Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
Földieper Akárcsak sok helyütt Szabolcs-Szatmárban, Földvári Imre fehérgyarmati portáján is szinte állandóan látható a fólia. A kertészeti szakcsoport egyik vezetője rendszeresen termel földiepret is. A fólia februárban került a földiepertövek fölé. A megkésett tavasz késleltette ugyan az érést, de május közepétől már a helyi ABC-be rendszeresen szállítanak. A gyermeknap előtt alkalmi szedők — gyerekek — is segítették a szüretet. (Molnár Károly felvétele) XLIV. évfolyam, 127. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. június 1., hétfő (3. oldal) Tornyos a foghíjon (2. oldal) Márkás pajzsok A Boldog ember lánya (5. oldal) Havi háromezren alul... Segítségre szerulő kisnyugdíjasok Talán a legrosszabb helyzetben az özvegyi nyugdíjasok vannak, mert sokan közülük — a létminimumként megállapított — 2500 forinttal is kevesebb nyugdíjat kapnak kézhez. A községekben, falvakban élők gondján enyhít a konyhakert, a gyümölcsös, a jószágtartás, de ki segít az ágyhoz kötött, városban lakó özvegyeken? A közösség, a tanács felügyel rájuk, ha a jószándékú szomszédok, vagy a társadalmi szervezetek (pl. a Vöröskereszt, a Népfront) aktivistái gondozásra, ellátásra ajánlják őket. Az átlagéletkor meghoszszabbodásával nő a nyugdíjasok száma. A nyugdíj öszszege — a kiegészítésekkel együtt is — azonban jóformán évek óta változatlan. A nyugdíjasok támogatása így gyermekeikre hárul, csakhogy azoknak sem könnyű megélniük, kétfelé adniuk: gyermekeiknek és idős szüleiknek. Jövedelmük ezzel három részre szakad ... Megyénkben minden száz nyugdíjas közül harmincötnek 4—5 ezer forint a nyugdíja. Egy szűk réteg tagjainak emellett kiemelkedően magas, átlagban tízezer forint körüli nyugdíjat visz hónap vége felé a postás. Ők nem küzdenek olyan megélhetési problémákkal, mint a saját jogon szerzett 2500 forint átlagösszegű rokkantsági nyugdíjból élők. Tavaly, a megyében élő munkások és alkalmazottak közül 2583 ember érte el a nyugdíjkorhatárt. 1956 dolgozónak állapítottak meg rokkantsági, illetve baleseti rokkantsági nyugdíjat. 464- en hozzátartozóként kapnak nyugdíjat, 247-en pedig baleseti járadékban vagy hozzátartozói baleseti nyugdíjban részesülnek. A nem szakember számára áttekinthetetlen a nyugdíj kiszámításának rendszere, mert sokféle jogszabály, előírás, törvény és módosítás rendelkezik a kategóriákról, feltételekről ... 1975 előtt több nyugdíjrendszer volt érvényben — hallottuk a megyei Társadalombiztosítási Igazgatóságon. Most egységesebb elvek alapján bírálják el a nyugdíjban részesülőket. Mindez mégsem vigasztalja a piacon sovány pénztárcát szorongató, egyegy ruhadarabra hónapokig gyűjtő nyugdíjast. Ők joggal mondhatják el, hogy mielőbb igazságosabb nyugdíjkategóriákra van szükség, mert az élet terheiből nem mindenki visel ugyanannyit. (tmi) Napjaink legtöbbet vitatott témája a nyugdíj. Beszél róla a már nyugdíjas, és emlegeti az, aki nemsokára nyugdíjba fog menni. Szabolcs-Szatmár megyében a lakosság közel húsz százaléka, 112 ezer ember nyugdíjas. Bizony, közülük csaknem 75 ezren havi 3 ezer forint alatti nyugdíjból élnek! Jövedelmüket (a lehetőségek ellenére), egészségi állapotuk miatt nem, vagy csak nagyon szerényen tudják kipótolni, így megélhetésük egyre nehezebb. Jövőnk a tét! Értelmiségi fiatalok napja Értelmiségi fiatalok részére rendezett egésznapos programot szombaton a KISZ megyei bizottsága és a mellette működő Értelmiségi Fiatalok Tanácsa. Sóstón, a megyei tanács továbbképző intézetében és a KISZ-iskolán gyűltek össze azok, akiket foglalkoztat az ország és ezen belül természetesen saját rétegük sorsa is. (A szervezők gondoltak a gyermekes családokra is; amíg a szülő előadásokat hallgatott, kérdezett, vitatkozott, addig a ki-, esik mesefiilmeket néztek, játszottak a számítógéppel.) Megyénk gazdaságának helyzetéről Kánási Erika, a megyei tanács ipari osztályának vezetője tartott ismertetőt az értelmiségi fiatalok képviselőinek. Ezután Petschnig Mária, a Közgazdasági Szemle felelős szerkesztője vázolta az ország gazdasági helyzetét, a nehézség okait is elemezve, s felvázolta az elképzeléseket a kilábalás módjairól is. Kéri László, az MSZMP Központi Bizottsága Társadalomtudományi Intézetének kutatója a fiatal értelmiség társadalmi beilleszkedési problémáit elemezte az ifjúságkutatás eredményeire támaszkodva. A műszaki fejlesztés programjáról, annak megvalósulási nehézségeiről — „alulnézetből” — Tóth János, a nyíregyházi MEZŐGÉP fiatal fejlesztő mérnöke mondta el tapasztalatait. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés északmagyarországi képviseletének íő munkatársa, Ilku István más szemszögből közelítette meg a műszaki fejlesztés kérdéskörét, hangsúlyozva az egyesülés eddigi sikeres tevékenységét. Az értelmiségi fiatalok megyei napja érdekes, izgalmas fórummal zárult, ahol a korábbi előadók kaptak kérdéseket. Jó néhány témakörben izgalmas vita, beszélgetés bontakozott ki — bizonyítva, hogy az értelmiségi fiatalok komolyan veszik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség akciójának jelmondatát: Jövőnk a tét! Szeptembertől tervezik Hosszabb nyitvatartás megyénk boltjaiban Szeptember 1-től megváltozik a boltok nyitvatartási ideje — tudtuk meg Takács Józseftől, a megyei tanács keresedkekni osztályvezetőjétől. Az intézkedést több dolog is indokolja. Elsősorban az, hogy megyénkben a lakosság nyolcvan százaléka egy műszakban dolgozik, ezért szabadideje javarészt a délutáni, illetve esti órákra esik. Az időigényes vásárlásokra így napközben igen kevés a lehetőség, hiszen az iparcikküzletek már este hatkor, vagy annál korábban bezárnak. Az áruházakban általánossá vált a csütörtöki bevásárlónap, illetve a hosszabbított nyitvatartás. Április 1- től a nagyobb TÜZÉP-telepek szombatonként is nyitva tartanak. Igaz, egyelőre nehezíti a vásárlást, hogy a számlázás már órákkal korábban befejeződik. Sajnálatos, hogy a magánkereskedelem, a szerződéses üzletek jelenleg még igen keveset vállalnak át az átlagosnál eltérő nyitvatartás terheiből. A változtatás az illetékesek felmérései szerint elsősorban az élelmiszerboltokban indokolt. A lakosság igényeinek mind szélesebb körű ellátása érdekében ezeken a helyeken a hétfői és pénteki bevásárlási nap bevezetését tartják szükségesnek. Az iparcikkboltokban a hétközbeni délutáni nyitvatartási idő meghosszabbítása hozhatna eredményt. Az áruházakban havi egy alkalommal újabb bevásárlónap bevezetését tervezik. Sokat javítana a helyzeten, ha szombaton délután 4 óráig lennének nyitva az áruházak, hogy a hétvégi nagyobb vásárlások nyugodtabb körülmények között, akár családi programként is szerepelhessenek. Az új nyitvatartás a vásárlók érdekeit tartja szem előtt. Megvalósításához azonban több kereskedelmi dolgozó munkába állítása kellene. Gondot okoz, hogy a jelenlegi szabályzók a létszámbővítés ellen hatnak, így elsősorban belső szervezéssel oldható meg a várhatóan több feladat. A szakember véleménye szerint az lenne célszerű, hogy a műszakok egymásba csússzanak, illetve elváljanak. Belső, rugalmas munkaidő-beosztással, az éves munkaidőalap jobb kihasználásával valósítható meg a tervezett hosszabb nyitvatartás. A vasárnapi nyitvatartást központilag nem teszik kötelezővé, sokkal inkább a verseny eszközének tekintik az illetékesek. Épp ezért szívesen támogatják az erre irányuló helyi kezdeményezéseket. Az üdülőhelyeken található boltok nyitvatartását elsősorban a szezonhoz igazodva határozzák meg, s főképp a kempingek, fürdőhelyek közelében kezelik kiemelt figyelemmel. A nyitvatartási rend korszerűsítése során a kereskedelem illetékesei szeretnének minden eddig jól bevált módszert megtartani, és az újakat erre építeni. A hoszszabbított nyitvatartással így jól járnak a vásárlók, de remélhetően nem károsodnak a kereskedők sem. (Kovács) Gyermeknap volt az elmúlt hét végén az országban, megyénkben. A városokban, a községekben — a kellemetlen időjárás ellenére — igyekeztekörömteli órákat szerezni az apróságoknak. Maradandó élmény volt mindenütt a kisdobosok és az úttörők avatása. Jávor László felvétele a nyíregyházi 12-es iskolában készült.