Kelet-Magyarország, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-14 / 112. szám
VILÁG PROLETÁRJAI,EGY PSÖVETEKI KXT£ ITPOLTAM. IIJ. SZAMARAI FORINT IRR. MÁJUS 14. TAAÁRNAP Kádár János látogatása Somogy megyében I Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára a hét végén Somogy megyébe látogatott. Kaposvárott, a megyei pártbizottság székházában Németh Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Böhm József, a megyei tanács elnöke, valamint a megye és a város más vezetői fogadták Kádár Jánost, majd a megye helyzetéről, és időszerű politikai kérdésekről folytattak megbeszélést. Ezt követően megtekintették a kaposvári épülő „Kalinyin” lakónegyedet és a városközpontot. Kádár János, Németh Ferenc, Böhm József és Dombóvári László a kaposvári járási pártbizottság első titkára kíséretében meglátogatta a kapospulai Ezüstkalász Termelőszövetkezetet. A vendégeket Illés János, a szövetkezet elnöke és Kovács Ernő párttitkár tájékoztatta a gazdaság fejlődéséről, a azokról az eredményekről, amelyeket a szövetkezet Kádár János legutóbbi látogatása óta elért. A Központi Bizottság első titkára elismeréssel szólt a szövetkezeti gazdák eredményes munkájáról és további sikereket kívánt. Kádár János otthonában felkereste Retek József nyugalmazott tsz-elnököt és családját, s szívélyesen, barátilag elbeszélgetett velük. Tanácsaink önállósága A magyar tanácsrendszer eddigi történetében elég hosszúra nyúlt az az időszak, amikor szinte állandóan és kizárólag a tanácsi testületek különböző kérdései szerepeltek napirenden a témakör — elméleti és gyakorlati — művelői, de még a lakosság körében is. Ebben pedig nem az volt a baj, hogyha választott testületek — főleg a tanács és a végrehajtó bizottság — elsődleges fontosságát hangsúlyozták az államszervezetben, hanem eközben csaknem teljesen elhanyagolódott az államigazgatási — ha úgy tetszik: a hivatali — munka figyelemmel kísérése, elemzése, problémáinak kellő feltárása és orvoslása. Időközben azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a testületek mellett az államigazgatási, hatósági tevékenység se becsülhető le, hiszen a testületek és a szakigazgatási szervek egymás nélkül nem is funkcionálhatnak. Egyre sürgetőbb igény lett az államigazgatási munka korszerűsítése, továbbfejlesztése. Az államigazgatási tevékenységet új, a megváltozott gazdaságirányítási rendszerhez igazodó alapokra kellett helyezni. Ezeket a változásokat összegezte a tanácstörvény. Egyben megvetette a gyakorlati alapját a tanácsapparátus munkája megjavításának. A tanácsi hatáskörök kérdése „horizontálisan” és „vertikálisan” is felvetődhet, vagyis egy közigazgatási területen belül és a minisztériumoktól kezdve a legalsóbb községi tanácstípusig. Az előbbi esetben arról van szó, hogy ma egész sor, nemtanácsi szerv is intéz igazgatási ügyeket, ugyanazon a területen, s ez nem helyes. S mint az új tanácstörvény megfogalmazza : „A lakosságot közvetlenül érintő államigazgatási feladatok a tanácsok hatáskörébe tartozzanak.” Már most az a kérdés: ezt, az egyébként helyes elvet milyen mértékben és mi módon célszerű valóra váltani? A válasz — némi viták ellenére, amelyek sajnos legtöbbször a „mindent” vagy „semmit” körül mozognak — tulajdonképpen egyszerűen megfogalmazható: olyan mértékben és olyan ütemben, amilyen mértékben megvannak, illetve megteremthetők a tanácsoknál a hatáskörátvétel megfelelő feltételei. E folyamat keretében kapcsolódtak nemrég a földhivatalok — s velük együtt a telekkönyvek — szorosabban a tanácsokhoz, s hasonlóképpen a tűzoltóság helyi szervei is, de a további ilyen jellegű intézkedések se késnek sokáig. Ami pedig a hatáskörök „vertikális” problémáit illeti, ott a kérdés így módosul: vajon a minisztériumoktól a községekig, az egyes tanácsszintekre milyen és milyen mennyiségű hatáskört szükséges leadni ahhoz, hogy az igazgatási-hatósági ügyek általában ott intéződjenek el, ahol keletkeztek? Az idén az arra illetékes felső szerveknek egyik legfontosabb és legnagyobb szabású feladatuk lesz a különböző állami szervek — köztük a különböző színtű tanácsok — hatáskörének teljes felülvizsgálata. Elsősorban a hatáskörök további decentralizálása, illetve a tanácsok, az államigazgatási szervek nagyobb önállóságának mielőbbi kialakítása érdekében. Ez a vizsgálat az államigazgatási tevékenység egyszerűsítését is célozza. A hatáskör átcsoportosítása, a tanácsi önállóságnak nagyarányú növekedése azonban az azt „fogadó” apparátustól, a köztisztviselőktől is jóval magasabb színtű felkészültséget kíván a jövőben! Biszku Béla, a Politikai Akadémián mondott beszédében hangsúlyozta: „Az önállóság növelése nem elhatározás kérdése csupán. Nem elég a tanácsok önállóságának jogosságát elvben elismerni, hanem meg kell teremteni ehhez a személyi és tárgyi feltételeket”. Az államigazgatási munka megjavításához, hatékonyabbá tételéhez, az ügyintézés korszerűsítéséhez még jó néhány sürgős központi intézkedésre és a tanácsi vezetők, szakigazgatási dolgozók korszerűbb szemléletére, nagyobb szakértelmére, odaadására van szükség. Ii nemzetközi kooperáció termékei a Budapesti Nemzetközi Vásáron Közös műszaki produktumok a magyar—szovjet gazdasági együttműködés 25. évében A BNV Petőfi-csarnokában az integráció, a szocialista országok nemzetközi kooperációja jegyében rendezik idei kiállításaikat a gépipari vállalatok. Különösen a szerszámgépipar kínál eladásra sokféle kooperációs terméket. A többi között a pályavezérlésű tárcsaesztergát, amelyet a szovjet partnervállalattal közösen gyártanak Magyarországon és a különleges pontosságú dugattyú-megmunkáló finomesztergáz, amely a KGST-szakosítás alapján az NDK, Csehszlovákia és Lengyelország részére is hazánkban készül. A hosszú lejáratú magyar—csehszlovák megállapodás alapján immár sorozatban készülő körasztalok, a KGST-országok igényei szerint kialakított gyémánttárcsás köszörűgépek, a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés alapján közösen kifejlesztett huzalgyártó gépsorok és gyorssodrógépek is várhatóan az idei vásár legkeresettebb termékei közé tartoznak. Az elektrotechnikai kiállítás az NDK-val közösen gyártott fázisjavító kondenzátoroktól a leningrádi elektroszila gyár közreműködésével konstruált turbogenerátorokig, a mezőgépipar a bolgár és NDK közreműködéssel kifejlesztett kertészeti gépektől a növényvédő gépcsaládokig korszerű kooperációs termékek egész sorát állítja ki a vásáron. A legtöbb gépen és műszeren az a jelzés olvasható, hogy magyar—szovjet együttműködésben készült. A két ország ipara közösen alakította ki és szakosítottan gyártja a legújabb számítástechnikai berendezéseket, izzólámpagyártó gépsorokat, széles sávú mikrohullámú berendezéseket, s nem utolsósorban a telefonközpontokat, amelyeknek legfőbb piaca ugyancsak a Szovjetunió. A mechanikai mérőműszerek gyára, a Videoton, az Elzett és az Egyesült Izzó és több más vállalat a Zsiguli gépkocsikhoz gyártott műszerkészleteket állítja ki, mintegy jelezve, hogy a magyar ipar más országokkal is szívesen köt kooperációs megállapodásokat gépkocsiműszerek szállítására, cserébe kész személyautókért. Az idei kiállítás anyaga egyben azt is jelzi, hogy legfőbb termékeink exportját a 25 évvel ezelőtt aláírt magyar—szovjet gazdasági együttműködési megállapodás alapozta meg. A 25. évforduló alkalmából külön feliratok tájékoztatják a látogatókat a Szovjetunióval kialakult kerekedelmi kapcsolatokról, a Szovjetunió vásárlásainak egyre növekvő méreteiről. Mintegy jelképként a mezőgépipar kiállítja annak a csávázó gépnek a mását, amelyet tízezredikként a közelmúltban adtak át a szovjet megrendelőknek. Részleges üzemi próba a papírgyárban Jelentős szakaszához érkezett a Nyíregyházán épülő hullámdoboz- és zsákgyár készítése. A „félig kész” gyár egyik papírfeldolgozó üzemrészében megkezdődött a próbaüzemelés. A Csepeli Papírgyár félkésztermékeiből különböző dobozokat, rögzítőket és rekeszbetéteket állítanak elő. Az eddigi próbaüzemelés eredményei biztatóak, így előreláthatólag júliusban átállnak a kétműszakos, majd augusztusban a három műszakos termelésre. A zsákgyártó részlegben a tervek szerint júliusban kezdik el a gyártást, három műszakos termelésben. • •Ünnepség Nyírbátorban a határőrség megalakulásának évfordulóján A Magyar Népköztársaság határőrsége megalakulásának 27. évfordulója alkalmából szombaton ünnepséget rendeztek Nyírbátorban a Magyar—Szovjet Baráti Társaság aranykoszorús emlékplakettjével kitüntetett határőr magasabb egységénél. Az ünnepségen részt vett a szomszédos szovjet határőrkerület küldöttsége V. I. Andrejev ezredes vezetésével. Ott volt Hegedűs Sándor, a határ menti vásárosnaményi járási pártbizottság első titkára. Gáspár József alezredes megnyitója után Seres József tiszt, a határőr KISZ-bizottság titkára mondott beszédet. Ezt követően a szovjet küldöttség tagjai köszöntötték a magyar határőröket, majd V. I. Andrejev az évforduló emlékére átnyújtotta a szovjet határőrök ajándékát. Ezután a nyírbátori úttörő határőr szakaszok tagjai, majd ifjúgárdisták köszöntése hangzott el. Az ünnepségen Heizer György alezredes, a magasabb egység parancsnoka a BM határőrség országos parancsnoka által adományozott kiváló határőr jelvény kitüntetést nyújtotta át. Ezt a kitüntetést kapta Marik Sándor, a „Kelet-Magyarország” belpolitikai rovatvezetője. Listom TARTALMAKON Időszerű művelődéspolitikai feladataink (3. adriai) válasz gazdaságpolitikai kérdésekre n?*mj A megyei Dézsa* emlékülés előadásai (9. oldal) Tízezer köbméter víz naponta a megyeszékhelynek Újabb vízművek a járási székhelyeken A városiasodás, a növekvő igények jele, hogy megyénkben egyre több azoknak a településeknek a száma, ahol vízművet és vízhálózatot építenek a lakosság jobb ivóvízellátására. A munkák kivitelezője a Szabolcs-Szatmár megyei Vízmű Vállalat jelenleg is több nagy beruházáson dolgozik. A beruházások közül legjelentősebb a nyíregyházi II-es vízmű építése, amely a megyeszékhely ivóvízellátását javítja majd. A tervek szerint a Nyírtelek melletti Rózsás-tanyán 11 mélyfúrású kutat építenek, s távvezetékeken hozzák be a vizet a városba. Jelenleg a kutak fúrása folyik, s a vállalat most készítteti a MÉLYÉPTERV-vel a további építési programot, amely május 30-ra készül el. Jó hír még, hogy a távvezetékeket építő vállalatnál, a KEMÉV-nél már 3 kilométer hosszú vezeték anyaga áll rendelkezésre. A II-es vízmű elkészülése után, várhatóan 1974 végén, vagy 1975 elején, 10 ezer köbméter vízzel kap többet Nyíregyháza. A járási székhelyeken épülő vízművek közül a mátészalkai már az idén beüzemelt A kisvárdai és a mátészalkai, amely a KEVIÉP kivitelezésében készül, művek építésénél a munka folyik, s előreláthatólag mindkét településen a második fél évben kezdődik meg a próbaüzemelés. A nagyközségek közül Baktalórántházán társulás útján készül vízmű, ahol már a lakásokba folyik a hálózat bekötése. Nyírszőlősön az idei év második felében kezdik el a vízmű építését. Az árvizes területen lévő Győrteleken az új vízmű ideiglenes jelleggel üzemel, így Győrtelek, Géberjén és Fülpösdaróc lakossága már egészséges ivóvízhez jutott. A beruházás azonban még nem fejeződött be, jelenleg a kettes kutak bekötését és az utolsó simításokat végzik. Tiszalökön a napokban adták át a vízhálózat-bővítési munkákat, s közel kétkilométeres hálózat építésével újabb három utca kapott vizet. Vásárosnaményban befejezés előtt áll a Szőllőskertben lakók vízellátására épülő vezeték építése, amely három kilométer hosszú. A Szabolcs-Szatmár megyei Vízmű Vállalat tervében nagy gondot fordít a szennyvízcsatornák építésére is. A nyíregyházi Guszev lakótelepen a hálózat teljes rekonstrukciójára kerül sor, előreláthatólag még az idén. A megyeszékhelyen még egy jelentős beruházás van, a tisztítótelep bővítése. A KEVIÉP készítésében épül a tiszalöki szennyvízcsatorna is, amelynek a próbaüzemelésére az év végén kerül sor. Fehérgyarmaton a napokban kezdi el a próbaüzemelést az új biológiai szennyvíztisztító telep. Jól gazdálkodtak tanácsaink 1971-ben A megyei tanács elé kerül az értékeid jelentés A megyei tanács legközelebbi ülése elé kerül a megye 1971. évi tanácsi gazdálkodása. Nagy jelentőségű ez a jelentés, mert nem kisebb összegekről ad számot mint a megyei tanács saját fejlesztési tervének több, mint háromszázmilliója, s az alsóbb tanácsok hatszázhetvenmilliója. A megye tanácsai és költségvetési szervei, intézményei gazdálkodásának tartalmában és módszerében 1971-ben jelentős változás következett be. Ennek lényege a nagyobb helyi érdekeltség, nagyobb önállóság és felelősség. Tanácsaink az 1971. évi feladataikat a IV. ötéves terv első éveként a középtávú tervihez igazodva végezték. Ez azért is különösen fontos, mert öt évre határozták meg a megyét érintő gazdasági szabályozókat s a bevételekből átengedett összegek mértékét. A gazdálkodás értékelésében lényeges, hogy az 1968- as gazdasági reform óta a helyi bevételek évenkénti növekedési üteme meghaladja az ágazati kiadások növekedési ütemét. Néhány adat az alsóbb szintű tanácsok gazdálkodásáról: A legfontosabb — célcsoportos — beruházásokat nagy gonddal intézték a tanácsok, ezért itt jó eredményekről számolhattak be. Ez elsősorban a lakásberuházások megfelelő előkészítéséből és megvalósításából adódik. A lakásépítkezések azokon a helyeken akadoztak, ahol csak néhány lakást és azokat is hagyományos módszerekkel építettek, így például Csengerben, Baktalórántházán, Újfehértón, Tiszalökön. Elhúzódtak a szakközépiskolai fejlesztések, s ez főleg a műszaki előkészítés, a kisajátítások miatt történt. Több tavalyi terv azonban csak késett, s így például a nyíregyházi új fémipari szakközépiskola építéseinek előkészítése, valamint a mátészalkai gépész- és faipari szakközépiskola kivitelezése az idén megkezdődhet. Kulturális célokra 44,8 millió forintot költöttek a tanácsok. Ennek jelentős részét iskolai tantermekre és óvodai bővítésre. Befejeződött több községi klubkönyvtár és az újfehértói művelődési ház építése. Az 1971-es beruházásokon kívül a tanácsok számos olyan feladatot oldottak meg, amelyekkel tovább javították a különböző ellátásokat: egészségügyi és kulturális intézmények felújítása, felszereléseik korszerűsítése, kutak, járdák, sportlétesítmények felújítása. Kedvező volt, hogy tovább fokozódott a tanácsok fejlesztéssel kapcsolatos szervező tevékenysége. Ezt bizonyítják a társadalmi munkában elért eredmények is. Összességében a IV. ötéves terv első évének jó eredményeiről számolhatnak be tanácsaink a megyei tanács előtt ünk