Kelet-Magyarország, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-08 / 6. szám

Békekezdeményezések Prágákéi Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé­nek prágai ü­léte a népek biztonságának és béké­jének alternatíváját állította szembe az imperia­lista hatalmak fegyverkezési programjával­. Ez a magva annak a terjedelmes dokumentumnak, amelyet a szocia­lista országok védelmi szövetsége legfelsőbb szervének eheti tanácskozásáról adtak ki. Megszoktuk már, hogy a VSZ Politikai Tanácskozó Testülete minden alkalommal új építő kezdeményezésekkel gazdagítja a nemzetközi politikai életet, mégis a mostaniak különös jelentőségűek. Ennek elsődleges oka a világban kialakult rendkívül feszült helyzet. Az imperializmus, elsősorban az Egyesült Államok fegyverkezése és hidegháborús politikája miatt sajnos már csak nyomokban tapasztaljuk az országok kö­zötti enyhülési politikát. Nyugat legharciasabb körei fel­szították a szocializmus elleni propagandahadjáratot. Gaz­dasági bojkottot szerveznek, a belügyekbe való beavatko­zásai, társadalmi rendszerünk megingatásával próbálkoz­nak. Az imperialista hatalmak egyidejűleg széles és rend­kívül költségesen az emberek szociális helyzetét romboló katonai előkészületeket tesznek, köztük Európára korláto­zott és másfajta atomháborúra is. Az újabb rakétáknak Nyugat-Európába, az MX rakétáknak az Egyesült Álla­mokba történő telepítésére vonatkozó tervek a meglévő katonai erőegyensúly felszámolását, a Szovjetunió fölötti globális és regionális méretű erőfölény megszerzését cé­lozzák. E terveket nehéz másként értékelni, mint az álta­lános nukleáris háborúra való felkészülés programját. Minden gondolkodó ember számára világos, hogy az imperialista körök agresszív politikája miatt igen veszélyes határokig kiéleződött a nemzetközi, ezen belül az európai helyzet. Az amerikaiak jelenlegi fegyverkezési tervei Eu­rópában megváltoztathatják a stratégiai helyzetet, ami rendkívül törékennyé tenné Európa biztonságát és súlyos akadályokat gördítene a további tárgyalások elé. Európa népeinek kilátásai tehát — ha hagyják magukat sodorni az agresszív tervek által — nagyon sötétek. Ezen csak azzal lehet javítani, ha csökkentik az álla­mok közötti bizalmatlanságot, a katonai szembenállás szintjét, különösen a nukleáris fegyverek területén a két katonai szövetség — a Varsói Szerződés és a NATO — kö­zött. Ennek eléréséhez azonban azonnal cselekedni kell, míg viszonylag jók a lehetőségek a fegyverkezési hajsza megfékezésére. Ettől a törekvéstől vezettetve javasolta a VSZ Poli­tikai Tanácskozó Testülete a NATO-tagállamoknak, hogy a két szembenálló katonai tömis kölcsönösen mondjon le az egymás elleni akár nukleáris, akár hagyományos fegy­verekkel történő erőszak alkalmazásáról és kötelezzék magukat a szerződésben a békés kapcsolatok fejlesztésére, a bizalom légkörének megteremtésére. A szerződés nem alkotna újabb zárt közösséget, nyitva állna a világ más államai előtt is. E szerződés megkötése és betartása segí­tene felszámolni Európa szembenálló katonai csoportosu­lásait, s minden bizonnyal a népek is örömmel üdvözölnék, hiszen eltűnhetne az egyetlen közös nagy ellenségük: a háborús veszély. Eh­hez természetesen arra van szükség hogy elsősor­ban a nukleáris hatalmak nyilvánítsák ki politikai kész­ségüket, hogy megfékezik a már az egész emberiség létét fenyegető fegyverkezési versenyt. Ki kell dolgozni és meg kell valósítani a fokozatos nukleáris leszerelés program­ját, amely a meglévő készletek befagyasztásán, az új fegy­verrendszerek kifejlesztésének beszüntetésén át haladna a csökkentés, majd a nukleáris fegyverek megsemmisítése felé. Ez lenne a megnyugtató „nulla megoldás”. Annak tudatában, hogy Európában hatalmas meny­­nyiségű hagyományos és nukleáris fegyver van felhal­mozva és a két szembenálló katonai rendszer fegyveres erői itt érintkeznek közvetlenül egymással, a prágai ta­nácskozás kulcskérdésként kezelte az európai biztonságot. Kontinensünk biztonságát, békénket ugyanis semmi elő­zőhöz nem hasonlítható veszély fenyegeti. A NATO-ha­­talmak az 1979-es kettős határozat értelmében folytatják az új amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítésének előkészítését. Emlékezetes, hogy az­­ 1979-es kettős határozat ki­mondja, hogy ha a Genfben folyó szovjet—amerikai tár­gyalások nem vezetnek eredményre, akkor 1983 decembe­rében megkezdik a csaknem 600 rakéta telepítését. Csak­hogy az események azt bizonyítják, hogy az Egyesült Ál­lamok és NATO-partnerei között veszedelmes munkameg­osztás alakult ki: az amerikai küldött Genfben igyekszik zátonyra futtatni a tárgyalásokat, mialatt az európai part­nerek gyors ütemben készítik elő a rakéták telepítését. Ezzel a manőverrel szeretnék elérni a rakéták elhelyezé­sét, még mielőtt a tárgyalások kedvező eredményre jut­nának. A veszély tehát nagy. Az idő sürget. Cselekedni kell! Nagy tévedés lenne azonban, ha a NATO-tagállamok a szovjet békekezdeményezéseket a gyengeség jelének fognák fel és katonai fölényre törekednének. Ez eddig sem sikerült, ezután se fog. A szocialista országok képe­sek olyan fegyvereket rendszerbe állítani, amelyek ellen­súlyozhatják a szembenálló erőket. prágai tanácskozásnak a béke és a biztonság meg­szilárdítására vonatkozó javaslatai reálisak, hig­gadt hangvételűek és azt célozzák, hogy lendületet adjanak minden lefegyverzésről folyó tárgyalásnak. Bizo­nyos imperialista körökkel ellentétben a szocialista kö­zösség nem fenyeget, hanem teljes komolysággal az álla­mok erőfeszítésének enyhítésére hív fel az enyhülés, a bé­ke és a leszerelés érdekében. Rakétákkal való fenyegetés helyett politikai párbe­szédre, széles politikai érintkezésre, gazdasági, tudomá­nyos együttműködésre szólít minden államot, hogy meg­teremthető legyen a bizalom a békés egymás mellett élés­hez. Ez a fegyverkezéssel szembe állított alternatívánk, amelynek megvalósításához a szocialista közösség orszá­gaiban megvan az akarat. A népek joggal várják, hogy a­­ NATO-hatalmak — a jelenlegi vonakodás helyett — po­­­­zitív választ adjanak a prágai kezdeményezésekre.­­ ................................ . XL. évfolyam 6. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1983. január 8., szombat (2. oldal) MA A hatalom bűvöletében Zöld jelzés Záhonyban (3. oldal) ÉRTÉKELÉS, tervezés Kezelődnek a falugyűlések Talán csak a választásokat meglőző időszak pezsgő köz­életéhez hasonlíthatjuk im­már hosszú évek óta az év első másfél-két hónapját: a falugyűlések, a városkörzeti tanácskozások időpontját. Kis és nagy falvakban, ön­álló és társközségekben, vá­roskörnyéki településeken, a városok körzeteiben hívja ilyenkor párbeszédre a ta­nács, a Hazafias Népfront a település lakóit. Korai lenne természetesen a falugyűlések, a városkör­zeti tanácskozások megkez­dése előtt a közéleti demok­rácia e fontos fórumainak sikeréről szólni, de hiba vol­na jelentőségükről megfe­ledkezni. Nehéz volna fel­idézni azoknak az utcáknak a számát, amelyekben — épp a tavalyi falugyűléseken el­hangzott javaslatok alapján — út és járda épült, ahol egy-egy elhangzott bíráló szó nyomán javult a boltokban az ellátás, ahol színvonala­sabbá tették az egészségügyi ellátást, vagy éppen a mű­velődési ház programját. Nem ünnepi nagygyűlések színhelyei lesznek az elkö­vetkező hetekben a falvak művelődési házai, iskolai tantermek, a pártházak, ha­nem igazi munkamegbeszé­léseké. A tanácsi vezetők számot adnak arról, amit el­végeztek, bemutatják, mi­vel gazdagodott a település, miként sáfárkodtak a rájuk bízott pénzzel. Szóba kerül az is, mihez nem volt ele­gendő erejük, sikerült-e megvalósítani azokat a ja­vaslatokat, amelyek a tava­lyi falugyűléseken, városkör­zeti tanácskozásokon elhang­zottak. Bár 1982 nem volt gazdag éve a tanácsi gazdálkodás­nak, minden településen lesz miről számot adni. Sok hely­re jutott a tavaly épült 96 tanteremből, a 21 napközis, és 13 tornateremből, sok te­lepülésen jutott el újabb ut­cákba és lakásokba az egész­séges víz, s ha megvalósul­nak idei terveink, száz tele­pülésen, a megye lakóinak hetven százaléka ihat jó vi­zet. A tanácsok munkája is benne van abban, hogy 1981- ben 4640, 1982-ben 4220 lakás épülhetett fel, de még töb­bet kell tenniük azért, hogy ebben az évben 4300 család költözhessen új otthonba. A korábbi évek tapasztala­tai azt mutatják, hogy a fa­lugyűlések, a városkörzeti tanácskozások a párbeszé­den túl jó alkalmat nyújtot­tak a tanácsok és a lakosság kapcsolatának elmélyítésé­hez, a közéleti demokrácia kiszélesítéséhez. lakásépítés Több kedvezmény a fiataloknak Megváltoztak a pénzügyi támogatás elvei is. A kölcsön öszege januártól nem függ attól, hogy az építkezés mi­lyen településkategóriában történik. A kategóriákat, a kiemelt településeket meg­szüntették. Megszűnt az egye­di többszintes, a telepszerű és a korszerű csoportos csa­­ládiház-építési feltételek kö­zötti megkülönböztetés is. Ugyancsak megszűntek a hi­telezés rétegpolitikai elveken nyugvó különbségei. Meghatározó lesz a ked­vezményes kamatozású, egy­ségesen, foglalkozástól füg­getlen 3 százalékos alapköl­­csön, amit kiegészíthet ter­hesebb kamatozású 6—8 szá­zalékos bankkölcsön. Új do­log, hogy ha valaki az átla­gosnál nagyobb, vagy jobban felszerelt lakást akar építe­ni, bankkölcsönt vehet fel. Ehhez azonban az állam nem ad kamatkedvezményt. Itt említjük azonban, hogy az építtetőt és a Lakásvásár­lót az általa eltartott, vele­­közös háztartásban élő gyer­mekek és más családtagok után az építési kölcsönből (eladási árból) szociálpoliti­kai kedvezmény illeti meg. A változások általában kedvezően érintik a fiatalo­kat. A szociálpolitikai ked­vezmény a fiatal házasok ré­szére két gyermek vállalása esetén továbbra is megelőle­gezhető. Az ifjúsági taka­rékbetét továbbra is ösztön­ző és vannak előnyei. Az OTP megyei igazgatósága a helyi tanácsokkal jól együtt­működik a fiatalok otthon­­teremtése érdekében, így épül idén 120 garzonlakás a nyíregyházi Vasvári Pál ut­cán, Vásárosnaményban 33 ilyen lakást építenek a fia­taloknak. Idősebbeknek és fiataloknak egyaránt adható munkáltatói kölcsön, amely az úgynevezett saját erőt csökkenti. A munkáltatói kölcsön kamatmentes. Jól se­gíti dolgozóinak lakásépíté­sét idén is a Csepeli Szer­számgépgyár nyírbátori gyár­egysége és az ÉRDÉRT Vál­lalat mátészalkai telepe. Támogatás adható az el­avult épületek felújítására és minden olyan munkára, amely a lakásokban az ener­giafelhasználást csökkenti. Ezekhez a munkákhoz az egységes feltételek mellett nyújtható hitel összege álta­lában a munkák költségének 70 százalékáig terjedhet. A felső határ azonban idén ma­ximum 100 ezer forint lehet. (n. r.) Novemberben kezdték és most folytatják az almafák metszését a Balkányi Állami Gaz­daság szakoly­­kertjében. A fiatal, alacsony törzsű fák metszése könnyebb, mint a ha­gyományosoké, így az eső és hóesés után a csúszós gallyak ellenére is folyamatosan tudják végezni a munkát. (Gaál Béla felvétele) a ■ Összeül a Varsói Szerződés h­onvédelmi miniszteri bizottsága 1983. január első felében a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság fővárosában, Prágá­ban tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tag­államainak honvédelmi mi­niszteri bizottsága. MÁRCIUS 6: Választások az NSZK-ban Karl Carstens nyugatnémet államfő pénteken feloszlatta a Bundestagot és március 6- ra írta ki a választásokat. Az elnöki rendeletet a reggeli hivatalos közlöny tartalmaz­ta, a rendlelet ezzel érvénybe lépett.

Next