Kecskeméti Ujság, 1911. április (4. évfolyam, 76-101. szám)
1911-04-01 / 76. szám
Kecskemét, 1911 április 1. Ára 2 fillér. Szombat, IV. évf., 76. (567.) sz. KECSKEMÉTI UJLÁgi POLITIKAI NAPILAP. A Kecskeméti Nemzeti Munkapárt és Munkapárt- Kör hivatalos lapja. Társszerkesztő: NÉMETH ERNŐ a Kecskeméti Nemzeti Munkapárt titkára. __________ Felelős szerkesztő: DR. RÉTI GYULA Helyettes szerkesztő : VIRÁNYI GYULA. Előfizetési ár helyben . . 8 korona Vidékre............................14 korona Telefonszám ....... 176 A parlament vezére: Kecskemét, március 31. A költségvetés tárgyalásával domborodik ki igazán Héderváry Károly grófnak, mint a parlament vezérének szerepe. Napról-napra fölszólal most a miniszterelnök. Hol a közös politika, hol a horvát, hol a fiumei kérdés adja meg beszédének témáját. A képviselőház és a közvélemény pedig örömmel látja, hogy az országos vitának s az országos ügyeknek élén valóban vezetésre termett ember áll." — Héderváry Károly gróf másképen szól hozzá a költségvetési tételek kapcsán napirendre toluló kérdésekhez, mint sok elődje szokta. Az ő ajkát ritkán hagyja el frázis, mindig a problémák mélyére világit, tényeket tár elő és az egyes kormányzati resszortokat az előkelő gondolkodású, magas színvonalú, bőséges tapasztalatú államférfi mindig új és mindig eredeti szempontjából ismerteti. Minden egyes beszéde egyegy tanító értékkel bíró előadás, melyből a maguk lényegében megismerheti a magyar közvélemény azokat az életbevágó kérdéseket, melyekről eddig csak frázisokat hallott csépelni. A miniszterelnök tegnap a horvát kérdéssel, ma pedig a fiumei politikával foglalkozott. Héderváry Károly gróf horvát politikájáról már sokszor elmélkedtünk. Ennek a politikának eddigi eredményei valóságos remekei a kormányzati művészetnek. A Dráván túl ma magyarbarát többség áll a kormány háta mögött. Ez a többség ma még gyenge ugyan, de úgyszólván szemlátomást, napról-napra erősödik, a magyarellenes szerb-horvát koalíció pedig lejárta magát. A miniszterelnök tegnapi beszéde különben túlnyomó részében a trializmus gondolatával foglalkozott. Szellemesen, ötletesen szedte szét az ellenzéki szónokok vádaskodásait. A mai ülésben a fiumei vitát vezérelte a miniszterelnök. Ez a mai fejtegetés is nagyrészt eredeti, tényekben gazdag és ötletes, szellemes előadás volt. Megmagyarázta Héderváry, hogy Fiume elhorvátosításának vádja milyen alaptalan és hamis jelszó. — Fiume eredetileg olasz város volt, de csupán egy sziget egy horvát tenger közepén. A városok pedig úgy fejlődnek, hogy magukba szívják környékük lakosságának egy részét. Természetes, hogy Fiume is így fejlődik. Magába szívja a környék horvát lakosságát. S ha ettől horvátosodik, akkor ez csak a természetes fejlődés eredménye, melyet elősegíteni nem kell, megakasztani pedig nem lehet. A beszédnek nagyon érdekes része volt az, mely Apponyi Albert mai fölszólalásával polemizált. A függetlenségi tanár-vezér az ő szokásos frázisgyártásával foglalkozott és talán azért, mert az így szépen hangzik, megállapította a szentenciát: — Fiuméban olasz politikát csinálni, magyar politika. Horvát politikát csinálni, összbirodalmi politika. Hát erre a nagy mondásra aztán alaposan megfelelt a miniszterelnök. Először megállapította, hogy ma összbirodalmi politikáról beszélni anachronizmus, mely legföljebb arra lehet jó, hogy a király és a nemzet kölcsönös bizalmát megingassa. Aki tehát ezt a fantomot emlegeti, nem jó szolgálatot tesz nemzetének. Másodszor a maga mélyen szántó éleslátásával történelmi alapon korrigálta Apponyi tévedését. A fiumei politikáról szóló fejtegetését különben a miniszterelnök kurucul kezdte és kurucul végezte. Azzal kezdte, hogy Fiume területi hovatartozásának kérdése a 68-as törvénynyel véglegesen eldöntetett, az tehát csak Magyarországé lehet és nem lehet soha horvát terület. Végezte pedig azzal, hogy nem az a kérdés, ki olasz, ki horvát, hanem az, hogy ki a magyarbarát. Azzal csináljuk a politikát. A magyar parlament szemlátomást javul a hírénél. Magvas viták folynak, magas színvonalú beszédek hangzanak el benne. Még méltó lehet múltjához. Ilyen csodákat mivel egy rátermett vezér. A város parlamentjéből. Kecskemét, március 31. Gróf Ráday Gedeon főispán 9 órakor megnyitván a közgyűlést, meleghangon üdvözölte az uj városatyákat, s kérte azok odaadó, buzgó működését a város javára és boldogulására. Uj arcok, uj típusok hallgatják a közgyűlés csendes, olykor heves menetét, az újak, akiket a közbizalom most emelt be a városatyai előkelő tisztségbe. Értékes, jeles erők, akik a város parlamentjének színvonalát — hisszük — jelentékenyen fogják emelni. Csak azután úgy legyen. Dr. Dömötör Lajos jegyző a közigazgatás múlt havi állapotáról tett kimerítő jelentést, amelyet már lapunk mai száma különben közölt is. Kedves momentum volt, amidőn a polgármesteri jelentés végén a közgyűlés magáévá tette azt a helyes indítványt, hogy gróf Bissingen Nándor ezredest, aki a városból végleg eltávozik és aki a város polgársága és a katonaság közötti békés viszonyt mindig tevékenyen ápolta, s a közgyűlés előléptetése alkalmából üdvözölje, illetve távozása fölött sajnálkozását fejezze ki. Rózsa Jenő bizottsági tag indítványt nyújtott be a közgyűléshez a színügyi bizottság felállítása iránt. Mivel azonban a tanács eme kérdésnek elintézését a szervezeti szabályok elkészítése idején fogja rendezni, — kéri a tanács a közgyűlést ezen kérés mellőzésére, amihez egyhangúlag hozzá is járul a közgyűlés. Hasonló értelemben szól hozzá Rózsa Jenő is, aki eláll javaslata további tárgyalásától. Sándor István a th. bizottsági tagok választásának eredményét terjeszti be s azt, hogy miután Katona József biz. tag virilis tagságáról megválasztása miatt lemondott, kéri, hogy az ő helye legközelebb a legtöbb adót fizetők közül töltessék be. A Turul dalegylet kérelmét terjeszti be a közgyűléshez a tanács, amelynek részére 600 koronás segélyt szavazott meg, mint olyannak, amely nemzeti, hazafias missziót fog teljesíteni. A közgyűlés hozzájárul. A javadalmi hivatal új szervezeti szabályai közül némi hiba volt, amelyre vonatkozólag a belügyminiszter felvilágosítást kér. A további módosításokat is elkészítette a városi tanács, amit jóváhagyás végett a közgyűlésnek beterjeszt a tanács. Elfogadták. A m. kir. anyakönyvi hivatal alkalmazottainak fizetésrendezéséről szóló miniszteri rendeletet ismertette a főjegyző. Miután L. Kovács András fizetése nem 1400, hanem 1800 korona a város és állam közötti szerződés szerint, a mutatkozó hiány fedezése végett felírnak a miniszterhez. Tóth István anyakönyvvezető pótléka ügyében leérkezett a miniszteri leiratot is beterjeszti a tanács a közgyűléshez, amelyet méltánytalannak mond a pénzügyi bizottság, mert az eddigi anyakönyvvezető is élvezte a 600 korona pótlékot. A közgyűlés úgy teszi fel a határozatot és terjeszti fel a belügyminiszterhez, hogy Tóth István a pótlékból 400, Molnár Antal h. anyakönyvvezető 200 koronát kapjon. Mert ez méltányos és megfelelő. Garzó Béla bizottsági tag szól a kérdéshez és szintén méltányossági szempontból. De egyúttal kéri, hogy ezen pótlékok a nyugdíjalapot ne terheljék, mert ez nem méltányos. Kada Elek polgármester szólal föl e tárgyban, s kijelenti, hogy ez a kérés már sokszor fordult meg a közgyűlés előtt s miután ezek nem városi, hanem állami tisztviselők, ezek nyugdíja mégis a városi nyugdíjat terheli. De nem járul hozzá, hogy a fölemelt nyugdíj a mi nyugdíjalapunkat terhelje. Ezt igazságtalanságnak s veszedelmesnek tartja, ha ez az állapot így tart és hajlandó kivételesen a most élvezett pótlékot személyi pótléknak tekinteni, ám már eleve tiltakozik, hogy jövőben a nyugdíjalapot ilyen pótlékok terheljék. Ezt a közgyűlés ki is mondja a képen, hogy a többség a helyettes anyakönyvvezetőnek nem szavazza meg a 200 korona pótlékot. A Dana-Tisza-csatorna ügye került ismét a közgyűlés elé. A vasútügyi bizottság újabb javaslatot terjeszt a közgyűlés elé. Ennek alapján a csatorna, mely hajózható csatorna lenne, olcsó tételek mellett szállítaná a terményeket. A budapesti csongrádi irány lesz, valószínűség szerint, megvalósítva, amely a legalkalmasabb. Ezen irány mellett ket város érdekeit is érvényre juttatni. A II. számú terv a legajánlatosabb, melynek fenékszélessége 18 m., szélessége 28 m., mélysége 2—25 méter lenne. A másik terv a II./b. számú. Az első terv szerint a legelhagyatottabb területeken áthaladva, egy mellékág épülne Kecskemétig (23 kilométer hosszal). A II./b. már érintené a várost a Széktó alatt s ez érdeke is a városnak, hogy itt el is haladjon. Ez nagy megtakarítás lenne a városra. A szakértők a monos-