdának, hogy kell a többtermelés jelszavát aprópénzre váltani. — Prohászka tetszésre talált tervezete szerint örökbérlet, mások szerint örök tulajdonul kapnák a rokkantak a földet. Én kevesebbel is beérném. Adjanak földet használatra csak az én életem tartamára, vagy ha hamarább elhalnék, mint gyermekeimet fölneveltem, addig, míg annak a földnek a jövedelméből gyermekeim felnőnek és saját keresetük után is meg tudnak élni. A háborúban én csak a magam munkaképességét vesztettem el, gyermekeimét nem, épen ezért nem tarthatok igényt arra, hogy az állam vagy a társadalom gondoskodjék még az unokáimról is. Ha kapunk földet örök tulajdonul, annál jobb. Házasak leszünk érte. De az előbbire igényt tartunk. • Az adandó föld mennyiségére vonatkozólag kívánatosnak tartanám, hogy ne a katonai rangja szerint kapjon a rokkant több vagy kevesebb földet, hanem élőbbem társadalmi állása szerint. Sőt tekintetbe kell venni azt is, hogy a föld nem mindenütt egyforma. Eddig a levél. Kommentárt nem fűzünk hozzá. Bencze Gyula, Hindenburg-ezredbeli rokkant őrvezető írta a másikat. Nagy vonásokban igy szól: — A rokkanttá vált katona saját keresetéből, de még ha van is kevés vagyona, abból, hogy az fenn is maradjon, megélni nem tud. Hogy itt segíteni kell, azt mindenki tudja és belátja. Ezen ügy rendezése nehéz, nagy feladat. Segíteni az állam, a társadalom hivatott, kiért munkaképtelenné lettünk. A háború alatt sok, főleg nagy embereket hallottunk ez ügyhöz szólni, kik, ha komolyan is, de egyesek nem helyesen foglalkoznak vele. A nagyobb feladat az államé, de szükséges, hogy a rokkantak segítségére mások is legyenek, kik így az államnak is segítenek. Ezek lehetnek elsősorban a vármegyék, melyek saját területükön és hatáskörükben nagy segítséget fejthetnek ki. Városok és községeknek is szükséges hogy ebben kötelességet lássanak, mert ismerhetik rokkantjaink viszonyait, igen üdvösen lehetnek segítségükre, hogy alkalmazást adnak a rokkantaknak, arra azonban ügyelni kell, nehogy sok munkára és kevés fizetéssel, szóval üzletileg használják ki őket. Papok, margányosok adományokkal,alapítványokkal kell, hogy hozzájáruljanak az ügy rendezéséhez. A társadalom minden rétegeés egyéne tartja kötelességének, hogy segíteni kell, ha különbözőkép is, de rója le mindenki kötelességét. -- A rokkantaknál a nősülési kérdés sem olyan egyszerű, mint azt sokan elképzelik. Ma még ott tartunk, hogy ha egy súlyosabb rokkant feleséget kapott, erről az újságok is írnak. Adjon a rokkant feleségének az állam hozományt, melynek alapul szolgálhat a rokkantsági százalék. Ha egy százalékra 100 koronát adnának, egy 50 százalékra megállapított pl. egykorú rokkant felesége 5000 koronát kapna (csak a legénységi állományra gondolok). Azzal is sokat lehetne segíteni az ügyön, ha a női állásokat az államnál úgy szerveznék, hogy az alkalmazott nő férjes lehet és ezen állásuk betöltésénél feltűnően előnyben részesítenek, kinek rokkant férje van. * így vélekednek a rokkantak. Amit írnak, amit mondanak, abból meríthetnek vailantit az illetékesek. Kell is hogy merítsenek. Védekezés a fertőző betegségek ellen. Minthogy az országban több helyen fertőző megbetegedések, különösen hólyagos himlő és kiütéses tífusz mutatkoznak és tartani lehet attól, hogy a mezei munkákra idegen helyekről ide elszegődött munkások e betegségeket elhurcolhatják, a belügyminiszter a távirati rendelkezése értelmében a polgármester elrendelte, hogy a városi törvényhatóság területére idegen helyekről érkező mezei munkások megérkezésükkor azonnal tetvetleníttessenek s ha és amennyiben a legutolsó öt év alatt újraoltásban nem részesültek volna, himlő ellen beoltassanak. Felhívja és figyelmezteti tehát a vidéki mezei munkásokat foglalkoztató szőlő és földbirtokos gazdákat, hogy ha és amennyiben idegen községekből szőlő avagy mezei munkára munkásokat szerződtettek, avagy szerződtetnek és azokat munkába állítják, ezen körülményt a rendőrkapitányi hivatal, mint elsőfokú egészségügyi hatóságnál, avagy a tiszti orvosi hivatalnál haladéktalanul bejelenteni kötelességüknek tartsák és hogy addig is, míg a szükségesnek mutatkozó óvintézkedések befejezést nyernek, azokat a helybeli polgári lakosságtól elkülönítve, külön csoportban foglalkoztassák. Egyben azt is elrendeli, hogy az így bejelentett munkások 14 napra orvosi megfigyelés alá helyeztessenek és hogy azoknak legalább kéthetenként való orvosi vizsgálatáról, élelmezésük és elhelyezésük egészségügyi ellenőrzéséről a rendőrkapitányi hivatal mint illetékes egészségügyi hatóság és a tiszti orvosi hivatal gondoskodjanak s a közöttük előforduló megbetegedésekről hozzá HÍREK. * Virágvasárnap. Holnap, virágvasárnapján kezdődik a nagyhét, az egyházi év legszomorúbb, megható időszaka. A Megváltó szenvedéseinek véglelen sorozatára emlékeztetnek ezek a szomorú, fenséges egyházi szertartások. Virágvasárnapja Krisztus Urunknak Jeruzsálembe való ünnepélyes bevonulásának emléknapja. E napon barkaszentelés lesz s ünnepélyes nagymise, melyet a nagytemplomban Révész István prelátus fog végezni ünnepi assistenciával. * Áthelyezett káplán. Sztankó Albert segédlelkészt megyéspüspökünk Erzsébetfalvára helyezte át s helyébe dr. Wiener Tibor kiskunmajsai káplánt disponálta Kecskemétre. A távozó segédlelkész, bár rövidebb ideig volt Kecskeméten, mégis úgy a hívek, mint a társadalom teljes rokonszenvét nyerte meg s távozása széles körben keltett sajnálkozást. Behívott kegyesrendi tanár, Dutschák András kegyesrendi tanárt tábori lelkészi szolgálatra hívták be s a mai napon már búcsút is mondott a főgimnáziumnak. * Dr. Szabó Lajos előadása. Dr. Szabó Lajos tb. aljegyző holnap, vasárnap d. u. 5 órakor tartja nagyszabású előadását az aktuális rokkantkérdésről. A rendkívül tanulságos előadásra felhívjuk a figyelmet. * Sikari Kovács Zoltán temetése. Tegnap helyezték nagy katonai pompával örök nyugalomra Sikari Kovács Zoltán taralékos hadnagyot, ifj. Sikari Kovács Mihály és neje egyetlen gyermekét. A temetésen a mélyen sújtott családnak rengeteg tisztelője,, százakra menő gyászoló közönség jelent meg. A temetési szertartást Révész Isván prelátus végezte. A sírnál jogászifjuság nevében Csépi Lajos búcsúzott meghatott szavakban a korán sírbaszállot hős ifjútól. * A pápa a magyar és osztrák hadifoglyokért. Rómából jelentik a Reichspostnak, hogy a pápa elrendelte, hogy nevében és költségére ajándékot adjanak az olasz fogolytáborokban tartózkodó magyar és osztrák hadifoglyoknak. Az ajándék egy kis csomag s tartalma dohány, szivar, cigaretta,, déligyümölcs, sütemény, hús és egy-egy üveg bor. Ilyen csomagot minden egyes hadifogoly kap. * A Kada Gyermek-Otthon vezetősége hálás köszönettel nyugtázza a befolyt természetbeni adományokat: Gyenes Sándorné és egynegyed kg. tarhonya, Grosz Emilké 6 pár kisgyermek cipő, 6 drb ruhanemű, Györfi Józsefné 5 kg. tarhonya, 1 és fél kg. szalonna, 90 deka kolbász, 25 db tojás, Grassely Miklós 5 kg. liszt, 1 és negyed kg. füstölt szalonna. * Előmunkálati engedély. A belügyminiszter a kecskemét—ceglédi villamos és a halasi vasút előmunkálati engedélyét 1 évre meghosszabbította. * A délutáni hivatalszünet. A tegnapi t. bizottsági közgyűlés elfogadta a tanácsnak azon javaslatát, hogy április 16-tól október 15-ig a hivatalos órák 8 1-ig legyenek, haladéktalanul jelentést tegyenek. A munkások bejelentése, tetvetlenítés és beoltása minden vasárnap délelőtt 10 és 11 óra között a tiszti orvosi hivatalban eszközöltetnek.