Keleti Ujság, 1939. május (22. évfolyam, 99-120. szám)
1939-05-01 / 99. szám
2 A lengyel sajtó részletesen foglalkozik Hitler kancellár beszédével. A „Gazeta Polska“ a a német részről a lengyel kormányhoz intézett javaslatokkal kapcsolatban azt írja, hogy az ilyen kísérleteket minden lengyel a leghatározottabban visszautasítja. A lengyel közvélemény egyébképen nem is ismerte teljes egészében a német ajánlatot. Lengyelországgal szemben az ilyen presszió sikertelen marad. Ha valaki szóba akar állani Lengyelországgal, le kell mondania minden erőszakos kísérletről. Lengyelország, mint minden olyan állam, amely becsüli önmagát, megfelelő választ fog adni az egyoldalú szabályozásra irányuló ksérletekre. A német sajtót ig alegnagyobb mértékben foglalkoztatja a német—lengyel kapcsolatok ügye. A „Hamburger Fremdenblatt" rendkívül különösnek tartja azt a hatást, amit Hitler kancellár beszéde Varsóban kiváltott. A jövő fogja kimondani a véleményt azoknak a lengyel köröknek belátása fölött, akik már most azt hangoztatják, hogy Lengyelország nem akar javaslatot tenni Németországnak, vagy más szóval visszautasítják azt a kezet, amelyet a kancellár még feléjük nyújtott. A kancellár az egész világ tudomására hozta a Lengyelországnak tett rendkívülmérsékelt javaslatokat. A történelem nem, szokott mindig ilyen kedvező helyzeteket nyújtani. Az egy nap tett ajánlatok nem ismétlődnek meg. Hitler kancelláron kívül melyik német államférfi merte volna a német népnek azt javasolni, hogy keleti határán az általános béke érdekében olyan megoldást fogadjon el, amely jelentékeny mértékben korlátozza a német jogokat és érdekeket. " ■A válaszadás most Lengyelországon van. Lengyelország elmulasztotta az első alkalmat arra, hogy a birodalommal való kapcsolatai végleges megoldáshoz eljusson és helyesebbnek látta, hogy egy németellenes csoport tagjává legyen. A "Berliner Lokalanzeiger" azzal vádolja Lengyelországot, hogy elárulta a német —lengyel szerződést. A helyzet az őszinteség hiánya miatt már akkor elmérgesedett, amikor Lengyelország a Németországgal kötött megnemtámadási szerződés ellenére Angliához fordult, noha a német szerződés nagyobb biztonságot nyújtott, neki. A cikk azzal fejeződik be, hogy Beck lengyel külügyminiszter úgy látszik, nem riad vissza attól, hogy Benes nyomába lépjen. Az „Essener National Zeitung" úgylátja, hogy Lengyelországot vezetői megmenthetik, ha végre belátják, hogy bizonyos cselekedetek Hitler kancellárnál csaknem, matematikai pontosságú hatást váltanak ki. Félhivatalos olasz vélemény Az olasz félhivatalos véleményt a kancellár beszédével kapcsolatban a Stefani távirati iroda diplomáciai szerkesztője szögezi le. Hitler kancellár — szól a Stefani közleménye pontosan megállapította, számos olyan állam tényleges magatartását, amelyekért Roosevelt elnök biztosítékot kért Németországtól. A legtöbb ilyen állam Hitler kancellár kérdésére azt válaszolta, hogy nem érzi magát fenyegetettenek és nem sugalmazta, sem nem helyeselte Roosevelt közbelépését. Az amerikai kezdeményezést tehát nem lehet egy élőnek minősíteni, mint ahogyan az első pillanattól kezdve látszott, azaz a nemzetközi kapcsolatok ij zavaró elemének, de komolyan megvizsgálja a német birodalommal való kapcsolatai rendezésének lehetőségét. A „Folska Zbrojna a lengyel hadsereg lapja így ír. A lengyel politika elvben kész arról, hogy felvegye a tárgyalásokat a német—lengyel kapcsolatok békés szabályozására azzal a feltétellel, hogy azok fenyegetésmentes légkörben induljanak meg. Lengyelországnak a danzigi kérdésben elfoglalt magatartását már előre meghatározza az a tény, hogy ez a város a Visztula torkolatánál fekszik, a Visztula pedig lengyel folyó. Egyébként a lengyel lap szerint Németország a saját helyzetét nehezítette, amikor felbontotta a német—lengyel szerződést. Ezzel szemben Hitler kancellár olyan javaslatokat tett, melyek nagy értékét lehetetlen nem elismerni. Késznek nyilatkozott arra, hogy az amerikai üzenetben említett minden egyes államnak, ha azok óhajtják és Németországtól kérik, megadja az Egyesült Államok elnökétől kívánt biztosítékot a teljes kölcsönösség alapján. A ,,Messagero“ című olasz lap azt írja, hogy a kancellár beszéde erőteljes hozzájárulás az igazságon alapuló béke művéhez. Erélyes és mégis mérsékelt beszéd és nem zárja ki az észszerű megegyezést. Nyitva hagyja az összes utakat a megértés felé. Ha Nagybritannia módosítja Németországgal szembeni magatartását, nem lesz nehéz a most megszüntetett tengerészeti egyezménynél világosabb és határozottabb megegyezést létrehozni. Lengyelország nagy hibát követne el, ha elszalasztaná az alkalmat és nem venné komolyan azokat a javaslatokat, melyeket a kancellár most nyilvánosságra hozott. A francia lapok közül a ,,Petit Parisien” azt emeli ki, hogy Hitler kancellár milyen különböző módon bánik az egyes államokkal. Éles ellenségeskedés Anglia és Lengyelország irányában, kiszámított szelídség Franciaország felé. A beszédnek kétségtelenül egyik célja az volt, hogy szétszakítsa Pázis, London és Varsó egyetértését. „A történelem nem szokott mindig ilyen kedvező helyzeteket nyújtani" KeiSTIUSSHG 1939. MÁJUS 1. — XXII. ÉVF. 99. SZÁM. Egy érdekes levél. . ”Ezon tisztelt gyógyszerész úr! Iiremmel értesítem, hogy a feleségem kigyógyult a Gastro-D. orvosságtól és nagyon szépen köszönöm a szerkesztőségnek, hogy ajánlotta ezt a gyógyszert. Most szíveskedjenek 4 üveggel küldeni utánvéttel az alanti címre, ezeket az öcsém számára rendelem. Tisztelettel Oláh Danila Cioci (Csókfalva), u. p. Gindari." A Gastro-D. gyomor-, epe-, vese-, máj- és bélbetegségek eseteiben kitűnő hatással van. Orvosok isjánlják. Gastro-D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy postán megrendelhető 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucuresti, Calea Victoriei 124. Nagy érdeklődés mellett zajlott le a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségének évi közgyűlése (Kolozsvár, április 29.) Nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi közgyűlését április hó 28-án a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja. A közgyűlésre országrészünk minden vidékéről nagy számban jöttek el a szövetkezetek képviselői. A közgyűlést, melyet a központ hivatalos helyiségében tartották meg, gróf Bélai Kálmán elnök nyitotta meg. A központ vezetősége részéről megjelentek dr. Gyárfás Elemér, gróf Saller István, dr. Mikó László és Zoltáni Pál választott igazgatósági tagok, valamint Thea Zaharia és Zeicu Ioan kinevezett igazgatósági tagok, Gadó Jenő, Gyarortathi Árpád és Vári Domokos felügyelőbizottsági tagok, dr. gróf Bethlen László vezérigazgatói, dr. Ferencz József igazgató és Elekes Béla aligazgató. Az igazgatósági jelentés letárgyalása után Balek József, a radnótfáji tejszövetkezet kiküldöttje emelkedett szólásra és a szövetkezetek, háláját fejezte ki dr. gróf Bethlen László vezérigazgató és az igazgatóság tevékenységéért, hogy különösen az elmúlt év nehézségei közepette oly eredményesen irányították a központ kötelékébe tartozó szövetkezetek életét. Indítványozta, hogy gróf Bethlen László vezérigazgatónak, valamint az igazgatóságnak jegyzőkönyvi köszönetet szavazzon a közgyűlés. Bakk József indítványát általános lelkesedéssel elfogadta a közgyűlés, majd Bethlen László gróf megköszönve az iránta és az igazgatóság iránt megnyilvánuló bizalmat, ismertette a jövő év munkatervét. A központ korábbi tervei szerint ez évben megépítésre került volna a harmadik szövetkezeti tejfeldolgozó telep, ezt a tervet azonban a rendkívüli gazdasági helyzetre való tekintettel ez évben nem viszik keresztül, hanem ehelyett a marosvásárhelyi telepet fogják kibővíteni, amit különösen a marosmegyeitejszövetkezetek rohamos fejlődése tesz szükségessé. Rámutatott a vezérigazgató a hitelellátás mai nehézségeire, ismertette a központnak a múlt év során beindított takarékbetétgyűjtési és új üzletrészjegyzési akcióját. Ennek során kiemelte a szövetkezetek megértő áldozatkészségét, hogy szinte maradéktalanul siettek az új központi üzletrészjegyzésben részt venni. Köszönetét tolmácsolta egyben a szövetkezeteknek azért a megértő magatartásáért, hogy a központra háruló adminisztratív költségek viselését egyöntetűen vállalták. A központnak sikerült a folyó évi visszleszámítolási hitelkeretét újabb jelentős öszszeggel felemelni. Bejelentette végül, hogy a központ a múlt évben ingatlant vásárolt egy központi székház felépítésének céljából, a székházépítést azonban a rendkívüli gazdasági viszonyokra valótekintettel, szintén elhalasztotta az igazgatóság. Az új alapszabályok kapcsán az igazgatóság a szövetkezetekkel való szorosabb együttműködés megvalósítás érdekében propaganda bizottságot szervezett. Kéri a közgyűlést, hogy a propaganda bizottság tagjait úgy válasszák, hogy abban minden megye képviseletet nyerjen. A propaganda bizottság tagjai a következők lettek: Imreh Zsigmond, Dávid Sándor, Pálffi György, dr. Kaján Ferenc, László János, Magasó Árpád, Páll Dénes, Polgár Gyula, dr. P. Tréfán Timótheusz, Becsky István, Tőkés József és Dósa Árpád. A szövetkezeti propagandával kapcsolatban számos hozzászólás hangzott el. Kővári Jakab, a kénosi tejszövetkezet képviselője a vidéki szövetkezeti értekezletek rendezésének a kérdésével foglalkozott, Grutz Farkas, a nyárádszentbenedeki szövetkezet kiküldöttje a szövetkezeti propaganda kimélyítését kívánja. Gadó Jenő kéri az igazgatóságot, hogy a téli gazdasági tanfolyamokon szövetkezeti tárgyú előadásokat is tartsanak. Dr. P. Tréfán Timótheusz mély gondolatokkal telitett hozzászólásában a propaganda erejét fejtegette. Kocsis János a szövetkezeti vezetők új nemzedékének a kiképzésére kétéves szövetkezeti tanfolyam létesítését hozta javaslatba, vagy a szövetkezeti pályára törekvőknek az állami szövetkezeti iskolákba való irányítását. Dr. Mikó László, Balogh József, Fári Domokos és Zoltáni Pál hozzászólásai után gróf Bethlen László vezérigazgató rámutatott arra, hogy a központ a propaganda terén, mint a múltban, úgy a jövőben is a szövetkezeti tagok belső útján való nevelésére fekteti a fősúlyt és kerül minden hangos hírverést. A legjobb propaganda a tárgyi eredményéül felmutatása s ezt az eddigi munkával sikerült is elérni. A Népközösségi szervezetben a szövetkezeti ügy számára külön alosztályt szerveztek, melynek elnökéül Roller István gróf, a „Hangya" szövetkezetek elnökét, titkárául Horváth Józsefet, a központ főtisztviselőjét delegálták. Élénk érdeklődés mellett tárgyalta a közgyűlés a szövetkezetek betétgyűjtési lehetőségeinek a kérdését is, melyhez szintén sok kiküldött szólt hozzá. Gróf Béldi Kálmán elnök zárószavai után a közgyűlés résztvevői közebéden vettek részt. Vadászkürt Szálloda Budapest