Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-06 / 102. szám
Khemm Otamusi «JSL1941, MA 0 Halló 1515! Hatek óta tapasztaljuk, hogy ha kolozsvári lakosnak távbeszélőn kell valamelyes ügyes-bajos dolgát megbeszélnie Marosvásárhellyel, a telefonbeszélgetést állandóan fülsértő zörejek, robajok, csengetések és dübörgések zavarják. A beszélgetés lényege elsikkad, időtartama és költsége kétszeresre, háromszorosra ugrik az ismeretlen eredetű zörejek miatt Felhívtuk a távbeszélő központ panaszirodáját (02), szóvátettük a dolgot. A „reklamáció“ a 09-hez, a bejelentőhöz utasított a panasszal. Meghallgattak s közölték, hogy az ügy a 15—15 hatáskörébe tartozik. Halló 15—151 Szíveskedjék ezen az uton tudomásul venni, hogy a Kolozsvár—marosvásárhelyi távbeszélő vonalon súlyos hiba van valahol s amiatt, lehetetlen a beszélgetéseket rendes időben, normális költség mellett lebonyolítani. úgy véljük, ezen a zavaron közérdek sürgősen javítani. Már csak azért is, mert a vonal hibájából tetemesen megnövekedett, díjat a posta éppúgy felszámítja, mintha a felek jószántukból beszéltek volna egy két egységgel többet. Kérjük ennek az állapotnak mentős sürgősebb megszüntetését! Magyarul A Marianum táncos-nótás estje Vasárnap délutáni 6 órakor zsúfolásig megtelt a Mátyás király Diákiak nagyterme, Kolozsvár közönségének anime-java megjelent, hogy megnézze és meghallgassa a Marianum nótás-táncos ifjúságának magyar - székely táncbemutatóját, a „Magyar Május"-t. A Marianum ifjúsága, amely az elnyomatás keserves éveiben annyi nehéz időt élt át, és olyan hősiesen tanult és dolgozott a magyar lélek megmaradásáért, most a felszabadulás első májusának elején népünk lelkének egyik legszebb kivirágzásával, a magyar nótával és a magyar tánccal köszöntötte a szabad magyar támaszt. „Te magyar vagy, én meg székely Az egünkön egy nap kel fel, volt a jeligéje a Magyar Május meghívójának is ennek megfelelően magyarszékéig táncok, énekek, népszokások gyönyörködtették a nézőt. Pompás, zavartalan egymásutánban peregtek le a színes, szebbnél-szebb jelenetek a tapssal nem fukarkodó, meghatott és lelkesülő közönség előtt, amely meleg ünneplésben részesítette a Marianum leányait és a velük együtt a kedves este sikerében együit-táncot is együtt éneklő ifjakat. A műsor székely körtáncokkal kezdődött. Büszkén állapította meg a közönség, hogy székely népünk táncai semmiben sem maradnak mögötte más népek táncművészetének, sőt lelkünkhöz, természetünkhöz százszor közelebb állanak azoknál és csak kívánni lehet, hogy ezeket a táncokat ne csak a nép, hanem a magyarság legszélesebb rétegei is táncolják. Az Erdély felszabadulását jelképező magyar szólótánc után dalolni kezdett az ifjúság és egymásután csendültek fel a pompás, vidám és szomorkodó dalok. Hallottuk a székely balladákat és a Marianum egyik kislánya szívhezszólóm szavalta el a „Julia szép leány“-t. Ezután magyar díszruhákba öltözött lányok virágos serege vonult be. Sétapalotás és régi csárdás gyönyörködtette a közönséget. Utánuk nagy taps üdvözölte a fiúk és leányok páros bevonulását, és a fiatalság fokozott lelkesedéssel táncolta tovább a székely körtáncokat. Rövid szünet után a püskösdöly ünnepség dalai, székely sortáncok és végül a Május fa-tánc kedves népszokása penegtek le a közönség előtt. Kitelte óta tájban oszlott szét a ,,Magyar Május“ közönsége azzal az örömmel, amelyet joggal érezhet, mindenki, amikor a nemzet reménységét jelentő fiatalságot nemzetünk lelkének szolgálatában látja. A Marianum ünnepségének rendezői és szereplői minden dicséretet megérdemelnek ezért az igazi, pompás magyar estéért. — Szabadalom-per a rendőrbíróság előtt. Lengyel Béla Hosszú utca 6. szám alatt lakó irássokszorosító készítőt Bölönnyi Nagy Miklós marosvásárhhelyi ugyancsak irássokszorosító készítő, máskülönben rokonságban áll vele, feljelentette, hogy az ő szabadalmát eltulajdonította és azt hozza forgalomba ismelése áron. Lengyel Béla elmondotta a kihallgatáson, hogy mér 26 év óta készíti és hozza forgalomba saját készítményű szabadalmát, míg a feljelentő mindöszsze 30 éves ée már ez a tekintélyes korkü- többség és kizárja a vád lehetőségét. A bíróság egyelőre elállott a bizonyítási eljárástól. Kiderült azonban, hogy Lengyel Béla iparengedély nélkül dolgozik s ezért 90 pengő pénzbüntetésre ítélte a városházán működő rendőrbíróság. Félszázados a vári királyi Ítélőtábla VI.,ás lője A dr. ítélőtáblás elnök a hétfőn délelőtt tartott ünnepségen meleg szavakkal méltatta hivatali elődjének, Fekete Gábornak nagy egyéniségét Kolozsvár, május 5. Hétfőn délelőtt bensőséges ünnepség keretében ünnepelte a kolozsvári Mr. ítélőtábla fennállásának ötvenedik évfordulóját. Délelőtt 10 órakor összegyülekedett a díszteremben az ítélőtábla teljes bárói karra dr. Vékás Lajos Mr. Ítélőtáblás elnökkel az élén. Megjelenít dr. Gyarmathy Béla kir. főügyész, dr. Mikó Imre a kolozsvári tr. törvényszék és dr. Jankovics Béla a kolozsvári kár.s.írásbíróság elnöke, valamint az ítélőtábla fogalmazói és segédszemélyzete teljes létszámban. Az ünnepélyes teljes ülés megnyitása után dr. Vékás Lajos táblai elnök emelkedott szólásra, méltatta az 50 esztendős jubileum jelentőségét és ismertette az Ítélőtáblának fél évszázados múltját. Megható szavakban emlékezett meg Fekete Gáborról, hivatali elődjéről, aki közel egy negyed századon keresztül töltötte be az Ítélőtáblás elnöki méltóságot,, Többek között a következőket mondotta róla: — A tanult, erélyes és mégis jóságosan igazságos magyar bírónak igazi mintaképe volt Fekete Gábor. Ahol megjelent, mindenütt, magával hozta a feltétlen tiszteletet parancsoló fellépését, a komoly, megfontolt, de a mellett fesztelen tanácskozást és az emberileg elképzelhető abszolút igazság érvényre jutását. Feltillen tekintély volt felfelé és lefelé egyaráint. Kitűnő adminisztrátor és kiváló jogász. Mint az Ítélőtábla adminisztratív vezetője megteremtette a legprecízebb ügyvezetést. Az ellenőrzéshez szükséges kimutatásokat, adatgyűjtéseket oly tökélyre emelte, hogy bármely percben és bármely irányban azonnal teljes és tiszta képet tudott kapni és nyújtani. Az ügyek intézésében késedelmet, hátralékot nem tört, de e mellett különös súlyt helyezett az ügyek érdemi elintézésére is. Megkívánta és elenőrizte, hogy minden bírói határozat gondos kidolgozásban és kellő jogászi megol,olással kerüljön ki. Elnöksége alatt a kolozsvári kir. ítélőtábla számtalan elvi jelentőségű határozatot és döntvényt hozott, amelyekkel a tábla vitás jogi kérdésekben tiszta helyzetet teremtett és amelyekkel előmozdította a jogfejlődést és a jogszolgáltatás egységét. Gondosan ellenőrizte a Kúria határozatait. Azokat megbeszélés tárgyává tétette és az elvi jelentőségű határozatokat esetről-esetre feldolgoztatta és közre adta, hogy ezen az úton is fejlessze és bővítse a birák és tanácsjegyzők jogismeretét. Nagy súlyt helyzett a bettg erkeftnn színvonalának emelésére. Ezért szigora velt minden felügyeleti és fegyelmi ügyben. Figyelte a birák magánéletét és anyagi helyzetét. Non tűrte az eladósodott és így anyagilag függő helyzetbe került bírót. Szigorúan ellenőrizte a joggyakornokok és aljegyzők szolgálati beosztását, előmenetelét, vizsgáját és ahol kellett, szigorú atyai utasítással adott lendületet a továbbképzésnek. Szerette, pártolta és előre vitte a szorgalmas, jól képzett fiatalokat. Nagy lehetőségeket adott a továbbképzésre, de egyben nagy és sok oldalú munkásságot kívánt a fiatalságtól. Kissé zárkózott, de mindig előzékeny és kedves modora, sokoldalú, alapos jogi ismerete és páratlan szorgalma és lelkiismeretessége a láb a bírói kar előtt is abszolút tekintélyt biztosított számára. A bíróságon kívül tekintélyes társadalmi, egyesületi és egyházi tisztségeket vállalt és töltött be. Két évtizeden át elnöke volt a kolozsvári Nemzeti Kaszinónak, melynek újjászervezése az ő nevéhez fűződik. Hosszú időn át alelnöke volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnek és főgondnoka az unitárius egyháznak. Életmódja, öltözködése és fellépése magyarosan egyszerű vált. Egészben véve nagysúlyú, nagytekintélyű, mindenki által ismert, tisztelt és nagyrabecsült egyéniség volt, aki tündöklően képviselte azt a méltóságot, amelyre elhivatott és annak a testületnek, amelynek élén állott, biztosította minden vonalon a lehető legnagyobb megbecsülést és tiszteletet. Méltó tehát, hogy most, mikor az ítélőtábla félszázados évfordulóját ünnepeljük, különösen is megemlékezünk erről a férfiúról, akinek nevéhez az eltelt 50 évből 23 év története fűződik. Fekete Gábor táblai elnök a világháború 3-ik évében, 1947. június 18-án halt meg. Ezután az ünnepélyes teljes ülés az elnök indítványára elhatározta, hogy táviratban üdvözli az igazságügyminisztert, dr. Antal István és dr. Ghyczy Dénes igazságügyi államtitkárokat, visszaállítja, a kir. ítélőtábla építésének történetét hirdető és a román uralom alatt, lerombolt márvány emléktáblát, kegyeletes emlékként gondoskodik Antal államtitkár úr által a kir. Ítélőtábla megnyitása alkalmával az Ítélőtáblához visszajuttatott zászlóereklye méltó elhelyezéséről és a korábbi táblai elnök arckép-megfestéséről. A teljes ülés déli 11 órakor ért véget. Lelkes Háncsulaiban a talán!l meg az Erdélyi Párt marosvásárhelyi tagozata „Boldogabb és mayarabb Magyarországot** Marosvásárhely, május 5. Az Erdélyi Párt márosvásárhelyi tagozata vasárnap délelőtt tartotta meg alakuló gyűlését a Közművelődési Ház nagytermében. A Párt központjának képviseletében dr. Mikó Imre országgyűlési képviselő jelent meg. Az elnöki emelvényen Adorján Gábor református vezető lelkész, dr Biró István országgyűlési képviselő, Anghi Balázs, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet igazgatója és Szigyártó Gábor gimnáziumi igazgató foglaltak helyet. A magyar Hiszekegy elmondása és a Szózat eléneklése után Adorján Gábor lelkész üdvözölte a megjelenteket s közölte, hogy a gyűlés tárgya a tagozati vezetőség megválasztása. Februárban allakult meg az előkészítő bizottság. Az előkészítést Biró István dr. ás Szilágyi Olivér dr. országgyűlési képviselők, továbbá Szigyártó György vármegyei főjegyző Végesdék.A gyűlés ezután bizottságot küldött ki a jelölések megérzéséhe s Mikó Imre dr. képviselő mondotta el nagyhatású beszédet. Hangoztatta, hogy a pártközpont a legnagyobb fontosságot tulajdonítja a székely főváros tagozata megszervezésének. Marosvsárhelynek rendkívül fontos szerepe van az új magyar, közelebbről az erdélyi életben, mintegy híd és összekötő kapocs a magyar és székely néptömegek között. Visszapillantást vetett a város történelmére, a® elmúlt 22 év nehéz küzdelmeire s méltatta azt a hősiességet, kitartást és akaratot, amellyel Marosvásárhely magyarsága megállotta helyét, majd vázolta a jelen és a jövő feladatait. A magyarság erőteljes összefogására, iga® szociális érzésre van szükség s mindennek érdekében a régi erdélyi szellem ápolására, annyira, hogy ez az erdélyi szelem művere hasson el és télti?? a magyar közéletet. Részletesen beszélt a külön hozó nagyfontosságú kérdésekről, a munkáság életszínvonalának emeléséről, a kisiparosság támogatásáról, a megfelelő hitelpolitikáról, a zsidóság kérdéséről s megállapította, hogy az utóbbi általános európai probléma. Éles szavakkal kér ki a strahmann-rendszer ellen, majd a nemzetiségi kérdésről szólt s megállapította, hogy a magyarság a németnyelvű lakossággal való kapcsolatok elmélyítését kívánja. Rendkívül fontos Erdélyben a románság problémája is. A magyarság nem akarja a románságot megakadályozni anyanyelvének és kultúrájának fejlesztésében. A kultúra ürügye alatt azonban nem szabad irredentizmust űzni, mert- az ilyen szándékokat csírájában fojtja el a magyar jövőért való gondoskodás. Az Erdélyi Párt küzd a bürokrácia ellen. Kívánja a felekezeti iskolák fenntartását. — Erdély népe — mondotta —az elmúlt évek alatt megtanult saját lábán állani. Az Erdélyi Párt azt akarja elérni, hogy Erdélytől távoltartsa a pártoskodást, mivel igazi tevékeny és termékeny munkával akar közreműködni a magyar jövő építésében. Adorján Gábor lelkész köszönetet mondott Mikó dr. nagy lelkesedéssel fogadott beszédéért, majd a közgyűlés megválasztotta a tisztikart. Elnök gróf Toldalaghi Mihály főispán lett, alelnökök: Nagy Endre, dr. Duha Tibor, dr. Biró István, dr. Bogdán István, Bustya Béla és Várady Albert. Főtitkár: dr. Szilágyi Olivér, pénztáros: Orbay Sándor, Ügyészek: dr. István Mihály, dr. Balázs Béla, dr. Mikó István, ellenőrök: Elek János, Elekes Lajos, Naphegyi Béla és Tőkés Károly. Megválasztották az elnöki tanácsot és a 110 tagú intézőbizottságot is. A résztvevők melegen ünnepelték a megválasztott tisztikart. A választás után Toldalaghi főispán foglalta el az elnöki széket. Köszönetét fejezte ki a személye iránt megnyilvánult bizalomért. Programját röviden ebben foglalta öszsze: „Boldogabb és magyarabb Magyarországot.“ Hangoztatta, hogy népi és szociális Magyarországra van szükség. A nemzet teljes egészének együtt kell dolgoznia és akkor ellent tud állni minden nyomásnak. Mindenkinek áldozatot kell hoznia a magyar jövőért, az áldozatnak azonban meg lesz az eredménye. Marosvásárhelyen, ebben a határszéli városban különösen előrelátóknak és erőseknek, összetartó aktnak kell lenniök a magyaroknak. Beszédét a jobb magyar jövendőbe, a még idegen uralom alatt lévő testvérek visszatérésébe vetett hit és reménység hangoztatásával fejezte be. A szegedi egyetemi ifjúság kolozsvári bemutatkozása Kolozsvár, május 5. Kivételes művészi élményben lesz része szerdán este Kolozsvár -ev házke elveid közönségének. Ekkor mutatkozik be a sétatéri színházban a szegedi ifjúság színjátszó társasága, amely Shakespeare: Hamletjét adja elő. A szegedi egyetemi hallgatókat — mert valamennyien főiskolások a színtársulat tagjai — nem lehet a műkedvelők általános mértékével elbírálni. Valamennyien intelligens, felkészült emberek, akik rajongjanak a színházért és játékukat nem a kötelesség, hanem az ösztönös művészi érzés hevíti. A pompásan összetartolt együttest, a nobeldíjas Szent Györgyi Albert és Sik Sándor dr. professzorok hozták össze, amely máris szép múltra tekint, vissza s nyilvános szerepléseit a közönség és a kritika egyformán művészi fémjelzéssel illette. Az együttes rendezője Horváth Sándor bölcsész-hallgató, aki komoly rendez® talentum s szerdai előadását is a nagy rendezők elgondolásai szerint állítja be. Horváth egyébként egyetemi tanulmányai mellett dramaturg-rendezői pályára is készül egy leghivatottabb arra, hogy az egyetemi ifjúság előadását is ő rendezze. Mint bölcsészhallgató a legkitűnőbb diákok egyike, Sik Sándor professzor kedvenc tanítványa. A dán királyfit alakító Szása Károly kész tanár, de valószínű, hogy pályáját rövidesen felcseréli a színészettel. Ehhez minden adottsága már is van. Intelligens, jó megjelenésű fiú és emellett kitűnő orgánuma van. Szakértők nagy tehetséget látnak benne. A társulat többi tagjai: fiuk és leányok, egyaránt tehetségesek és határtalanul lelkesek. Megérdemlik, hogy bemutatkozásukat, amely alkalommal valószínűleg Szent-Györgyi Albert és Sik Sándor professzorok is Kolozsvárra érkeznek, telt ház fogja végignéni.. Mijas lf-itteni mellőtítb a kolozsvári gyermekeit diftéria elleni védőoltása Kolozsvár, május 5. Kolozsvár elsőfokú közegészségügyi hatósága 4924/1941. sz. alatt a diftéria elleni védőoltásról az alábbi rendelkezést adta ki: „A második életévükben levő gyermekek diftéria elleni védőoltását az 1937. évi 348.600. B. M. számú rendelet kötelezővé teszi. A kolozsvári anyakönyvi hivatalnál nyilvántartott gyermekek szülei az oltásokra névre szóló felhívást is kapnak. Mindazok a szülők, akik az utóbbi időben költöztek Kolozsvárra és gyermekeik a kolozsvári anyakönyvnél nincsenek nyilvántartva, kötelesek az 1939 január 1. és 1940 január 1. közötti időben született gyermekei, két névre szóló meghívás nélkül az alább meghatározott helyen és időben oltásra magukkal hozni. Az oltások sorrendje a következő: Május 11-én d. e. 8 órakor: Kisír ,..ter-utcai állami elemi iskola, Körösi Csoma Sándor-utca 49. sz alatti iskola, Papp-utcai áll. elemi iskola, Magyar.utcai alsóvárosi ref Iskola, Horthy Miklós-ut 54. sz. alatti áll. elend iskola, Ráskay Jea—utca 57. sz. alatti áll. elemi iskola és Monostori-út 30. sz. alatti áll. elemi iskola. Május 18.án d. c. 8 órakor: Király-utca 22. sz. alatti ref elemi iskola, Csokonai-utca 3. sz. alatti elemi iskola, Téglás utca 71. sz. alatti elemi iskola, Magyar.utcai Szent Péteri rom. hát iskola, Nagy Lajos király-utca 18. sz. alatti elemi iskola, Vasvári Pál utca 19. sz. alatti elemi iskola és Szent István-uti ref. elemi iskola. Az oltásról való elmaradást a törvény szigorúan bünteti. JÚ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK