Kelet-Magyarország, 1988. április (45. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-01 / 78. szám
2 Vendégeink voltak Ezen a héten véget értek a nyíregyházisaiink közül Banaksó Erzsébet a filmművéművészeti hetek. A rendezvénysorozat idészeti főiskolások vizsgafilmjeit nézte meg, sön több művészt, több együttest is vendégül Bodnár István a színészjelöltek előadását látott a megyeszékhely. Hétfőn három vá látta, Gönczi Mária pedig az operaelőadáson taszítási lehetőség is adódott a munkatár volt. Színészjelöltek a Krúdy Színpadon A színművészeti főiskola hallgatói Bálikó Tamás harmadéves rendező szakos irányításával Nyíregyházán eddig még nem látott darabot, John Steinbeck Egerek és emberek című művét vitték színre. Az amerikai író darabja — amely ötven évvel ezelőtt született — regényként is eljutott az olvasókhoz, de a színpadi változat sem ismeretlen. A darab a gazdag Amerika szegény embereinek álmait és vágyait villantja fel. Olyan világban játszódik, ahol keservesen meg kell küzdeni a megélhetésért, miközben az embereket keservesen nyomasztja a magány is. Kivéve az eszes George-ot és a féleszű Lemaie-t, a darab két szereplőjét. Ám az ő sorsuk, furcsa barátságuk is tragédiába fullad. A főiskola különböző osztályaiból ez alkalomra verbuválódott kis csapat az Egerek és emberek rövidített ■ változatát adta elő. Meglehet, a rövidítés miatt némi csorbát szenvedett a drámai erő, ám a lelkes és tehetséges fiatal színészek játéka kárpótolt ezért a veszteségért. Mivel műsorkalauz, plakát nem készült a darabhoz, így utólag közöljük a szereplők nevét: Ilyés Róbert (Lennie), Végh Péter (George), Bartus Gyula (gazda), Cvetkó Sándor (Curley), Dimanopulu Afrodite (Curleyné), Ternyák Zoltán (Gancsy), Sztarenki Pál (With), Lipics Zsolt (Carolson), Csudás Csaba (Silm). Operaelőadás a színházban Természetesen telt ház várta a debreceni operaegyüttest hétfőn este a Móricz Zsigmond Színházban. A telt ház több okból is természetes. Először azért, mert a Csokonai Színháznak régi barátai vannak Nyíregyházán. Másodszor: az itteni közönségnek ritkán van alkal-ma „élőben" látni-hallani egy operaelőadást. A harmadik ok maga a Traviata, hiszen Verdinek ez a műve a legnépszerűbbek közé tartozik. Nem is csalódott a „nagyérdemű", amely nagy tapssal jutalmazta a produkciót, az ismerős dallamokat. Végül is úgy érezhettük, az előadás nem szenvedett lényeges csorbát az opera látványos műfajához különösen szűk színpadon sem. Pedig érezhetően gondot jelentett elhelyezni a Greguss Ildikó pompázatos jelmezeibe öltöztetett együttest, a harmadik felvonás szemet gyönyörködtető táncbetétjét, nem is szólva Langmár András dekoratív díszleteiről. Az élmény elsősorban a színészi erényeket is megcsillantó, széphangú Pelle Erzsébetnek köszönhető, aki Violettát személyesítette meg. Alfréd szerepében Réti Csaba, az idősebb Germont alakítójaként pedig Waltner Lajos nyerte el a közönség tetszését. A MÁV filharmonikusak — Pazár István vezényletével — derekasan megbirkóztak a számukra szokatlan helyszűke okozta kényelmetlenséggel. Az előadás rendezője Kertész Gyula volt. Fiatal filmrendezők bemutatkozása Merre tart a magyar filmművészet , mi foglalkoztatja a művészjelölt rendezőhallgatókat, hogyan kívánnak szólni hozzánk a képernyő, a mozivászon, a kamera segítségével ? Röviden, a bemutatott kisfilmekről: láttunk egy remek paródiát a MÁV-bürokráciáról, egy bűbájos kosztümös történetet a klamaszálmokról, egy-egy megdöbbentő sztorit egy templomi koldus és egy süket lány életéből, és volt még egy film, amiről számomra nem derült ki, miiről szólt. Emlékezetesek maradnak a stílustanulmányok, főként a Menzel és a Truffaut modorában készültek. Részben a filmekből, részben az azt követő ankéton hallottakból arra következtethetünk: „új hullám" jelentkezik a magyar film történetében ezzel a generációval, ha álmaikat, sikerül megvalósítaniuk. Úgy látszik, igyekeznek elkerülni a befutott filmrendezőik „vadmagyar" megoldásait, gondolatvilágukban, művészi eszköztárukban a főszerep az általános emberi értékeké, a humánumé. Szándékuk az, hogy az úgynevezett „művészfilmek" miatt megfogyatkozott közönséget közérthető alkotásokkal visszaszorktassák a moziba. Itt tanulhattuk meg Gőzön Francisco nevét, aki venezuelai, és ha itt marad nálunk, bizonyára találkozunk majd műveivel, emlékezetes még Wermer András paródiája, és érdemes lesz követni Káéi Csaba, Horváth László pályáját. A nyíregyházi Váci Mihály művelődési ház programjából. Rendezvények: Jubileumi koncertet tart április 6-án a hangversenyteremben a közkedvelt VMoto-Rock együttes. Klubok, körök: Április 1- jén az amatőr filmklub és az önismereti kör tagjai találkoznak. Ugyanezen a napon természetvédelmi foglalkozást rendeznek. A gyermekekre gondolnak a szervezők április 5-én, amikor szünidei matinét tartanak. Ugyanezen a napon délután az egészségnevelési világnapra emlékeznek. Szintén szünidei matiné lesz április 6-án, s ugyanekkor a kísérleti versszínpad is foglalkozást tart. A kertbarát klub, a Sci-fi klub és a főiskolai fotóklub tagjai találkoznak április 7-én. Ezen a napon is lesz szünidei gyermekfoglalkozás. Tánc: Nosztalgiadiszkó április 1-jén és 2-án. Április 3-án az ifjúsági diszkó elmarad. Béres János fotóriporter kiállítása, amelyen a művész rockfotói láthatók. április 1-től 30-ig tekinthető meg, a fotógalériában. Az úttörőházban rendezik meg a VII. tiszántúli bábjátékos napokat április 7-től 10-ig. Jelenet Gőzön Francisco: Női uszoda című rímjéből. Párbeszéd-filmklub Filmklubot indít a Párbeszéd Kulturális Egyesülés Nyíregyházán a Béke moziban. A hét filmből álló sorozat keretén belül elsősorban olyan dokumentumfilmeket mutatnak be, amelyek az idei filmszemlén, sikerrel szerepeltek. A nyíregyházi közönség megnézheti többek között a Gulyás testvérek Törvénysértés nélkül című filmjét, Kósa Ferenc A másik emberét, Vitézy Úgy érezte, szabadon él című alkotását. És Schiffer Pál Dunánál című munkáját, valamint Sára Sándor korábban már bemutatott Sír az út előttem című alkotását. A vetítések utáni beszélgetéseket a meghívott alkotók jelenléte teszi ■teljessé. Az első filmet április 21-én játsszák, s a belépőjegyeket kedvezményes áron árusítják. ★ Ritka filmcsemegét mutatnak be április 7-én Nyíregyháza három filmszínházában. Az Érzékek birodalma — ahogyan Oshima Nagisza látja című film mindeddig csak zárt szakmai vetítésen volt látható. Oka: az 1975-ben készült japán-francia film mai szemmel is sokkolóbban, taszítóan vonzóbb módon ábrázolja a szexualitást, mint bármiilyen pornófiilm. Az egyetlen napig látható filmet a Krúdy, a Béke moziban és a Videoházban játsszák több előadásban. Színháznaptár Húsvétkor zárva tartja kapuit a színház, így legközelebb csak április 5-én lesz előadás. A Latabár-bérletben a Józsi című darab kerül színre ezen a napon. Ugyancsak Molnár Ferenc színművét játsszák az Ódry—Déryné-bérletben április 6-án szerdán. Április 8-án pedig a Móricz—Molnár Ferencbérletben adják elő a Józsi című darabot. Kelet-Magyarország Ibrány, Rakamaz, Hodász Többletpénz telkekből, nyereség a művelődésben A feladatait a nehézségek ellenére is sikerült megvalósítania az Ibrányi Nagyközségi Tanácsnak. 1987-ben 49 millió 233 ezer forint bevételre tett szert, melyből az állami támogatás több mint 19 millió forint. Az állategészségügynél, a lakásgazdálkodásnál és a hivatali étkeztetésnél többletbevételhez jutottak. Az állami gondozási díjak beszedése, a letiltások behajtása viszont változatlanul nehéz. A lakossági adóból 2 millió 327 ezer forint származott, ami nagyobb a tervezettnél. A vállalati, szövetkezeti befizetések 7 millió 349 ezer forintra rúgnak, ez az előirányzottnál mintegy 8 százalékkal kevesebb. Az érdekeltségi bevételek között a művelődési ház sikeres működéséből, valamint a lakásforgalmazásból származó pénz számottevő. Az ibrányi tanács a saját hatáskörében végrehajtott pénzügyi módosításokból részben a megnövekedett energiaköltségeket és parképítést finanszírozott. A segélykeretet teljesen felhasználták ötven embernek rendszeres, 446 esetben pedig rendkívüli segélyt folyósítottak. A Rakamazi Nagyközségi Tanácsnak tavaly kereken 46 millió forint volt a bevétele. A tervei megvalósításához az 1986. évipénzmaradvány biztonságot nyújtott. A szociális kiadások emelkedtek. A GAMESZ-nak különböző munkagépeket, szerszámokat vettek, s a tanács a Liliom utcai csapadékvízelvezetés feltételeinek megteremtéséhez is hozzájárult. Fejlesztették a diákétkeztetést, javították az óvoda és a könyvtár működésének személyi feltételeit, és megalakították az idősek klubját. A tanács a telekeladásokból jelentős bevételre tett szert. Az érdeklődés különösen a Tisza-parti telkek iránt nőtt meg. A lakosság az út-, a járda-, valamint a csapadékvíz-elvezető árok építésében, továbbá a község szépítésében, parkosításában végzett jelentős társadalmi munkát. A Hodászi Nagyközségi Közös Tanács múlt évi gazdálkodását a visszafogottság, és a takarékosság jellemezte. Tavaly korszerűsítették a nyírkátai általános iskola fűtését, Nyírmeggyes és Nyírkáta között pedig utat építettek. Hodászon a Kossuth utcán megoldották a belvízelvezetést. Az idén a kántorjánosi és a nyírkátai vízműberuházás, továbbá a ravatalozók megépítésének pénzügyi feltételei biztosítottnak látszanak. (cs. gy.) Bolondis képek Első képünkön: Tévednek a kedves olvasók, ha a kép láttán súlyos balesetre gondolnak. Egész egyszerűen egy svájci művész 1 „alkotását" látják egy I baseli kiállításon. Csak 1 érdekességként érdemes I megemlíteni, hogy a ké- tömb súlya 15 tonna. . 1 Második képünkön. Egy ló „személyében" kéretlen utasa támadt egy pár percig az egyik manilai taxinak. A dolog úgy történt, hogy a zsúfolt utcán a közlekedési dugóban az autók dudáinak tülkölésétől váratlanul megriadt egy arra járó fogat derék négylábúja, s a hámból kiszabadulva a képen látható taxi első ülésére huppant. Az ijedségen kívül mind a ló, mind a taxi vezetője könnyebb sérüléseket szenvedett. Harmadik képünkön. A kutyaszeretet nem ismer határokat — mondhatjuk teljes joggal annak ismeretében, hogy a képen látható angliai terrier — . Doc — nevére gazdái bankszámlát nyitottak aWestminster banknál. A képen: a derék kutyusa és az „aláírásával” hitelesített bankszámla. ! 1988. április 1. A tárgyalóteremtől Utas olajos köpenyben Hosszú, mocskos, olajos munkásköpenyben akart beszállni Kecskés Gyula újfehértói lakos Cs. Mihály kisteherautójába. A sofőr azonban féltette az üléshuzatot, ezért megkérte Kecskést, hogy vegye le a köpenyét, ne kenje össze a huzatot. Hogy ebben mi volt a felháborító? . . . Mindenesetre Kecskés roppantul megharagudott érte, drasztikus szavakkal illette Cs. Mihályt és a kérés ellenére úgy pattant be a teherautóba, ahogy volt, igaz, mielőtt leült, azért felhajtotta a köpenyt. Az őt ért „sérelmen” azonban nem tudott napirendre térni, még útközben is folytatta a szitkozódást. Jó darabot haladtak már, amikor a sofőrnek elege lett az utasából. Kinyitotta neki az ajtót, és felszólította, hogy szálljon ki, mert nincs kedve tovább hallgatni a válogatott kifejezéseket. Kecskés viszont azt akarta, hogy akkor vigye vissza oda, ahonnan elindultak — így hát mégis továbbhajtottk. Egy útszűkületben aztán az izgága utas hozzákapott a kormányhoz, ezért Cs. Mihály megállt, kiszállt a teherautóból, kívülről nyitotta ki a jobb első ajtót és így szólította fel távozásra Kecskést, aki azonban hajthatatlan maradt. Kiráncigálni sem sikerült, ezért a sofőr elment a rendőrségre segítséget kérni. Több sem kellett Kecskés Gyulának, átült a vezetőülésre és hazafurikázta magát — jogosítvány nélkül. Ráadásul tönkretette az egyik lökhárítót, mert befarolt az udvarra és közben nekiütődött egy szögvasnak. Cs. Mihály szaladhatott a kocsija után, amit végül csak két rendőr segítségével tudott viszaszerezni. Kecskés Gyulát engedély nélküli vezetés szabálysértése miatt 4 ezer forintra bírságolta a rendőrség, a városi bíróság jármű önkényes elvételének vétsége miatt 9600 forintra büntette, a megyei bíróság pedig a fellebbezési eljárás során — büntetett előéletére tekintettel — ráadásnak próbára bocsátotta. Az ítélet jogerős. B. A.