Kecskeméti Ujság, 1918. március (11. évfolyam, 51-66. szám)
1918-03-10 / 51. szám
2 oldal. KECSKEMÉTI ÚJSÁG 1918 március 10. A kecskeméti földgáz. Tavaszszal Kecskemét környékén kutatnak. — Saját tudósítónktól. — Sokat irtunk mi is, meg a fővárosi lapok, hogy Kecskemét alatt nagy kiterjedéssü földgázmezők lehetnek, amely tömérdek kincset és nekünk kecskemétieknek világraszóló jelentőséget ad. Volt alkalmunk e tárgyban Becsey Antal fővárosi gépészmérnöknek, a földgáz egyik legalaposabb magyar szakértőjének véleményét hallani, aki úgy látszik célul tűzte ki a magyar földgázforrások és azok célszerű értékesítésének és felhasználásának tanulmányozását. — Magyarország a csodák országa — mondotta Becsey Antal — Aháború alatt jöttünk csak reá, mily óriási a mi földünk termő ereje, mily kincseket tartalmaz annak benseje és mily óriási erő rejlik folyó vizeinkben. Földgáz források létezéséről már régebb idő óta tudunk. Így kisebb földgáz kutakra bukkantak Báznafürdőn, Mezőhegyesen Aradon, Püspökladányban, Veresegyháznál és legutóbb 1913-ban Felsőmagyarorszáon Egbellen. Itt egy vasúti pályaőr fedezte fel a földgázt és azt hasznosította is a saját részére. Azzal fűtötte és világította házát, amíg egyszer robbanás nem történt nála. Ekkor lett rá figyelmes a hatóság, tudományos mértéket és fúrásokat eszközöltek és rájöttek, hogy földgáz azon a helyen ugyan kevés van, de annál több kőolaj És ez valóságos istenáldás volt, mert a háború alatt, amikor a galíciai és romániai források termékeit nélkülözni voltunk kénytelenek, egyedül az égbelli forrásokból nyerte a magyar királyi államvasutak szükségletének fedezését. Eddig nem kevesebb mint 2000 vagyon kőolajat merítettek ezekből a forrásokból. Elmondotta azután Becsey a kissármási földgáz források felfedezésének és feltárásának történetét. 70—75 milliárd köbméter földgáz van ott a föld mélyén, ami fűtésre felhasználva 140 milliárd méter mázsa szénnek felel meg Magyarország normális szénfogyasztását véve alapul, ez körülbelül 80 évi szükszegletét fedezné. Ámde a magyar föld mélyén még sok gáz van és e tekintetben Kecskemétnek is nagy a perspektívája. A pénzügyminisztérium felhatalmazása alapján kijelentette Becsey hogy 2-3 hónap múlva Kecskemét környékén is megkezdődnek a fúrások. A kissármási földgáz sokkal jobb és tisztább, mint az amerikai földgáz. Ez 99 és egy harmad százalékban tiszta gáz és 8600 kalóriás, 40—50 százalékkal több a hő foka, mint például a petrozsényi széné. Erdélyben 800 négyszögkilométer területen van földgáz, de ha a gázkutak tartalma kifogy az még korántsem értéktelenedik el, mivel alatta bő olajforrások vannak. A kilátás kedvező, s bizonyára a kora tavaszi hónapokban érdekes kíváncsisággal tekint a tudományos, de a pénzügyi világ a kecskeméti földgázfúrások elé, amelyek nagy eseménnyel kecsegtetnek. A kecskeméti telefon és távírda katasztrófája? Nem bírják a forgalmat lebonyolítani. — Saját tudósítónktól — A háború okozta zavarok és kellemetlenségek az amúgy is agyonstrapált kecskeméti postát sem ki ítélték meg, mert a háború utolsónak látszó esztendejében is óriási zavarokkal bírta a forgalmat megcsappant személyzeti létszámával lebonyolítani. Kérte és könyörögte a budapesti vezérigazgatóságot nemcsak a mai postafőnök de a kecskeméti kereskedelmi casinó, de mindannyiszor süket fülekre talált a könyörgés. Odafönn annyira indolensek a kecskeméti posta irányában, hogy a novemberi és decemberi én 15 liter petróleumot sem bírta a főnökség megkapni és a városi hatóságnak kellett kisegíteni a postát evvel a nevetségesen kis petróleummal, hogy a levélhordók meg ne vakuljanak és kellő időben kihordják a leveleket és ellássák az éjjeli postát. ilyen botrányosan csúnya állapotok mellett jöttek a 94-esek s most a 30-asok és az agyoncsigázott postát majdnem agyonverték a rengeteg munkával. Ma pl. nincs vagy alig van rendes telefonbeszélgetés, csak „dringend“ és ez a dringend azt jelenti, hogy egy órán belül csak fenyegetéssel és szekatúrával kap az ember háromszoros árért telefonösszeköttetés. Rendes beszélgetésnél pedig azzal vigasztalják az embert, hogy este 9-ig talán megkapja a reggel kért összeköttetést. S így tovább! A postának Budapesttel csak egy szabad vonala van s ezen 70.000 lakosú város és több ezred telefonbeszélgetését képtelenség lebonyolítani. Nem is beszélünk a levél és scomagpostáról. Az meg éppenséggel nem bírja már szusszal. A sürgönyhivatal meg agonizál már a munka alatt. Hogyne! Mikor a miniszterelnöki sajtóirodától Kecskemétre este 8-kor érkezett sürgönyt másnap délután 4 órakor kézbesítik csaknem nap nap után. Hát minek ide a posta, minek ide a sürgöny és sürgönyhivatal, a sajtó, ha ezek a középkort is megszégyenítő állapotok állanak fenn. Egyik szabadkai kollégánk a VHOSz. legutóbbi ülésén is ilyenről panaszkodott. Arról t. i. hogy „állami beszélgetés" ürügye alatt minden lehetetlen és jelentéktelen dologban és jelentéktelen emberek terhelik a telefont. Hát reggeltől estig valóban olyan „sürgős“ minden beszélgetés, hogy a polgári, kereskedelmi forgalmat megbénítani kell. Ha katonáéknak kell vonat, rendben van, de állítsanak fel maguknak telefon és távirdahuzalokat, de megbénítani, megterhelni nem lehet az amúgy is agyongyötört postát, amely alig tud lihegni, levegőhöz jutni és ahol napról-napra várják a katasztrófát. Sokszor megmondottuk, hogy akár elkészül az új postapalota, akár nem, a város különböző pontjain,a megbízható kereskedőknél fel kellene állítani a főpostának postai gyűjtőhelyeket, ahol levelet, csomagot táviratot (csak pénzt nem) lehetne feladni, hogy így a postát egy csapásra tehermentesítsük. De felszabadítjuk a tisztviselőket is a nem embernek való munka alól s a közönséget is az alól, hogy órákat, napokat, félnapokat vesztegessen el a postán. De ehhez akaraterő kell, gyors cselekvés, amire ma a legkisebb kilátás sincs! Sokkal kisebb helyeken, mint Kecskemét, ahol szép postapalota van, régóta virágzanak és működnek a fiókposták. De nálunk? Mi van ? Panasz, lehetetlen állapot és örökös forgalmi zavar és akadály! Ezen változtatni kell mert lehet! Itt a kereskedelmi casinó esetleg gyönge intervenciója mit sem használ, itt a város polgármesterének kell és pedig sürgősen eljárni, míg anyagi és erkölcsi nagyobb károkkal ez nem jár. Itt limonádé, gyönge feliratozás nem ér semmit, itt erélyes és radicális cselekedet kell! Mindenkihez! Aki lapot olvas és hirdet! Saját érdekében olvassa el lapunkat és kísérelje meg a hirdetést, mert saját szórakozása és zsebe érdekében cselekszik! ■ a m m-m m m-m m m-m-m a a-e a ■ a-a-a a a a 2 korona egy kishirdetés 8 Szerkesztőség és kiadóhivatal : László Károly-utcza 11. szám. HÍREK. Emlékeztető: Március 9. Dr. Budai Dezső békeelőadása Budapesten. Március 15. 6 órakor. Nemzeti ünnepség a moziban. Március 17 délután a KAC szezonnyitó mérkőzése. Március 20. A zeneiskola hangversenye. Rajtam esett meg elmondom már kérem, meg ne nehezteljenek érte, hosszú esztendők után rövid gondolkozás során ráeszméltem, hogy bizony a kecskeméti hadiújságok se különbek a hadikávénál, hadicérnánál, hadigunyánál, hadikorpánál. Soványak, gyengék, ványadtak. Híján vannak a tápláló anyagnak, Aszondom a Kecskeméti Újság szerkesztőjének, hogy hát jobbat kéne csinálni. És bizony rá álla. Súlyos feltételeket szabott nekem, mert kikötötte, hogy minden istenadta napra írnom kell cikket s annak savas magja legyen, mint a békebeli borsnak. Én is ráálltam. Nosza lett lótás-futás. Négy napig három szedő dolgozta fel a legelső kecskeméti irők, riporterek írásait, jómagam is megírtam értem legjobb cikkét (sohase fogják már elolvasni) és készült a propaganda szám azzal a lelkesedéssel, hittel és buzgalommal, amilyennel csak újságírók, szent rajongók rendelkezhetnek. Megszületett a lap szombaton délutánra szürke ólomban. Az ólomformák bekerültek a gépbe s az újságpapír fehér tömege mohón várta a gép fekete ölelését, búgott a motor, lendült a kerék egyet, kettőt — tizet s hajh! egyszerre ropogva, zúgva, recsegve, őrült táncba kavarodtak az ólomkatonák s mindenestől besétáltak a gép gyomrába. Rajtam esett meg kérem, hogy kigyüttem a formából ! Elakadt szavam, lélekzetem. Egy heti munka, lelkesedés, öröm — a bánat tengerébe fúlt. Mondtam is : nem akarja az Istenke, hogy ebben a hadiállapotban, amikor rossz a kávé, rossz a cérna, rossz a gúnya, silány a korpa, — újság jó lehessen, nem tűrhette a lázadást! Hát most már, hogy kigyüttünk a formából — megalázkodunk, még többet, még jobbat fogunk nyújtani az olvasónak, mint akartunk s még nagyobb lelkesedéssel, lankadatlanabb buzgalommal fogunk a munkához, hogy belejöjjünk a formába. Dongó. *