Kelet-Magyarország, 1973. május (30. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

r­ofija. KOMMENTÁR Rugalmasság és konokság Harmadik napja Moszkvá­ban tartózkodik és Gromikó­­val, szovjet kollégájával tár­gyal El-Zajjat egyiptomi kül­ügyminiszter. Más helyen és szinteken — így például Ad­­disz-Abebában Szadat és Waldheim ENSZ-főtitkár kö­zött — folytak az utóbbi időkben megbeszélések a kö­zel-keleti válságról. A moszk­vai tanácsácskozások nyil­vánvalóan azt is szolgálják, hogy a két fél, akit a két esztendővel ezelőtt aláírt szovjet-óegyiptomi barátsági és együttműködés­i szerződés köt össze, egyeztesse nézeteit és fellépését a közel-keleti ügyekben. Ez annál is in­kább időszerű, mert az ENSZ Biztonsági Tanácsában a­­jö­vő héten lesz vita, amelynek célja, hogy újabb kísérletet tegyenek a problémakörnek a holtpontról való elmozdí­tására. Sajnos az előjelek tovább­ra sem nagyon biztatók. Iz­rael semmibe veszi a Bizton­sági Tanács határozatát, s washingtoni jóváhagyással­­ hallani sem akar a politikai rendezésről, a megszálló csa­patoknak arab területről való visszavonásáról. Egyiptom ugyanakkor ru­galmas álláspontot foglal el, s mint Szadat elnök éppen a minap hangsúlyozta egy in­terjúban: „Hajlandók va­gyunk elfogadni minden bé­kés rendezést, amely az igaz­ságon alapul.” Ez sok min­denre kiterjedhet, csak ép­pen a közvetlen egyiptomi— izraeli tárgyalásokra nem, mert hiszen — mint ugyan­csak az egyiptomi elnök ma­gyarázta, — az izraeli meg­szállás körülményei között, „ez nem tárgyalás lenne, ha­nem kapituláció”. Szadat utalása egybevág Walter Scheel NSZK-kül­­ügyminiszter értékelésével. Scheel a hét végén tért ha­za közel-keleti útjáról, amely­nek során Szadattal is tár­gyalt. Nyilatkozatában tulaj­donképpen dicsérte az arab oldal rugalmasságát és ezzel közvetve Izrael merevségét rosszaiba. Mindez arra vall, hogy ha fokozatosan is, de Izrael el­szigetelődik agressziós állás­pontjával. s Ingerültséget vált ki azokban a vele ed­dig rokonszenvező körökben is, amelyek politikáját mind­inkább korszerűtlenül ko­noknak ítélik a nemzetközi enyhülés általános áramlata idején. INDOKÍNA Harcok a Mekong deltájában Saigontól délre a Mekong deltájában ismét fellángol­tak a harcok. A leghevesebb összecsapásokról a Saigontól 30 kilométernyire délre fek­vő Bien Hoa tartományból érkeztek jelentések. Hétfőn 10 egységből álló hajókaraván lépte át a Me­kong folyón Dél-Vietnam és Kambodzsa határát. Az árukkal és üzemanyaggal megrakott hajókat azért irá­nyították Kambodzsába, hogy enyhítsenek a hazafiak tá­madásai miatt szorongatott helyzetbe került Phnom Penh ellátási nehézségein. Az amerikaiak mindent megtesznek annak érdeké­ben, hogy a kambodzsai ha­zafiak ne tudják megakadá­lyozni a hajókaraván elju­tását a kambodzsai főváros­ba. Az Egyesült Államok harci repülőgépei bombázzák a Mekong folyó mindkét partját a szállítmány biztosí­tása céljából és a hajókara­vánt ezenkívül más amerikai repülőgépek is kísérik. A Quan Dói Nhan Dán, a vietnami néphadsereg lap­ja vasárnapi számában meg­állapítja, hogy az amerikai kormány és a Thieu-rezsim állításaival ellentétben az Egyesült Államok és Saigon fokozzák a légitámadásokat­­, felszabadított területek ellen, és ezzel szabotálják a tűz­szünet­ megállapodást. A felszabadított területe­ken kifejtett katonai tevé­kenységgel a saigoni rend­szer megsérti a párizsi bé­ke-megállapodást. Eljárását tűrhetetlennek kell bélyegez­ni. Az amerikai légierő csen­des-óceáni parancsnoksága bejelentette, hogy Phnom Penhtől északkeletre lezu­hant egy Phantom F—4 tí­pusú amerikai vadászbom­bázó. Negyvennyolc órán be­lül ez a második amerikai gép, amelyet Kambodzsa te­rülete felett lőttek le. A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány nyilat­kozatot adott ki megalaku­lásának negyedik évforduló­ja alkalmából. A nyilatkozat hangsúlyoz­za a dél-vietnami nép to­vábbi összefogásának fontos­ságát és rámutat, hogy a bé­ke­megállapodás végrehajtá­sára, valamint a párizsi kon­zultációkon előterjesztett 6 pontos javaslaton alapuló va­lódi béke megteremtésére vo­natkozó követelések ma is időszerűek. A nyilatkozat ünnepi jel­szavakat is tartalmaz. Ezek arra szólítják fel a hazafia­kat, hogy mindig tartsák szem előtt Ho Si Minh intel­mét, amely szerint „Nincs drágább a függetlenségnél és a szabadságnál.” A DIFK nyilatkozata vé­gezetül köszönetet mond a szocialista országoknak. Tanácskozik az afrikai csúcsértekezlet Az afrikai államfők 10. csúcsértekezletének első nap­ján vasárnap egész sor poli­tikai határozatot fogadtak el. Tekintve, hogy a határozato­kat a külügyminiszterek ju­bileumi ülésszaka az érintett afrikai szervezetek és moz­galmak képviselőinek bevo­násával dolgozta ki, a csúcs­­értekezlet munkája gyorsan halad, a határozatok elfoga­dását megelőző vita időtarta­ma minimumra csökkent. Az államfők határozatot fo­gadtak el, amely elítéli a dél-afrikai, rhodesiai és­ por­tugál gyarmatosítókat, vala­mint a NATO néhány tagját, közöttük Franciaor­szágot, Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat, amelyek pénzügyi, gazdasági és kato­nai segítséget nyújtanak az említett gyarmati rendszereik fenntartásához, illetve nem lépnek fel elég határozottan­­velük szemben. Határozatban foglaltak ál­lását amellett, hogy Spanyol­ország adjon önrendelkezési jogot a jelenlegi Spanyol Szahara népeinek. Az afrikai államfők úgy döntöttek, Algéria képviselő­jét jelölik az ENSZ-köz­­gyűlés soron következő ülés­szakának elnöki tisztségére. Az afrikai kontinens ál­lamfőinek Addisz-Abebában ülésező csúcsértekezletén po­litikai nyilatkozatot fogadtak el, amely állást foglal a föld­rész gazdasági függetlenségé­nek megteremtése és az arab országok, az arab ügy támo­gatása mellett. A nyilatkozat állást foglal a palesztin nép törvényes jogai mellett, se­gítséget ígér az Izrael által megszállva tartott arab terü­letek felszabadításához. Megérkezett Addisz-Abebá­­ba Mohammed Sziad Barre Szomália­ elnök, aki az or­szága és Etiópia között fenn­álló területi viták miatt elő­ször nem akart részt venni a csúcsértekezleten. KWLFT-MAGY­ATTORSZ­ÁG Amerikai lap Brezsnyev közelgő látogatásáról A Chicago Daily News szerkesztőségi cikkben üd­vözli Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának kö­zelgő látogatását az Egye­sült Államokban. Az ameri­kai lap rámutat, hogy Brezs­nyev „világosan megérti­­ a nemzetközi viszonyok fejlő­dési dinamikáját.” Erről ta­núskodnak a gazdasági és kulturális együttműködés­ről az NSZK-ban tett láto­gatása idején aláírt törté­nelmi megállapodások. A lap hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok rend­kívül érdekelt a sokoldalú és k­öcsönösen előnyös kereske­delem fejlesztésében a Szov­jetunióval. Erre utal az a tény is, hogy számos ameri­kai cég már jelentős gazda­sági és kereskedelmi megál­lapodásokat írt alá a szov­jet féllel. Mindazonáltal — hangsúlyozza a chicagói lap — a kereskedelem fejlődé­sének további előrehaladá­sához el kell mélyíteni a két ország kormánya közti köl­csönös megértést. Brezsnyev látogatása, hasonlóan Nixon múlt évi moszkvai látogatá­sához, a kölcsönös megértés javítását célozza. Csehszlovák—nyugatnémet tárgyalások Hétfőn kétszer is — dél­előtt és délután — találkozott a szövetségi fővárosban a csehszlovák és a nyugatné­met küldöttség. A tárgyalások — mint von Pachelbel külügyi szóvivő hétfőn délutáni sajtóértekez­letén megállapította — ked­vező mederben haladnak, bár azt még nem tudni, hogy szerdán véglegesen lezárul­nak-e vagy pedig újabb for­duló megtartására lesz szük­ség. A szóvivő megfogalmazása szerint a tárgyalások légköre „jó és pozitív” és mindkét fél bízik benne, hogy a még nyitott kérdésekre megoldást lehet találni. A tárgyalások középpont­jában a müncheni egyez­mény érvénytelenségével ösz­­szefüggő kérdések, többek között azok jogi vonatkozá­sai szerepelnek. Folytatja útját a Skylab űrlaboratórium A Skylab űrlaboratórium három asztronautája vasár­nap a késő éjszakai órákban tért nyugovóra. A délutáni és az esti órákban az űrlabo­ratórium berendezéseit készí­tették elő a remélhetőleg ha­marosan beinduló tudomá­nyos munkára. A Skylab munkatermének belső hő­­mérséklete — a korábban kifeszített „napernyőnek” kö­szönhetően — folyamatosam csökken. Már „csak” 38 Cel­­sius-fok körül van. A több órás munka a szokatlan meleg­ben az űrhajósokat annyira kimerítette, hogy a vasárnap estére tervezett „űrsajtóérte­­kezletet” hétfő estére halasz­tották. További problémát jelent, hogy az űrlaboratórium ener­giaellátó rendszere az indí­táskor beszorult „szélmalom­­szárny” miatt csak fél telje­sítménnyel működik. Az űr­hajósok felajánlották a földi ellenőrző központnak, hogy esetleg űrsétát hajtanak vég­re, s így próbálják kiszaba­dítani a napenergia felhasz­nálását biztosító berende­zést. Ajánlatukról egyelőre még nem döntöttek, az el­lenőrző központ azt sem tartja lehetetlennek, hogy a programot a rendelkezésre álló energiával is végre tud­ják hajtani. Baloldali siker a szíriai választásokon A Szíriában pénteken és szombaton megtartott parla­menti választásokon nagy­arányú győzelmet aratott a szíriai Baath-pártból és négy másik baloldali párt­­ból — köztük a kommunis­tákból — alakult nemzeti ha­ladó front — jelentette be Ali Zaza belügyminiszter va­sárnap este a damaszkuszi rádióban. A tíz év óta első ízben megtartott választásokon a nemzeti haladó front jelölt­jei a szavazatok 70 százalé­kát szerezték meg, s az or­szág 15 tartományából 10- ben jelöltjeik kapták meg a képviselői mandátumot. A belügyminiszter közlése szerint az új parlament 186 képviselője közt lesz többek között Mahmud Al Ajubi miniszterelnök és Khaled Bagdas is, a Szíriai Kommu­nista Párt főtitkára. Rajta kívül még négy kommunista jelölt jutott mandátumhoz. 1993. május 19. Határőrközséggé avatták (Folytatás az 1. oldalról) szomszédos szovjet határőr­kerület képviselőjét. A köszöntő után dr. Kiss György, a megyei tanács vá­­sárosnaményi járási hivatalá­nak elnöke mondott ünnepi beszédet. Méltatta a két köz­ség lakói és határőrök között kialakult jó kapcsolatot, azt az erőfeszítést, amelyet együtt tesznek államhatárunk védel­mében. — Az államhatár — mond­ta az előadó —, még ha szo­cialista országgal való közös határról van is szó, mindig egy ország, egy nép­ egységé­nek, függetlenségének jelké­pe. Ezért őrizete felmérhetet­len politikai jelentőségű, mert a határok megsértése mind­két ország ellen irányul. A szilárd határőrizet tevéke­nyen hozzájárul a népek bé­kéjéhez, barátságunkhoz a szocialista országokkal és bé­kés egymás mellett élés meg­valósulásához a más társadal­mi berendezkedésű államok­kal. A határsértők és a csem­pészek azon túl, hogy tör­vénybe ütköző cselekedetet követnek el, sokkal nagyobb kárt okoznak azzal, hogy alá­ássák a népek közötti bizal­mat és barátságot. Ezt követően dr. Kiss György azokról a követelmé­nyekről beszélt, amelyeket a két község lakói teljesítettek a Határőrközség megtisztelő cím elnyeréséért. Elmondta, hogy Beregsurány és Bereg­­daróc lakói a helyi termelő­­szövetkezetben végzett mun­kájukkal, a közös tanács anyagi erejéhez mérten a köz­ségek fejlesztésével, a ma­gyar—szovjet barátság ápolá­sával is hozzájárult a feltéte­lek teljesítéséhez. Határőr­­szakaszt alakítottak az úttö­rőszervezetekben és a határ­őrség segítségével sokat ja­vult a KISZ-szervezet mun­kája, majd így folytatta: — A községek lakói, a ter­melőszövetkezet tagjai napi fáradságos munkájuk végzé­se közben is éberen figyelik a határszakaszt és amint is­meretlen személyt látnak a határszakaszon, azonnal jel­zik a határőrségnek. Például D. Pete István jelzése nyo­mán sikerült a közelmúltban egy határsértőt elfogni, vagy Nagy Imre beregdaróci lakos a határőrizet segítésében vég­zett több éves eredményes munkájáért kiváló határőr kitüntetést kapott. Rajtuk kívül még számtalan névtelen dolgozója van a községeknek, akik rendszeresen segítik a határőrség munkáját. Befejezésül a megyei és já­rási párt- és állami vezetők nevében gratulált a megtisz­telő cím elnyeréséhez és kí­vánt további eredményes munkát a határőrség és a la­kosság együttműködéséhez. Dr. Kiss György beszéde után Nyakó Imre, a nyírbá­tori határőrkerület parancs­noksága nevében átadta a Határőrközség cím elnyerésé­­ről szóló oklevelet Szarka Ká­­rolynak, a közös községi ta­nács elnökének, aki meleg szavakkal mondott érte kö­szönetet. Ezt követően Haj­ós Sándor ezredes a Belügymi­nisztérium által adományo­zott, „Közbiztonsági Érem” arany fokozata kitüntetést ad­­ta át Szarka Sándornak, a Barátság Tsz­­ elnökének, Szarka Sándor tanácselnök­nek és Mester Endre csúcstit­­kárnak. Ezüst fokozatot ka­pott Kiss Sándor iskolaigaz­gató. A Határőrség Országos Parancsnoksága „Kiváló ha­tárőr” címmel tüntette ki Bodnár Károly rendőr őrmes­tert,, Máté László, Skorán Miklós, Turi Árpád és Bar­­koszi Endre tsz-tagokat. Az ünnepség délután úttö­rő- és kisdobosavatással foly­tatódott, majd a BM határőr­ség központi zenekara adott hangversenyt. Este mindkét községben bállal zárult az ün­nepnap. nemzetközi fórumok az európai biztonságért Brüsszel: Az európai biz­tonság és együttműködés nemzetközi bizottsága, amely három napig ülésezett Brüsz­­szelben, tevékenysége befeje­zéseként nyilatkozatot adott ki, valamint határozatot ho­zott arról, hogy a bizottság ülésén képviselt 25 ország elküldi delegátusait a béke­szerető erők őszi moszkvai világkongresszusára. A nyi­latkozat felhívja az európai haladó erőket, hogy fokozzák az együttműködést a Helsin­kiben összeülő biztonsági ér­tekezlet maximális sikere érdekében. A nemzetközi bizottság po­litikai bizottságát egy olyan dokumentum megszerkesz­tésével bízták meg,­­­amely összefoglalja az európai köz­véleménynek a biztonság és az együttműködés kérdései­vel kapcsolatos állásfoglalá­sát. A dokumentumot a helsinki konferencia elé ter­jesztik majd. Oslo: Az Oslóban meg­rendezett „északi békenapok” eseménysorozatának záró­akkordjaként nyilatkozatot tettek közzé, amely üdvözli a­ moszkvai békekongresszus összehívásának gondolatát és felszólítja az északi álla­mok haladó közvéleményét a kongresszuson való aktív részvételre. Hannover: Nyilatkozatot adtak ki Hannoverben an­nak a nemzetközi fórumnak a részvevői, amelyen az európai biztonság és együtt­működés kérdéseit vitatták meg a hét végén. A nyilat­kozat rámutat: a találkozó nyílt és sokoldalú párbeszé­dei megmutatják, miként le­het megteremteni és hosszú időre biztosítani a békét, az enyhülést és a biztonságot Európában­ és az egész vilá­gon. Imre László: 19. Hetek múltán derült csak ki, hogy milyen sok éneket tud, mint mon­dotta, amire egytől egyig anyja tanította, s fogékony­ságát a dallamok iránt abból is láttam, hogy a börtönélet­re átszövegezett dalokat rend­szerint ő kezdte el.” „Kicsi. A szülei jómódúak. A jómódú szülök közül elég sokan tovább akarnak fiata­loknak látszani, mint amed­dig valóban azok. Ennek egyik velejárója, hogy sok­szor hagyják magára a gyer­meküket. A gyerek — ha ne­hezen is — megtanul egyedül­­ élni, olyan jelentőséget tulaj­donít a játékszereinek, mint­ha saját sorsának hordozói, ilyenformán szövetségesei lennének a magányban. Tu­lajdonképpen el kellett volna vennem tőle az acélgolyókat, nem volt hozzá szívem. Ugyanígy a négerbabát is, de ezt sem tudtam megtenni. Játssz. Kicsi, gondoltam, mentsd át, ha ez egyáltalán lehetséges gyerekkorodat ab­ba a világba, amely már a felnőttek világa, ahol a játék sokszor ugyanaz, csak a tét nagyobb.” „Bika. Sajnálom, hogy el­vitték a csoportból, szívesen megakadályoztam volna, ha módomban áll. Minden em­bert, akivel találkozik, meg­jegyez magának. Agresszív alaptermészetű. Ahogy ott Kapellárót lefogták... Kicsi­ben minden együtt volt ab­ban az akcióban, ami a nagy gengszterbandák akcióira jel­lemző. Azzal a különbséggel, hogy Kapellárót ezúttal mind­össze figyelmeztetni akarták, tudják, hogy létezik, hogy felemelt fejjel és gyanútlanul közeledett valaki felé. Aki el­várja, hogy féljenek tőle. És a küzdelem nem dőlt el. Talán nem lenne szabad eldöntetle­­nül hagyni a küzdelmeket. Negyven éven felül a szív­trombózis emiatt vált tipikus férfibetegséggé. Lehetséges, hogy az életben nincs befe­jezett küzdelem? És ha így van, csakugyan a halál az egyetlen, ami pontot tesz mindennek a végére?" Bikát alighanem vissza kell hozat­ni ide. És egyszer megkérdez­ni tőle, miért tett kék keresz­­tett a fiú, Kapellára vállára. Meggyőzni őt arról, hogy a huliganizmus mélyén valami szívszorító szánalmasság rej­lik, olyan természetellenes magatartásforma, amelybe nem a kárvallottak fáradnak bele először, hanem akik ki­gondolják a félelemokozást.” „Kapelláró. Felelős mun­kát kellene rábízni. Látszik rajta, valaki szeretne lenni. Azt szeretné, ha a szavának súlya lenne, odafigyelné­­­k rá a környezetében. Van bizalma, de inkább titka­ja ezt, mint dicsekszik vele, ez munkás életű emberek eré­nye. Becsvágyó? Lehet. Hasz­nos erőt érez magában és nem érti, miért van ott, ahová került. Fejlett az igazságér­zete, s bántja, hogy ezért éle­te első nagy leckéjén, ahe­lyett hogy győzelmet aratott volna, neki kellett vesztes­nek lenni. Olyan vesztesnek, akit meg is büntetnek emi­att. Egyenrangúság-tudatát mint őrizetes sem vesztette el, nyilván nem érzi magát bűnösnek és mert — bármi­lyen furcsa ez ilyen idős korban — ösztönös emberis­merettel rendelkezik. Ref­lexei jók: meg tudta akadá­lyozni, hogy nevelőapja le­szúrja. (Folytatjuk) Kisregény

Next