Kelet-Magyarország, 1983. július (40. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-27 / 176. szám

1983. július 27. Postabontás Játszótér, vagy presszó? A szerkesztőségünkhöz érkező levelek közül szá­mos tartalmaz közérdekű bejelentést. Olyan körül­ményekre, hibákra vagy hiányosságokra hívják fel a figyelmünket olvasóink, amelyeknek megszünteté­se, kijavítása egy kisebb közösségnek, vagy az egész társadalomnak az érdekét szolgálja. Esetleg olyan tényre, magatartásra is felhívják a figyelmet ezek a levelek, amelyek jogsza­bályba ütköznek, vagy el­lentétesek a szocialista er­kölccsel, szocialista gaz­dálkodásunk elveivel, vagy esetleg más módon sértik, veszélyeztetik a társada­lom érdekeit. A bejelentések termé­szetesen körültekintő vizs­gálatot igényelnek, hiszen e kérések, észrevételek egy része nem jogos. Nem tudjuk például még mindig pontosan megmon­dani, hogy mi lesz az il­letékesek döntése Sz. J. nyíregyházi olvasónk és társai észrevétele ügyé­ben. Az ellen tiltakoznak, hogy Nyíregyházán a Kert köz 26. és 28. számú há­zak közé ne építsenek presszót. Jobban szeret­nék, ha helyébe játszótér kerülne. Egyrészt mert a gyerekeknek erre nagy szükségük volna, más­részt­ tartanak attól, hogy az emeletes épületek közé ékelődő presszó egykoron majd kocsmává válik. Amint megtudtuk, a vá­rosi tanács termelésellá­tás-felügyeleti osztálya ko­rábban valóban eszpresz­­szó építéséhez, magánke­reskedés gyakorlására adott engedélyt. Termé­szetesen a műszaki osztály jóváhagyásával jelölték ki a helyet. A környék lakói közül néhányan már a kezdet­ben tiltakoztak ez ellen, s a városi tanács vezetői de­mokratikus módot válasz­tottak: a hazafias nép­front, valamint a körzeti pártalapszervezet titkára és az érdekelt tanácstag bevonásával közvélemény­kutatást végeztek. Meg­született az állásfoglalás: presszó helyett cukrászda épüljön. Erre való tekin­tettel a termelésellátás­felügyeleti osztály a tevé­kenységi körét szűkítette a magánkereskedőnek. Az építési engedélyt a műsza­ki osztály kiadta. A pa­nasz azonban tovább kí­gyózik. Az illetékesek tehát to­vább kénytelenek foglal­kozni e dologgal. Az vi­szont máris megállapítást nyert, hogy ha el is ma­rad a presszó építése, a játszóteret ezen a helyen nem lehet megvalósítani. Mindössze 36 négyzetmé­ternyi terület ez, amely közel van a 4-es fő köz­lekedési úthoz, tehát bal­esetveszélyt rejt, ami a gyermekek szempontjából nem hagyható figyelmen kívül. Az illetékesek döntése bizonyára nem várat so­káig magára. Egy azonban biztos, hogy az a lakosság többségének igényével összhangban lesz. Soltész Ágnes Kelet-Magyarország '•*•*•*•*•*•*•*• »V»V /,VAÍV#V«V*V###%V*%V*%%V?*V*V»%V*V*V«%V»V»V»V«VtV*%%V»V*V#V#V TISZTA VIZET A MEDENCÉBE! Több száz szülő nevében kérem a sóstói strandfürdő kezelőit, hogy nagyobb gond­dal ügyeljenek a víz tiszta­ságára a gyermekmedencé­ben. Nem ártana, ha napon­ta cserélnék benne a vizet. Annál is inkább, mert min­dennapos, hogy a kicsinyek mellett felnőttek, s nagyobb gyerekek is bemennek ebbe a medencébe, s így veszélyezte­tik a víz tisztaságát. Hogy ezt megakadályozhassák, jó lenne medenceőrt is foglal­koztatni a strandon. Sajnos azt tapasztaljuk, hogy az itt fürdőző apróságok különböző betegségeket, például szem­fertőzést szednek fel a kétes tiszaságú vízben. Sokat se­gíthetne e gond megoldásá­ban az is, ha a lábmosóban mindig lenne víz. • Kisfalvi Jánosné, Nyíregyháza, Ungvár sétány 17. III/14. Pillanatkép a sóstói gyermekme­dencénél. (Kiss Ernő rajza) KÁLVÁRIA EGY RÁDIÓVAL összeszámolni sem tudom, hogy az elmúlt néhány év­ben mennyi alkalommal ja­víttatták szüleim kis Sokol rádióját a nyíregyházi Gelka­­szervizben. Egy-egy alkalom­mal 150—200 forintokat fi­zettek idős, kisnyugdíjas édesapámék a rádióért. A Csináltatás költségeiből alig­hanem két új készülék is ki­telne. Amint elhoztuk a kis­­rádiót a javítóból, a bajok mindig újra kezdődtek, rövid idő múltán újra vissza kellett vinni a szervizbe. Ettől füg­getlenül a szakemberek egy­szer sem mondták, hogy fe­lesleges a készülékre költeni, mert nem lehet rendbehozni. A közelmúltban magam vit­tem el a Hírex-be (a Gelka utódjába) a Sokolt, s azzal a feltétellel hagytam ott, hogy előbb mondják meg: egyál­talán javítható-e. Erre ígé­retet is kaptam. Sőt a rész­legvezető azt ígérte — mi­után elmondtam szüleim kál­váriáját —, hogy fillérekbe fog kerülni a csináltatás. Jú­lius 25-én — miután két és fél órán át vártam arra, hogy egy „illetékes” előkerüljön — közölték velem, hogy 150 fo­rintot fizessek a rádióért. De mi a garancia arra, hogy jó is lesz? Bosszúságomban ott­hagytam „ajándékba” a ké­szüléket. Ilyen minőségű munka mellett ne csodálkoz­zanak, ha esetleg elvész a Híres hitele. Dr. Kovács Jánosné Eger, Bartakovics u. 24. III/1. NAGYOBB FIGYELMET A KISMAMÁKRA! Héthónapos veszélyeztetett terhes vagyok, hosszabb ideje táppénzen. A tanácsadó vizs­gálatokkal meg vagyok elé­gedve, nem úgy a táppénzes felülvizsgálatokkal. Ez utóbbi havonta egyszer történik a következő módon. Az asszisz­tens beszólít az orvos elé egy­szerre 8—10 kismamát Az orvos megkérdezi mi a pa­nasz, a hallottakat lediktálja az asszisztensnek, s bejegyzi a legközelebbi ellenőrzés idő­pontját. Mindezt teszi egyet­len magyarázó szó nélkül. A kismama — aki esetleg másik kilenc beteg előtt eleve nem szívesen mondja el gondjait — végül is nem kap választ panaszára. Sőt esetleg azzal a szorongató érzéssel megy el, hogy emberszámba sem vet­ték­ a felülvizsgálaton. Pedig egy jó szó talán többet érne akármilyen gyógyszernél. Már maga a rendelés módja — hogy csoportosan hívják be a betegeket — azt sugall­ja, hogy a táppénzes ellenőr­zés merő formalitás. De ak­kor minek az egész? Mi a célja? Mert hogy haszna nincs, az biztos ... K. S. Nyíregyháza SIVATAG A VÁROSKÖZPONTBAN Egyre szépül, gazdagodik Nyíregyháza. Nemcsak az új lakótelepen, Örökösföldön, hanem a városközpontban is egymás után nőnek ki a földből a szép, új épületek, így történt ez a Kossuth utca elején is. Az új házak való­ban szépek, de az összhatá­son sokat ront a rendezetlen környék. Mintha egy siva­tagban járna az ember: ho­­mokat kerget a szél, ha pedig esik az eső, bokáig merülhet a járókelő a sárban. Csapa­dékos napokon a garázsokat is alig lehet megközelíteni. Ezért jó lenne, ha rendeznék a területet a Kossuth utca 2—4—6. számú házak előtt. Társadalmi munkában a kör­nyék lakói már próbáltak ja­vítani a helyzeten, sajnos nem sok sikerrel. Szilárd burkolat kialakításához ugyanis anyag is kellene. Nyilánszky György Nyíregyháza, Kossuth u. 4. I. 4. VIRÁG A BUSZSOFŐRNEK Rekkenő hőség — szombat —, a nyíregyházi hetipiac napja. Fiatal pár siet a buszmegállóhoz. Mindkettő­jük kezében egy-egy kosár, meg egy kisgyerek. Lihegve rohannak az éppen beálló 12- es autóbuszhoz. A vezető szí­vélyesen üdvözli új utasait. „Az ajtók záródnak” — mondja. Ők négyen még úgy húsz méterre vannak az in­duló buszhoz. Liheg a két szülő, sírnak a gyerekek. A vezető szerencsére idejében észrevette őket, megállította a járművet és felvette a csa­ládot. A fiatalasszony köszö­nete jeléül egy csokor szeg­fűt nyújtott a buszsofőrnek. Lengváry József Nyíregyháza 7 Szerkesztői üzenetek Id. Csáki Pál tiszarádi, Szabó Gusztávné nagy­­ecsedi, özv. Sípos Imréné nyíregyházi, Ács László nyíregyházi, Gyulai István­ná ránkmajtisi olvasóink­nak levélben válaszoltunk. Kövesdi Ferenc méhte­lek­ levélírónk, valamint a csengerúj­falui Katona Jó­zsef utcai lakosok ügyé­ben az illetékesek segítsé­gét kértük. Papi Gézáné tiszateleki és ifi Ambró Andrásné ófehértói olvasóink kedves sorait megkaptuk, örü­lünk, hogy segíthettünk! Oláh István mándoki levélírónk érdeklődésére közöltük, hogy a segély ügyében a községi tanács­hoz kell fordulniuk, ahol környezettanulmányozás után döntenek majd, hogy jogosult-e édesanyjuk se­gélyre, vagy nem. Buczkó Lajos nyíregy­házi lakos kérdésére vála­szoltunk, hogy a határo­zatlan időre létesített munkaviszonyt mind a dolgozó, mind a munkál­tató felmondással bármi­kor megszűntetheti, ha az tiltó vagy korlátozó jog­szabályba nem ütközik. Olvasónk munkaviszonyát megkötöttnek kell tekinte­ni és csak felmondással lehet megszűntetni. Ennek megfelelően joggal köve­telheti az alkalmazását, melynek érdekében kére­lemmel forduljon a mun­káltató mellett működő döntőbizottsághoz. Ha ott ilyen nem működik, akkor a városi tanács hivatali döntőbizottságához. Tóth Anna záhonyi le­vélírónkat tájékoztattuk arról, hogy a dolgozók ré­szére helyettesítési díj ak­kor jár, ha a helyettesítés számukra jelentős többlet­­munkával jár. A helyette­sítési díj mértéke nem ha­ladhatja meg a helyettesí­tett személy keresetének 50 százalékát. Jelentős többletmunka esetén kér­heti a helyettesítési díj ki­fizetését. Ellenkező eset­ben kezdeményezzenek munkaügyi vitát. Huszánszki József nyír­egyházi lakost levélben értesítettük arról, hogy a szóban kötött határozatlan munkaidőre szóló munka­­szerződés ugyanolyan ha­tályos, mintha azt írásba foglalták volna. Ennek megfelelően ha a munka­bér egy részének termé­szetbeni juttatásában ál­lapodtak meg, annak fo­lyósítása érdekében kez­deményezzen munkaügyi vitát, ahol a vitatott kér­dések tisztázhatók. A szol­gálati lakás távhőszolgál­tatásba való bekapcsolása akkor sem követelhető, ha az megtakarítást eredmé­nyez. Az illetékes válaszol TELEFON A közelmúltban szóvá tet­ték, hogy a Síp utcai orvosi rendelőben nincs telefon. Az észrevétel megjelenését köve­tően felvettük a kapcsolatot a posta illetékeseivel és az egyeztetéseket követően 1983. június 1-től­­van telefon az orvosi rendelőben. Nyíregyházi Városi Tanács V. B. egészségügyi osztálya Az éjjeliorok munkaideje. A pedagógusok szabadságáról Gecse László tunyogmatolcsi olvasónk másodmagával lát el fűtői munkakört. A munkarendjük szerint folya­matosan egyik héten nappal, a másik héten éjjel teljesíte­nek szolgálatot. A fűtési szezonban szabadnapot nem biz­tosítanak számukra, amit sérelmeznek. Arra kérnek vá­laszt levélíróink, hogy mennyi a törvényes munkaidejük? Az idényjellegű munkakörökben lehetőség van a heti pi­henő- és szabadnapok összevonására, illetve a szezon vé­gén való kiadására. Az összevonható heti pihenőnapok és szabadnapok számát a munkaügyi szabályzatban kell meg­határozni. Olvasóink leveléből nem derül ki, hogy milyen kazánok fűtését kell ellátni, mert a munkaidejük mértékét az hatá­rozza meg, hogy a feladatukkal járó munka tényleges munkavégzést, vagy csupán ügyelet ellátását jelenti. A nagy teljesítményű modern kazánok fűtésénél általában csak ellenőrzési feladatok merülnek fel. Az első esetben a törvényes munkaidejük heti 42 óra, míg az utóbbi esetben ettől több is lehet, amit a munkaügyi szabályzatban és annak alapján a munkaszerződésben kell rögzíteni. Tehát mindkét kérdésre pontos választ a szövetkezet munkaügyi szabályzata ad. Ha azonban a szövetkezet a szabályzatban foglaltaktól eltérő gyakorlatot folytat, például hosszabb munkaidőben foglalkoztat, vagy a heti pihenőnapot és sza­badnapot az előírt ideig nem biztosít, az ilyen munkavég­zés túlmunkának minősül és­ a túlóra díjazására vonatkozó szabályok szerint köteles a munka díjazását elszámolni. „Buszbérlet” jeligére írt levelet egyik nyírpazonyi lakos. Utazási költséggel kapcsolatosan érdeklődik. A munkaviszonyban álló dolgozó a munkába járáshoz szükséges havi (félhavi) bérletjegyeket a lakóhelye és munkahelye közötti naponkénti utazásra, a menetrend szerint közlekedő autóbuszra veheti igénybe. A bérletje­gyek árának 20 százaléka a dolgozót, míg 80 százaléka a munkáltatót terheli. Közigazgatási határon belül a vidék­ről bejáró dolgozónak a helyijáratokra váltott bérletek­hez a munkáltató nem köteles térítést adni. A vonatkozó KPM- és PM-rendelet megtalálható a Munkaügyi Közlöny idei 1. számában. Szabóné kisvárdai levélírónk pedagógus. A múlt évben szülési, majd gyermekgondozási szabadságon volt. A tárgy­évben ledolgozott idővel arányos, illetve a szülési szabad­ság idejére járó szabadságát időközben megkapta. Ez év március 15-vel a gyermekgondozási szabadságát szeretné megszakítani, illetve munkába szeretne állni. Kérdése: a múlt évre őt még megillető szabadságát kérheti-e a mun­kába álláskor? Továbbá azt is szeretné tudni, hogy éven­ként mennyi szabadság jár részére, mert a munkáltató csak havonta két nap szabadságot adott ki, amikor viszont dolgozik, ettől többet kap. A pedagógusok részére évi 15 nap alap- és 25 nap pót­­szabadság jár. Ebből azonban a munkáltató évenként 15 napra az oktatással összefüggő feladatok ellátására beren­delheti. A miniszter ezek eseteit előírhatja. Olvasónk tehát évente 25 nap szabadságot követelhet, ami havi 2­ 08 nap­nak felel meg. A levelében jelzett hét hónapra tehát 15 nap járt, mert a fél napot elérőt egész napra kell kerekí­teni. A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Akadályoztatás esetén az akadályoztatás megszűnését kö­vető 30 napon belül, a szabadságot meg kell kezdeni. Ezen az időn belül a munkáltató határozza meg a kiadás idő­pontját. A gyermekgondozás idejére járó szabadsággal kapcsolatos jogszabályok változatlanok. Bereczki András tunyogmatolcsi olvasónk felesége a munkáltató kérésére a gyermekgondozási szabadságát meg­szakította, munkába állt. Január hónapban a szövetkezet elnöke munkahelykeresés céljára felajánlott egyhavi fize­tés nélküli szabadságot, mert a nem fizikai állományú dol­gozók létszámát 4 százalékkal csökkenteni kell. Olvasónk ezt az eljárást méltánytalannak tartja azért, mert nekik két kiskorú gyermekük van, ugyanakkor más négyórás nyugdíjas dolgozó munkaviszonyát fenntartják. Olvasónk felesége az egy hónap fizetés nélküli szabadsá­got nem köteles igénybe venni. Azzal egyetértünk, hogy inkább a nyugdíjas dolgozó munkaviszonyát kellene meg­szüntetni. A munkáltató határozza meg, hogy a feladato­kat hány fővel tudja megoldani, illetve, hogy melyik dol­gozó munkaviszonyát szünteti meg. A létszámcsökkentés felmondási indok, valószínűnek tartjuk, hogy a munkálta­tó ezzel a lehetőséggel élni is fog. A felmondást a munkál­tatónak írásban kell közölni és meg kell indokolni. Ezen túlmenően jogorvoslati lehetőséget is meg kell jelölni, amivel éljen is olvasónk felesége, Nagy Mihály

Next