Kelet-Magyarország, 1985. január (42. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-19 / 15. szám
XIIII. évfolyam, 15. szám ÁRA: 2,20 FORINT 1985. január 19., szombat A norvég kormányfő pénteki programja Kádár János fogadta Kaare Willoch-t Vidéken kezdődött Kaare Willoch pénteki programja: a Lázár György miniszterelnök vendégeként hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó norvég kormányfő az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezetbe látogatott. Az 50 ezer lakosú, Budapest vonzáskörzetében lévő városba érkező vendéget — akinek kíséretében volt Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes is — Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, valamint a szövetkezet vezetői fogadták. Dékány István tsz-elnök tájékoztatást adott a mintegy kétezer hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet tevékenységéről. Többek között elmondta, hogy a dinamikusan fejlődő szövetkezetben az elmúlt esztendőben mintegy félmilliárd forintos termelési értéket állítottak elő. Az eredmények eléréséhez a tagok szakmai felkészültsége is hozzájárult: csaknem 30 mérnök, s mintegy száz technikus dolgozik a Benta völgyében. Nagy gondot fordítanak a mezőgazdasági dolgozók egész éves foglalkoztatására, s ezért sokféle ipari tevékenységgel egészítik ki keresetüket. Megtalálják számításukat az itt dolgozók, hiszen például a több mint 800 tehenet gondozó, jól működő szarvasmarhatelepen évente állatonként mintegy 5400 liter tejtermeléssel számolhatnak. A jó hangulatú beszélgetésen Kaare Willoch szólt arról, hogy Norvégiában jól ismertek a magyar mezőgazdaság eredményei, ezért is kérte, hogy ellátogathasson egy termelőszövetkezetbe. A mezőgazdasági üzemek értékesítési rendszerére vonatkozó kérdésére a vendéglátók elmondták, hogy a Bentavölgye, csakúgy, mint az ország több más szövetkezete, bolthálózatot is üzemeltet. A program üzemlátogatással folytatódott: Kaare Willoch — a tsz vezetőinek kalauzolásával — megtekintette az évi 35 ezer sertést feldolgozó vágóhidat, majd Varga Sándor tsz-tag háztáji gazdaságával ismerkedett. A búcsúzáskor elismerő szavakat jegyzett be a tsz vendégkönyvébe. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára délután az Országház Nándorfehérvári termében találkozott Kaare Willochal. A nyílt és szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzetről, az európai biztonság és együttműködés időszerű kérdéseiről, és áttekintették a magyar—norvég kapcsolatok alakulását. A találkozón jelen volt Lázár György, továbbá Sebestyén Gábor, hazánk oslói és Per Naevdal, a Norvég Királyság budapesti nagykövete. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke ugyancsak a délutáni órákban fogadta a norvég kormányfőt a Parlament Munkácsy-termében. A találkozón jelen volt Esztergályos Ferenc és Nils Marten Udgaard miniszterelnökségi államtitkár, valamint Sebestyén Gábor és Per Naevdal. Kaare Willoch norvég miniszterelnök pénteken délután Budapesten hivatalos tárgyalásait követően találkozott a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőivel. A sajtóértekezleten tett bevezető nyilatkozatában nyílt, baráti légkörűeknek nevezte a magyar vezetőkkel folytatott megbeszéléseit. Mint mondotta, a kétoldalú kontaktusokat áttekintve kölcsönösen kifejezték, hogy érdekeltek a kulturális és a gazdasági kapcsolatok bővítésében egyaránt. A nemzetközi helyzet időszerű kérdései ugyancsak nagy súllyal szerepeltek a tárgyalásokon. Ezen belül is különös figyelmet fordítottak a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés problémájára — hangoztatta a kormányfő, utalva a közelmúltban lezajlott szovjet —amerikai külügyminiszteri találkozóra. Hangsúlyozta, hogy az erőegyensúlyt szavatoló megállapodásra van szükség a két nagyhatalom között. Hozzátette: „Tudjuk, hogy nehéz tárgyalások lesznek ezek, hiszen a megoldásra váró kérdések bonyolultak. De véleményem szerint okunk lehet az óvatos optimizmusra.” Kádár János a Parlamentben találkozott Kaare Willoch norvég kormányfővel. Szovjet megrendelésre készít nyolcezer steppelt dzsekit a tyukodi Kossuth Termelőszövetkezet varrodája. (cs.) Szakszervezeti aktívaülés Nyíregyházán Jobb feltételek az ütemesebb gazdasági fejlődéshez Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese és Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára pénteken Szabolcs-Szatmár megyei programokon vett részt. A szakszervezeti vezetők Varga Gyulával, a megyei pártbizottság első titkárával és Tisza Lászlóval, a megyei tanács elnökével a szakszervezeti munka időszerű kérdéseiről és megyei tapasztalatairól folytattak eszmecserét. A vendégek Tóth Géza, az SZMT vezető titkára és Bánóczi Gyula, a megyei pártbizottság első titkára társaságában péntek délelőtt a nyíregyházi Taurus Gumigyárba látogattak; a munkapadoknál beszélgettek a gyár dolgozóival és találkoztak a nagyüzem gazdasági, párt és tömegszervezeti vezetőivel is. A kora délutáni órákban Gál László a szakszervezetek székházában Nyíregyházán, találkozott a megye szakszervezeti aktivistáival és időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről és a szakszervezeti mozgalom feladatairól tájékoztatta őket. Az 1984-es év gazdasági eredményeiről szólva egyebek között rámutatott: a gazdaságpolitika alapvető célja évek óta nemzetközi fizetési mérlegünk javítása. Miközben egymás között főként a gondokról beszélünk — mondta —, szólni kell az áldozatos munkáról is, a dolgozók eredményeiről, tehát mindarról, amit a gazdaságirányítás és a szakszervezeti mozgalom is elért az utóbbi néhány évben, így 1984-ben is. Közel három év alatt ezzel a nagy erőfeszítéssel el tudtuk érni, hogy 1 milliárd dollárral csökkentettük adósságunkat. A magyar export összetételében az ipar mellett a mezőgazdaságnak is nagy szerepe van mind a tőkés, mind a szocialista kivitel területén. A mezőgazdasági exportfeladatok teljesültek. Sikerült a külpiacokon a mezőgazdasági értékesítés is. Sajnos ezt csak úgy lehetett megvalósítani, hogy több terméket kellett kivinni, mint amennyit terveztünk, mégpedig a nagymértékű külpiaci árcsökkenések miatt. Az eredmények közé számíthatjuk, hogy a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedése meghaladta a tervezettet. Tehát azt mondhatjuk, hogy az 1984-es év lényeges módon alapozta meg egy későbbi ütemesebb fejlődés lehetőségeit. Az életszínvonal-politika kérdéseit elemezve a párt kongresszusi irányelveiről szóló vitákat idézte a SZOT főtitkárhelyettese. Elmondta: ezeken nagyon sok gyakorlati kérdés mellett az egyik igen fontos felvetés: vajon társadalmi méretek, megőrizzük-e az életszínvonalat? A bérből, fizetésből élő emberek, a párttagság vitatja ennek a realitását, hiszen a közérzet szerint az életszínvonal nem javult, hanem romlott. De a viták során azt talán nem mindig veszik eléggé figyelembe, hogy az irányelvek magukban foglalják, tehát elismerik, hogy a reálbér csökkent. Mit jelent tehát az, hogy társadalmi méretekben megőrizzük az életszínvonalat? Azt jelenti, hogy növekedett a fogyasztás, növekedett a reáljövedelem, lakások százezrei épültek, az iskolák, a tantermek száma növekedett. Vajon egy ilyen szakaszban, amikor az életszínvonal összetevőiben érdemi változások vannak, helyes-e a szakszervezetnek az a magatartása, hogy alapvetően szociálpolitikai képviseletet érvényesít? Tény az, hogy számos bérpolitikai feszültség feloldásában tudott előbbre lépni a magyar szakszervezeti mozgalom. Példaképp említette a több műszakos üzemek, az egészségre ártalmas munkahelyeken dolgozók gondjainak képviseletét, illetve a jövedelemkiegészítést szolgáló bérpolitikai intézkedéseket. Úgy foglalható össze az elmúlt esztendő több pozitívuma és negatívuma — mondta az előadó — hogy az 1984-es év egy más pályára való átlépés feltételeit teremtette meg 1985-re. Az alapvető kérdés az, hogy megvalósítható-e 1985-ben a népgazdaságnak az előző időszakhoz képest dinamikusabb fejlődése. Igen, s ma kitűzhetjük a két és fél százalékos nemzeti jövedelem növekedés célját. A továbbiakban a hamarosan életbe lépő áremelésekről beszélt a SZOT főtitkárhelyettese; a szakszervezet, a SZOT álláspontját világította meg. Beszélt a tervezett többféle döntési lehetőségről, amelyek vitája során kialakult a végleges változat. Tudatos az a törekvés — hangsúlyozta —, hogy a fogyasztói ártámogatások bizonyos belátható távon belül leépüljenek. Néhány alapvető fogyasztási terméknél azonban továbbra is fenn kell tartani a fogyasztói ártámogatást. Ez több évre elképzelt, tervezett feladat. A kérdés lényege, hogy a piacon mindenki azt az értéket, árat fizesse meg, amit fogyaszt. Tehát nem a fogyasztói árpolitikán keresztül kell támogatni a keresőket, a dolgozókat, hanem a bért kell alapvetővé tenni. Természetesen ha az ország gazdasági helyzete nem ilyen, akkor ez egyszerűbb megoldást is hozhatott volna. Korábban a fogyasztói áremelések bérkiegészítéssel jártak együtt. Csakhogy most a gazdasági teljesítmény oldalán nem keletkezett annyi forrás, hogy ezt a folyamatot tovább tudjuk vinni. A szakszervezetek felfogása szerint pedig ha már elkerülhetetlen a fogyasztói áremelés — egy későbbi gazdasági, társadalompolitikai célkitűzés megvalósítása érdekében — akkor a tervváltozatokon keresztül a szakszervezetek a szociálpolitikai vívmányok alapvető megtartására törekednek — hangsúlyozta Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese. Az aktívaülés résztvevői a SZOT főtitkárhelyettesét hallgatják. Miről ír a hétfői Kelet-Magyarország Még erősen tartja magát a tél, így lapunk hétfői számában több olyan írással találkozhatnak olvasóink, amelyek az időjárás okozta megpróbáltatásokról szólnak. Részletesen tudósítunk például arról, hogy milyen erőfeszítések nyomán jut el a friss áru, az élelem a megye legtávolabbi pontjaira. Támad a jég címmel írunk azokról a matrózokról, akik Bereg kapujában a jég szorításában teljesítenek embert próbáló szolgálatot. Ebben a riportban olvashatunk arról is, hogy mikor táncol egy hajó... A „Szivárvány” árnyékában címmel örökítjük meg azoknak a fáradozását, akik a péntek esti tv-vetélkedőn nem kerültek a képernyőre. ... Sokan mondják, hogy csak hétfő ne lenne, mert akkor nehezen lendül munkába az ember. A hétfő lélektana címmel L. Nagy László pszichológus véleményét, tanácsait adjuk közre. Fából vaskarikát még nem tudnak előállítani, ám januártól fából, pontosabban faháncsból brikett már készül Tuzséron. Írásunkból kiderül, hogy egyelőre kemény valutáért adják külföldre, de tervezik hazai árusítását is. A hét embere című rovatunkban ezúttal Ratkó József József Attila-díjas költővel találkoznak olvasóink abból az alkalomból, hogy nagy sikerrel mutatták be Nyíregyházán a Segítsd a királyt! című drámáját. Jövő heti programjáról ezúttal Jókay Lászlót, a KISZ megyei bizottságának titkárát kérdeztük. Most is két oldalon, gazdag tartalommal jelentkezik sportrovatunk. Képes riport számol be az NYVSSC hajdúszoboszlói edzőtáboráról, válaszolunk arra a kérdésre, hogy miért járt Nyíregyházán Komora Imre, a Budapesti Honvéd vezetőedzője, hogy profisportoló lesz-e Váradi János ökölvívó, továbbá hol tart a nagy vihart kavart Bakosi-, Pálóczi-ügy. Kellemetlen kérdéseket teszünk fel Szlávik Andrásnak, az MLSZ JB elnökének a nyíregyházi Király László játékvezető visszaminősítésével kapcsolatban.