Keleti Ujság, 1940. április (23. évfolyam, 75-97. szám)
1940-04-02 / 75. szám
1940. ^PíUfiS 2 Naffike Diamsena’n Az angol alsóház ma délutáni ülése ismét az érdeklődés központjába kerül. Ma tartja meg ugyanis heti belszámoló-ját Chamberlain miniszterelnök, amely- nek során kitér bizonyára arra is, ami a világot legjobban izgatja a norvég felfségvizek ellenőrzésére. *Garvin, aki a Chamberlainekkel történelmi kutatások alapján foglalkozott, megállapította, hogy mindig tetőtől talpig britek voltak és ereikben cseppnyi idegen vér sem kering. Egyik ősüket Mara királynő idejében máglyahalálra ítélték, mert nem akart az angol polgári hagyományok árulója lenni és az utódokban ma is ennek a hősi léleknek büszke elhatározása él. Mint a Canningsok és a Bt. Johnsok, ők is Wiltshireből származnak. Később Londonba költöztek és ott éltek mindaddig, amig Joseph Chamberlain Birminghamba nem tette át lakhelyét. Mindig a puritán, vallásos középosztályhoz tartoztak és onnan választották feleségeiket is. Joseph egyszer az alsóházban meg is említette, hogy polgári mivoltára büszkébb, mint más arra a bárói és lordi címre, amelyet talán nem is érdemeivel szerzett meg maga és utódai számára. A ma már hetvenen felüli miniszterelnököt szülei annak idején nem a politikai, hanem a közigazgatási pályára nevelték. Atyja és később bátyja, akik évek hosszú során át a legmagasabb állásokat töltötték be és nagyban hozzájárultak Nagybritannia világhatalmi fejlődéséhez, talán arra gondoltak, hogy elég egy Chamberlain a parlamentben és ezért a gyarmatokra küldötték ki őt. Hét évet töltött a Bahama szigetek korall szírijei között és itt tanult meg nem angolul, de a világbirodalom szellemében gondolkozni. Nagyon jól tudta, hogy az Empire nem egyedül a Szigetországból, a Szigetország nem egyedül Londonból és London nem egyedül a Cityből áll. Rájört arra a hibára, amelybe előtte minden politikus beleesett és amikor 1918-ban mégis tagja lett az alsóháznak már olyan politikai érettséget mutatott, amely felett szemet hunyni nem lehetett. A British timpirenek évszázadokon át szerencséje volt vezetőivel, ezt annak köszönhette, hogy egyesek kiválóságait felismerték és szerephez is juttatták. Neville Chamberlain érdemeit sem akarta csorbítani senki és így csakhamar átvette a közegészségügyi minisztérium vezetését. A világháborút követő évek gazdasági nehézségei ez alatt az idő alatt egyre nagyobb mértékben fenyegették Angliát Az újjáéledő Harmadik Birodalom, a gyarmatbirodalomi államokat szövő Itália, a kapitalizmus ellen szervezkedő Szovjet és az ugrásra kész lapén törekvései, célkitűzései a már meglévő borulatba sötétítették a politikai horizontot is. Baldwin ekkor ajánlotta fel neki a kincstári kancellári állást, amit Chamberlain el is fogadott. Hogy milyen munkát végzett 1931 óta VI. György király megkoronázásáig, arra az eseményeket figyelők még élénken emlékezhetnek. Anglia történelme igazolja, hogy a birodalom csak kétszer állott ily nehézségek előtt. Először az amerikai polgárháborút követő évben és másodszor Chamberlain kincstári kancellársága előtt. Az eredmény ma már ismeretes. Nagybritannia látszólag játszi könnyűséggel siklott át az akadályokon és voltak olyanok, akik természetesnek vették, hogy az Egyesült Királyság, nemcsak egyensúlyba hozta háztartását, hanem könnyedén kiutalta a hadifelszerelés hallatlan összegeit is. 1937-ben, amikor VI. György király trónra lépett és Chamberlain a távozó Baldwint követte a miniszterelnöki székben, sokan aggódtak Angliában. Azt hittére nem szerencsés megoldás, ha az új uralkodó új miniszterelnökkel kezdi meg felelősségteljes munkáját. Az aggodalmaskodásokra rácáfoltak a következő napok. Chamberlain a pótválasztásokon olyan győzelmet aratott, mint senki előtte a miniszterelnökök közül. A jövőt ma megjósolni nem lehet. Annyi azonban bizonyos, hogy Nagybritannia ügyeit remegés nélküli kezű politikus vezeti, aki egyesíti magában a Chamberlainek hagyományát: a bátorságot, derűlátást, az óvatosságot és az erőt. {—y —r) Fényes ünnepség keretében avatták fel a román-jugoszláv kereskedelmi kamarát Bucuresti, április 1. (Rador.) Fényes ünnepségek keretében avatták fel vasárnap a fővárosban a román—jugoszláv kereskedelmi kamarát. Az ünnepségek a kormány részéről megjelentek Gafencu, Anghelescu, Gigurril, Uristu miniszterek. A jugoszláv küldöttséget Arttris jugoszláv ipari és kereskedelelmügyi aminiszter vezette. Ott voltak ez ipari és kereskedelmi élet vezetői, a bucuresti jugoszláv nagykövet és más előkelőségek. Andres jugoszláv miniszter beszédében megemlítette, hogy két héttel ezelőtt avatták fel a belgrádi jugoszláv—román kereskedelmi kamarát. Meggyőződése, hogy a belgrádi és bucuresti kamaráik létesítése nagyjelentőségű a két baráti és szövetséges állami gazdasági együttműködése szempontjából. Ez az együttműködés már 10 éve áll fenn, az 1931-ben tartott megbeszélések óta és jelentős eredményeket hozott a különböző nemzetközi értekezletek keretében és az ipari államokkal folytatott kétoldali tárgyalások során is, majd a kisantant és a Balkán szövetség keretében. Az utóbbi évek ■elett egyre erőteljesebb lett a két állam közötti ámforszalom s az együttműködésnek más államok is halmát látták. A román— jugoszláv kereskedelmiű kamara létesítése az együttműködés új fejezetét jelenti és újabb kapcsolatok létesítésére ösztönzi a két állam iparosait és kereskedőit. Beszéde végén felhívást intézett az üzleti élet vezetőihez, hogy behatóan foglalkozza-nak a két, államot érdeklő gazdasági kérdésekkel, keressék az azonos munkakörben dolgozó vállalatokat. Minden remény megvan arra, hogy a most felavatott intézmény a legnagyobb hasznára lesz a két állami ipari és kereskedelmi életének. Andrei miniszter beszédét a megjelentek Lelkesen megtapsolták. Ezután Ion Cristu román külkereskedelmi miniszter beszélt. Azt hangsúlyozta, hogy a román—jugoszláv kereskedelmi kamara működése nyomán a két állam közötti árucserenövekedésnek jó hatása lesz a két ország általános jólétére és a két népet összekapcsoló baráti szellem erősítésére. Azt a kívánságát fejezteki hogy a kamara működése minél sikeresebb legyen, amire reményt nyújt az, hogy a jugoszláv—románn kereskedelmi kapcsolatokaz utóbbi években állandóan gyarapodtak. tfeszedelmes méreteket öltött a Pasa árollása Több falus ■vesfcéfyefctet a Ksionlött IViras-folyó — félszázezer tiolitnyi föld áll Magyarországon víz alatt Turnu Severin, április 1. (Rador.) A Duna vize emelkedni kezdett. Vasárnap reggel ellepte a turnu-Severini kikötő első részét s a kikötői vasútvonalakat. A viz tovább növekedett s elérte a vámházakat is. Tartanak tőle, hogy az áradás még veszélyesebb imérlgleket ölt. A Duna Simlinnél és Orsovánál a vasútvonalat. A közlekedés Belgrád felé lehetetlenné vált, mert a viz annyira megnőtt, hogy a hajók írvég leeresztett kéményekkel sem tudnak a hidak alatt áthaladni. A hatóságok véleménye szerint, ha a víz nem nő tovább, néhány nap alatt helyre lehet állítani a közlekedést. A Niraj folyó áradása Mercurea Nirajului (Nyárádszereda), április 1. A Nyárád mentén mind veszélyesebbé válik a helyzet. A Nyárád kiöntött s mind Nyárádszereda környékét, mind a partmenti falvakat veszélyezteti. A lakosság pánikszerűen menekül a környékről. Az ár különösen Süket,falva és Demeterfalva községeket fenyegeti. Egyes községeket a víz teljesen elzárt a külvilágtól és a közlekedés szünetel. A lakosság 1912 óta nem emlékszik hasonló nagyméretű áradásra. Helyzetjelentés Magyarországról Budapest, április 1. (Rador.) Bonczos Miklós árvízvédelmi kormánybiztos kiadta első jelentését az árvíz által okozott károkról. A jelentés szerint, az ár eddig több mint kétszázezer holdnyi földet öntött el. A Tisza állandó emelkedésben, van s 675 cm.,el haladta felül rendes szintjét. Egy Budapesttől északra fekvő sziget majdnem teljesen víz alatt áll. Újpest szintén sokat szenvedett az áradástól. Három évi börtönre távollétében egy Paleiatqu-muresi Tárgy Műves (Marosvásárhely), április 1. , A marosvásárhelyi törvényszék a napokban tárgyalta Fischer Ferenc, volt nyomdász bűnügyét. Fischer ellen különböző szélhámosságok miatt indult eljárás. A tárgyalást a vádlott távollétében tartották meg, mert Fischer a büntetéstől való félelmében kiszökött Palesztinába. Fischer szinte az egész országot végig szélhámoskodta. A fővárosban a „Carteo Tromaneasca“ céget csapta be, Szatmáron az „Ica“ vállalatot, Szászrégenben Hügel Lajos kereskedőt károsította meg tízezer lejjel, Tasiban pedig az ottani „Dermata"fióküzletet. Itt, mint a vállalat egyik vezetőjének öccse mutatkozott be, négy napon keresztül ellenőrizte a fióküzlet működését s miután háromezer lej kölcsönt vett fel a fiókigazgatótól, nyomtalanul eltűnt. Ezután Cernantiban tűnt fel, ahol egy kereskedőt 6 ezer lejjel sikerült becsapnia. Segesváron ugyancsak be akarta csapni a Zimmermannposztógyárat, itt azonban leleplezték s rögtön letartóztatták. Néhány napig volt csak letartóztatásban, mert sikerült, kivinnie szabadlábra helyezését. Amint szabadlábra került, elszökött az országból s amint később megállapították, jelenleg Palesztinában tartózkodik. A szélhámost a törvényszék távollétében háromévi börtönbüntetésre ítélte. A kínai kormány jegyzéket adott át az összes követeknek Csunking, április 1. (Rador.) A kínai kormány jegyzéket adott át az összes követeknek. A jegyzék, amelyet a külföldi kínai követségeknek is eljuttattak, rámutat azokra a hiábavaló erőfeszítésekre, amelyeket a japánok az utóbbi két évben tettek Kína leigázása és uralmuk aláhajtása érdekében. A jegyzék így végződik: Bármit tegyenek is a japánok Kínában- nem fog sikerülni nekik megtörni a kínai nép akaratát. Reményünket fejezzük ki, hogy egyetlen- , törvényeket és igazságot tiszteletben tartó állam sem fogja elismerni a nankingi kormányt. Kínai illetékes körök szerint, a nankingi kormány politikai programja rendkívül szíyos helyzetet teremt Hang Csing Wej elismerve az új távolkeleti rendet, első ízben fogadja elJapán uralmát s azt bizonyítja ezzel, hogy a tokiói kormány kezére dolgozik. Slfelsérje Litainatelle Mihály nagyvajdát és Pál görög herceget BUCURESTI, április 1- (Rador.) Őfelsége II. Károly király a, országos érdemrenddel tüntette ki Mihály vajda trónörököst és Pál görög herceget. Egyetlen fényévnyi hely se raiaraefifon omenfinra«veretlenül A tavaszi mezőgazdasági munka sok munkáskezet igényel. Az összes mezőgazdasági munkák végrehajtására idejében megtörténtek a szükséges intézkedések. Az államgépezet arra hivatott szervei megfelelő figyelmet szentelnek ennek a nagyjelentőségű kérdésnek. A hosszúra nyúlt, tél következtében a vetést most már késedelem nélkül meg kell kezdeni. Gyors ütemben, nagy erőfeszítéssel, mindent idejében kell elvégezni, nehogy későn történjék a vetés. Ha ősszel, a körülmények alakulása szerint, egyes mezőgazdasági munkák befejezése késhetett is, a tavaszi vetésnél hasonló késedelmet nem lehet megengedni, mert ez nemcsak az állam gazdasági egyensúlyát ingathatná meg, de elsősorban a külkereskedelmet és a lakosság mindennapi kenyerét veszélyeztetné. Ezért, készítette el a földművelésügyi minisztérium minden részletre kiterjedő munkatervét és ellenőrizteti annak végrehajtását alárendelt szervei útján. A nők, iskolások, országőrök és katonai előképzősök dolgozni fognak vasár- és ünnepnapokon is, dolgozni fognak a hajnal első sugarától késő estéig. A mezőgazdasági munkások nagytömegű katonai szabadságolásán, az országos és katonai előképzős csoportokon kívül mindenkitől új lendületet kér a kormány. Ez az év nem olyan, mint az elmúlt évek. És a részérdelmek száma sem apadt. Egy jó termés számos kérdést megold. Megnöveli a védelmi erőket és egyike a leghathatósabb fegyvereknek. Jó termésre az idén nagyobb szüksége van az országnak, mint bármikor. Éppen ezért az ország minden szögletéig el kell hatnia a jelszónak: egyetlen tenyérnyi hely se maradjon megműveletlenül! Teleki magyar miniszterelnök vasárnap érkezett sínéig Budapestre Budapest, április 1. (Rador.) Teleki Pál magyar miniszterelnök vasárnap este érkezett vissza olaszországi útjáról a magyar fővárosba. Illetékes körök szerint, a magyar miniszterelnök utazása hozzájárult az olasz-magyar barátság megerősítéséhez és kimélyítéséhez és a két kormány célja megmenteni a békét s előkészíteni az igazságos délkeleteurópai rendezés alapjait. Egyesek tudni vélik, hogy Teleki utazásának főleg tájékozódó jellege volt. Teleki miniszterelnök, midőn elhagyta Olaszország területét, táviratot intézett Mussolinihez, amelyben rámutatott arra, hogy a barátság, amely biztos alapját alkotja a Magyarország és Olaszország közötti hagyományos kapcsolatoknak, mélyen átérzett úgy az ő, mint az egész magyar nép részéről. Teleki miniszterelnök Ciano grófhoz is táviratot intézett.