Kelet-Magyarország, 2017. február (74. évfolyam, 27-50. szám)
2017-02-23 / 46. szám
Jegyzet Bodnár Tibor Harc az elemekkel Most, hogy a tavaszi hazai premier helyett a kisvárdai pályán még mindig tart a jégkorszak, illetve hogy a teljes megyei másod- és a fél első osztályú nyitány a víz alá került, megint bebizonyosodott, hogy nem érdemes szembemenni bizonyos törvényszerűségekkel. Mert beszélhetnek arról, hogy le kell rövidíteni a téli szünetet Magyarországon, azonban így február végén mindig kiderül, hogy azért még a természet az úr. Lehet harcolni az elemekkel, csak felesleges, infrastrukturálisan pedig még nem tartunk ott, hogy át lehessen focizni a telet. Főleg úgy, hogy most már nem lehet akárhol játszani. Emlékszem ’86 tavaszára, amikor a Szpari első bajnokiján a stadion salakjára szorult. Vagy kétezren álltuk körbe a SZEOL elleni NB II-es meccsen a korlátot, és figyeltük, amint a szabadrúgás-specialista szegedi Gruborovics gólját a Balmazújvárosból igazolt Sárközi kiegyenlíti. Apropó, Balmazújváros. Ott sem volt meccs a hétvégén. Pedig a stadion átadóján még bőszen hirdették, hogy termálvíz fűti a gyepet. Csak még nem volt „érdemes” bekapcsolni... tibor.bodnar@kelet.hu KELET •MGnumoszJo A kormány a pályázat visszavonását javasolja A szerdai egyeztetésen eldőlt: Budapest nem száll harcba a 2024-es olimpia megszervezéséért. BUDAPEST: A Fővárosi Közgyűlés határozatban kérte fel szerdán Tarlós István főpolgármestert, tárgyaljon a Magyar Olimpiai Bizottsággal (MOB) és a kormánnyal arról, hogy tekintettel „a megszűnt nemzeti egységre” van-e értelme fenntartani a budapesti pályázatot a 2024-es olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére. A főpolgármester tegnap este egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel, valamint a MOB vezetőivel, s közösen úgy döntöttek: visszavonják az olimpiai pályázatot. Egymást hibáztatták A Fővárosi Közgyűlés a határozatban megállapította, a pályázat mögött ez idáig fennálló nemzeti egység és konszenzus felbomlott, amelyért azokat a pártokat és politikusokat terheli felelősség, akik a korábbi években támogatták az olimpiarendezést, és „most alkalmi politikai haszonszerzés reményében korábbi véleményükkel szembefordultak, ezzel felszámolták a korábban fennállt politikai konszenzust, és elárulták a budapesti olimpia ügyét”. Horváth Csaba (MSZP) a javaslat vitájában úgy fogalmazott, az olimpiai rendezés „elvesztette nemzeti ügy jellegét”, amiért szerinte a kormányoldal tehető felelőssé, amely nem tette lehetővé az érdemi párbeszéd kialakítását. Csárdi Antal (LMP) kiemelte, a fővárosiak többsége mindaddig nem támogat egy „luxus sporteseményt”, amíg a mindennapjaikat meghatározó feltételek, például a tisztességes egészségügy és oktatás nem jönnek létre. Kocsis Máté (Fidesz-KDNP) is úgy fogalmazott, a jelenleg is kialakult problémáért nem a népszavazást elindító mozgalmat, hanem azokat az ellenzéki pártokat terheli a felelősség, amelyek megváltoztatták korábbi támogató véleményüket és „sunyi módon” elárulták az olimpia eszméjét. Karácsony Gergely (Párbeszéd) visszautasította, hogy az ellenzékre hárítsák a felelősséget. A bizalmat szerinte a kormány elpuskázta azzal, hogy nem adott garanciákat a korrupcióval szemben. Tokody Marcell (Jobbik) az MSZP szerinte nem egyenes hozzáállását, valamint a kormányt is felelőssé tette a ki- kialakult helyzetért. Kiemelte, j 1 valódi konzultációval tényleges nemzeti egységet lehetett volna teremteni, most azonban a többség joggal fél a korrupciós kockázattól. 1 Gy. Németh Erzsébet (Demokratikus Koalíció) kijelentette, pártja végig következetesen elutasította az olimpiai rendezést, mivel szerintük , sem az ország, sem a főváros nincs megfelelő állapotban ahhoz. Tarlós István főpolgármester zárszavában szintén úgy foglalt állást, hogy nem a Momentum Mozgalmat kell hibáztatni, hanem az álláspontjukat megváltoztató ellenzéki pártokat. Elgondolkodtatónak nevezte, hogy a most a népszavazás pártján álló ellenzéki képviselők a hatalmon még csak fel sem vetették az emberek véleményének megkérdezését. MTI Borkai Zsolt MOB-elnök a Fővárosi Közgyűlés ülésén fotó: mti/szigetváryzs. „Fel tudunk-e állni a sérülés után?” Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője a vitát megelőzően kijelentette: összefogás és egység nélkül nincs esély arra, hogy Budapest elnyerhesse a 2024- es olimpia megrendezését. Soha ilyen közel az olimpia lehetősége nem volt, ez most elillanni látszik - mondta Fürjes Balázs, hozzátéve: ha nem áll helyre az egység, akkor semmi esélyünk sincs. Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke arról beszélt, az olimpiai pályázat kapcsán most az a kérdés, az egység felbomlása után „fel tudunk-e állni a sérülés után”. Ha igen, van még miről beszélni - jelentette ki megjegyezve, csapatra van szükség, közösen kell megtalálni a választ a mostani sérülés után. Röviden FIDESZ: A rezsicsökkentés brüsszeli és magyarországi támadásoktól megvédését nevezte az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladatának Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke. Szerinte Brüsszel ezekben a kérdésekben megpróbálja elvonni az ország szuverenitását, ha kell, európai uniós eszközökkel befolyásolnak, ha kell, akkor „Soros György mögé bújó (...) ügynökszervezetekkel”, amelyek „elvégzik a piszkos munkát” Magyarországon. párbeszéd. Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke parlamenti indítványban kezdeményezi, a kedvezményes honosítás során csak fényképes igazolvánnyal lehessen magyar útlevelet kapni. Tordai Bence szóvivő azt mondta, miközben Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány „nem létező veszélyektől” akarja megvédeni az országot, hét éve tétlenül nézi, hogy több ezer, jellemzően orosz és ukrán állampolgárságú bűnöző juthatott magyar útlevélhez. MSZP: Az MSZP parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi annak kiderítésére, hogy melyik ország veszélyeztette Magyarország nemzeti szuverenitását, pénzügyi stabilitását. Mesterházy Attila, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, Matolcsy György jegybankelnök példátlan konspirációs elmélettel állt elő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. évi beszámolójáról szóló parlamenti vitában: a kormány megbuktatásának szándékával vádolta meg Magyarország egyik NATO-szövetségesét. Amit szabad Finnországnak... HELSINKI: Egyetértünk abban, hogy a nukleáris energia diszkriminációja Európában megengedhetetlen, hogy minden tagállamnak saját jogon kell tudnia eldönteni, milyen energiaformákat használ. Ellenezni fogunk minden olyan szabályozást, amely a nukleáris energiát negatívan érintené - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdai helsinki, Timo Soini finn külügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után. Utalt rá: Finnországban most hasonló struktúrában - orosz vállalati részvétellel, s részben orosz hitelből épül atomerőmű, mint amilyenben Magyarország fogja építeni Paks 2-t. „Éppen ezért elvárjuk az Európai Uniótól, ahogy megadta a szükséges engedélyeket a hasonló konstrukcióban épülő finnországi atomerőmű építésének, úgy adja meg most már haladéktalanul az utolsó engedélyt is Paks bővítéséhez. Magyarország növelni szeretné nukleárisenergia-felhasználását, hogy előre tudjon lépni mind a versenyképesség, mind az energiabiztonság területén” - szögezte le a megbeszéléseket követően Szijjártó Péter. mti: Szijjártó Péter (b) és Timo Soini FOTÓ: KKM Az MNB „kivételesen sikeres” évéről beszélt az elnök Az ellenzék, Matolcsy Györggyel ellentétben, nem sikertörténetként beszél a jegybankról. Budapest. A Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint az általa vezetett intézmény kivételesen sikeresen működött 2015-ben, mert a kormány és a jegybank stratégiai szövetségben, összehangoltan, koordináltan tevékenykedett Matolcsy György szerdán az Országgyűlésben az MNB 2015. évről szóló üzleti jelentésének és beszámolójának kormánybuktató szövetségese Matolcsy György azt mondta, a jegybank 2015-ben folytatta azt a lazító, az üzleti környezetnek kedvező monetáris politikát, amit 2013 márciusában indított el. Elmondta, az alapkamat csökkenése és a növekedési hitelprogram mintegy másfél százalékkal növelte a magyar gazdaság növekedésének ütemét, vagyis a jegybank - támogatva a kormány gazdaságpolitikáját - 2013 és 2015 között a GDP-növekedés felét adta. Az MNB elnöke szólt arról is, hogy a brókerbotrányok miatt árnyék is vetült 2015-re. Úgy fogalmazott: ami történt, „egy olyan nagy NATO-szövetséges ország budapesti nagykövetségéről folytatott kormánybuktató és jegybankbuktató tevékenységbe illeszkedik, ami 2014 őszén indult el”. Bánki Erik (Fidesz) egyebek között azt mondta: a magyar gazdasági modell nem lenne ilyen sikeres, ha nincs ilyen jó együttműködés a kormány és a jegybank között. Hollik István, a KDNP vezérszónoka a 2013 előtti monetáris politikát összehasonlítva a mostanival azt mondta: míg 2012-ben az MNB 40 milliárdos veszteséget termelt, és egyik feladatát sem tudta teljesíteni, 2013-ban markáns monetáris fordulat történt. „Szabad kéz, szabad rablás” Burány Sándor (MSZP) úgy vélte: Matolcsy György szabad kezet kapott a jegybank vezetésére, azonban a „szabad kéz politikájából szabad rablás lett” az elmúlt években. Hozzátette: nem a monetáris politikáról szólnak a napi hírek, hanem a jegybank ingatlanfejlesztéseiről, kastély- és műkincsvásárlási programjairól, az MNB-ben zajló sajátos bérfejlesztésről. Volner János, a Jobbik vezérszónoka a brókerbotrányról hangsúlyozta, a Magyar Nemzeti Bank vizsgálata csak a Quaestor csődjét követően indult el. A politikus kijelentette, hogy a Buda-Cash a szocialistákkal, míg a Quaestor a szocialistákkal és a Fidesszel is jó kapcsolatokat ápolt. Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, hogy pártjuk Matolcsy Györggyel ellentétben nem sikertörténetként látja a jegybank 2015-ös tevékenységét. Az elnök szemére vetette, hogy a törvénytelen pénzszórás, az urizálás, az offshore-ozás a korrupció fellegvárává tette az MNB-t. MTI vitájában szólalt fel. Matolcsy György az Országgyűlésben fotó: mti/Koszticsák Szilárd Az LMP vezetői Botka Lászlóval találkoztak Budapest. Az MSZP kérésére az LMP vezetői szerdán megbeszélést folytattak Botka Lászlóval, a szocialista párt elnöksége által támogatott miniszterelnök-jelölttel - közölte az LMP. Megerősítették: az LMP önállóan készül a 2018- as választásra és mind a 106 választókerületben saját jelöltet állít. Ezt a megbeszélésen az MSZP számára is egyértelművé tették. Szél Bernadett és Hadházy Ákos társelnökök, valamint Ungár Péter elnökségi tag a találkozón megerősítette, konkrét szakpolitikai javaslatok mentén továbbra is leülnek tárgyalni akár a szocialistákkal, akár bármely más párttal. Az LMP a megbeszélésen az ügynöktörvény, a dolgozói szegénység, illetve a munkaerőhiány felszámolására vonatkozó javaslatcsomag és a párt antikorrupciós programjának támogatására kérte a szocialistákat. „Erős LMP nélkül nincs kormányváltás, és hiszünk abban, hogy 2018-ban a kormány leváltható” - írták. MTI 2017. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Devizaárfolyam (2017.02.22.) PÉNZNEM_____árfolyam változás Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB