Kelet-Magyarország, 1987. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-30 / 152. szám
XLIV. évfolyam,152. szám ÁRA: 1,80 FORINT 1987. június 30., kedd Raktaron Nemrég egy olyan „olcsó boltban” jártam, amely valójában nem bolt, hanem raktár. Viszont tele van ízlésesen — szerintem jó minőségben elkészített — sokféle ruhával, cipővel. Mégsem lehet megvásárolni a több száz ezer forint értékű árucikket, mert nem termelő üzemben készült, hanem iskolai tanműhelyben, így a boltokban nem forgalmazhatók. Talán mert túl olcsón lehetne árusítani, nehézséget okozna az „árképzés”, így ezeket leginkább az iskola tanulói — a ruhák, cipők készítői — vásárolják meg, természetesen mérsékelt áron. A színhely a nyíregyházi 110. sz. szakközépiskola és szakmunkásképző intézet, ahol milliókra rúg a szakmunkástanulók által gyártott termékek értéke. De másutt is elképzelhető, hogy sok milliós értékek pihennek az iskolai raktárakban, holott a vásárlók nagyon szívesen megvennék a diákok által készített ruházati és egyéb cikkeket. Nem gondolja senki, hogy a szakmunkásképző intézeteket, szakiskolákat egyfajta termelőüzemmé kellene átalakítani, „nyereséges” vállalkozássá tenni, mert ez képtelenség és szükségtelen is. Az iskola feladata nem ez, de elgondolkoztató, hogy a tantervi előírások szerint — megfelelő minőségben előállított iparcikkek — melyek mindenképpen értéket képviselnek, árképzési és egyéb okok miatt, miért nem kerülhetnek a boltokba. Mégha nem is minden boltba, hanem az erre kijelöltekbe. S miért ne részesülne a tanműhelyekben előállított cikkek forgalmazásából az iskola, hogy ezáltal is továbbfejlessze saját technikai és tárgyi feltételeit, javítsa gazdálkodását. Országos méretekben valószínű sok tíz milliós tételekről van szó, melyek kissé gazdátlanok, melyek ha másként nem oldható meg , amolyan diákboltokban hasznára válnának a közfogyasztásnak és az anyagiak mellett a diákoknak is sikerélményt kölcsönöznének. A szép szabadidőruhák, köpenyek, nadrágok, papucsok és más öltözködési és használati cikkek a boltok kirakatában a gyermekmunka elismerését dicsérnék, s talán erősítenék a fiatalokban a szakma- és hivatástudatot, kötődést is. Csak valakiknek — valahol — országos hatáskörrel — ketté kellene vágni a gordiuszi csomót, ami jelenleg „elfekvésre" ítéli az értékes árucikkeket... Páll Géza A spanyol király hazánkba látogat Németh Károlynak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik I. János Károly, Spanyolország királya. (MTI) Tiszavasvári: A környezet védelméért Ha környezetvédelemről esik szó, megszokhattuk már, hogy a legveszélyeztetettebb körzetek között Tiszavasvárit említik; ugyanakkor ez a térség az, ahol talán a legtöbbet is tesznek a természet és a környezet védelméért. A Tiszavasvári Városi Tanács által tegnap elfogadott beszámolóra is ez a kettőség nyomja rá bélyegét. Számbaveszik a gondokat, s egyben sok előremutató intézkedés megvalósulását is rögzítik benne. A tanácstestület határozatában megállapítja, hogy e fontos cél érdekében minden szervnek és a városlakóknak is együtt kell működniük. Szükségesnek tartják, hogy a természetvédelmi oktatási központ az eddiginél is több fiatalt nyerjen meg a termes ügynek, s felkérik az Alkaloida gyárat, hogy a nyílttéri hulladékégetést fokozatosan szüntesse meg. Vásárosnamény: Szociális foglalkoztatót létesítenek A szociális ellátás fejlesztéséről esett szó egyebek között a vásárosnaményi tanács hétfői ülésén. A legégetőbb gond a megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatása — ezt úgy szeretnék megoldani, hogy egy szociális foglalkoztató üzemet létesítenek. A VII. ötéves tervben félezer lakás épül a városban, ennek azonban csak kis százaléka bérlakás. A lakásgondokat a vissza nem térítendő, illetve a visszatérítendő támogatások növelésével, a családi házas építkezési forma propagálásával lehetne enyhíteni. Az óvodák — főképp a gergelyiugornyai és a vitkai — zsúfoltak, az utóbbi átépítésre szorul. Az iskolai napköziotthonokba is sok tanuló kéri felvételét, a csoportok nagy létszámúak. Nő az igény az ingyenes vagy kedvezményes étkeztetés iránt, mert egyre több az olyan szülő, aki nem tudja a teljes összegű térítési díjat megfizetni. Orosz nyelvi tábor Nyíregyházán Trojkában tanulnak Orosz nyelvi tábor nyílt június 29-én, hétfőn Nyíregyházán, a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola kollégiumában. A július 18-ig tartó táborban 100 gyerek és 60 orosz vendég, köztük 10 tanár vesz részt. A fiatalok trojkákban dolgoznak, azaz két magyar tanuló egy orosz főiskolai hallgató segítségével gyarapítja, mélyíti el orosz nyelvi tudását. Az orosz résztvevők Vlagyimirból és Moszkvából jöttek. A tábor programját bemutatkozó, költészeti és zeaészek színesítik. Fordulat előtt népgazdaságunk Megnyílt a XIV. nyári szervezéstudományi akadémia Nyíregyházán Gazdagabbak vagyunk, mint hisszük és szegényebbek, mint lennünk kellene — ezt a mondatot választotta mottójául a Nyíregyházán tegnap tizennegyedik alkalommal megnyílt szervezéstudományi nyári akadémia. A rendezvényt Fábián Lajos nyugalmazott megyei tanácsi vb-titkár, az SZVT társelnöke, az SZVT megyei szervezetének elnöke nyitotta meg. Az elnökségben helyet foglalt Bánóczi Gyula, a megyei tanács elnöke. A programról Kabdebó Ferenc, a Szolgáltatási Fejlesztő és Tanácsadó Vállalat igazgatója, az SZVT szervezési és oktatási munkabizottságának elnöke adott tájékoztatást. Mint elmondta, az idei szekcióülések napirendjén első helyen szerepel a vállalati belső érdekeltségi rendszer továbbfejlesztése, a vállalatközi együttműködés, és az értékelemzés gyakorlati alkalmazása. A megnyitó előadást Nyers Rezső, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke tartotta „Gazdasági helyzetünk, egy gazdasági fordulat szükségessége és lehetősége” címmel. A magyar népgazdaság három évtized dinamikus fejlődése után a hetvenes évek végére elvesztette lendületét — mutatott rá előadásában Nyers Rezső. Ezután egyensúlyozgatás következett változatlan gazdasági szerkezettel, amely azonban csak a nyolcvanas évek közepéig volt eredményes. Utána azonban megmutatkozott a hiba, miszerint a túlzott importvisszafogás nem kiút, sőt azokhoz a gondokhoz vezet, amelyeket ma is szenvedünk. Nem elég maga a reform, fordulatra van szükség gazdaságpolitikánkban. A hosszú távon ható tényezők közül a világgazdasági hatásokat kell a korábbinál jobban figyelembe venni és azok eredőinek megjelenését saját belső viszonyainkban. Ma mások a külső piacok mint a prosperitás időszakában voltak, és a mi gazdasági erőforrásaink is megváltoztak. Húsz évvel ezelőtt a világgazdaság állandó és lendületes fejlődésben volt, a piacok tágultak. Sok embert kevés tőkével lehetett mozgásba hozni. 1975 óta azonban ez egészen másképpen van. A rövid és középtávú folyamatokról szólva Nyers Rezső elmondta, hogy ezeknél a termelés alacsony jövedelmezősége vár megújulásra leginkább. A gazdálkodási szerkezet egy évtizede lehet hogy nem volt rossz, ma azonban nem megfelelő. A mai életszínvonalunkat a mai termelés nem fedezi. A szükséges fordulat ezért nem lehetséges bizonyos átmeneti életszínvonal-áldozat nélkül. Nélkülözhetetlen egy újabb beruházási lendület, mert enélkül exportképes javak termelése nem várható el. Ehhez pedig szükséges az importképességünk javulása. Ma a gazdasági feladataink újraprogramozása van napirenden, és a fordulathoz szükséges elvi program kidolgozása. A soron következő központi bizottsági ülés tárgyalja majd az ügyet, és a megújult kormány hamarosan a Parlament elé terjeszti. A nyitó előadás után László András, a megyei tanács általános elnökhelyettese, az MTESZ megyei szervezetének elnöke tartott előadást az akadémia résztvevőinek Szabolcs-Szatmár megyéről. Elmondta, hogy megyénk felszabadulás utáni fejlődésében nagyjából követhetők azok a folyamatok, amelyek hazánk más részeiben zajlottak. Sok tekintetben hátrányosabb helyzetünk azonban jelentős elmaradást okozott. Mégis sikerként könyvelhetjük el, az egyébként ma is inkább mezőgazdasági jellegű tájegységben a nagyarányú iparosítást. Éppen ebben rejlik azonban számos buktató, ugyanis itt a gyárak és üzemek nagy százaléka gyáregység és üzemegység — az ezzel járó kiszolgáltatottsággal. Az utóbbi időben az ipari fejlődés lelassult, a hatodik ötéves tervben már csak három százalék körül mozgott évente, a hetvenes évek tíz fölötti ütemével szemben. Nálunk még lassabban mutatkoznak meg a termelés intenzív jegyei, és bizony megjelentek a veszteséges, sőt — nálunk először — a felszámolt üzemek. A mezőgazdaságunkban a tájtermelés ismérvei karakterisztikusabbak, mint másutt. Alma, dohány, burgonya: szinte valamennyit sújtotta kisebb nagyobb válság az utóbbi években. László András — miután felhívta a figyelmet a szervezők által megyénkben javítható gondokra — programként ajánlotta az akadémia résztvevőinek Szabolcs- Szatmár irodalmi és történelmi nevezetességeit, szép tájait. Nyers Rezső előadását tartja. A nagyközség központjának képét is formálja Csenger főterén az új épület, amely földszintjén ABC-áruházat létesítenek, az emeleteken lakásokat. (elek) Jövedelmezőbben szükséges dolgozni Kisvárdán tanácskozott a KISZÖV elnöksége Kritikus szellemű ülést tartott tegnap Kisvárdán az Ipari Szövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetségének elnöksége Pétervári József KISZÖV-elnök vezetésével. Napirendjük legérdekesebb pontja a helyi ruházati szövetkezet munkájának értékelése volt. Ez a cég ugyanis régóta pénzügyi, gazdálkodási zavarokkal küszködik. Az elnökség tagjai sok kifogásolnivalót találtak. Egyebek mellett helytelenítették, hogy a szövetkezetnek nincs markáns, piaci gazdálkodási stratégiája, fontos kérdésekben nem egyszer kapkodva döntenek. Sajnálatosnak találták, hogy nincs megfelelő készség a termékszerkezetváltásra, valamint arra, hogy a lehető leggyorsabban felülvizsgálják, esetleg felbontsák egyes, nem jövedelmező szerződéseiket, illetve, hogy haladéktalanul jobban fizető bérmunkát keressenek. Kívánnivalót hagy maga után a közgazdasági elemző munka is. Kevés az igazán felkészült szakember. A közgyűlés elé vitt terveik megalapozatlanok, nem eléggé átgondoltak. Kérdéses, hogy a számított három és fél millió forint nagyságú nyereség elérhető, valamint, hogy a 10 százalékos bérfejlesztés megvalósítható. Az elmarasztaló megjegyzésekre válaszolva a Kisvárdai Ruházati Szövetkezet elnöke, Márton Lajos elmondta: keresik a kilábalás lehetőségeit, de számos objektív tényező nehezíti a helyzetüket. Például a valutaszorzók, illetve általában a szabályzók számukra kedvezőtlen változása, az alapanyagárak emelkedése, az alapanyaggyártók ütemtelen szállításai, és nem utolsósorban, hogy nem kapnak megfelelő végzettségű szakembereket. Az elnökség nem fogadta el a szövetkezet vezetőjének érvelését, mondván: a gazdálkodási környezet, a szabályozók olyanok, amilyenek, ezekhez kell alkalmazkodni. Mindezt bekalkulálva kell dolgozni, tervezni A gazdálkodás színvonalának emeléséhez a KISZÖV, illetve az elnökség szakemberei felajánlották a segítségüket. Végül — a témával kapcsolatban — határozati javaslatot fogadtak el, amelyben határidőt szabtak a cég első számú vezetője által egyébként is beígért eredmények megvalósításának. A javaslatban szó van arról is, hogy a javulás, az eredmények elmaradása esetén a vezetés alkalmasságára vonatkozó személyi konzekvenciák levonására van szükség.