Kecskeméti Ujság, 1913. szeptember (6. évfolyam, 197-220. szám)
1913-09-02 / 197. szám
Kecskemét, 1913. szeptember 2. Ara 2 fillér. Kedd, VI. évf. 197. (1290.) sz. KECSKEMÉTI UJSÁG Polgármester és tisztviselők. A polgármestert ünnepük, megválasztása óta ünnepük minden oldalról és mindenfelől, ünnepük nagy tisztelettel, meleg szeretettel, kitüntető szívességgel és örömmel. Jól esik látni, hogy rövid néhány nap alatt is mennyi szeretettel halmozták el az új polgármestert. De hát könnyű is Sándor Istvánt ünnepelni, a szeretetet személye és egyénisége iránt, a bizalmat működése iránt nem kell előlegezni, mindazt, amivel most polgártársai, barátai és jóakarói elhalmozzák, több évtizedes közszereplésével — kiérdemelte. Az ünnepeltetések során legközvetlenebbül érintett bennünket Kecskemét város törvényhatósági tisztviselő karának tisztelgése a polgármester előtt. Tegnap délelőtt 10 órakor Szegedy György tanácsnok vezetésével az egész tisztviselői kar megjelent Sándor István polgármester előtt és a küldöttséget vezető tanácsnok gyönyörű, szívet és lelket megindító szavakban köszöntötte fel azt a polgármestert, kit egyedül kiváló tehetsége és rendíthetetlen szorgalma emelt fel rövid húsz év alatt az egyszerű fogalmazói állásból a polgármesteri méltóságba. Az ősz tanácsnok, ki kenyere javát a város szolgálatában ette meg, s kit méltán sorozhatunk azon régivágású tisztviselők közé, akik „tisztességéből és nem anyagi javakért szolgálnak, könnyekig volt meghatva, mikor a „mai kor“ emberei közül köszönthetett fél olyan tisztviselőt, aki amellett, hogy anyagilag sohasem volt független, s hivatalát kenyérkereső pályának volt kénytelen tekinteni, mégis mindig olyan nemesen és olyan önzetlenül tudott dolgozni, hogy munkája mindenkinek hasznot hajtott, legtöbbet a városnak és legkevesebbet önmagának. Megható volt, mikor a régi és a mai kor két szép véglete került egymással szemben. Sándor István polgármestert a tisztviselők szeretete, hálája és ragaszkodása mélyen megindította. A tisztviselők gyönyörűséggel hallgatták szavait, melyekből mi csak egyetlenegy gondolatot ragadunk ki. — Arra kérem tisztviselőtársaimat — úgymond — hogy sohase annyit dolgozzanak, amennyit a hivatali kötelesség ír elő, hanem mindig annyit, amennyit a város és a polgárság érdekei megkívánnak! Ez Sándor István! ez volt az az elv, amely eddig is vezérelte, amely ezentúl vezércsillaga, amely felé összes tisztviselő társainak tekintetét irányítani kívánja. Ez az, ami Kecskemét haladásának biztos jövendőjét alapozza meg, s ezért kellett nekünk ez a széles látókörű, mély tudású, példás szorgalmú és tevékeny alkotó erőtől duzzadó fiatal polgármester. A modern kulturélet ezernyi szükségletet ró a polgárságra, s a szükségletek kielégítése a város tisztviselői karára van bízva. Ebben a tisztviselői karban meg kell lenni a modern szellemnek, a hivatal iránti önzetlen szeretetnek, a munkabírásnak és a munka iránti akaratnak. Városunk élén Sándor István polgármester személyében a tisztviselők mintaképe áll, adja az Isten, hogy az összes tisztviselők kövessék lelkes ügyszeretetében, nemes ambícióban, törhetlen munkaszeretetében. Nem félünk, hogy nem így lesz! Az a lelkesültség, mellyel Kecskemét város tisztviselői kara Sándor István polgármestert ünnepelte, arra enged következtetni, hogy a tisztviselők az eddiginél is fokozottabb mértékben, minden tudásukkal, minden szeretetükkel azon lesznek, hogy szép Kecskemét város Sándor István vezetésével a boldog városok sorába léphessen! Utánozzuk tehát a franciákat és neveljünk csipergombát, mely kitűnő tápértékénél fogva a húst is pótolja és egyben a nálunk oly gyakran előforduló gombamérgezést is teljesen kizárja. A közérdekre tekintettel, útbaigazítással is bővebb felvilágosítással bárkinek is szívesen szolgál a kiadóhivatal. Olyan nagy a drágaság, olyan nehéz a megélhetés, hogy minden jó eszmét, minden kisegítő lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy a célszerű táplálkozás olcsó eszközeitmegtaláljuk, azért ismételten is felhívjuk a figyelmet a fenti sorokra, amelyek megszívlelendő tanácsot adnak arra nézve, hogy kis helyen, kis telepen kicsi költséggel és fáradtsággal miként segíthetünk valamit magunkon. Létesítsünk gombatelepeket! Azért van legtöbb pénz Franciaországban, mert az egész ország okszerű gazdálkodást folytat. Első helyen természetesen a kertgazdálkodás áll, mint amely az össztermelés összes ágazatai között a legjövedelmezőbb. A kertgazdálkodás főjövedelme a csipergomba tenyésztés, melyet oly nagyban űznek, hogy a párisi piacon évente 51 millió frank forgalmat produkálnak, az egész országban pedig sok száz millió frank értékű nemes gombát árusítanak. A csipergomba tenyésztése rendkívül egyszerű és gazdaságos. Termelhető mindenütt, ahol csak egy kis fedett helyiség van , tehát üres szobában, konyhában, ahol főznek is, barlangban, színben, pincében és istállóban egyaránt, sőt még a padláson is. Egy 20 négyzetméter területen, tehát egy rendes szoba nagyságnak megfelelő gombatelep kb. 300 kg. terméseredményt produkálhat, ami pénzértékben 600 franknak, nálunk pedig mégegyszer annyinak felel meg, miután itt két annyi árban lehet értékesíteni. Egy 20 méter területű gombatelep berendezése alig követel áldozatot, mert 2 szekér közönséges friss lótrágya és 3 kgr. gombacska kell hozzá. Sántior István polgármester székfoglaló beszéde. 111. A mezőgazdasági szakoktatás terén elsőrendű szükséglet a középfokú szakoktatás megteremtése, hogy gazdáinknak hozzájuk tartozó, velük együttérző, érdekeikben közös de általános és szakképzettségüknél fogva vezetésükre hivatott és alkalmas új generációt nevelhessünk. De nem szabad a ma szükségleteit sem elhanyagolni, tehát gondoskodnunk kell mindazoknak az ismereteknek és eszközöknek gyors népszerűsítéséről, amelyek gazdáinkat az állattenyésztés és földmivelés, a baromfi nevelés, a talaji művelés stb. terén fokozott termelésre, nagyobb haszon elérésére képesítik. A mezőgazdaság fejlesztésével arányos mértékben gondoskodnunk kell arról is, hogy megfelelő és alkalmas munkásaink legyenek. Itt említem föl, bár szorosan nem ide tartozik, hogy tanyai lakosságunk szellemi és anyagi boldogulása érdekében még nagyon sok intézkedésre van szükség. A tanyai lakosság ugyanis általában mezőgazdasággal foglalkozik, a város összes lakosságának majdnem felét teszi és mégis a tanyákon a folyton fejlesztett népoktatás még mindig nem kielégítő, az egészségügyi intézmények továbbfejlesztése még mindig szükséges, a közbiztonsági szolgálat még sok kívánni valót hagy hátra, népnek a közigazgatással való érintkezése még mindig nagyon nehézkes s a várossal való közlekedés azokon a távolabbi területeken, melyeken vasút, vagy beút nem vezet, még mindig nagyon gyarló. Ezzel a néppel szemben, mely a város közterheiben a bent élő lakossággal egyenlő mértékben osztozik, melynek a város vagyonához és közjövedelmeihez a városban élő lakossággal egyenlő jogai vannak, még sok teljesítetlen kötelességünk van, melyeket fokozatosan, de mielőbb le kell rónunk. Az iparos osztály szakoktatásának fejlesztése már megkezdődött, ezt kiterjedésben és tartalomban a fejlődő viszonyokhoz képest folyton fokoznunk kell. Az eddiginél is nagyobb mértékben kell támogatnunk kisiparosaink termelő és értékesítő szövetkezeteit és gondoskodnunk arról, hogy az ár és minőségbeli versenyképesség esetén nemcsak a városi, de az állami szükségletek szállítását is részükre biztosítsuk. “.KOBRÁK [SÍi RIÍAÍSNÍS! 25 ATS cipőraktárban, Nagykőrösi utca 17. szám, szerezheti be. Míg a készlet tart.