Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)
1934-03-01 / 48. szám
MJM—IMT« Aral* belföldön: JLgéez évre 800, félévre 10. negyedévre 100, egy hóra 70 tej. Magyarországon: Egy évre 10, félévre So, negyedévre 1250, egy hónapra 600 .i ngó — krytv számok az Ibusz elárusító kioszkjaiban Csütörtök, 1934. március 1. — Ara 3 tej ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP XVII. ÉVFOLYAM - 48. SZÁM. Felelős szerkesztő: SZÁSZ EVOKE. Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Baron L. Pop ucca 6. szám. — Telefon: 508. — Levélcimr 0luj, postafiók 101. szám. Kéziratokat senkinek vess küld vissza és nem is őriz meg a szerkesztőség. Titulescu Moszkvában Titulescu sokat utazott már világéletében. Románia nagy külpolitikusa, akinek több évtizedes múltja áll összefüggésben Románia politikai kibontakozásával. Alig van európai metropolis, ahol ő meg ne fordult volna. Szinte azt lehet mondani, hogy életének legnagyobb részét vasúti kocsin tölti. Már nemcsak ő ismer minden valamire való nemzetközi gócot a világban, de őt is ismeri mindenki. Most azután külügyminiszterünknek utazási élményei egy olyan várossal gazdagodnak, amelyet ő még eddig nem ismert. Lehet, hogy megfordult már Moszkvában fiatalabb éveiben, de ez olyan régen volt, hogy igaz sem volt. Az út, amely Bukarestből Rómába vezet, meglehetősen járatlan és bizonytalan. Ezért kellett Titulescunak talán útitársként Tevfik Rudzsi bej külügyminisztert magához vennie. Talán ők ketten együtt jobban eligazodnak majd a vörös Kreml útvesztőiben. A román külügyminiszter útja Szovjet oroszországi fővárosba mindenesetre jelentős külpolitikai esemény. Magától értetődően ezt az eseményt nem szabad fokozni túl messze menő feltevésekkel, mendemondaszerű kombinációkkal. Titulescu útja Moszkvába semmiesetre sem azonos azzal, amikor Herrich vagy Beck lengyel külügyminiszter mentek el személyesen megismerkedni Stalinhoz. Nem barátság, nem a szovjet ötéves tervnek csodálata, nem meghajlás a kommunista gazdálkodás kétes értékű eredményei előtt — kizárólagosan józan, tárgyilagos, hűvös találkozásról van szó Még ismeretlenek azok a hivatalos magyarázatok, amelyeket Titulescu oroszországi látogatásához kötnek. De abból, ami eddig Románia és a Szovjet között történt és abból, amit az európai politika sztratégiai vonalai megmutatnak, következtetni lehet, hogy tulajdonképpen miről van szó. Románia Lengyelországgal egyidejűleg elhatározta, hogy közelebbi kapcsolatokat teremt Oroszországgal. Lengyelország a kapcsolatok megteremtése érdekében megelőzte Romániát, mert egy megnemtámadási egyezményen túl, kereskedelmi kapcsolatait is felvette, diplomáciai hálózatát is kiépítette, sőt, ha a jelek nem csalnak, Lengyelország és Oroszország között a jövőre is kiható együttműködési szálak szövődnek. Lengyelországnak mindenesetre könnyebb volt a megegyezés Oroszországgal, mert nem állott ott Besarábia. Viszont Romániának éppen úgy megvannak a maga nagy érdekei, hogy Oroszországgal kereskedelmi kapcsolatot létesítsen, mint azoknak a különben bolsevistaellenes beállítottságú államoknak, amelyek a kapcsolatot már meg is teremtették Magyarország a kis antant ellen sakkhúzásnak szánta a szovjet diplomácia elismertetését, Titulescu azonban ezt parírozni akarja és hogy útja sietőssé vált, ez a körülmény is belejátszik. Azok, akik attól tartanak, hogy a megélénkülő román-orosz viszony esetleg bolsevista agitációnak nyitná meg az útját, bizonyára csalódnak. A román külügyi kormány alaposan végiggondolta a helyzetet, mielőtt újabb tárgyalásokba bocsátkozott volna a szovjettel és megvannak a szervei hozzá, hogy egy törvényes orosz-román kereskedelmi viszony esetén is idehaza minden „marxista“ agitációs csírájában fojtson el. A legközelebbi napok fényt derítenek ki túlesett útjára, amely nem mondható sem rejtélyesnek, sem céltalannak. Ki fog majd derülni akkor az is, hogy miért éppen a török külügyminiszterrel együtt utazik Titulescu Moszkvába. A török külügyminiszter és a szovjet külpolitikai tényezői között nyilvánvalóan évek óta meg van a legbensőbb kapcsolat, anélkül I Bogdan Duka az egyeteimek a szélsőséges elemektől való megtisztutását sürgette Cutista hangok a Scanarában A A minisztertanács elhatároztá, hogy siettek a parlament munkáját (Bucureşti, február 28.) Ma délelőtt 9 órakor minsztertanács volt Tatarescu elnökletével. A miniszterelnök mindenekelőtt rár mutatott arra, hogy a törvényhozás munkáját siettetni kell a nagyfontosságú törvények sürgős megszavazása végett és kérte ehhez a minisztertanácson jelenlevő kamarai és szenátusi elnökök támogatását. Ezután Slavescu pénzügyminiszter rámutatott arra, hogy az új költségvetési javaslat elkészítése március hóban nem lehetséges, ezért kéri a minisztertanácsot, járuljon hozzá, hogy április és május hónapokra a jelenlegi költségvetés egy-egy 12-ed része, mint rendkívüli büdzsé megszavaztassák A minisztertanács elfogadta a pénzügyminiszter javaslatát, majd elhatározta, hogy a konverziós törvényjavaslat elkészítését egyik legsürgősebb feladatának tekinti és a javaslatot még a hó folyamán a parlament elé terjeszti. Foglalkozott ezután a kormány a belföldi ipar támogatásának kérdésével és kapcsolatban a munkanélküliség problémájával is kimondotta, hogy megfelelő intézkedéseket fog tenni, hogy a kereskedelmi és iparvállalatoknál a román alkalmazottak létszáma, illetve százalék aránya kötelezően emeltessék. Ugyancsak elhatározta a minisztertanács, hogy minden minisztériumnál a törvénytelen és szabálytalan kinevezéseket megsemmisítik Zajos ülés a Samarában A kamara mai ülésén Deleanu gheorghista rámutatott arra, hogy számos ipartelep kénytelen beszüntetni üzemét, felmondani munkásainak, igen sok kereskedő nem tudja üzletét folytatni, mert a kontingentálási rendszer következtében nem jut nyersanyaghoz, illetve áruhoz. Bratianu Dinu ellenzéki korában követelte ennek a rendszernek megszüntetését, most itt volna az ideje, hogy ezt az álláspontját érvényesítse. Bogdan Duica liberális a szélsőséges mozgalmakkal kapcsolatban megállapítja, hogy Clujon is sok ember híve a jobboldali szélsőségnek, többek között az egyetem jogi fakultásának egyik tanára is. Az erkölcsi eltévelyedés e korszakában nem gondolja-e a közoktatásügyi miniszter szükségesnek, hogy a plaji jogi fakultásnál rendet teremtenie, gondoskodva arról, hogy ott a tudományt hirdessék és ne felforgató eszmékkel telítsék meg a diákságot. Nem tartja-e szükségesnek a minisztre, hogy eltávolítsa a casl egyetemről az oda nem való és tehetségtelen elemeket, amelyek csak az egyetem jóhírnevét veszélyeztetik és helyükbe végleges minőségben a jogi tudomány érdemes képviselőit helyezze? Catuneanu cuzista szerint a CFR-nél a fontosabb állások 50 százalékát idegenek, kisebbségiek és főként zsidók töltik be, ami háború idején óriási veszedelmet jelent. Codreanu cupista előadja, hogy gróf Mikesnek, a távollevő magyar földesúrnak a Székelyföldön 16497 hold földje volt, amelyből eleinte csak 10208 holdat sajátítottak ki, holott az ad- szentisták egész birtoka kisajátítandó volt- Később elrendelték az egész birtok kisajátítását, de ez ma sincsen végrehajtva-Rosu cuzista kérdezi, milyen irányelvek szerint kezelik a cenzúrát? A CFR munkáspénztáránál többszáz milliós visszaéléseket állapítottak meg, a lapoknak erre vonatkozó cikkeit azonban kicenzúrázták Ennek az intézménynek az élén egy Vogtberg nevű ecvén áll, aki magát szásznak vallja, de voltaképpen zsidó- A cenzúra ne segítsen a visszaélések titussolásában. azonban, hogy Törökország a szovjet világ forradalmasító agitációjának a legcsekélyebb teret biztosította volna. A török külügyminiszter és a román külügyminiszter együtt két egymással barátságos államot képviselnek, de személyeikben is mindkettő olyan államférfin, akik egyformán gondolkodnak Oroszországról, egyformán tudják a diplomáciai cselekedetek mértékét és egyformán bölcsek ahhoz, hogy nem is palástolt ellenszenveik fölé helyezzék a rációt, a mindenkori helyzetnek megfelelően cselekedni tudás gyakorlatát.