Keleti Ujság, 1930. április (13. évfolyam, 74-96. szám)
1930-04-02 / 74. szám
dm. Keleti Újság - Kér ELŐFIZETÉS BeSföUOD^ 1 évre 1300 lej, félévre 6(i)lej,*efryed évre 300 lej, egy hóra 100 lej, 12 oldalas szám ára 5 lej. Czij-Kolozsvár, 1930 áprlis 2. Szerdai ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal:.Piaţa Cikk (Főtér) 4 Telefon : 5—08, 6—94 " XIII. évfolyam 74-ik szám ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő negyedévre 15 pengő,es szám ára 20 fillér. Döntő nap Párizsban A teheti jóvátételi konferencia megállapodásainak gyakorlatosiasítása végett összehívott párizsi értekezlet, ma döntő szakaszba lépett. Az antant Párizsba kérette Bethlent és Benest, hogy utolsó kísérletet tegyenek az optánsper megoldására. Hogyan? Hát még mindig nem intézték el az opeuspört ? Ha figyelemmel kísérjük azt a folytonos huzavonát, újrakezdést, a delegátusok hazamenését és visszahívását, egyes tételek újra magyarázását és félremagyarázását és azokat a sajtókommentárokat, amelyek magyarázzák a magyarázatokat és amely magyarázatokat újabb sajtómagyarázatok kommentálnak, úgy joggal kell azt hinnünk, hogy még távol állunk az optánskérdés végleges megoldásától. Más az elmélet és más a gyakorlat, ennek a tapasztalati ténynek konstatálása régóta nem mutatkozott oly helyénvalónak, mint éppen a most folyó párizsi tanácskozások esetében. A nézeteltérések fő okozója nyilvánvalóan Csehszlovákia, amelynek álláspontja szerint azzal, hogy a maga anyagi eszközeivel is hozzájárul a jóvátételi alap megtérítéséhez, jogot szerzett magának tetszése szerinti birtokreform végrehajtására, a magyar birtokosok rovására. A magyar álláspont szerint a csehek legfeljebb olyan méretű reform végrehajtására jogosultak, amiket eddig már végrehajtottak, de háromszázezer holdon felüli kisajátításnál már növelni tartoznak a jóvátételi alaphoz való hozzájárulást. Ilyen és más hasonló részletproblémák színezik alá a párizsi konfliktust, amelynek pedig messzebbre menő hordereje van, mint ahogyan azt az első pillanatban hinni lehet . Újabb jelentések szerint a csehek bizonyos „engedménye“ fejében olyan követeléseket állítanak fel a magyar kormánnyal szemben, amelyek a szlovenszkói magyarság jelenlegi helyzetére is sok tekintetben kihatnak. Nem tudjuk, hogy mi a lényege ezeknek a cseh követeléseknek, de sejtjük, hogy semmi esetre sem konszolidáltabbá tenni a csehországi magyarság ügyét, noha a párizsi megegyezésből logikusan tulajdonképpen ez következne. A cseh kormány hivatalos lapja, a Prager Presse nap-nap után foglalkozik a párizsi konferencia kérdéseivel és legutóbb is hangoztatja, hogy Magyarországgal szemben revízió alá kell majd venni a kereskedelmi egyezményt. Csehország ugyanis hajlandó aláírni a genfi vámbéke konferencia határozatait és már ezért is fontos volna, hogy a párizsi tanácskozások kiterjedjenek fiskális vonatkozású kérdéseken túlmenő nemzetkereskedelmi problémák megvitatására is. A cseh hivatalos sajtó gyűlölködő hangja azonban úgy látszik nem azt a megértést szolgálja, amelynek az érdekében még a francia politika exponensei is támogatják a magyar álláspontot. És ez a csehszlovák makacsság annál szembetűnőbb, mert a kisantant többi tagjai nem állanak már a cseh követelések és jogi szőrszálhasogatások mögött százszázalékos fegyverbaráti hűséggel. A kisantantban végbemenő változásokat távolibb külpolitikai helyekről, ahol már nem lehet szó semmiféle érzelmi elfogultságról, figyelik és így a Neue Züricher Zeitung érdekes cikket ír Romániának a kisantanttól való elidegenedéséről, Olaszország felé való vonzódásáról, új hatalmi csoportok felé való orientálódásáról. Mindezt szem előtt tartva, jelentőségben felduzzadvafjsnástól el nem választható külpolitikai fügysprlzfijei miatt a látszólagosan, csak expert véleményekre szorítkozó párizsi tanácskozás. De ez csak a látszat. Párizsban a mai napon nemcsak szakértők csapnak össze szakértőkkel, de külpolitikák csapnak össze külpolitikákkal. Ha Csehszlovákka kitart, még a kisantanttal szemben is, a maga külön kívánságaival, úgy a pá-rizsi konferencia további lefolyása a magyar mi- I I I "" im" .............—i i,i I ‡i ‡»■| i|lllS^|*~|i ui miniszterelnöknek ad igazat, aki szerint a trianoni szerződés új interpretációját csak akkor fogadhatja el, ha ez precedensül szolgál Trianon megváltoztatására is. Márpedig ezt az utóbbit Csehszlovákia aligha kívánja magának. A besszarábiai helyzet túlzott kihang- rozásául folytattál; kormánybuktató kampányukat a lepisolt Bratianu Vintila izgat a rendtörvény ellen, de csak a rendtörvény életbeléptetése előtt (Bukarest, március 31. A liberálisok következetesen folytatják kormányuik atő kampányukat. Jellemző a liberális taktikára,, hogy a kormányt csak mellékesen támadták, ellenben a besszarábiai helyzet tendenciózus kiélezésével igyekeztek mellékúton hangulatot teremteni a kormány ellen. Egyidejűleg Bratianu Vintila is megszólalt, mint a vezércikkíró. A Viitorulban cikkezik, nyíltan izgatva a rendtörvény ellen, fair szerint így akarva kiprovokálni a rendtörvény első alkalmazását. Egyelőre azonban túl korai volt a jelentkezése, mert a rendtörvényt csak ma délután közölte a hivatalos lap. A Cultura Patriei nevű egyesület vasárnap nagygyűlést tartott a bukaresti Atheneusban, Marin Stefanescu egyetemi tanár elnöklete alatt. A gyűlésentöbbek között ott voltak Anghelescu volt liberális miniszter és Mosoiu tábornok is. Elsőnek Buzdugan, lupista képviselő beszélt, aki többek között azt mondotta, hogy Besszarábia nagy veszélyben van. A besszarábiaiak állítólagos kívánságát tolmácsolta és arra kérte az ókirályságbelieket, hogy jöjjenek segítségükre és szabadítsák fel őket a kommunista ágensek működése aló. Referendaru tábornok szükségesnek tartja, hogy a Dnyeszter partjának őrségét erősítsék meg s tegyék lehetetlenné a szovjetügynökök számára a határ átlépését. Az utóbbi időben olyanok működnek Besszarábiában, akik a nemzet egységét alá karják ásni. A jó románoknak egyesülniük kell arra, hogy távolítsák el a közéletből ezeket a nemzeti egység ellen dolgozókat. A hallgatóság köréből több kiáltás hangzik el: Le Stérével. Popovici tábornok, jogszerinti szenátor, Besszarábia volt katonai kormányzója kijelenti, hogy a besszarábiai nép igen békés természetű és jó románérzelmű, a komárnyinfő azonban kötelessége, hogy megelőzzön minden olyan tevékenykedést, amely ezt a békés szellemet megzavarhatná. A határvédelmet, véleménye szerint, meg kell erősíteni. Ostromállapotra nincs szükség, de igenis szükség van olyan intézkedésekre, amelyek az idegen elemeket kizárják Besszarábia életéből. Inzigltálják a belügyminiszter kabinetfőnökét Urleţeanu, az Universul igazgatója a következő szónok, aki hevesen támadja a kormányt. Beszéde alatt súlyosabb incidens játszódott le. Tarieanu belügyminiszteri kabinetfőnök több egyetemi hallgató társaságában megjelent a teremben és beszélni akart. A teremben levők nem engedték szóhoz jutni, közben dulakodás támadt, közben Tarleanut súlyosan inzultálták. A gyűlés végén elhatározták, hogy memorandummal fordulnak a régenstanácshoz s a memorandumban feltárják a besszarábiai helyzetet. A gyűlés végén a jelenlevők tüntetést akartak megkísérelni, a fővárosi rendőrség kiküldöttei azonban közölték a rendezőséggel, hogy a rendőrség nem adja meg az engedélyt a felvonulásra, amire a gyűlés résztvevői a mellékutcákon szétszóródtak. A fővárosi lapok kommentálják a Cultura Patriei gyűlését s legnagyobb részüknek az a véleménye, hogy az liberális megnyilatkozás volt, amit bizonyít az a körülmény, hogy az egyesület vezetői nagyrészben liberálisok és a gyűlésen résztvettek Anghelescu és Mosoiu is, akik feltűnően tapsoltak a szónokoknak. Bratiaim elsietett vezércikke Válaszképpen Madgearu pénzügyminiszter azon kijelentésére, hogy abban az esetben, ha a liberálisok megismétlik a rendtörvénnyel szembeni fenyegetéseiket, velük szemben is szigorúan alkalmazni fogják a rendtörvényt, a Viitorul hétfői száma vezércikket közöl Bratianu Vintila aláírásával. A vezércikkben a liberális párt elnöke hivatkozva a párt nagy múltjára, hangoztatja, hogy a liberálisok kötelessége megvédeni az alkotmányt és az ország alapvető intézményeit, amelyeket ez a törvény súlyosan fenyeget. Bratianu Vintila felhívja a jó románokat arra, hogy ne vessék magukat alá a törvény rendelkezéseinek. Végül pedig hangoztatja, hogy teljes mértékben vállalja a felelősséget a felhívásért és kész azért bíróság elé állani. Bratianu Vintilának nem volt szerencséje ezzel az aláírt vezércikkel, mivel a Monitorul Oficialban csak hétfő este hat órakor jelent meg a rendes hitelvédelmi törvény és így a Viitorul cikkére azt még nem lehet alkalmazni. Politikai körökben valószínűnek tartják, hogy a liiberánsok ezt, vagy hasonló nyilatkozatot újból közzé fognak tenni, mivel az a határozott szándéjuk, hogy a kormányt provokálják a rendtörvény- nec a liberális párt vezetőivel szemben való alkali mazására és így a párt politikai eszköznek használhassák fel. Mai számunk 12 oldal