Kelet Magyarország, 2014. január (71. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-23 / 19. szám
2014. JANUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Szálkán kifejezetten van igény a kultúrára MÁTÉSZALKA: - A magyar kultúra napján, valamennyi alkalommal számot vetek azzal, éppen hova, merre tartunk. Teszem ezt most különös izgalommal Mátészalkán, hiszen március idusán - minden jel szerint - a kultúra házát három év után visszaadják a művészetkedvelők lelkes táborának. Nehéz perióduson vagyunk túl, amelyet viszont hasznosan töltöttünk. Művészi töltekezésre, tervezésre is fordíthattuk a „holtidőt”, megtapasztalhattuk, hogy a közművelődés megnyilvánulásai, ha kreatív szakemberek lélegeznek benne, akkor bárhol meg tudnak élni. Templomokban, utcákon, tereken, s ha úgy adódik, a kocsmában is... Mindig az a kérdés, hogy van-e megfelelő üzenet, hiteles közvetítő és rugalmas. A közművelődés megnyilvánulásai bárhol meg tudnak élni. BUZOGÁNY BÉLA értő befogadó. Mátészalkán mindhárom megtalálható, itt kifejezetten van igény a kultúrára - mondta Buzogány Béla színművész-igazgató. - Büszke vagyok arra, hogy méltóképpen ünnepelhettük a magyar kultúra napját. Szép hagyomány, hogy Kölcsey Ferenc emlékművét megindító műsor keretében megkoszorúzzuk, ezt követően színházi előadásra, Szatmári borzsongásra és kórushangversenyre vártuk a művészetbarát közönséget. KM-CSA Részlet a Talán Teátrum egyik előadásából archív fotó: km Amikor kevés a kerti pad Nyíregyházán az egyik legtöbb kulturális programot jegyző színhely a Bencs villa. nyíregyháza. A megyeszékhelyen nem lehet panasza az irodalmi, zenei, vagy képzőművészeti élményekre vágyóknak. A Móricz Zsigmond Színház a város kulturális életének egyik fellegvára. A jelenlegi adatok szerint a teátrum stabilizálta az első helyét azon a listán, mely a vidéki városok lélekszámát veti össze az adott helyen színházba járókéval, és eszerint Nyíregyháza áll a virtuális dobogó tetején. A Kodály Zoltán Általános Iskola koncertek helyszíne, és a Filharmónia-bérlet estéinek otthona, ahol a hazai komolyzenei élet legjobbjait hallhatja a közönség, a Pál Gyula teremben és a Városi Galériában értékes tárlatok kapnak helyet, de a Nyíregyházi Főiskola is gyakori helyszíne koncerteknek, művészeti előadásoknak. Gershwin és Latinovits Nyíregyházán az egyik legtöbb kulturális programot jegyző színhely a Bencs villa, ahol nem telik el úgy hét, hogy egyegy irodalmi estre, zenei vagy képzőművészeti eseményre ne telne meg a terem. - A hétfői Ratkó-esten százhúszan voltunk úgy, hogy nyolcvan székünk van. A kertből hoztunk be padokat, de sokan állva nézték végig a programot, még én sem fértem be a terembe - mesélte lapunknak Orémusz Maja, a programok szervezője. - A nézőink mindenevők, hiszen ugyanúgy telt házas a Benczi vonósnégyes koncertje, mint a Gershwin-est vagy a Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva szerelmét feldolgozó előadás. Vannak, akik a kezdés előtt két (!) órával érkeznek, hogy biztosan legyen helyük, és éppen ezért gyakran teszem fel a kérdést, hogy vajon aki nem fér be a terembe és csak kívülről kukucskálva lát egyegy előadást, később eljön-e újra? Egyébként érdekes, hogy a helyi vagy innen elszármazott fellépők mindig rengeteg embert vonzanak, míg az országos hírű, de nem itt élő művészek iránt kisebb az érdeklődés. Ezért kell bevetni apró taktikákat, vagy azt, hogy több művészeti ág képviselői mutatkoznak be egyszerre, vagy azt, hogy helyi és nem helyi fellépők egy műsorban szerepelnek. Mindig vannak új érdeklődők, jó látni, hogy a főorvos, a főiskolai docens és a nyugdíjas együtt énekel, mint ahogy az is jó visszajelzés, hogy a közönség az előadás után nem siet haza, hanem megbeszélik egymással a látottakat és a világ dolgait. krisza Van, aki két órával a kezdés előtt jön, hogy legyen helye. ORÉMUSZ MAJA A zenei események és az irodalmi előadások is népszerűek FOTÓ: PUSZTAI SÁNDOR Örök igazság: csak tiszta forrásból... Szabó Dénes: Megismétlődik a történelem, újra idegen kultúra telepedik a magyar közgondolkodásra. nyíregyháza: Szabó Dénes Kossuth-díjas karnagy egyik szeme sír, a másik pedig nevet, ha a magyar kultúra jelenlegi helyzetére gondol. - Most, hogy a magyar oktatás ügye a kormány jóvoltából ismét az érdeklődés középpontjába került, jelentős átalakulások várhatók, hiszen felvetődik újra és újra a Magyarországon feledésbe merülő Kodály-módszer. Én ugyanis a magyar kultúra A nemzeti együttes cím nagy felelősséget jelent a számunkra. SZABÓ DÉNES alapjait a kodályi gondolatok népszerűsítésében látom - mondta el érdeklődésünkre a Cantemus Kórusintézmény igazgatója. Lehet török, szlovák, arab is - Különösen sokat olvasom mostanában a nagy zeneszerző és zenepedagógus Visszatekintés című köteteit, amelyekben sokat foglalkozik a magyar kultúrával és zenével. Pontosan látta az elmúlt század első felében már, hogy az idegen, nyugati kultúrától szenved a magyar kultúra. - Úgy érzem, napjainkban megismétlődik a történelem, hiszen ismét idegen, Nyugatról érkező kultúra telepedik a magyar közgondolkodásra és kultúrára. Ráadásul olyan hatás, amelyről Kodály Zoltán azt mondta: a művészet előcsarnokában sincsen helye. Komoly ember nem gondolhatja azt, hogy ez az irányzat a magyar kultúráról szól, s hogy a magyar kultúráért van. Kodály Zoltán Bartók Bélával együtt nem ismert megalkuvást, s együtt vallották: „csak tiszta forrásból”. S ez a gondolat nem jelentett kirekesztést, hiszen ez a tiszta forrás lehetett török, szlovák, vagy akár arab is. Mint akadémiai tag, nagy reményeket fűzök ahhoz, hogy az igazi magyar kultúra védelmében az Akadémia véleményét is meghallgatják a törvényhozók. A kultúra követei Külföldön sokan kíváncsiak a magyar kultúrára, rajongással szeretik, s irigykedve gondolnak ránk, magyarokra. Sajnos, a kultúra közvetítői, a világítótorony szerepét betöltő művészeti együttesek egyre kevesebben vannak Magyarországon. Szerencsére ez nem vonatkozik a Cantemus Kórusra, amely a nemzeti együttes címet is elnyerte. Érezzük ennek a felelősségét, s a magyar kultúra közvetítése érdekében mindent el is követünk úgy itthon, mint külföldön - tette hozzá befejezésül Szabó Dénes. KM-MML Szabó Dénes fotó: racskó tibor A fiatal korosztályt nem könnyű megszólítani NYÍREGYHÁZA. Több éve szervezünk komoly- és könnyűzenei koncerteket, filmklubot, fotóművészeti és gyerekprogramokat, és azt tapasztalom, hogy lassú az elmozdulás - mondja dr. Nagy Emília, a Luther Passage a Kultúráért Egyesület elnöke. - Van egy törzsközönségünk, akik szinte minden programunkon ott vannak és akik örülnek, hogy új színfoltokkal gazdagodik Nyíregyháza kulturális élete, a nehézséget a középiskolások és főiskolások bevonása jelenti. Civil szervezetként csak pályázati forrásokra és támogatóink segítségére támaszkodhatunk, ami azt is jelenti, hogy egy-egy programsorozatot, legyen az bármilyen sikeres, a projektidőszak lejártával be kell fejeznünk. De nem panaszkodunk: igyekszünk a jelenlegi feltételek mellett sok programot szervezni és mindig örülünk annak, ha egy-egy koncert, film vagy előadás után a nézők megköszönik az élményt. km-sza KEtET Hiányoznak a gondolatébresztő beszélgetések NYÍREGYHÁZA. Éves száma alapján lehet az ember nyugdíjas, de művészként ilyenkor van ereje teljében. Ám ahhoz, hogy lendületet vegyen, hiányzik a közönség, hiányoznak a gondolatébresztő beszélgetések. Nyíregyházi képzőművészként ilyesmit érzek - vall benyomásairól Madarassy György, Megyei Prima Díjas festőművész. - Budapesten folyamatosan megjelenik egy fiatal művész generáció, sajnos itt ez nem jellemző. Az elmúlt évek jelensége, hogy a képzőművész nem találja meg a helyét. Pedig a képzőművészeti alkotásoknak is Hiányzik a mecenatúra, legyen az állami, vagy magán, van rendeltetésük, ami nem csak abból áll, hogy valahol kiállítják őket. Ehhez nagyon hiányzik a mecenatúra, legyen az állami, vagy magán. Utóbbi szintje is messze elmarad a lehetőségeitől, kevés gazdag embernek jut eszébe, hogy a ma tízmilliókat érő régi alkotások egykor kortárs művek voltak. Akkoriban nyitott műtermekben bárki találkozhatott a művekkel és alkotóikkal. Ma ehhez kiállításokra van szükség, de ezek tematikája szakembereket igénylő, komoly szakmai kérdés. Negyven év tapasztalata mondatja velem, hogy mindig lehet valamit tanulni másoktól. Ám ehhez nyitottságra, kapcsolatokra és sok-sok szervező munkára van szükség. Már most kellene gondolkodni azon, hogy a felújításukat követően megszépülő nyíregyházi kiállítóterek milyen alkotásokkal megtöltve nyíljanak meg. km-gb Mindenki lakmározzon a Egy kisváros elhivatott kultúra svédasztaláról! kultúraközvetítői NYÍREGYHÁZA. - Én és a hozzám hasonló, irodalomszerető nyugdíjasok örömmel és rendszeresen látogatjuk a megyeszékhely könyvtáraiban, művelődési házaiban meghirdetett színvonalas (és ingyenes) programokat. Szomorúan tapasztalom ugyanakkor, hogy a kultúra városszerte gazdagon megterített „svédasztaláról” többnyire csak az idősebb generáció fogyaszt - mondja Demeter Sándor. A 16 okleveles, Nívó- és Aranytoll-díjas költő több verseskötettel gazdagította szülővárosa szépirodalmát, erre buzdítja a „mai fiatalokat” is. Ne féljetek „kiírni” magatokból mindazokat az érzéseket, gondolatokat, ami nap mint nap foglalkoztat benneteket! Ahhoz azonban, hogy sokszínűen, változatosan és A fiatalok és az idősek előtt egyaránt nyitva az ajtót olvasmányosan tudjatok fogalmazni, fontos, hogy sokat olvassatok, részt vegyetek a kulturális eseményeken, erre pedig kiváló lehetőséget kínál Nyíregyháza! Ha magatokkal hozzátok barátaitokat és a szüleiteket, nagyszerű családi felüdülésben lehet részetek, és nekünk, „nagyszülőknek” sem kell majd szomorkodnunk az üresen árválkodó székek miatt a könyvbemutatók, irodalmi délutánok és kiállítások alkalmával! - tanácsolta Demeter Sándor, kmpi DEMETER SÁNDOR nyírmada, író-olvasó találkozók, könyvtári órák, bábelőadások, filmvetítések, kiállítások, helytörténeti esték - csak néhány abból a programkínálatból, amivel a nyírmadai könyvtár és művelődési ház, azaz a Közművelődési Intézmény a falai közé csábítja a gyerekeket és a felnőtteket. - A kultúraközvetítés misszió - vallja Tóth Judit intézményvezető. Céljuk, hogy az olvasás élményét már a legkisebbekkel megismertessék, s az irodalmat értő és szerető, kreatív, a művészetek, valamint a kultúra iránt fogékony felnőttekké váljanak a nyírmadai gyerekek. - Ebben nagyszerű partnerünk a helyi általános iskola, hiszen közös, fontos ügyünk, hogy a kulturális értékeket megismerjék és a hagyományokat ápolják - magyarázza a szakember, s elismeri: egy ilyen kisvárosban szükség van a személyes megszólításra, mert önmagában egy plakát nem kelti fel az érdeklődést, azonban a figyelemfelkeltő invitálásra megtelik hallgatósággal az épület. Öröm látni, ahogy az alsósok visszajárnak a könyvtárba, élvezik a kreatív foglalkozásokat, s például Az öreg halász és a tenger című regényhez illusztrációkat készítenek. Őket még könnyű „megfertőzni” a kultúra szeretetével, azért dolgozunk, hogy felnőttként is ilyenek maradjanak. km-bm Az olvasás élményét már a legkisebbekkel megismertetjük. TÓTH JUDIT