Kelet-Magyarország, 1970. december (27. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-31 / 305. szám

1070. Bééestibér Sí. rer.ft MACVAfirms**« UJJÉ, ÚJÉV Szilveszter, újév. Búcsú és évkezdés, — leszámolás és tervezés. De miért éppen január 1-én? — Ezt az évkezdést a XIII. Gergely pápa által megreformált (Julianus) naptár tette általánossá. Az ókorban Az újév az ókori népeknél is nagy ünnep volt, amelyet összekötöttek a téli napfordulóval, a napisten születésével. Ez a nap — a tél fordulása, a természet felszabadulása, a tavasz éledése. Ezen a napon ünnepli a világosság győzelmét a hideggel, a sötétséggel. A zsidók Tiszi hó 1-én, Ádám teremtésének napján ülték meg az újévet. Krisztua születésnapjának megállapítása után az egyház Krisztus körülmetélésének napjára tette az év kezdetét. (Innen ered a latin ircumcisio; körülmetélés szóból a naptár régies magyar neve: a csízió). Ennek ellenére a középkorban más évkezdő napok is szerepeltek, sok helyütt Krisztus születésnapját, január 25-ét Franciaországban egészen 1566-ig húsvétvasárnapját, Angliában 1752-ig március 26-át tartottak az év első napjának. Napjainkban az egyiptomi koptok augusztus 1-ét, a szíriai keresztények szeptember 1-ét ünnepüik. Újév napján — a régi rómaiak, a perzsák ajándékot adtak egymásnak, szeretteiknek. A karácsonyi ajándékozás szokása eredt ebből. Az év utolsó és első napjának fordulójához szokások egész sora fűződött mér az ókorban. A perzsák újévkor tojással, a világ teremtésének szimbólumával lepték meg egymást. A hozzánk szláv közvetítéssel eljutott koledálás, koledajárás, vagy regölés, a római újév Calandea nevének emléke. A szokás is római — a téli napforduló állatbőrös alakoskodóinak felvonulásából ered. Magyar népszokások A magyar népszokások tájanként változók. Legáltalánosabb és legkiterjedtebb az óévet jelképező szalmabábu elásása (tél temetése), vagy öregembernek öltöztetett legény kiűzése (télkiverés). Tanyákon — 15—20 legény, a kondás vezetésével hangos kolompolással, pergőzéssel és kurjongatással kergeti az óesztendőt. Másutt, a szomszédok megtréfálják egymást — oltott mésszel teli ledugaszolt üveget dobálnak egymás udvarába, ami nagyot durran. Városokban még áll a karácsonyfa, még tart az utcák, terek ünnepi kivilágítása. A világ más-más országaiban sok hasonlósággal, és helyi szokással köszöntik az újesztendőt. Ötemeletes fa Moszkvában Moszkvában újévre állítanak fényes, kivilágított, vagy pörgő-forgó karácsonyfákat az utcákon, tereken, a nagy üzletekben, a lakásokban. A Vörös téren öt emelet magas óriás fa áll. A fát szaloncukor formájú lilapuska ékesíti, deez a dísz nem cukrot, csokoládét rejt. Az egyikből konfetti hűl szerte szét, a másik kibontva nagyot pukkan. Kedves szokás a szovjet éttermekben, szórakozóhelyeken megjelenő ifjú és öreg télapó. Mindketten fehér ruhában, piros puttonynyal érkeznek, piros zsákban hozzák az ajándékokat — cukrot, gyümölcsöt, csokoládét. Aztán megjelenik Hópelyhecske, Télapó lánya. Fehér bundácskában, jégcsillagokból álló koszorúval Mivel a gyerekek december 31-ig járnak iskolába, ott is megrendezik a télapóünnepélyt. A fehér vattával díszített karácsonyfa alá ;játékállatokan nyulat, medvét, rókát, farkast, az erdők lakóit gyűjtik egybe. Római búcsú az ócskaságoktól Rómában éjfél előtt csendesek az utcák, családi körben, rokonoknál, ismerősöknél búcsúztatják az óévet. De pontban 12 órakor megnyílnak az ablakok, s hangos zörgéssel, csörömpöléssel, kidobálják a felesleges holmikat. Ócska bútorok, lábasok, lavórok, használt ruhaneműk, lyukas cipók, üres dobozok, üvegcserepek hullanak, recsegnek, ropognak, továbbtörnek és szakadnak. Jókedvű kiáltozások kíséretében szabadulnak meg avítt holmijaiktól a rómaiak. S tesznek eleget annak az ősi népszokásnak, amely szerint nem szabad az új esztendőbe valamiféle ócskaságot átvinni. Mint monndják, a kidobált ódonságok még 2—3 napig ott maradnak forgalmi akadálynak a római utcán, aztán— elviszik az utcaseprők, a szemetesek. Japán fesztivál három napig Japánban az újév a legnagyobb ünnepek egyike. Az újévi fesztivált a leggondosabb szertartással celebrálják. Már három nappal előbb bezárnak az üzletek, a bankok, a hivatalok. Megjelennek a házakon, az utcákon az újév díszei, a feknyőgallyak, a bambuszok, az áruházak tarka-barka zászlói és virágdíszben hirdetik meg év végi nagy kiárusításukat. Az otthonok baki speciális újévi ételeket készítenek, s legszebb ruhájukat, ünnepi kimonójukat öltik fel a rokonok, barátok látogatásához. Japánban ünnep az újév első három napja, ekkor egyszerre szólal meg Tokió 108 harangja és gongja, mindenki meglátogat egy örömöt, boldogságot szimbolizáló Istenszentélyt Tele az utca sárkányt, léggömböt eregető, tollaslabdázó fiúkkal, lányokkal. Január másodikén szabad a belépés a császári palota kertjébe is (az évnek csak két napján, január 2-án és a császár születésnapján látogathatják a japánok a palotát). New Yorkban éjfélkor, az ünnepi köszöntők után a Times Square-in, a város legnagyobb terén érdemes körülnézni. Tíz- és tízezrek tolonganak, újonganak, ismerősök és ismeretlenek köszöntik egymást, csókkal, öleléssel. A tv is a térről közvetít az újév első perceiben. Miami: virágeső a milliomosok üdülőhelyén Miamiban, a milliomosok üdülőhelyén január elsején kélterhes byár van. Itt már szilveszter délutánján megkezdődik a színes, látványos felvonulás, a KingOrange Parade. A déli államok vállalatai, gyárai, üzleti vállalkozásai, iskolái, egyetemei felvirágzott kocsikat állítanak. A virágkoraikból csinos nők integetnek, virágot szórnak. Zene szól, és hosszú sorokban vonulnak a díszkocsik. És Budapesten? Már napokkal előbb újévi szerencse-kabala figura árusokkal, szilveszteri kellékárusokkal tele a Körút, a Rákóczi út. Árulnak trombitát és similabdát, konfettit és szerpentint, sípokat, álarcot, árvalányhajas kalapot, újévi malacot, kéményseprő-figurát, patkót, csokoládéból, műanyagból, fémből, üvegből és porcelánból. Szilveszter éjjelén mozgalmas az utca. Éjfélkor hangos ünneplők töltik meg az aluljárókat, az utakat. Ismeretlenek ismerősként köszöntik egymást, szembejövők emelik koccintásra a magukkal vitt üvegeket. Pezsgő pukkan, malac sivít, kacagás hallik mindenütt. A gazdagság jelképei •* pénz, élet Az újévi élelek szülte az egész világon a pénz, a gazdagság jelképei: bablevest, lencsefőzeléket eszünk, hogy az új esztendőben gazdagok, szépek legyünk. A sárgára főtt kukorica- és babszemek már az ősi Egyiptomban is az aranypénzt jelképezték. Az ősvallások hiedelme szerint, aki fogyaszt az ,,aranyból”, az magához vonzza az igazi aranyat is. Újévi malacot sütünk, mert a malac a kincskeresés lázáinak ideje óta a szerencse Szimbóluma Európában. Bár a keleti népek már évezredekkel ezelőtt szerencsét hozó szent állatként tisztelték a malacot, mert kitúrja a kincset. Szilveszter, újév, jókedv, vidámság, búcsúzkodás és évkezdés. Megannyi kedves szokás, mulatság az egész világon. Kádár Márta 5. Oldal Kinek az asztala ? Oknyomozó kérdések retélyes városi csövek ügyében Négy óra hosszat dohogott a tűzoltók szivattyúkocsija kedden délután a Dózsa György út elsejéin. A Csemege pincéjéből szedték ki a betódult vizet. Amint Humnicskó főhadnagy a tűzrendészettől lapunkat tájékoztatta: 120 köbmétert emeltek ki. A víz azonban még így is állt a pincében. Sőt mi több, a szomszédos Béke mozi pincéjében is emelkedni kezdett. Szén és fa úszkált a lében, majd a víz csaknem a mennyezetig emelkedett. Közben jelezték, hogy a Véső utca elejéin is ömlik a víz. Ezzel szinte egy időben gyöngyözni kezdett a Nyírségi Nyomda fala. Lassan, ujjnyi sugárban szivárgott a víz, éppen az áramátalakító közelében. A Dózsa György utca elején tehát a háziak alatt kritikussá vált a helyzet. Mindenkinek igaza van A szivattyúzást irányítók" hamarosan látták, erőfeszítéseik meddőek. Valahol, valamilyen csővezeték vagy eldugult, vagy „szökik” a víz. Megkezdődött a telefonálás. A víz- és csatornamű először kijelentette, hogy ők csak a tiszta vízzel foglalkoznak,aii csapadékcsatorna szem az övék. A vízügyi igazgatóság érthetően nem illetékes. Végül mégis a vízmű főmérnöke volt az, aki betegágyából felkelve intézkedett. Egy brigád szállt ki a Jókai tér és a Dózsa György utca találkozásához, mert vélhetően ott rejlett a hiba forrása. A SZAVICSAV riasztotta az ÉPSZER-t, amely vállalat ott építi a buszmegállót, és szintén érdekelt a „föld alatt”. Hogy közbelépésükre vagy sem — azt nem lehetett kideríteni —, tény, hogy a vízszint a pincékben csökkenni kezdett. 1 ." I . Szerdán reggel nyomozást kezdtünk: vajon hogyan is állnak, illetve fekszenek a csatornák a Dózsa György utca alatt. Kiderült, hogy mindenkinek igaza vann. A vízműhöz a vízvezeték és a szennyvíz tartozik. Az ÉPSZER csak a buszmegálló csapadék- és szernnyvíz-elvezetésében érdekelt. Az úttest alatti 200-as csapadékelvezető a városi tanács hatáskörébe tartozik. Sovány vigasz — Nyíregyházán csak egy ember, a város vállámítóbr főmérnöke az aki tud arról, mi van a föld alatt. — Ezzel kezdte a beszélgetést Jeszenszky István, az ÉPSZER igazgatója. — Épültestések során nem egyszer bukkanunk olyan 1800-as, 1900-as évek elején épített falazott vízelvezetőkre, amelyekről senki nem tudott azelőtt. Ezek hibájan rendszerint folytonossági hiányaik vannak. Rábi László, a vízmű főmérnöke megerősíti ezt a lehetőséget, és hozzáteszi: a Kataszter nincs arról, milyen volt a régi hálózat. A 200- as elvezető kétségtelenül nem bírta a nagy tömegű vizet elvezetni. De ez a jövőben sem lesz másként. Amint kedden este kiderült, a nem is olyan régen átépített négyes óst ezen szakasza alatt rejtélyek is lapulnak. Gazdáikkal rendelkező és gazdátlan rejtélyek. Elég egy hirtelen eső, vagy egy olvadás, és a Jílus tó körül az úttestre szökik a víz, vagy a pincéket önti el. Pongrácz Pál,áld egykor megyei főépítész volt Szabolcsban, most az ÉVSZ főosztályvezetője, néhány évvel ezelőtt ezt mondta az egyik nyilatkozatában: egy város attól város elsősorban, ami a föld alatt van. Nos, Nyíregyházán nem éppen városi viszonyok rejlenek az úttestek mélyén. És a tanulság? Van. Mégpedig több. Az első: hihetetlennek al, hogy egy veszélyes időpontban, egy pincéket féttyesztő áradás esetén órákig kell nydifilezni valaki után, aki intézkedik. (Az sem az, akinek kelletne, hamm valaki, aki enberi kötelességnidárcából tesz valamit. A második tanulság: szinte a lőszer útjén, hogy egy városlasozó telé.ön’és sz.‘ k':;a rr 'g nem volt idő arra, hogy lelkit ássák, mit rejt a föld. Korszerű közművesítést csupán az emlékezetre bízott adatok alapján végezni — enyhén szólva drága kényelműség. Bürger Lajos A lap megírta, az illetékes válaszol FELSZÓLÍTOTTÁK... 1970. november 18-án a Kelet - Magyarország Forum rovatában „Szemetes város" Címmel cikk jelent meg, melynek kapcsán a következő intézkedést tettük: A helyszínen megvizsgáljuk a cikkben szereplő közületek előtt a szemét-elszállítást, illetve a takarítást, amely valóban kifogásolható volt. Ezért felszólítottuk a városgazdálkodási vállalat köztisztasági részlegvezetőjét, hogy utasítsa dolgozóit a munka pontosabb és kifogástalanabb végrehajtására. Nyíregyházi Városi Takács VB építési és közlekedési osztálya LIFT JANUÁRBAN LESZ „Ígéret van, lift nincs " címmel cikk jelent meg a Fórum rovatján, mellyel kapcsolatosan azt tudjuk közölni, hogy a cikk megjelenésének időpontjában is dolgoztak a szerelők a Luthrer-ház A. és B. épületének liftjén. Közöljük, hogy az A. épület felvonójának felújítási munkáit befejezték, így rövidesen átadókra kerül. Jelenleg a B. épület felvonóján dolgoznak a szerelők. December 16-án vállalatunktal járt a kivitelező megbízottja és közölte, mivel év végén a vállalatuk dolgozói szabadságot kaltnak, így csak 1971. januárjában esedékes a két felvonó egyidejű hatósági átadása. A nagyobb munkálatokon túl vannak, csak az apróbb északipari munkák, finom beállítások és a felvonó bejáratása maradt január hónapra. Nyíregyházi Ingatlankezelő és Közv.a" , vállalat ellóÜgyben November 18-án Ő,Vállalkozói kéresünk” címmel cikk jelent meg a Kíelet-Magyarország Fórum rovatában, mellyel kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást tudjuk adni. A cikk írója kifogásolta, hogy tompa végű műanyag ollót. — óvodás gyermekek számára —r nem lehet kapni boltjainkban, s ez a valóságnak megfelelt. Ugyanis 1970- ben, 9,20 Ft-os fogyasztói áron hoztatk forgalomba tompa végű ollót, de a kereslet olyan minimális volt, hogy azt a PIÉRT Vállalat átadta Debrecennek. A cikk nyomán vidékien is megvizsgáltuk készleteinket és Mátészalkán találtunk ilyen ollót, de jelenleg már Nyíregyházán, is kapható a Bethlen Gábor utcai papi üzletünkben. Közöljük, hogy törmöllet jelenleg a vasműszaki nagyker. vállalattól sem és Budapestről sem tudunk beszerezni, amelyet elfogadható, viszonylag olcsó áron lehetne értékesíteni. A műanyag olló vonatkozásában az az elképzelésünk, hogy kérésünk lehetőséget kisszéria termeltetésére, hogy a jelentkező igényeket ki tudjuk elégíteni. Szabolcs-Szatmár megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat Nyíregyháza GENGSZTER MODRA Az őrnagy megdöbbent, amikor a zagyvarékási átjáróhoz ért. Egy ember feküdt a síneken és már hallani lehetett a gőzmozdonny zakatolását. Gondolkodásra már nem volt idő, villámgyorsan, szinte ösztönösen cselekedett. Odarohant és egy erőteljes mozdulattal kirántotta a sínek közül a magatehetetlen férfit. Ekkor dübörögtek el mellettük a majdnem halált hozó masina vaskerekei. — Tökrészeg a koma! —■ cifrázta haragját a különben halk szavú rendőrtiszt, majd nekikészülődött, hogy biztonságosabb helyre vonszolja. Ebben a pillanatban ért oda az a négy fiatalember, akik távolabbról tanúi voltak annak, ami a sínek mellett történt. — Segítsenek fiúk! — kérte őket a polgári ruhában lévő Czikó József őrnagy, a Szolnok megyei Rendőr-főkapitányság nyomozótisztje. — Hülye vagy apuskám? — szólt pökhendien az egyik, s mielőtt a rendőrtiszt válaszolhatott volna, váratlanul belefejelt az arcába. Az őrnagy szemei előtt egy másodpercre minden elmosódott. Ezt a pillanatot használta ki a másik három. Ráugrottak és a három pár kar vasmarokként tartotta fogva. A negyedik, a fejelő most rávigyorgott, s azután ütni kezdte. — Rendőrtiszt vagyok! — szólt Czikó őrnagy, de az arcát záporozó ütések most még keményebben csattantak. Arcát pillanatok alatt elöntötte a vér, a túlerővel hasztalanul próbálta felvenni a harcot. A Vér sós ízét érezte a szájában, amikor segítségért kiáltott. Még homályosan látta, hogy emberek rohantak feléjük és a négy támadó futásnak eredt. A gyors nyomozás eredményesen végződött. 24 órán belül már mind a négyet elfogták. — Miért tették? — kérdezte kihallgatás során dr. Jónás András, a Szolnok megyei főügyészség nyomozója. — A hecc kedvéért! — Tudták, hogy rendőrt üttek? — Hát amikor már közölte, akkor már igen. — Ismerték? Adott valami okot, hogy rá támadjanak? — Soha nem láttuk, csupán a segítségünket kérte, amikor odaértünk. — Látták, hogy mit csinált ez az ember? — Valakit kihúzott a sínekről. .. az utolsó pillanatban. — Miért fejelt az életmentő arcába? — tette fel a kérdést az ügyészségi nyomozócsoport vezetője, dr. Szabó Zoltán. — Bokszoló vagyok... és láttam a Halálfejeseket Ott is úgy csinálta a tag! — Valamikor ügyész voltam. Így 1953 óta jól ismerem a megye bűnügyi krónikáját — kezdte nyilatkozatát dr. Zsmurin Lajos elvtárs, a Szolnok megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, akit hivatalában kerestünk fel. De ilyen bitang módon és ennyire ok nélkül még nem találkoztam hivatalos személy elleni erőszakkal! A megyei Néplapban megjelent rövid cikk nyomán — s ezt túlzás nélkül mondom — olyan felháborodás keletkezett, hogy ha a támadók nem lennének a rács mögött, alighanem rosszabbul jártak volna, mint a megtámadott Czikol őrnagy. Ez a támadás a huligán megnyilvánulás klasszikus esete. A garázdák — csupán azért, mert az életmentő a segítségüket kérte — így válaszoltak a segélykérő szóra. A garázdálkodókat az jellemzi, hogy semmibe veszik a társadalmi együttélés legelemibb szabályait! Tüntetnek, kérkednek, hivalkodnak azzal, hogy szembe szegülnek a törvényes renddel. Minden indok nélkül bántalmaznak másokat, nőket, idősebbeket Nem véletlen, hogy a mostani tipikusan garázda támadás kezdeményezője a már két ízben is büntetett gengsztervecér, a huszadik évét taposó Szalai Árpád, aki szinte a bűvkörébe vonta a másik, nálánál alig különb hármat. Köztük két fiatalkorút. Nem beszéltek össze Szalai „fejelése” előtt, de amikor látták, hogy a bandavezér miként cselekszik, nyomban tudták, hogy mit kell tenni. Gátlástalanság, a vezér vak követése jellemző az effajtákra. Pedig menynnyivel kevesebben vannak, mint a rendes fiatalok! S mégis, az ilyenek után elképzelhetetlen, hogy legalábbis az egyszerűbb ember ne általánosítson. Érdemes megvizsgálni, hogy milyen vllát tett még legújabb gaztettéig a fenegyerek Szalai Árpád. 1967-ben garázdaságért folyt ellene eljárás, ami — érthetetlenül — figyelmeztetéssel zárult csak. 1989-ben súlyos testi sértésért kapott négy hónapot. És milyen súlyos testi sértésért. Belekötött a kalauznőbe, egy idős beteg férfi a nő védelmére kelt, s amit azután kapott... az kísértetiesen hasonlít ahhoz, ami Czikó őrnaggyal esett meg. A négy hónapból persze kevesebb lett és egy nappal a feltételes szabadlábra helyezés lejárta után amár ismét fejelt és ütött a gengsztermódra. Bízom benne — fejeztete nyilatkozatát Zsmurin elvtárs —, hogy az igazságszolgáltatás méltóképpen válaszol majd és nemcsak Szalaiéknak, hanem a hozzájuk hasonló emberi mivoltukból kivetkőző garázdáknak. A törvény és a társadalom együttes erővel megfékezik mindazokat, akik nem férnek a bőrükbe. Ha a nevelés nem használ nem bánunk kesztyűs kézzel azokkal, akik a közösség arcába vágnak. M. K.