Kelet-Magyarország, 1970. november (27. évfolyam, 257-280. szám)

1970-11-25 / 276. szám

t­e*M ti W­FT-MAGYARORSSAL WTO. november 1S. (Folytatá­­m 1. )MartQ mától idegen marxista—leni­nista elmélet szüntelenül gaz­dagodik a szocialista államok forradalmi gyakorlatával, a világ kommunista, munkás - és nemzeti felszabadító moz­galmának sokrétű tapaszta­lataival. A burzsoá ideológu­soknak és mind jobboldali, mind „baloldali” revizionista cinkosaiknak azok a kísérle­tei, hogy törtentsék a helyes útról a szocializmus és a kommunizmus építőit, s pro­vokatív koholmányokból, de­magógiából és hamisításokból ködfüggönyt vonjanak útjuk­ba, méltó ellenállásra talál­nak a kommunisták részéről. A kommunista és munkás­pártok hűsége a marxizmus— lenini­zmushoz — további győzelmeink biztos záloga. Napjainkban továbbra is heves harcok színhelye Dél­­kelet-Ázsia, ahol Vietnam, Laosz és Kambodzsa néped a szocialista országoknak és az egész világ haladó erőinek támogatásával, fegyverrel a kezükben védik szabadságu­kat és függetlenségüket az imperialistáktól és bérenceik­től. A felszabadító harc világ­­frontjának része a Közel-Ke­­let, ahol az imperializmus az izraeli agresszorokat felhasz­nálva szeretne véget vetni az arab államok függetlensé­gének és visszafordítani azoknak az arab államoknak a társadalmi fejlődését, ame­lyek a haladás útját válasz­tották, szeretné vissza­vetni őket a függőség, a nemzet­közi tőke és bérencei által kizsákmányolt országok hely­zetébe Mind nagyobb mére­teket ölt az igazi független­ségért és társadalmi fejlő­désért vívott harc Latin- Amerika országaiban. Ma­gukban az imperializmus fel­legváraiban is a munkás­­osztály mind határozottabban követeli jogait és védi érde­keit A két ellentétes rendszer aktív harcának és együttmű­ködésének színtere napjaink­ban az európai kontinens. A szocialista országok vala­mennyi európai nép békéje és biztonsága megszilárdítá­sának aktív hívei és arra törekszenek, hogy a gyakor­latban érvényesüljenek a kontinens különböző társa­dalmi rendszerű államai bé­kés egymás mellett élésének elvei. Ez a politika — közös vé­lemén­yeink szerint — meg­felel a szocializmusért és a demokráciáért küzdő forra­dalmi erők érdekeinek, vala­mennyi nép érdekeinek. Ma már senki sem vonhat­ja kétségbe, milyen óriási pozitív szerepet tölt be a mai Európa nemzetközi életében a szocialista államok hatalmas közössége. A szocialista ál­lamok politikája volt a leg­főbb ama tényezők között, amelyek az utóbbi években elősegítették az európai poli­tikai légkör lényeges enyhü­lését A szovjet nép most orszá­gunk életében nagy fontossá­gú esemény, a Szovjetunió Kommunista Pártja 24. kongresszusa küszöbén áll. Jó eredményekkel készülünk a kongresszusra. Sikeresen teljesítjük az SZKP előző, 23. kongresszusán kitűzött feladatokat. A szovjet embe­rek önfeláldozó munkájának eredményeként tovább fejlő­dött az ország népgazdasága és jelentősen emelkedett a nép jóléte. Eredményesen fej­lődött az elmúlt években a szovjet tudomány és techni­ka. Ennek egyik ragyogó bi­zonyítéka az a nagy sikerű felszólalásomat befejezve, további sikereket kívánok a Magyar Szocialista Munkás­pártnak és a testvéri Ma­gyarország valamennyi dol­gozójának a szocialista épí­tésben, az ipar és a mezőgaz­daság, a tudomány, a kultú­ra, az oktatás és a nép­jólét fellendítésében. Szívből kívá­nunk önöknek teljes győzel­met az MSZMP X. kong­resszusa által kitűzött nagy­szabású feladatok megoldásá­ban. A szovjet és a magyar kommunistákat és országaink népeit összefűző régi, tartós barátságnak, e barátság har­cos forradalmi hagyományai­nak jeléül engedjék meg, kedves elvtársak, hogy át­nyújtsam a kongresszusnak pártunk Központi Bizottsága ajándékát — Kuznyecov szov­arkísérlet amelynek során a történelemben először juttat­tunk fel a Holdra automa­tikus kutató robotot, a Lu­­nohodol-et, amelyet szov­jet emberek alkottak. A Szovjetunió Kommunista Pártja most a következő idő­szakra vázolja fel terveit, s mint eddig is, arra törekszik, hogy azokat szervesen egybe­kapcsolja közös nemzetközi feladatainkkal. Meggyőződé­sünk, hogy az elkövetkező évek újabb győzelmeiket hoz­nak a szocialista közösség­nek, és az az elhatározás tölt el bennünket, hogy mindent megteszünk közös ügyünk diadala érdekében. Jet festőművész „Éljen a for­radalom!” című festményeit. A kép Vlagyimir Iljics Le­nint ábrázolja, amint beszé­det mond a dolgozók katonai oktatása napjának alkalmá­ból 1919. május 25-én meg­rendezett díszszemlén, a moszkvai Vörös téren. Lenin mellett ott volt ezen a napon a magyar forradalom küldöt­te, Szamuely Tibor, a Ma­gyar Tanácsköztársaság nép­biztosa, akit Vlagyimir Iljics Lenin melegen üdvözölt be­szédében. Azokban a viharos időkben népeink együtt vol­ta­k a világkapitalizmus elle­ni harcban. Most együtt épí­tik az új világot. Együtt ér­keznek majd el a ragyogó jövőbe, a kommunizmusba is! Éljen a Szovjetunió és a népi Magyarország szórós, megbonthatatlan barátsága, a szovjet és a magyar kommu­nisták testvéri, harci szövet­sége! Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, a dolgozók él­csapata, a szocialista építés vezetője és szervezője! Erősödjék a szocialista or­szágok, a kommunista moz­galom és az összes antiimpe­rialista erők tömörülése, egy­sége és együttműködése! Éljen a világi kommunizmus és a béke! L. I. Brezsnyev beszédét többször szakította félbe a kongresszus résztvevőinek lel­kes tetszésnyilvánítása. Külö­nösen nagy taps kísérte azt a jelenetet, amikor beszédét befejezve, a szovjet delegáció veze­tje, az SZKP megbízá­sából mappát adott át a magyar párt vezetőinek. Ká­dár János szívélyes, baráti kézszorítással üdvözölte L. I. Brezsnyevet, majd Kállai Gyula meleg szavakkal mon­dott köszönetet az SZKP Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üd­­vözlő táviratáért és a művé­szi festményért, amely — mint mondotta —­ a testvér­­pártok közös harcának na­gyon szép szimbóluma. Az SZKP Központi Bizott­ságának üdvözlő távirata többek között a következő­ket mondja: Kedves elvtársaik! A szovjet kommunisták és a szovjet nép nevében forró testvéri üdvözletünket küld­jük önöknek, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kongresszusa küldötteinek és az összes magyar kommunis­táknak, a népi Magyarország valamennyi dolgozójának. Pártjainkat és országainkat a szovjet és magyar nép közös vívmányra, az igaz testvériség szálai fűzük össze. A szovjet kommunisták az imperialista reakció és a há­ború ellen, a szocializmus és a kommunizmus végső győ­­zelméért vívott közös küzde­lemben a Magyar Szocialista Munkáspártot kipróbált ba­rátnak és harcostársnak te­kintik. Az utóbbi években a szovjet és a magyar kom­munisták fegyv­rbarátsága még jobban megszilárdult és ma már az országaink népei közötti sokoldalú, testvéri együttműködés további fejlő­­désének hatalmas mozgató ereje. Kívánunk önöknek drága barátaink, sok sikert az MSZMP X. kongresszusának munkájához, amely arra hi­vatott, hogy kijelölje a szo­cializmus teljes felépítéséhez vezető út legfontosabb állo­másait a Magyar Népköztár­saságban. Érjenek el újabb győzel­meket és sikereket az egész magyar dolgozó nép javára! Erősödjenek és sokasodja­nak a szocializmus vívmá­nyai a szabad magyar föl­dön! Éljen a szovjet és magyar kommunisták harcos szövet­sége, a Szovjetunió és a Ma­gyar Népköztársaság népei közötti megbonthatatlan ba­rátság! Éljen a világ kommunis­táinak a marxizmus—leni­­nizmus és a proletár inter­nacionalizmus eszméin ala­puló egysége és összeforrásott­­ságai Az antiimperialista harc újabb győzelmei A szocialista országok poli­tikájának, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésé­nek lenini elveire épül, je­lentős vívmánya volt, hogy a Szovjetunió és más szocialis­ta országok gyümölcsözően fejlesztették kölcsönösen elő­nyös együttműködésüket Franciaországgal és más nyugat-európai államokkal. Ezek a kapcsolatok a béke ügyét és a feszültség enyhü­lését szolgálják mind Euró­pában, mind világszerte. Közösségünk sokéves ösz­­szehan­golt elvi politikájának és az NSZK új kormánya realisztikus állásfoglalásának — amelyre nyilvánvalóan hatással van a nyugatnémet lakosság széles köreinek hangulata — eredménye volt a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közöt­ti szerződés megkötése is, va­lamint­ a Lengyel Népköztár­saság és az NSZK közötti szerződés parafálása. Ezek az okmányok az európai realitá­sok, a népek a második világ­háborúban vívott felszabadító harcának eredményeként ki­alakult helyzet világos felis­merésén alapszanak és jó előfeltételeket teremtenek az európai államok békés együtt­működésének elmélyítéséhez számos területen, s egyszer­smind védik a Német De­mokratikus Köztársaság és más szocialista országok jo­gos érdekeit. A szocialista közösség or­szágai vetették fel az európai biztonsági értekezlet össze­hívásának gondolatát is, amelyet kedvezően fogadott az európai államok többsége, és amely utat tör magának a gyakorlati megvalósulás felé. Mindez és sok más nagy horderejű külpolitikai akció — ezt ismételten hangsúlyoz­ni kell — a szocialista orszá­gok összehangolt közös poli­tikájának eredménye. És mi­nél szilárdabb egységünk, minél jobban összehangoljuk akcióinkat, annál nagyobb sikereket érünk el külpoliti­kai téren országaink minde­gyike érdekében, a világszo­cializmus érdekében, vala­mennyi demokratikus és bé­keszerető erő érdekében. Elvtársak! Pártunk igen nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság aktív külpo­litikáját és a Magyar Szo­cialista Munkáspárt igazi in­ternacionalista tevékenységét. Sok-sok ország kommunistái elismeréssel méltatják ma­gyar barátaik aktív szerepét a kommunista és munkáspár­tok nemzetközi tanácskozá­sának előkészítésében. Ez az 1969-ben megtartott tanács­kozás, mint tudják, mozgal­munk egyik legnagyobb ese­ménye lett. Elősegítette a kommunisták sorainak tö­mörülését és a dolgozó tö­megek antiimperialista for­radalmi harcának további fellendülését E harc újabb és újabb győzelmeket arat a föld minden részén. A jelen­kor forradalmi erői — a szo­cialista világrendszer, a mun­kásosztály és a nemzeti fel­szabadító mozgalom — lé­pésről lépésre visszaszorítják az imperializmust Nagyszerű eredmények az SZKP XXIV. kongresszusára Kedves elvtársak: A kommunisták, és min­denekelőtt a szocialista or­szágok kommunistái, jelentős győzelmeket arattak az új társadalom felépítése és az új ember nevelése terén vég­zett alkotó munkájukban, az egész világ dolgozóinak leg­főbb érdekeiért vívott nemes küzdelemben. De mi tudjuk, hogy még sok nehézség, sok erőfeszítés és sok küzdelem áll előttünk. Az országainkon belül és a nemzetközi küzdő­téren kifejtett tevékenysé­günkben továbbra is megbíz­ható útmutatásként szolgál­nak Vlagyimir Iljics Lenin halhatatlan szavai: „Az osztályharc tovább fo­lyik, csak formáit változtat­ta meg. Ez a proletariátus osztályharca azért, hogy a régi kizsákmányolok vissza ne érhessenek... Az osztály­harc folyik tovább, és a mi feladatunk,­­ mindent alá­rendelni e harc érdekeinek. S mi a mi kommunista er­kölcsünket ennek a feladat­nak rendeljük alá. Mi azt mondjuk: erkölcs az, ami elő­segíti a régi kizsákmányoló rendszer elpusztítását és va­lamennyi dolgozó egyesülését a kommunisták új társadal­mát megteremtő proletariátus körül.” Mi, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja küldöttségének tagjai hálásak vagyunk azo­kért a meleg szavakért, ame­lyeket e kongresszus emel­vényéről Kádár János elvtárs mondott pártunkról. Szeret­ném biztosítani önöket, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja mint eddig, most is azt tartja legfőbb kötelessé­gének, hogy továbbra is va­lamennyi testvérpárttal együtt szilárdítsa a szocialis­ta országok tömörülését a marxista-leninista eszmé­nyeinkért vívott közös harc­ban. Az SZKP Központi Bizottságának ajándéka Fock Jenő elvtárs beszéde Tisztelt kongresszus! Ked­ves elvtársak! A Központi Bizottság be­számolója sokoldalúan elem­zi gazdasági, politikai és kul­turális eredményeinket, ame­lyek kivívásában és megszi­lárdításában jelentős szere­pet tölt be munkásosztá­lyunk, dolgozó népünk szo­cialista­­államai a-­i­­t­­­te­­m Építőmunkánk jelenlegi szakaszában a szocialista ál­lam funkciói közül mindin­kább előtérbe kerül a társa­dalomszervező tevékenység a gazdaságirányítás és a kultu­rális nevelőmunka. A szocializmus teljes fel­építésének magasabb szinten való folytatása új követelmé­nyeket támaszt államszerve­zetünkkel szemben. Úgy kell továbbfejleszteni az állam­életet, hogy ennek nyomán tovább erősödjék a munkás­­osztály hatalma, még telje­sebben bontakozzék ki a tö­megek közéleti aktivitása. Fontos feladatnak tekint­jük, hogy kiküszöböljük a jogrendszerünkben még fel­lelhető és a szocialista de­mokratizmussal össze nem egyeztethető bizonyos követ­kezetlenségeket. Jogrendsze­rünk fejlesztésével el kell érnünk, hogy a becsületesen dolgozó emberek jogai haté­konyan érvényre jussanak, ugyanakkor megakadályoz­zuk a paragrafusok között bujkáló ügyeskedők, harácso­­lók, társadalomellenes ele­mek működését. Fokozatosan felül kell vizsgálnunk a je­lenleg érvényes hatósági jog­köröket és ezeket ésszerű mértékre kell csökkenteni. Az élet ma többet követel tőlünk mind az államérdek érvényesítésében, mind az állampolgárok jogainak bő­vítésében. Az államérdeket az szolgálja, ha a hatósági rendelkezések az állampolgá­rok és a gazdálkodó szerve­zetek törvényes, jogos tevé­ken­y­ségét segítik és nem az állampolgárok zaklatásának forrásai Arra törekszünk, hogy a hatósági rendelkezé­sek számát csökkentve, azok hiánytalan betartását ne csak megkövetelhessük, hanem biztosíthassuk is. Ezért pél­dául az állami vállalatok jo­gát tartalmazó, helyenként kissé egyoldalú hatósági ren­delkezéseket vagy ki kell egészíteni az állampol­gárok jogaival, vagy pedig, ahol lenéz, ott az állami vállala­tok és az állampolgárok kö­zötti szerződéses kapcsolatok formáját szükséges bővíteni. A közelmúlt egyik fontos intézkedéssorozata a tanács­­rendszer továbbfejlesztésére irányult. A tanácsok mun­kájának is jelentős szerepe volt és van ma is társadal­mi előrehaladásunkban, gaz­dasági eredményeinkben, a szocialista népi-nemzeti egy­ség kialakításában és meg­szilárdításában. Éppen ezek az eredmények köteleztek bennünket arra, hogy tovább javítsuk a tanácsok tevé­kenységét, növeljük önálló szerepüket. Ehhez biztosíta­nunk kell az önkormányzat jogait és a gazdasági feltéte­leket, hogy jobban érvénye­süljön a központi irányítás hatékonysága, a szocialista államszervezés és vezetés alapelve, a demokratikus centralizmus. Az új tanács­törvény, amelynek tervezetén most dolgozunk, ezt szolgál­ja. A tanácsrendszer fejlesz­tésére tett intézkedéseink hűen szolgálják a szocialista demokrácia erősítését és új lehetőségeket teremtenek ar­ra, hogy a dolgozó tömegek közvetlenül is részesei legye­nek a hatalomnak és érdem­legesen beleszólhassanak az állami és saját életük irá­­nyítóiba Ezek az tottentooda­Fock elvtárs ezután a gaz­daságirányítás új rendszere bevezetésének tapasztalatai­ról szólott: — Most, három év távla­tából és eredményeink isme­retében ki­jelen­thetjük: a re­formmal fokozatosan elérjük célunkat A reform teljes ki­bontakoztatásával a mai kö­rülményeknek jobban meg­felelő szocialista tervgazdál­kodást valósítunk meg, amely reálisan számol hazánk tör­ténelmi, gazdasági és politi­kai viszonyaival, a szocializ­mus építésének általános gaz­dasági törvényeivel és min­denekelőtt a termelőerőkkel és azok legfontosabb ténye­zőjével, a dolgozó emberrel. Természetesen — mint min­den átfogó és nagy hordere­jű társadalmi folyamat — a reform 1s lépésről lépésre bontakozhat ki. Az új fel­adatok helyes értelmezése, az irányítás konkrét új mód­szerei nem alakulnak ki má­ról holnapra. A reform be­vezetése óta eltelt mintegy három esztendő bőséges bizo­nyítékot szolgáltatott arra, hogy a népgazdaság irányítá­sa, a gazdasági folyamatok közgazdasági módszerekkel történő szabályozása eredmé­nyesebb és hatékonyabb, de kétségtelenül nehezebb és bo­nyolultabb feladat, mint a tervlebon­tásos módszeren alapuló gazdaságvezetés. Részben ennek tulajdonít­ható, hogy az állami irányí­tó szervek munkáját 1968- ban és részben még 1969- ben is inkább az útkeresés, a bizonytalankodás, mint a kö­vetkezetes vezetés jellemez­te. Viszonylag lassan haladt előre az irányító szervek és a­­vtorvatok közötti új típu­sú kapcsolatok és az új irá­nyítási módszerek meghono­sodása. A legtöbb problémát az ágazati felelősség, a tu­lajdonosi jogból eredő köte­lezettségek érvényesítése és a vállalati önállóság értelmezé­se jelentette. Jó néhány minisztérium és főhatóság még olyan esetek­ben sem avatkozott be a vál­lalatok munkájába, amikor eare a népgazdaság egészé­nek, sőt az illető vállalat távlati fejlődésének érdeké­ben is feltétlenül szükség lett volna. Erre a tényre élesen muta­tott rá pártunk Központi Bi­zottságának múlt év végi ha­tározata. Ennek nyomán a kormány több intézkedést tett mindenekelőtt a minisz­tériumok és főhatóságok munkájának hatékonyabbá tételére. Az irányító szervek tevékenységében ez évben már határozott fejlődés mu­tatkozott. Egyebek között ennek kö­szönhető, hogy nagyrészt megvalósultak azok a jelen­tős intézkedések, melyeket a lakosság áruellátásának javí­tására hoztunk. Továbbfej­lesztettük a kereskedelmi te­vékenységgel összefüggő sza­bályozókat Általában ki­egyensúlyozottabbá vált az áruforgalom, bár néhány áru­cikkből még mindig nem tudjuk az igényeket hiányta­lanul kielégíteni. Hatékonyabb intézkedése­ket foganatosítottunk az ala­csony keresetű dolgozók áru­ellátásának javítására. Javult az árellenőrző tevékenység, az árhatóságok fellépnek az indokolatlan áremelések el­len. (Folytatás a 3. oldalon) Az állami élet továbbfejlesztése­ sek akkor válnak igazán ügyünket előmozdító emelők­ké, ha együtt járnak egyrészt az állampolgári fegyelem megerősödésével, másrészt a közösség iránti felelősségtu­dat növekedésével, a szoci­alista közgondolkodás meg­szilárdulásával. Központi Bizottságunk a közelmúltban több határoza­tot hozott a szocialista de­mokratizmus kibontakozta­tására. Egyebek között jóvá­hagyta a párt tudománypoli­tikai irányelveit, megtár­gyalta az ifjúság és a nők helyzetét. A kormány már in­tézkedéseket dolgozott ki a tudománypolitikai elvek meg­valósítására, előkészítette a ifjúságról szóló törvényjavas­latot, konkrét intézkedési ter­vet készített a nők társadal­mi helyzetének javítására. A helyi szervekre, a vállala­tokra és az intézményekre váró feladat, hogy a párt ha­tározata, a kormány rendel­kezései alapján mielőbb ki­dolgozzák saját teendőiket, megbeszélve azokat az érin­tettek széles körével. A társadalmi szervek és a kormány, valamint a helyi szervek összefogásával, a tö­megek demokratikus bevoná­sával kialakulhat a végre­hajtás ésszerű menete, a le­hetőségek mind teljesebb ki­használása. Népgazdaságunk helyzete és a reform

Next