Néplap, 1951. május (7. évfolyam, 101-124. szám)

1951-05-03 / 101. szám

jó munkával harcolnak a békéért. Harcolnak az olyan galádok ellen, mint F. Nagy István, özv. Katona Elekné kulákok. F. Nagy István szabotálta a munkát s ugyanakkor A túláradó jellemezte a mátészalkai május el­sejei ünneplést. Mintegy ötezren vonultak fel zászlókkal, táblákkal, transzparensekkel. Hatalmas élőké­peket vittek a menetben a dolgo­zók! S a táblák, a lobogók, az élő­képek mind-mind a mátészalkai dolgozók harcos békeakaratát hir­dették ! Különösen kiemelkedő volt a má­tészalkai Magasépítési­ Vállalat felvonulása. A táblákon, rajzokon arról adtak hírt, hogy milyen ered­ményt ért el a munkaérdemrendes Anderkó elvtárs brigádja, a Mak­­szimenkó-módszerrel. S akkor, ami­kor a béke élharcosait, az élenjáró dolgozókat éltették a szalkaiak, él­­jelü­kben ott zúgott a bála a fel­szabadító és segítő Szovjetunió iránt is. A termelőszövetkezeti csoportok és az egyénileg gazdálkodó dolgo­zók is felvonultak. A hármas tíou­a tszes földjére hajtotta legelni lo­vait. Katonáné több, mint 100 mé­ter textilt rejtegetett s ezenkívül 11000 forintot rejtett el. lelkesedés­ ­ű termelőszövetkezeti csoport élő­képeket hozott. Az élőképek arra adtak feleletet: mit akarnak az imperialisták? É­s arra: mit­ aka­runk mi? Az elsőre a válasz: nyo­mor, háború, éhség, pusztítás. A másodikra? Saját termelészövet­­kezeti csoportjuk eredményein ke­resztül mutatták be, miként győzik le a természetet, miként érnek el az öntözéses gazdálkodással szép terméseredményeket. S aztán jött a tarka menetben a vasút, posta, a kernevál, iskolák, tömegszervezetek. Csupa szín volt az utca, a hangos jókedvtől, lelke­sedéstől. Az ünnepi beszédet Zsurakovszki Mihály elvtárs, a Néplap felelős szerkesztője tartotta meg. Délután kultúrműsor volt. Szabadtéren ve­títették a „Bátor emberek” című nagyszerű szovjet filmet. Késő éj­szakába nyúlott az ünneplés... Közel 2.500 dolgozó ünnepelt Fehérgyarmaton Az ünnepség a kora reggeli órák­ban megkezdődött. Zenekar járta be az utcákat és üdvözölte a falu legjobb dolgozóit, ünnepi színt öl­tött az egész falu. Kitűzött zász­lók, dekorációk, feliratok hirdették a dolgozók jelszavát: „Éljen má­jus elseje", „Megvédjük a békét!’’. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődött. Az állami gazdaság, a termelőcsoportok, a község dolgozó parasztjai, vörös- és nemzetiszínű zászlókkal, feliratos táblákkal vo­nultak fel a község főterére. A fő­téren, a nemrég létesített parkban állott a díszemelvény. Két olda­lán Lenin és síákosi elvtársak ké­pei, középen pedig egy másfél méter magasságú Sztálin-kép állott, kö­rülfogva vörös drapériával. Az ün­nepséget Balogh elvtárs, a községi tanácselnök nyitotta meg. Ezután Kovács Elemér elvtárs, a Megyei Pártbizottság munkatársa mondott ünnepi beszédet: — ünnep ez a nap azért is — mondotta többek között — mert se­regszemléje a világ békétakaró millióinak. Minden országban, a föld minden táján felszabadultan, vagy a felszabadulásért harcolva, a béke jelszavával vonulnak fel a dolgozók. Május 1 a munka ünne­pe. A jobb munka és a béke megvé­dése, elválaszthatatlan. N­agykállóban a kora reggeli órákban daloló fia­talok, zene, indulók hangja köszön­­tötte a napsugaras májusi reggelre ébredőket. A daloló csoportok 10 óra előtt értek a piac­térre.A szabadsághar­cosok feldíszített motorjai után zászlók, feliratok, képek sokasága. Elől a gépállomás zenekara, majd társaik új kék ruhájukban. Fehér­galambos tábla hirdette messziről az élenjáró traktoristák: Veres Mi­hály, Daru Sándor, Majoros András és Boros István 322—261 százalékos eredményeit. A Dohány­beváltó négy-négy dolgozója Be­nin—Sztálin—Rákosi elvtársak ha­talmas képeit vitte elől. „Sztálin a mi vezérünk, már senkitől nem fé­lünk!” — harsogták a szabadság­­harcosok. Di­tty és gyűlöletteli kiál­tások fogadták a háborús provoká­torok karikatúráit, utána magasra emelve hozták a népek válaszát a messzire világító „BÉKE’,­betűit. A „Kinizsi” sportruhás szakosztá­lyai után a Tatarozó Vállalat dol­gozói vonulnak. Tapssal fogadták őket: típusház modelljét hozták. Az üzemek, a tanács, a tszcs dol­gozói, iskolások, úttörők hosszú­hosszú sora. Megtelik a Szabadság­kert ünneplőkkel. Messze viszi a hangszóró Gosztonyi Ignác elvtárs, a Megyei Tanács elnökhelyettesé­nek ünnepi szavait. A szép kertes típusház modellje messze világít a napfényben a pázsiton. Pirosnyak­­kendős úttörők guggolnak körben mellette, tekintetükkel simogatják jövendő otthonukat, melynek felépí­tésére, megvédésére most tesznek új fogadalmak szüleik. Kemecse minden épületén vörös és nemzeti­­színű zászlók, képek és feliratok hirdették a munkásság ünnepét, május elsejét. A község fiataljai é­s öregjei már reggel 9 órakor csoportosan gyüle­keztek a József Attila kultúrház udvarán. Mindenki ajkáról boldo­gan zengett a hetedik szabad má­jus­­ éltetése. A kultúrház udvaráról indult a felvonulás. Sokszázan vettek részt rajta. Elől az úttörők mentek. Szi­lárdan vitték kezükben a jelszavak betűit: „Békét!” Utánuk csatlako­zott az ifjúság, az MNDSZ, s a többi dolgozók, dolgozó parasztjai zászlók, virágos táblák alatt együtt indultak az ün­nepségre. Fekete ünneplőben a fér­fiak, színes ünnepi ruhában az asz­­szonyok, fiatalok. Mintha a hatal­mas, virágba borult szövetkezeti gyümölcsös egy darabkája vált volna el, s lábrakelve elindult volna a májusi napfényben fürdő úton. Elől a sorban kis úttörők csilin­gelő hangja szállt, ölelkezve a Diszs­gzervezet fiataljainak­­éneke­Az állami gazdaság vontatóján békebástya volt. Ezen katona ál­lott puskával a kezében. Néphad­seregünk megőrzi a békét. Ezt jel­képezte az élőkép. Utána szekéren­­ koporsó volt. A koporsón Truman' ült'­s hajtotta ökreit. Az ünnepélyt a sportpályán tar­tották meg. Az ünnepi beszédet Bogdán József elvtárs tartotta. Délután sportbemutató, bábszínház és kultúrelőadás szórakoztatta a dolgozókat. A Járási Tanács dolgo­zói az „Árvíz Újfaluban” című da­rabot adták elő. Egésznapos könyv­­kiállítás is volt Kemecsén­­vel. Aztán az idősebbek jöttek. Fe­kete elvtárs, a párttitkár, Vigvári elnök, Csorba elvtárs csapata, akik a nagy békeharcban, a Munka ün­nepe tiszteletére két és fél munka­egységnél is többet értek el egy nap alatt. Ahogy ráfordultak a sóstóhegyi pártház felé vezető útra. Innen is, onnan is felhangzott a kiáltás: „Jönnek...!” S csatlakoztak a me­nethez. Szabó Bálint is ott állt a kerítés mellett, lécére támasztott A sóstóhegy! „Vörös csillag“ termelőszövetkezet könyökkel, bodor felhőket eresztett pipájából. Nem, ő még nincs a szö­vetkezetben. A három gyerek, az igen. Az asszony is menne, dehát Szabó Bálint még köti magát. Vár még, megmondta Fekete elvtársék­­nak is, mikor nála jártak. Dehát, ni, milyen szépen mennek­ most is együtt. Megértéssel. Énekelnek. Szabó Bálint nem tud a kerítés mögött maradni. Ahogy van, sarc­­ban, pipázva, elindul a menet után. S megy, velük. Hiszen az ő útja sem visz másfelé ... Hanusz „tanácsos úr”, ő nem megy. Ott áll az útkereszteződésnél, s ha nem néznének rá olyan so­kan, tán köpne is. Igen, mert ilyen ember. Mindig keresi a módot, hogyan is parittyázhatná le a be­csületes parasztok féltett béke­galambját. Mikor a hős koreai ka­tonák számára gyűjtöttek Sóstó­hegyen, akkor is kimutatta foga­­fehérjét. „Mi közöm nekem azok­hoz! Menjetek oda ti, ha segíteni akartok!” így mondta az adomá­nyokat gyűjtőknek. A nyugdíjat mégis elvárja a nép államától a reakciós volt pénzügyi tanácsos „úr" ... Nem, az olyanoktól, mint Hanusz László, nem kell segítség. S az sem kell, hogy hazug képpel egy sorba álljon a néppel. Becsületes emberek nem is cseresznyéznének egy tálból vele soha! Hanusz úr, meg — ha ideláttak volna — Trumanék, a Wall­ Street dölyfüs urai megláthatták volna, miként ünnepel a zöldgyepes sport­pályán a sóstőhegyi nép. Hallhat­ták volna, hogy egységesen miként kiáltanak. Reszkessetek háborús gyilkosok, reszkessen minden elle­nünk, mert nagy a mi erőnk, a né­pek ereje hatalmas! Harcosan ünnepeltek, örültek szép életüknek, a Munka ünnepé­nek, s ott a virágbaborult mezőn még táncoltak is. Kovács bácsi, a szövetkezetiek kedves öreg Kovács bácsija, az öreg Kapás, hegyesre pödört nagy, fehér bajuszával, Vigvári elvtárs, meg a fiatalok. De ünnepi szavukkal, verseikkel, dalaikkal az ünnepi műsoron, mind azt üzenték, hogy jaj annak, aki gyönyörű életükbe gyilkos kéz­zel belenyúlni merészel! Tiszalökön is többszáz főnyi ünneplő tömeg vonult fel a járási tanács elé, ahol az ünnepélyt tartották. Elől az isko­lások, majd a tiszalöki vízmű fa-é­vós zenekara, utána a „Kossuth” és a „Petőfi” termelőszövetkezet tagjai. A vízmű dolgozói teher­autón mutatták be munkájukat. Az üzemek és hivatalok dolgozói, dol­gozó parasztok mintegy kétezren piros és nemzetiszínű zsuzlókkal, különböző feliratú táblákkal lelke­sen vonultak végig Tiszalök főutcá­ján hitet téve a béke ügye mellett. Az ünnepi beszéd után Demény János, a tiszalöki vízmű üzemi pártszervezetének titkára a dísz­okleveleket és az ezzel járó 100 forintos jutalmakat osztotta ki az erőmű legjobb dolgozóinak. Kovács Bálint ácsmester, K. Nagy László és Csengeri László kútfúrók, Tur­csán István géplakatos és Németh József díszoklevelet és 100 forint pénzjutalmat kapott. Díszoklevelet kapott Teleki László építésvezető is, eddig végzett jó munkájáért. A jutalom kiosztása után az út­törők ének- és táncszámaikkal szó­rakoztatták a község dolgozóit, majd délután kultúr- és sportműsorral folytatódott az ünnepség. BÉKE FILMSZÍNHÁZ Telefon • 33—22 April. 28- máj 4-ig szám—péntekig HIJTAI­MAS erő Előadások kezdete hétköznap: fél 5. fél 7. fél 9 órakor. DÓZSA­­MOZI Telefon: 30—86 April. 28- máj 4-ig szám—péntekig Győztes szárnyak Előadások kezdete: 4. 6­8 órakor­­ 1051 MÁJUS 3. CSÜTÖRTÖK. A MÁJUSHAVI TANÁCSÜLÉSEK ELÉ Megyénkben szombattól kezdve tartják meg tanácsaink május havi üléseiket. Olyan nagyfontosságú fel­adatokat tárgyalnak meg az ülése­ken, hogy az eddigieknél sokkal na­gyobb felelősségtudattal kell felké­szülni a beszámolókra. El kell érni azt, hogy minden egyes tanácstag részt vegyen a feladatok megbeszé­lésében. A május 1­vi tanácsülések napirendje: a begyűjtési feladatok ismertetése, a Végrehajtó Bizottság munkájának megtárgyalása, a nö­vényápolási munkák, az aratás és cséplés előkészületei, a járásonként megtartott állandó bizottsági ta­pasztalatcsere tanulságainak meg­vitatása. Természetesen mindezek mellett tárgyalni lehet fontos helyi kérdésekről is — mint például a fásításról. A napirend pontjai bizonyítják, olyan feladatok megbeszélése kerül a tanácsülés elé, amelyek sikeres végrehajtása nélkül dolgozó parasz­­ságunk nem teljesítheti azokat a kötelezettségeket, amelyet a fel­emelt ötéves terv, a béke megvé­dése eléje szabott. Mit jelent a be­gyűjtés becsületes teljesítse, túltel­jesítse? Felemelt ügves tervünk — amely a mezőgazdasági beruházáso­kat további 40 százalékkal nö­veli, a város- és községfejlesztésre pedig 33 százalékkal szán többet az­­eredetileg tervezett összegnél — ez az ötéves terv azt követeli min­den egyes dolgozó paraszttól, hogy áldozatkészen segítse a hazát, a Magyar Népköztársaságot. Szemé­lyes érdeke minden dolgozó paraszt­nak becsülettel eleget tenni a be­gyűjtési kötelezettségnek nemcsak azért, mert az ötéves terv sikeres végrehajtásával megszaporodnak a gépek, növekszik a műtrágyaterme­lés stb., hanem azért is, mert ha­zánk erősítésével a békéért harco­lunk, otthonaink, gyermekeink biz­tonságát védelmezzük a gyalázatos háborús gyújtogatók ellen. A ta­nácsülésnél­ azonban nemcsak ezt kell megmagyarázni, hanem azt is, hogy­ mi a begyűjtési kötelezettség gyors teljesítésének előfeltétele. Az, hogy határidőben és jó minő­ségben végezzük el a mezőgazda­­sági munkálatokat, állatállomá­nyunk gondos ápolásával, szaporí­tásával végrehajtjuk a miniszter­­tanácsi határozatot. Meg kell ma­gyarázni azt, hogy a begyűjtési rendelet alapja a széles demokrá­cia. A múltban a nagy terhet a dol­gozók, a szegényparasztok, közép­parasztok viselték , s a könnyű élet a kulákok, földbirtokosok osz­tályrésze volt. Most fordítva van, most igazságosan van. A nagy te­her a kulákoké, akik vagyonukat a dolgozók verejtéke, zsírja árán ha­rácsolták össze. Minden egyes tanácstag felelős a begyűjtés sikeréért. Éppen ezért a tanácstagok első feladata: a pél­damutatás. Milyen ember az, aki vizet prédikál­­és bort iszik? Nem egyenes ember az ilyen. Tanácstag­jaink kötelessége személyes példá­val előljárni. Ebben azonban nem merül ki kötelességük. A dolgozó nép bizalmából fontos társadalmi szerepet töltenek be s a dolgozó nép elvárja minden tanácstagtól, hogy az ügyes-bajos dolgokat együtt beszéljék meg. Elsősorban az ál­landó bizottság tagjainak, de ugyanakkor minden tanácstagnak felelősnek kell lenni egy-egy kör­zetért. Meg kell beszélni a dolgozó parasztokkal az egyéni begyűjtési tervet. Versenymozgalmat kell indí­tani s legyenek a kezdeményezők maguk a tanácstagok! Éberen kell őrködni a kulákármánykodás felett. A kulák támad. Rémhíreivel, ál­szent, hazug sopánkodásaival s tá­mad szabotálással, rejtegetéssel s más aljas eszközzel. Tanácstag­jainknak megalkuvás nélkül kell leleplezni a kulákokat. A tanács­tagoknak őrt kell állni a törvény, a dolgozók állama rendje és biz­tonsága felett! A Végrehajtó Bizottság m­iunká­­jának megvitatásánál meg kell je­lölni azokat a feladatokat, amelye­ket a növényápolás a község, falu dolgozó parasztságától megkíván az adott körülményeknek megfele­lően. A legfontosabb tennivalókra: a kapálásra, gyomirtásra, kártevők elleni harcra kell irányítani a fi­gyelmet s a határidők megszabásá­val, a végrehajtásért felelős szemé­lyek, tanácstagok kijelölésével, az állandó bizottság feladatainak meg­határozásával biztosítani kell a növényápolási munkák sikerét. Igen fontos az, hogy alaposan foglalkoz­­zanak tanácsüléseink a legelők, szántóföldi takarmánynövények kér­désével. Meg kell oldani a szaka­szos legeltetést. A rétek és szántó­földi takarmánynövények időbeni kaszálásával, a korszerű szénaké­szítési eljárások bevezetésével biz­tosítani kell állattenyésztésünk szá­mára a megfelelő takarmányt. De ugyanígy ellenőrizni kell a munkák­ során a barázdák, árokpartok ki­használását, kaszálását is. Dolgozó parasztságunk megyénkben­ is lel­kes versenyben végezte el a tavaszi szántás-vetést. Ennek eredménye, hogy az ország legjobb, legelső me­gyéi között vagyunk. Az elsőség kötelezettséget is jelent. Azt a kö­telezettséget, hogy a tavaszi vetési munkák versenyszellemét még ma­gasabb színvonalra kell emelni a növényápolási munkák ideje alatt. Ebben a legnagyobb segítséget a jól működő mezőgazdasági állandó bizottságok, a tanácstagok adhat­ják meg. A harmadik, de jelentőségben nem utolsó napirendi pont: az ara­tási és cséplési munkák előkészí­tése. A jó munka érdekében a me­zőgazdasági állandó bizottság mel­­lett alakítani kell egy aratási al­bizottságot. Az előttünk álló leg­fontosabb feladat az aratással és csépléssel kapcsolatban a munka­erő biztosítása. Szembe kell szállni azzal az elavult nézettel, hogy elég az utolsó napokban a szerződéseket megkötni. A Végrehajtó Bizottság által kijelölt felelősök, az aratási albizottság ellenőrizze már május 15-től az aratási és cséplési szerző­dések megkötését s ezt be kell fe­jezni június 1-ig. A tanácsnak fi­gyelemmel kell kísérnie a gépállo­mások, állami gazdaságok szerző­déskötéseit is. Mindezeknek a feladatoknak el­végzése érdekében bőven kell foglal­kozni azokkal a tapasztalatokkal, amely­eket állandó bizottságaink el­nökei a járási tapasztalatcsereérte­kezletről magukkal hoztak. A leg­több helyen még nem működnek az­ állandó bizottságok.­ Vannak he­lyek, ahol a mezőgazdasági és okta­tási állandó bizottságok fejtenek csak ki tevékenységet. Ez utóbbi sem elegendő. Ahhoz, hogy sikerrel oldjuk meg a falu szocialista átala­kítását s ennek során a napirendi feladatokat, ehhez az kell, hogy valamennyi állandó bizottságunk dolgozzon, egyre több és több ta­nácstagot, dolgozó parasztot von­jon be az államigazgatási, község­igazgatás munkájába. Nagy gond­dal és felelőséggel foglalkozzék a Végrehajtó Bizottság, a tanács­ülés az állandó bizottságokkal. A tömegek támogatása, a munkában való részvétele nélkül, a tömegek­kel való állandó szoros kapcsolat nélkül, a tömegek kezdeményezése nélkül ugyanis tanácsaink képtele­nek a feladatokat megoldani. 25 százalékkal csökkentek a könyvárak A Magyar Távirati Iroda jelenti: Azok az eredmények, amelyeket dolgozó népünk Pártunk vezetésé­vel az ötéves terv első esztendejé­ben elért, lehetővé tették, hogy Népköztársaságunk kormánya má­jus 1-től jelentős könyvárleszállí­tást hajtson végre. Az árleszállítás mértéke 10-től 40 százalékig ter­jed, átlagosan 25 százalék.

Next