Néplap, 1952. május (8. évfolyam, 101-126. szám)

1952-05-01 / 101. szám

Éljen máj tig 1. — a békéért harcoló népek aeregasemléje, a proletárnemzetközisé­f nagy ünnepe! vm. évfolyam, lói. szám_____________________ ARA SO FILLER 1932 május­­, csütörtök Szabolcs-Szatmár dolgozó parasztjainak győzelmi jelentése Rákosi Mátyás elvtársnak Szabolcs-Szatm­ár dolgozó parasztjai tegnap az alábbi táviratot küldték el a dolgozó nép szeretett vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak: Drága Rákosi Elvtárs! Hazánk felszabadulásának hetedik évfordulóján Szabó­cs-Szatmár megye dolgozó pa­­rasztjai nevében fogadalmat tettünk Önnek, hogy a béke erőnek növelése érdekében, a mi­nisztertanács vándorzászlajának megőrzéséért, tovább fokozzuk begyűjtési sikereinket: a Munka Ünnepére teljesítjük a sertés-, vágómarha-, baromfi- és tojásbegyűjtés félévi terveit. Örömmel jelentjük, hogy a sertésbegyűjtés félévi tervét 102,8 százalékra, vágómarha begyűjtésünk félévi tervét 103 százalékra, a baromfibe­gyűjtés félévi tervét 133,3 százalékra teljesítettük. A begyűjtésről szóló győzelmi jelentésünk azonban nem lehet teljes, mert a tavalyi tojásbegyűjtés terén való elmaradásunk visszahúzott bennünket a félévi terv teljesí­tésében. Azonban adósságunkat törlesztettük és emellett 64,3 százalékra teljesítettük az idei félévi tojásbegyűlési tervünket. Egyben jelentjük, hogy a tavaszi vetés meggyorsítására tett fogadalmunkat nagy­mértékben teljesítettük. Behoztuk a vetésben mutatkozó kezdeti elmaradást és a mai napig 99 százalékra teljesítettük vetési tervünket. Az egyszázalékos elmaradás három járásunkra korlátozódott. Eredményeink elérését lehetővé tette, hogy pártszervezeteink és tanácsaink jó mun­­kája nyomán dolgozó parasztságunk megértette az állam iránti kötelezettségek teljesítésé­nek, a tavaszi vetés gyors befejezésének jelentőségét. Ezen eredmények nem tehetnek bennünket elbizakodottá. Ezért megfogadjuk Rákosi elvtársnak, hogy a növény­ápolási munkák és a begyűjtés következő szakasza idején tovább szélesítjük a versenymozgalmat, meggyorsítjuk III. negyedévi tervteljesítésünket, Tudjuk■ hogy ezzel is hozzájárulunk a nagy Szovjetunió vezette béketábor további, erősítéséhez. Éljen Pártunk és népünk szereteti vezére, Rákosi Mátyás elvtárs! Éljen a H-­k szabad Május 1. a proletár nemzetköziség harcos ünnepe! Szabolcs-Szatmár dolgozó fsarasztjai nevében: BODOGÁN JÁNOS, GYŐRE JÓZSEF, a megyei tanács v. b. elnöke, MDP megyei titkár. ELJESV MÁJUS 1! ÍRTA: GYŐRI JÓZSEF Ebben az esztendőben nyol­cadszor ünnepli dolgozó népünk szabadon a világ proletariátusá­­nak nagy ünnepét, május elsejét. A népek testvériségének ra­gyogó ünnepnapja az idén, né­hány héttel Sztálin elvtárs leg­utóbbi nemzetközi jelentőségű nyilatkozata után köszöntött ránk. Az amerikai lapszerkesz­tők azt kérdezték meg Sztálin elvtárstól: „Közelebb van-e most a harmadik világháború, mint két vagy három évvel ezelőtt?" A népek bölcs vezére így vála­szolt: „Nem, nincs közelebb.“ Sztálin elvtárs szavai azt jelen­tik, hogy a világ százmilliói eredményesen harcoltak a bé­kéért. Sztálin elvtárs szavai azt jelentik, hogy a népek összefo­gása meg tudja akadályozni az új világháborút, amelynek kirob­bantásán az angol-amerikai im­perialisták mesterkednek. Új küzdelmekre mozgósítanak te­hát ezek a szavak, a békeharc új győzelmeinek kivívására ser­kentik világszerte a becsületes emberek százmillióit. Május 1. a világ dolgozóinak hatalmas seregszemléje. S ezen a seregszemlén megállapíthat­juk: a nemzetközi helyzetet a Szovjetunió vezette béketábor további nagyarányú erősödése jellemzi. Az imperialisták, elsősorban az amerikai főkolomposok az elke­rülhetetlen, kiküszöbölhetetlen gazdasági válság zsákutcájába kerülve eszeveszett fegyverke­zéssel, öldökléssel próbálnak ki­utat keresni. Az imperializmus dühödten vergődve saját háló­jában, mérhetetlen szenvedést és nyomort zúdít az embermilliók­ra. Olyan elvetemült, hallatlan gonosztettekre voltak képesek, hogy Koreában bevessék a bak­tériumfegyvert. Minden becsüle­tes, józaneszű ember mélységes felháborodással olvassa az ame­rikaiak baktériumháborújának tényeit nyomozó kínai bizottság jelentését az amerikai imper­ialisták koreai bűncselekményei­ről: ,,... Az USA kormánya re­pülőgépeket, lövedékeket és egyéb eszközt használt fel ha­lált okozó baktériumokkal fer­tőzött rovarok és fertőzött tár­gyak nagy mennyiségben való terjesztésére."... Az összegyűj­tött bizonyítékok megdönthetet­­lenek. Tények hosszú sora bizonyít­ja, hogy az USA kormánya járvá­nyokat igyekszik előidézni a ko­reai néphadsereg és a kínai önkéntesek soraiban, s nem kí­méli a kínai és koreai békés la­kosságot, az asszonyokat, a gyermekeket sem. Tömegirtással akarják helyrehozni azokat a vereségeket, amelyek a fronton érték közel két esztendő alatt az imperialista hatalmak rabló­hordáit. S ha nem a koreai helyzetet tekintjük, akkor is meggyőződ­hetünk az amerikai imperialis­tic mérhetetlen aljasságáról, MDP MEGYEI TITKÁR világuralmi törekvéseiről, világ­­háborús terveiről. Japánnal „kü­lönbékét" kötött az Egyesült Államok s ennek a „békeszerző­désnek" semmi köze a békéhez, mert éppen az a célja, hogy Ja­pán hadibázis, felvonulási terü­let maradjon a Szovjetunió és a keletázsiai népi demokráciák ellen, az a célja, hogy ne szűn­jön meg Japán amerikai meg­szállása. Itt Európában ősi el­lenségünket, a német militariz­­must élesztgeti az amerikai im­perializmus, elutasítja a német békeszerződés megkötésére vo­natkozó szovjet javaslatokat, azokat a javaslatokat, amelyek­ről a szovjetbarátsággal egyál­talán nem „vádolható" francia, angol burzsoá körök is megál­lapítják, hogy észszerűek, hogy alapot teremtenek a német kér­dés rendezéséhez. Olyan aljas söpredékkel szö­vetkezik az amerikai imperializ­mus, mint a Tito—Rankovics­­klikk. Ez a gyilkos bűnszövetke­zet ott leselkedik határainkon, szemérmetlenül provokál, képes a leggyalázatosabb gonosztet­tek elkövetésére is, csakhogy kiérdemelje imperialista gazdája kegyét. Ám meg kell mondani: hiába készülődnek új, véres világhá­borúra a wall-streeti ágyúgyá­­rosok, koleragengszterek, hiába fogadják zsoldjukba a pápát, a jobboldali szocialista áruló­kat, a fasiszta frankói­kat, a titóista banditákat, Liszinman-féle kalandorokat, számukra egyre szűkebb lesz a tér ezen a földön. A béke és szocializmus tábora győzelmesen tör előre — minden perc, min­den óra a béke és szocializmus táborának teljes győzelmét hoz­za közelebb. A népek támogat­ják a Szovjetunió következetes békepolitikáját, amely békepoli­tika ezt a győzelmet kovácsolja. Sztálin elvtárs mondotta: „A kapitalizmus és a kommunizmus békés egymás mellett élése tel­jes mértékben lehetséges, ha megvan a kölcsönös óhaj az együttműködésre, készség a vál­lalt kötelezettségek teljesítésé­re, és ha megtartják az egyenlő­ség elvét, valamint a más álla­mok belügyeibe való be nem avat­­kozás elvét." Ennek az elvnek fé­nyes bizonyítéka volt a nemré­giben megtartott moszkvai nem­zetközi gazdasági értekezlet, amelynek sikere világméretekre kihat. A Szovjetunió és a világ békeszerető százmilliói azt mond­ják: lehetséges az együttműködés a kölcsönös egyenlőség, egymás jogainak tiszteletben tartása mel­lett. De azt is mondja a Szovjetunió a világ békeszerető százmillióival: nem ijedünk meg az imperialisták eszeveszett üvöltözéseitől s ha disznó ormá­nyukat a kertünkbe akarják dugni, megadjuk nekik a méltó választ! Mi, magyar dolgozók büszkék vagyunk arra, hogy tagjai lehe­tünk a dicső Szovjetunió s a nagy Sztálin vezette béketábor­nak, büszkék vagyunk arra, hogy Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével eredményesen küz­dünk a békéért A mi számunk­ra is drága kincs a béke! Ez­előtt mintegy 20 esztendővel a május elsejét titokban megün­­neplő nyíregyházi építőmunká­sok sorai közé lovascsendőrök tiportak, akik nem kíméltek sem gyermeket, sem asszonyt. Proletárvér hullott a Horthy-fa­­sizmus gyászévei alatt a május elsejében, jajkiáltásoktól volt hangos az utca. Ma a boldog­ság szavaival ujjonganak a fel­vonulók, diadalmas éljenek zúg­nak, harsognak szabadon a me­netelő májusi felvonulók ajkain! Azok az építőmunkások, akik hajdan csendőrrel, rendőrkard­­lappal dacolva ünnepelték má­jus elsejét, most megújulva lép­kednek a nyíregyházi ünnepi menet élén s büszkén kísérik a Tiszalöki Erőmű modelljét. Meg­változott az életünk, a Szovjet­uniótól kapott szabadság beara­nyozza a május elsejei ünn­epein­ket. A kényszerű robot helyébe az alkotás boldogsága lépett, amely nagyszerű hőstetteket szül a szocializmus építése ja­vára. Méltó kifejezője megyénk­ben ennek a megváltozott vi­szonynak az a lelkes munka­verseny, amely május elseje meg­ünneplésére indult az üzemek­ben, a községekben. A nyíregy­­házi osztálymérnökség körei sztahanovista brigádja április 26-án befejezte 1952. évi tervét. A nyíregyházi Lakatosüzemben a Bodor-brigád jövő évi februári tervét teljesíti. A nagykállói gépállomás tavaszi tervét ked­den reggel már 104 százalékra, a nyírtéti gépállomás Beloian­nisz brigádja pedig 160 száza­lékra teljesítette Dolgozó parasztságunk is mé­lyen átérezte a nyolcadik sza­bad május 1. jelentőségét. En­nek eredményeként jelenthetjük ma Rákosi elvtársnak, népünk nagy vezetőjének, hogy me­gyénk dolgozó parasztjai jól vé­gezték a vetést s teljesítették félévi beadási kötelezettégeiket. S ma a budapesti felvonuláson ott lesznek a szabolcs-szatmári dolgozó parasztok küldöttei is, az első sorokban viszik majd a Párt, a minisztertanács megbe­csülését kifejező országos be­­­gyűjtési vándorlás,z­.ót. Nagy ki-­­ tüntetés, nagy büszkeség ez, de­­ egyben azt is jelenti, hogy az ország népe még jobb munkát­­ vár tőlünk! így szólott Sztálin­­ elvtárs a május elsején utcára­­ kivonuló proletárokról, munká­­­­sokról, dolgozókról: „Az egész­­ világnak harsányan és nyíltan­­tudtára adják: a munk­ások hoz­­­­zák meg az emberiségnek a ta­­­­vaszt és szabadítok meg az em­­­­bereket a kapitalizmus bilincsei­től, a munkások hívatottak­­ megújítani a világot a szabad­­­­ság, a szocializmus alapján." A május elseje megünneplésére megindult munkaverseny a me­­­­gyében különös erővel tükrözi­­ dolgozóink nagy erejét a világ megújítására! S nekünk az a­­ legfőbb feladatunk, az a leg­főbb kötelességünk a világ dol­­­­gozói iránt, hogy a termelés te­rületén még jobban helytálljunk. Az Országos Béketanács határo­zata a következőkre mutat rá: „...a békéért nálunk úgy lehet a legjobban harcolni, ha ma többet termelünk, mint tegnap, ha növeljük a termelékenységet, erősítjük a munkafegyelmet, az állami fegyelmet, ha becsületes, lelkes, gondos munkával készít­­jük elő a gazdag aratást, csép­­lést, begyűjtést." Június elsején megyei béke­találkozóra jönnek össze dol­gozó népünk békeharcos küldöt­tei. Fokozzuk a május 1-i mun­­kaverseny lendületét, erejét. Ün­­nepeljük meg fényesebb győze­­lemmel a június 1-i béketalálko­­zót! A nyíregyházi fűtőház dol­gozói elhatározták, hogy június 1-ig teljesítik félévi tervüket.­­* Csatlakozzanak ehhez a mozga­lomhoz üzemeink, de hasonló­képpen szövetkezeteink, dolgo­zó parasztjaink! Bizonyítsuk be tetteinken keresztül, hogy szilár­dan kezünkben tartjuk a béke megőrzésének ügyét. Legyünk­ méltók azokhoz a proletárok­­hoz, akik vérük hullatásával har­coltak és harcolnak ma a tő­­késországokban a szabad má­jusokért. Legyünk méltók a Ma­gyar Tanácsköztársaság hősei­hez, Számuelly Tibor, elvtárs­hoz, akinek emléktábláját ma avatjuk fel Nyíregyházán! S az új győzelmekre felkészülten ki­áltsuk ma valamennyien, mun­kások, dolgozó parasztok, nép­hez hű értelmiségiek, fiatalok és asszonyok, kiáltsuk együtt a világ népeinek százmillióival : „Éljen május 1. — a békéért harcoló népek seregszemléje, a proletárnemzetköziség nagy ün­nepe!"

Next