Keleti Ujság, 1936. december (19. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-02 / 279. szám
2 A kereskedő tanács fölhívja a kereskedőket, h hogy decennben,5 elsején Ju'" AAA * * 4 zárják be üzleteiket. Antonescu megérkezett Antonescu külügyminiszter Varsókól jövet, vasárnap délután öt órakor érkezett meg a fővárosba. Az állomáson Badulescu külügyi államtitkár, a külügyminisztérium főtiisztviselői és Pominszky herceg, bucurestii lengyel követség tanácsosa fogadták. Antonescu röviden elbeszélgetett a megjelentekkel. Fél hétkor felkereste Tatarescu miniszterelnököt, tájékoztatta útja eredményéről, az este folyamán pedig Badulescu államtitkárral dolgozott együtt. A külügyminiszter közelebbről kihallgatáson jelenik meg az uralkodónál. A varsói látogatás a „Curentul“ szerint új és tevékeny együttműködés távlatait nyitotta meg a román— lengyel viszony számos kérdésében. Göring: „Ausztria és Németország nem törődik a másik állam kormányformájára!!” (Berlin, november 30.) Göring porosz miniszterelnök elossorban a német földművelők értekezletén nagy beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a birodalmat erős hadsereg védi. Németország ismét igazi nagyhatalom lett és a kommunizmus elleni küzdelemben egyesült egy távolkeleti nagyhatalommal. Beszéde további részében Göring Ausztria és Németország kapcsolatával foglalkozott. „Boldogok vagyunk, mondotta, hogy a vezérkancellárnak sikerült megnyernie a testvéri nép barátságát és viszályunkat a feledés homályba borította. Most együtt haladunk és egyik állam sem törődik a másik kormány formájával. Reméljük a kapcsolatok további kimélyülését és azt, hogy viszonyunk annyira bensőséges lesz, hogy Ausztriában a ,,Heil Hitler** és „Heil Deutschland** kiáltást nem fogják az osztrák kormány elleni tüntetésnek tekinteni, hanem imrekiáltásnak a közös német érdekek szolgálatában. Göring így fejezte be beszédét: „Ha a vezérnek hívnia kell benneteket, bizonyos vagyok benne, hogy a kardot is olyan szilárd erővel ragadjátok meg, mint ahogyan az ekét kezelitek.“ Tizenkét százalékkal leszálllítjkk a vizmit,akat Oradeán (Oradea, november 30.) Az elmúlt években a városi vízmű igazgatója bejelentette, hogy csak abban az esetben tudja biztosítani a város lakosságának vízzel való ellátását, ha Oradeán is bevezetik a más városokban már régebben bevezetett vízműórák használatát. A lakosság körében ez a bejelentés nagy visszatetszést keltett, mert mindenki attól tartott, hogy a vízműórák felszerelésével ismét emelni fogják a közterheket. Sok harc után elrendelték a vízórák felszerelését. Valóban igaz, hogy az óráik felszerelése újabb költséget jelentett, azonban mint kiderült, helyes volt az elgondolás, mert alig hét havi nehéz munka után máris érezni lehet a vízórák bevezetése következtében beállott javulást. A városi tanács legutóbbi ülése elé ugyanis a városi vízmű igazgatósága olyan javaslatot terjesztett be, mely szerint 1937. április elsejétől 12 százalékkal leszállítják a vízdíjakat és újabb másfél millió lej értékű vízórát szerelnek fel. Ebből az alkalomból beszélgetést folytattunk Szenes Antal igazgató főmérnökkel, aki a következőket mondta az árleszállításról és az üzem további terveiről: , — Amikor a vízórák bevezetését sürgettem, az az elv lebegett szemünk előtt, hogy a vízmű terheinek viseléséhez mindenki járuljon hozzá. Eddig csupán a házak negyven százalékában szereltettük fel a vízmérő órákat és máris igen tetemesen csökkenthettük az üzemi kiadásokat, ami által bekövetkezett a mostani díjleszállítás. Az üzemvezetőség látta, hogy a fogyasztók nincsenek teherbíróképes-ségükhöz mérten megadózva, ezért elsősorban a bankok, nagyvállalatok, irodák, raktárak díjait emeltük, de ugyanakkor csökkentettük a kisebb teherbíró fogyasztók terheit. Ha a régi rendszert tartottuk volna fenn, akkor az üzem teljesítőképessége érdekében újabb beruházásokra lett volna szükségünk. f TvtimTi'mfá 1931. DECEMBER 1. — TCTX. ÉVE. 979. SZ 96.000 tejes lopás a helyi főpostán Ismeretlen tettes kifosztotta az egyik helybeli villamossági cég megbizottját, aki csekkszámlám akarta befizetni a j®llentős összeget . Azonnal lezárták a posta összes kijáratait, a rendőrség mindenkit megmotozott és kihallgatot, de a vakmerő tolvaj ára került kézre (CLUJ, november 30.) Vakmerő és nagyarányú lopás történt hétfő délután a helybeli főpostán. A csekkosztály ablaka előtt ismeretlen tettes észrevétlenül kilenvenhatezer lejt emelt ki egy ott várakozó úriaszszony kézitáskájából. A nem mindennapi eset, mely nemcsak a károsultat tartja izgalomban, hanem a postai személyzetet is, a következőképpen történt: Hétfő délután öt óra 30 perckor lépett be a főposta bejáratán L -né, hogy az egyik helybeli villamossági cég megbízásából kilencvenhatezer lejt fizessen be a cég csekszámlájára. A csekk-ablak előtt meglehetős sokan várakoztak. L.-né is beállt a sorba és várta, hogy rákerüljön a sor. Felnyitotta kézitáskáját, melyben az összeg volt és kivette a csekkszelvényt. Néhány pillanat múlva megdöbbenéssel tapasztalta, hogy a lefizetésre szánt hatalmas összeg nincs a táskában. Leírhatatlan izgalmában kiabálni kezdett, majd sorra kérdezte a közelében állókat, hogy nem látták-e a nagy köteg ezres bankót, mely néhány pillanattal előbb még kézitáskájában volt. A postai személyzet azonnal értesítette Antonescu A. postaigazgatót. Az ő rendeletére lezárták a postaépület összes kijáratait, az ajtók és ablakok előtt a postaszemélyzet állt őrt, nehogy valaki elhagyhassa az épületet. Telefonon értesítették a rendőrséget, ahonnan nemsokára megérkezett a bűnügyi nyomozó gárda. A detektívek és rendőrök az összes jelenlevőket igazoltatták, megmotozták és kihallgatták, de egyelőre minden eredmény nélkül. Senki sem tudott semmi nyomra vezető adatot mindara, senki ellen sem merült fel semmi terhelő körülmény. Egyes vallomások szerint a károsult úriasszony, amikor elővette a csekket, nyitva felejtette táskáját. A nyomozó közegeknek az a véleménye, hogy minden bizonnyal hivatásos zsebtolvaj követte el a nagyarányú lopást. A nyomozás telje® eréllyel folyik. A késő esti órákban még folytak a kihallgatások. Lenét abban az irányban hallgatják ki, hogy próbálja megközelítő személyleírását adni azoknak, akik a lopás pillanatában közelében álltak. Valuta vasártiapá Sbeszédékera a kisent nyolc év előtti december 1-jérol lacsaséit Vaida és Gheorghe Braflann is hangoztatták, Isocsy Rjmárra esett-céges fárasadásokcal szemben megvédi határait — fraisb*SacSa ®a parasztréteg felemsiésát doSSa pártja feladatának (Bucuresti, november 30.) Vasárnap az ország különböző részeiben sorozatos politikai gyűléseket tartottak. Campulung-Muscelben a nemzeti parasztpárt ifjúsági tagozata gyülésezett. Az értekezleten résztvettMihalasie és beszédében rámutatott a nemzetiparasztpárt szerepére a két szélsőséges irányzat, a kommunizmus és a fasizmus között. Az erőszak politikája nem a legokosabb, emondotta, e helyett meg kell kezdeni a munka és meggyőzés politikáját. A párt legfontosabb célja a parasztréteg felemelése. A román front Bucurestiben tartott értekezletet. Az értekezleten megjelentek többek között Vaida-Voevod, D. R. Ioanitescu, C. Anghelescu, Nitescu, Tilea és mások. Ioanitescu az egyes megyei tagozatok helyzetéről beszélt. Kedvezőnek mondotta a román front parlamenti helyzetét. A frontnak tizenkét képviselője van. Ioanitescu után Vaida szólalt fel. Emlékeztetett arra, hogy tizennyolc évvel ezelőtt indultak el a transsilvaniai románok minden irányból Alba-Iulia felé, hogy az egész nemzet képviselőiként történelmi tettet vigyenek véghez. 1918 december elsején, amikor a határozat hatalmas lelkesedés között megszületett, havazott és a hópelyhek évezredes igazságtalanságra bontottak fátyolt, eltörölve a románokat elválasztó határokat. A múlt örökre el van temetve. Aki azonban veszélyeztetni akarja jövőnket, mondotta Vaida, bárki legyen is az, nagyhatalom, vagy kicsiny állam, ellenségünk és útjában fogja találni a román nemzet önfeláldozó erejét. A románság úgy hisz határai érinthetetlenségében, mint Istenben A belpolitika, folytatta tovább Vaida, jelenleg másodrendű a külügyi helyzet mellett Hangoztatta, hogy nem áll szándékában bírálni egyetlen állam belső helyzetét sem, hogy Romániától távol áll az a törekvés, hogy valamely állam belső ügyeibe be akarna avatkozni. Ezek az ügyek csak annyiban érdeklik, amennyiben kihatással vannak Romániára. Az ilfovmegyei Bratianu György vezetése alatti liberálisok is Bucurestiben tartották meg értekezletüket. A tagozatok képviselői különböző feliratú táblák alatt vonultak fel. Az értekezlet egy órakor kezdődött. Bratianu Gheorghe, a párt vezére külpolitikai helyzetről beszélt. Az egyesülés megünneplésének előnapján, mondotta, emlékezni és emlékeztetni kell a revizionizmussal szembeni magatartásunkra.. Az igazság az, hogy ha valaki megkísérli megingatni határainkat, amelyet az igazság és a nemzet áldozata szerzett meg, akkor valóban nem lehet béke Európában. A béke nevében szembeszálltunk azzal, hogy országunk mások számára háborús út legyen és mindenki, aki át akarja lépni határainkat, szemben fogja találni magát azzal az elszántsággal, amivel a román nép a múltban is meg tudta védeni jogát és földjét és meg fogja védeni azokat a határokat, amelyeket a trianoni szerződés szentelt meg. A szerződés legalább annyi románt hagyott az ország határain kivül, amennyi kisebbség van az ország határain belül s ez azt bizonyítja, hogy az államférfiaknak több valóságérzettel kell mérlegelniük Románia jogait és a béke és igazság érdekében hozott áldozatokat. — CTTOWIMMW E.vesztési követelményeket valamint bármily más közleményt a Monitorul Occsaiban való megjelentetésre elvállal és pontosan felj veti a Rudo'S Mosse hirdetővállalat fiókja, Cbj, Ca’ea Reg. Ferdínand 8. i.