Néplap, 1955. március (12. évfolyam, 50-76. szám)
1955-03-01 / 50. szám
Cik. ÉVFOLYAM, 50. SZÁM AKA 50 FILLÉR Mai számból: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának, az országgyűlés elnökségének ülése és határozata (2. oldal) — Két üzemrész párosversenye (3. oldal) — A Kefegyár történetéből (3. oldal) — Másfél óra a Megyei Könyvtárban (4. oldal) — A felszabadulási begyűjtési verseny élén a püspökladányi járás halad (5. oldal) Feladataink a békekongresszus után Befejeződött a IV. magyar békekongresszus, népünk békeharco■ sainak s rajtuk keresztül egész népünknek, nagy harcos seregszemléje. A kongresszus komoly eredményekről számolhatott be, hiszen a III. magyar békekongresszus óta népünk békeharca hatalmas mértékben megnövekedett. Ennek a mozgalomnak, népünk békeakaratának ragyogó dokumentuma az a közel négymillió aláírás, amelyet a békeíveken letettek a kongresszus asztalára. A IV. magyar békekongresszus fontos mérföldkő népünk életében és békeharcában. Akongresszus kitűzte a békemozgalom főfeladatát: további tömegeket kell még bekapcsolni a békeharcba. A kongresszus felszólítja az aktív békeharcosokat: „Menjetek szét , az országba s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben min-den egyes emberre szükség van. Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad , és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven valóság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállásunk- '■ tól, erőnktől. Egyedül a békeszerető emberek egyesített ereje tudja ■ meghátrálásra kényszeríteni a gonosztevőt!” A kongresszus helyesen jelölte meg az elkövetkezendő idők fő- ] feladatát. Tömegekre, még nagyobb tömegekre van szükség mint eddig, be kell vonni az aktív harcba az egész magyar népet, szük- ség van minden munkás, paraszt és értelmiségi aktív békeharcára, , szükség van a világbékéért vívott harcban minden egyes emberre. Andics Erzsébet mondotta a kongresszuson elmondott beszédé- ben: „Érjük el, hogy egyre nagyobb legyen azoknak a száma, akik megértették, hogy a háború nem szükséges és nem kikerülhetetlen, , de azt is, hogy nem elég a háborút gyűlölni, meg is kell akadá- lyozni! A háború kivédése tőlünk, minden egyes embertől függ! ■ Minden egyes ember öntudatosságától helytállásától, lelkes, ki- ■ tartó jó munkájától! " Az atombomba és a hidrogénbomba, valamint a német militarizmus elleni harc érdeke minden embernek, aki békében akar élni. Nem azért harcolunk ezek ellen, mert a világ-civilizáció pusztulását hozhatják magukkal, mert egy új háború csak az imperializmus bukását okozná, hanem azért, mert: „Nem felejtettünk és nem felejttünk el semmmit!” Nem felejtjük el Hirosimát és Nagasakit, nem felejtjük el a német militaristák bűneit és nem felejtjük el a második világháború félszázmillió elpusztult halottját. Nekünk, magyaroknak sem szabad elfelejtenünk azt a több mint félmillió halottat, amely a Horthy-fasizmus áldozataként pusztult el, és nem szabad elfelejtenünk a lerombolt, kifosztott országot. A világ népeinek békeharcában fontos helyet foglal el a szo- nalizmust építő magyar nép békeharca. Legyen hazánk a békének még erősebb bástyája, mint eddig volt. Növelje még hatalmasabbra a magyar nép békeharca a ma már az egész világot átfogó béke- folyam árját, hogy ez a hatalmas ár elöntse az egész földet és fojtsa meg a háborút, hogy kivirágozzon az egész világon a népek , tavasza, a béke. A kongresszuson külön bizottságok foglalkoztak a békemozgalom legfontosabb csoportjaival, az üzemi, a falusi és az értelmiségi , békemozgalmi munkával. Az üzemi békemozgalmi munkával kapcsolatban fontos megjegyeznünk, hogy nem lehet jó békemozgalmi munkát végezni a szakszervezetekkel való aktív kapcsolat nélkül. Az értelmiség között végzett munka fő kérdése: megtalálni azokat a módszereket amelyeknek segítségével a különböző foglalkozásúak , a legmegfelelőbben tudják hasznosítani munkájukat a békéért vívvott harcban. " Megyénk döntő többségében paraszti lakosságú, ezért megyénk ' - ben a békemozgalomnak legtöbb feladata a parasztság körében ' van. Az eddig legjobban bevált módszerekkel kell a békemozgalomat továbbfejleszteni dolgozó parasztságunk között. „A békemozgalom szavának azokhoz is el kell jutnia, akik ki- vül állnak minden szervezeti kereten, azokhoz is el kell vinnie a mi igazságunkat, akik nem mindenben értenek egyet velünk, de a főkérdésben hogy a békét meg kell védeni azt vallják, amit í mi” mondja a falusi békemozgalommal foglalkozó bizottság be-számolója. Ez legyen az irányadó falusi békebizottságaink munkájában. A megyében levő békebizottságoknak fontos útmutatásokat nyújtott a kongresszus további munkájukhoz. Nekik is és megyénk dolgozóinak is szól az, amit Tolnay Klári Kossuth-díjas, kiváló mű-ívész mondott a kongresszuson, mintegy összefoglalva a békemozga-lom programját: „Hirdessük a szép szó hatalmával, hirdessük a A zengő kalapácsok erejével, hirdesse a szántóvető munkája nyomán virágba boruló föld: béke kell a világnak, s béke lesz!" . KEDD, 1955. MÁRCIUS 1. Befejeződött a IV. magyar békekongresszus A IV. magyar békekongresszus felhívása a magyar néphez Még nincs egy évtizede, hogy a világ népei ünnepelték a német fasizmus feletti győzelmet. S ma, az amerikai háborús gyújtogatók újra feltámasztják Nyugat-Németországban a német militarizmust. A háborús bűnös hitlerista tábornokok ma újra fasiszta hadseregeket szerveznek. A német fasizmus a világtörténelem eddig legnagyobb katasztrófáját zúdította az emberiségre. De az amerikai háborús gyújtogatók még szörnyűbb pusztítást szánnak Európa és a világ népeinek: új világháborút készítenek elő, törvényesíteni akarják az atompusztítást, eltökélték magukat, hogy a náci gyilkosok kezébe adják az atomfegyvert. Tiltakozunk! Nem felejtettük el a második világháború 50 millió halottját, nem felejtettük el annak a félmillió magyarnak az emlékét, akik a fasiszták érdekeinek estek áldozatul. Nemfelejtettük el a Japánra ledobott atombombák iszonyú pusztítását, nem felejtettük el azt a mérhetetlen szenvedést, amit a német elnyomók évszázadokon át népünkre zúdítottak. Nem felejtettünk és nem felejtünk el semmit! Mindenre emlékszünk, s azt kiáltjuk: nem engedjük! Minden erőnk megfeszítésével azon leszünk, hogy meghiúsítsuk az imperialisták elvetemült terveit. Hatalmas tömegmozgalom bontakozik , ki, Nyugat-Európa népei politikai tömegsztrájkokkal adják tudtára a háborús gyújtogatóknak: rosszul számítanak, ha azt hiszik, hogy a hátuk mögött, ellenük kirobbanthatják a háborút. Ebben az egész Európára kiterjedő harci mozgalomban ott van a mi elszántságunk, a mi kiállásunk is- közös ügy, közös cél forraszt össze mindnyájunkat, az, hogy meghiúsítsuk az agresszív német katonai gépezet feltámadását, megakadályozzuk az atomháború előkészítését. Ügyünk győzelmét biztosítja, hogy békeharcunk a Szovjetunió vezette 900 milliós béketábor egyesített katonai erejére, erkölcsi fölényére és megingathatatlan egységére támaszkodik. A Szovjetunió bölcs külpolitikája megmutatta a béke biztos útját. Szerte a világon ugyanezt vallják a néptömegek: Németországot békés úton egyesíteni kell, az atomfegyvert törvényen kívül kell helyezni. Sokszínű, sokszívű, de egy célért küzdő mozgalmunk e követelésekben összeforrva válik minden eddiginél szélesebbé, hatalmasabbá. E nagy háborúellenes áramlat sodrában nő, árad, erősödik a mi hazai békemozgalmunk is. Kongresszusunk az atomháború és a német militarizmus ellen egységesen fellépő magyar nép harci seregszemléjévé vált. Bebizonyosodott: egyre többen ismerik fel hazánkban is, hogy minden nemzetközi vitás kérdés minket is érint — akár Nyugat-Németországról, akár az atomháborúról, akár Tajvanról van szó. Megmutatkozott: milyen őszinte, igaz vágy él az emberek többségében, hogy mindennapi munkájuk jó elvégzésével, helytállással pecsételjék meg aláírásukat, béke- és hazaszeretetüket. Békebizottságok, a béke ügyéért lenni kész magyar békeharcosok, békeküldöttek! Menjetek szét az országba, s vigyétek el kongresszusunk békeüzenetét. Váltsatok szót az emberekkel. Mondjátok el, hogy nagy küzdelmünkben minden egyes emberre szükség van- Értessétek meg, hogy a milliók összefogása az a soha nem ismert hatalmas erő, amelytől megriad és visszahúzódik a háború fenevadja. Magyarázzátok meg, hogy a háborús veszély eleven valóság. De magyarázzátok meg azt is, hogy a veszély elhárítása tőlünk függ, a mi munkánktól, helytállásunktól, erőnktől. Egyedül a békeszeretet emberek egyesített ereje tudja meghátrálásra kényszeríteni a gonosztevőt! Minden igaz hazafi tudja, hogy hazánk, függetlenségünk, szabadságunk védelme és békénk védelme egymástól el nem választható. Békeharcosok, békeküldöttek, nagy ünnepünkre, hazánk felszabadításának, szabad életünk születésének tizedik évfordulójára készülve fogadjuk meg, hogy megálljuk helyünket munkában, fegyelemben, józanságban, becsületben. Erősítjük hazánkat, növeljük hazánk gazdasági és honvédelmi erejét, hogy biztosabbá tegyük a békét. Egységesek leszünk a béke védelmében, készek vagyunk megvédeni hazánk határait, függetlenségét, szabadságát, népünk békés alkotómunkáját. Igyekszünk minél több embert megnyerni; felvilágosító szóval minden ajtón bekopogtatunk, s megtaláljuk az utat a békéért már aggódó, de tettre még nem dobbanó szívekhez is. Pártunk és kormányunk békepolitikájának erősítésére felsorakoztatunk minden becsületes embert. Támogatjuk a Szovjetunió nagy történelmi harcát, amelyet az emberiség békés életének, jövőjének megvédéséért folytat. Adjon lendületet tanácskozásunk az aláírásgyűjtésnek. Amikor nevünket leírjuk, tegyünk mindnyájan fogadalmat önnön lelkiismeretünknek, hogy jó munkával, helytállással járulunk hozzá a béke seregének győzelméhez.Ha népünk küldöttei május 22-én megjelennek majd Helsinkiben, a nagy béke-világtalálkozón, vigyék el ezeket az aláírásokat. A magyar nevek milliói adják tudtára az egész világnak: nem nyugszunk bele soha-soha, hogy hazánk békéjét, Európa békéjét még egyszer feldúlja a német hódítói követeljük, hogy semmisítsék meg az atomfegyverkészleteket és haladéktalanul szüntessék be a tömegpusztító fegyverek előállítását. A népek összefogásával, népünk minden hit fiának összefogásával, megvédjük a békét! Erősek vagyunk, igaz ügyünk, a béke ügye győzni fog. IV. MAGYAR BÉKEKONGRESSZUS. A VITA MÁSODIK NAPJA A IV. magyar békekongresszus vasárnap reggel fél kilenckor folytatja tanácskozásait. Több felszólaló után Kim Gi Szu koreai küldött szólalt fel és átadta . Mi, a néphadsereg katonái, feszülten figyeljük a háborús gyújtogatóknak az új világháború kirobbantására irányuló mesterkedéseit. Tudatában vagyunk annak, hogy az Amerikai Egyesült Államok militaristáinak az egész haladó emberiség által megbélyegzett durva beavatkozása a Kínai Népköztársaság belügyeibe, a Wehrmacht újrafelfegyverzésének tényei, fokozott a koreai nép testvéri üdvözletét. Több más felszólaló után Szabó István altábornagy elvtárs emelkedett szólásra, éberséget és tetteket követelnek tőlünk szeretett hazánk, békés építőmunkánk védelmének biztosítása érdekében. A siépi demokratikus Magyarország békés ország. A mi békeszeretetünk és békeakaratunk azonban egy pillanatra sem jelenti, hogy hazánk kiszolgáltatott és védtelen ország. Mi békét akarunk, nem akarjuk, hogy édes hazánk az imperialista kalandorok háborús területe legyen. Ezért hozta létre pártunk és kormányunk népünk szeretett gyermekét, a magyar néphadsereget. (Taps.) Szocialista államaink jellegéből következik, hogy néphadseregünk sohasem fog hódító, rabló háborút viselni. A béke megvédéséhez nem elegendő a békevágy. A béke megvédéséhez olyan erő is kell, amely fékentartja és ha szükséges, meg is semmisíti a népek békéjére és szabadságára törő agresszorokat. (Taps.) Hála pártunknak és kormányunknak, hazánkban is megvan a béke alapvető feltétele: a magyar néphadsereg. (Taps.) Honvédelmünknek olyan kiapadhatatlan forrásai vannak. (Folytatás a 2. oldalon) Szabó István altábornagy: A magyar néphadsereg népünk szeretett gyermeke