Keleti Ujság, 1941. május (24. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-06 / 102. szám

Khemm Otamusi «JSL­1­9­4­1, M­A 0 Halló 1515! Hatek óta tapasztaljuk, hogy ha kolozs­vári lakosnak távbeszélőn kell valamelyes ügyes-bajos dolgát megbeszélnie Marosvá­sárhellyel, a telefonbeszélgetést állandóan fülsértő zörejek, robajok, csengetések és dübörgések zavarják. A beszélgetés lényege elsikkad, időtartama és költsége kétszeres­re, háromszorosra ugrik az ismeretlen ere­detű zörejek miatt Felhívtuk a távbeszélő központ panasz­irodáját (02), szóvátettü­k a dolgot. A „rek­lamáció“ a 09-hez, a bejelentőhöz utasított a panasszal. Meghallgattak s közölték, hogy az ügy a 15—15 hatáskörébe tartozik. Halló 15—151 Szíveskedjék ezen az uton tudomásul ven­­ni, hogy a Kolozsvár—marosvá­sárhelyi táv­beszélő vonalon súlyos hiba van valahol s amiatt, lehetetlen a beszélgetéseket rendes időben, normális költség mellett lebonyolíta­ni. úgy véljük, ezen a zavaron közérdek sürgősen javítani. Már csak azért is, mert a vonal hibájából tetemesen megnövekedett, díjat a posta éppúgy felszámítja, mintha a felek jószántukból beszéltek volna egy két egységgel többet. Kérjük ennek az állapotnak mentős sür­­gősebb megszüntetését! Magyar­ul A Marianum táncos-nótás estje Vasárnap délutáni 6 órakor zsúfolásig meg­telt a Mátyás király Diákiak nagyterme, Ko­­lozsvár közönségének anime-java megjelent, hogy megnézze és meghallgassa a Marianum nó­tás-táncos ifjúságának magyar - székely táncbemutatóját, a „Magyar Május"-t. A Marianum ifjúsága, amely az elnyomatás keserves éveiben annyi nehéz időt élt át, és olyan hősiesen tanult és dolgozott a magyar lélek megmaradásáért, most a felszabadulás első májusának elején népünk lelkének egyik legszebb kivirágzásával, a magyar nótával és a magyar tánccal köszöntötte a szabad magyar támaszt. „Te magyar vagy, én meg székely Az egünkön egy nap kel fel­, volt a jeligéje a Magyar Május meghívójának is ennek megfelelően magyarszékéig táncok, énekek, népszokások gyönyörködtették a né­zőt. Pompás, zavartalan egymásutánban pe­regtek le a színes, szebbnél-szebb jelenetek a tapssal nem fukarkodó, meghatott és lelkesü­lő közönség előtt, amely meleg ünneplésben részesítette a Marianum leányait és a velük együtt a­ kedves este sikerében együit-táncot is együtt­ éneklő ifjakat. A műsor székely körtáncokkal kezdődött. Büszkén állapította meg a közönség, hogy szé­kely népünk táncai semmiben sem maradnak mögötte más népek táncművészetének, sőt lelkünkhöz, természetünkhöz százszor közelebb állanak azoknál és csak kívánni lehet, hogy ezeket a táncokat ne csak a nép, hanem a magyarság legszélesebb rétegei is táncolják. Az Erdély felszabadulását jelképező magyar szólótánc után dalolni kezdett az ifjúság és egymásután csendültek fel a pompás, vidám és szomorkodó dalok. Hallottuk a székely balladákat és a Marianum egyik kislánya szívhezszólóm szavalta el a „Julia szép le­­ány“-t. Ezután magyar díszruhákba öltözött lányok virágos serege vonult be. Sétapalotás és régi csárdás gyönyörködtette a közönséget. Utánuk nagy taps üdvözölte a fiúk és leá­nyok páros bevonulását, és a fiatalság fokozott lelkesedéssel táncolta tovább a székely kör­táncokat. Rövid szünet után a püskösdöly ün­nepség dalai, székely sortáncok és végül a Május fa-tánc kedves népszokása penegtek­ le a közönség előtt. Kitelte óta tájban oszlott szét a ,,Magyar Május“ közönsége azzal az örömmel, amelyet joggal érezhet, mindenki, amikor a nemzet reménységét jelentő fiatalságot nemzetünk lelkének szolgálatában látja. A Marianum ün­nepségének rendezői és szereplői minden di­cséretet megérdemelnek ezért az igazi, pom­pás magyar estéért. — Szabadalom-per a rendőrbíróság előtt. Lengyel Béla Hosszú utca 6. szám alatt lakó irássokszorosító készítőt Bölönnyi Nagy Miklós marosvásárhhelyi ugyancsak irás­­sokszorosító készítő, máskülönben rokonság­ban áll vele, feljelentette, hogy az ő szaba­dalmát eltulajdonította és azt hozza forga­lomba ism­elése áron. Lengyel Béla elmon­dotta a kihallgatáson, hogy mér 26 év óta készíti és hozza forgalomba saját készítmé­­nyű­ szabadalmát, míg a feljelentő mindösz­­sze 30 éves ée már ez a tekintélyes korkü­- többség és kizárja a vád lehetőségét. A bí­róság egyelőre elállott a bizonyítási eljárás­tól. Kiderült azonban, hogy Lengyel Béla iparengedély nélkül dolgozik s ezért 90 pen­gő pénzbüntetésre ítélte a városházán mű­ködő rendőrbíróság. Félszázados a vári királyi Ítélőtábla VI.,ás lője A dr. ítélőtáblás elnök a hétfőn délelőtt tartott ünnepségen meleg szavakkal méltatta hiva­tali elődjének, Fekete Gábornak nagy egyéniségét Kolozsvár, május 5. Hétfőn délelőtt benső­séges ünnepség keretében ünnepelte a kolozs­vári Mr. ítélőtábla fennállásának ötvenedik évfordulóját. Délelőtt 10 órakor összegyü­le­­kedett a díszteremben az ítélőtábla teljes bá­rói karra dr. Vékás Lajos Mr. Ítélőtáblás elnök­kel az élén. Megjelenít dr. Gyarmathy Béla kir. főügyész, dr. Mikó Imre a kolozsvári t­r. törvényszék és dr. Jankovics Béla a kolozs­vári kár.­s.í­rásbíróság elnöke, valamint az ítélőtábla fogalmazói és segédszemélyz­ete tel­jes létszámban. Az ünnepélyes teljes ülés megnyitása után dr. Vékás Lajos táblai elnök em­el­kedott szó­lásra, méltatta az 50 esztendős jubileum je­lentőségét és ismertette az Ítélőtáblának fél évszázados múltját. Megható szavakban em­lékezett meg Fekete Gáborról, hivatali előd­jéről, aki közel egy negyed századon keresz­tül töltötte be az Ítélőtáblás elnöki méltósá­got,, Többek között a következőket mondotta róla: —­ A tanult, erélyes és mégis jóságosan igazságos ma­gyar bírónak igazi mintaképe volt Fekete Gábor. Ahol megjelent, mindenütt, magával hozta a feltétlen tiszteletet parancso­­ló fellépését, a komoly, megfontolt, de a mel­lett fesztelen tanácskozást és az emberileg el­képzelhető abszolút igazság érvényre jutását. Feltillen tekintély volt felfelé és lefelé egy­­a­ráint. Kitűnő adminisztrátor és kiváló jo­gász. Mint az Ítélőtábla adminisztratív vezetője megteremtette a legprecízebb ügyvezetést. Az ellenőrzéshez szükséges kimutatásokat, adat­gyűjtéseket oly tökélyre emelte, hogy bár­mely percben és bármely irányban az­onnal teljes és tiszta képet tudott kapni és nyújta­­ni. Az ügyek intézésében késedelmet, hátralé­kot nem tört, de e mellett különös súlyt he­lyezett az ügyek érdemi elintézésére is. Meg­kívánta és elenőrizte, hogy minden bírói ha­tározat gondos kidolgozásban és kellő jogászi megol­,­olással kerüljön ki.­­ Elnöksége alatt a kolozsvári kir. ítélő­tábla számtalan elvi jelentőségű határozatot és döntvényt hozott, amelyekkel a tábla vi­tás jogi kérdésekben tiszta helyzetet terem­tett és amelyekkel előmozdította a jogfejlő­dést és a jogszolgáltatás egységét. Gondosan ellenőrizte a Kúria határozatait. Azokat meg­beszélés tárgyává tétette és az elvi jelentősé­gű határozatokat esetről-esetre feldolgoztatta és közre adta, hogy ezen az úton is fejlessze és bővítse a birák és tanácsjegyzők jogisme­retét. Nagy súlyt helyzett a b­ettg erkeftnn színvonalának emelésére. Ezért szigora velt minden felügyeleti és fegyelmi ügyben. Fi­gyelte a birák magánéletét és anyagi hely­zetét. Non tűrte az eladósodott és így anya­gilag függő helyzetbe került bírót. Szigorúan ellenőrizte a joggyakornokok és aljegyzők szolgálati beosztását, előmenetelét, vizsgáját és ahol kellett, szigorú atyai utasítással adott lendületet a továbbképzésnek. Szerette, pár­tolta és előre vitte a szorgalmas, jól képzett fiatalokat. Nagy lehetőségeket adott a to­vábbképzésre, de egyben nagy és sok oldalú munkásságot kívánt a fiatalságtól. Kissé zárkózott, de mindig előzékeny és kedves modora, sok­oldalú, alapos jogi ismerete és páratlan szorgalma és lelkiismeretessége a láb­ a bírói kar előtt is abszolút tekintélyt biz­tosított számára. A bíróságon kívül tekinté­lyes társadalmi, egyesületi és egyházi tisztsé­geket vállalt és töltött be. Két évtizeden át elnöke volt a kolozsvári Nemzeti Kaszinónak, melynek újjászervezése az ő nevéhez fűződik. Hosszú időn át alelnöke volt az Erdélyi Ma­gyar Közművelődési Egyesületnek és fő­gondnoka az unitárius egyháznak. Életmód­ja, öltözködése és fellépése magyarosan egy­szerű vált. Egészben véve nagysúlyú, nagy­tekintélyű, mindenki által ismert, tisztelt és nagyrabecsült egyéniség volt, ak­i tündöklően képviselte azt a méltóságot, amelyre elhiva­tott és annak a testületnek, amelynek élén állott, biztosította minden vonalon a lehető legnagyobb megbecsülést és tiszteletet. Méltó tehát, hogy most, mikor az ítélőtábla félszá­zados évfordulóját ünnepeljük, különösen is megemlékezünk erről a férfiúról, akinek ne­véhez az eltelt 50 évből 23 év története fű­ződik. Fekete Gábor táblai elnök a világháború 3-ik évében, 1947. június 18-án halt meg. Ezután az ünnepélyes teljes ülés az elnök indítványára elhatározta, hogy táviratban üdvözli az igazságügyminisztert, dr. Antal István és dr. Ghyczy Dénes igazságügyi ál­lamtitkárokat, visszaállítja, a kir. ítélőtábla építésének történetét hirdető és a román uralom alatt, lerombolt márvány emléktáblát, kegyeletes emlékként gondoskodik Antal ál­lamtitkár úr által a kir. Ítélőtábla megnyi­tása alkalmával az Ítélőtáblához visszajutta­tott zászlóereklye méltó elhelyezéséről és a korábbi táblai elnök arckép-megfestéséről. A teljes ülés déli 11 órakor ért véget. Lelkes Háncsula­ib­an a talán!l meg az Erdélyi Párt marosvásárhelyi tagozata „Boldogabb és ma­­yarabb Magyarországot** Marosvásárhely, május 5. Az Erdélyi Párt márosvásár­helyi tagozata vasárnap délelőtt tartotta meg alakuló gyűlését a Közművelő­dési Ház nagytermében. A Párt központjának képviseletében dr. Mikó Im­re országgyűlési képviselő jelent meg. Az elnöki emelvény­en Adorján Gábor református vezető lelkész, dr Biró István országgyűlési képviselő, Anghi Balázs, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet igazgatója és Szigyártó Gábor gimnáziumi igazgató foglaltak helyet. A magyar Hiszekegy elmondása és a Szó­­zat el­éneklése után Adorján Gábor lelkész üd­vözölte a megjelenteket s közölte, hogy a gyűlés tárgya a tagozati vezetőség megválasz­­tása. Februárban allakult meg az előkészítő bizottság. Az előkészítést Biró István dr. ás Szilágyi Olivér dr. országgyűlési képviselők, továbbá Szigyártó György vármegyei főjegy­ző V­égesd­ék.­­A gyűlés ezután bizottságot küldött ki a je­lölések megérzéséh­e s Mikó Imre dr. képviselő mondotta el nagyhatású beszédet. Hangoztat­ta, hogy a pártközpont a legnagyobb fontos­ságot tulajdonítja a székely főváros tagozata megszervezésének. Marosvsárh­elynek rend­kívül fontos szerepe van az új magyar, kö­zelebbről az erdélyi életben, mintegy híd és összekötő kapocs a magyar és székely nép­­tömegek között. Vissza­pillan­tást vetett a vá­ros történelmére, a® elmúlt 22 év nehéz küz­delmeire s méltatta azt a hősiességet, kitar­tást és akaratot, amellyel Marosvásárhely magyarsága megállotta helyét, majd vázolta a jelen és a jövő feladatait. A magy­arság erő­teljes összefogására, iga® szociális érzésre van szükség s mindennek érdekében a régi er­délyi szellem ápolására, annyira, hogy ez az erdélyi szelem művere hasson el és télti?? a magyar közéletet. Részletesen beszélt a külön­ hozó nagyfontossá­gú kérdésekről, a munká­­ság életszínvonalának emeléséről, a­ kisiparos­ság támogatásáról, a megfelelő hitelpolitiká­ról, a zsidóság kérdéséről s megállapította, hogy az utóbbi általános európai probléma. Éles szavakkal kér ki a strahmann-rendszer ellen, majd a nemzetiségi kérdésről szólt s megállapította, hogy a magyarság a német­nyelvű lakossággal való kapcsolatok elmélyí­tését­ kívánja. Rendkívül fontos Erdélyben a románság problémája is. A magyarság nem akarja a románságot megakadályozni anya­nyelvének és kultúrájának fejlesztésében. A kultúra ürügye alatt azonban nem szabad ir­redentizmust űzni, mert- az ilyen szándékokat csírájában fojtja el a magyar jövőért való gondoskodás. Az Erdélyi Párt küzd a büro­krácia ellen. Kívánja a felekezeti iskolák fenntartását. — Erdély népe —­ mondotta —az elmúlt évek alatt megtanult saját lábán állani. Az Erdélyi Párt azt akar­ja elérni, hogy Erdély­től távoltartsa a pártoskodást, mivel igazi tevékeny és termékeny munkával akar közre­működni a magyar jövő építésében. Adorján Gábor lelkész köszönetet mondott Mikó dr. nagy lelkesedéssel fogadott beszé­déért, majd a közgyűlés megválasztotta a tisztikart. Elnök gróf Toldalaghi Mihály főispán lett, alelnökök: Nagy Endre, dr. Duha Tibor, dr. Biró István, dr. Bogdán István, Busty­a Béla és Várady Albert. Fő­titkár: dr. Szilágyi Olivér, pénztáros: Orbay Sándor, Ügyészek: dr. István Mihály, dr. Balázs Béla, dr. Mikó István, ellenőrök: Elek János, Elekes Lajos, Naphegyi Béla és Tőkés Károly. Megválasztották az elnöki tanácsot és a 110 tagú intézőbizottságot is. A résztvevők melegen ünnepelték a megvá­lasztott tisztikart. A választás után Toldalaghi főispán fog­lalta el az elnöki széket. Köszönetét fejezte ki a személye iránt megnyilvánult bizalom­ért. Programját röviden ebben foglalta ösz­­sze: „Boldogabb és magyarabb Magyarorszá­got.“ Hangoztatta, hogy népi és szociális Magyarországra van szükség. A nemzet tel­­jes egészének együtt kell dolgoznia és akkor ellent tud állni minden nyomásnak. Minden­kinek áldozatot kell hoznia a magyar jövőért, az áldozatnak azonban meg lesz az eredmé­­n­ye. Marosvásárhelyen, ebben a határszéli városban különösen előrelátóknak és erősek­nek, összetartó aktnak kell lenniök a magya­roknak. Beszédét a jobb magyar jövendőbe, a még idegen uralom alatt lévő­ testvérek visszatérésébe vetett hit és reménység han­goztatásával fejezte be. A szegedi egyetemi ifjúság kolozsvári bemutatkozása Kolozsvár, május 5. Kivételes művészi él­ményben lesz része szerdán este Kolozsvár -ev­ házke elveid közönségének. Ekkor mutat­kozik be a séta­téri szín­házban a szegedi if­júság színjátszó társasága, amely Shakes­peare: Hamletjét adja elő. A szegedi egye­temi hallgatókat — mert valamennyien fő­iskolások a színtársulat tagjai — nem lehet a műkedvelők általános mértékével elbírálni. Valamennyien intelligens, felkészült embe­rek, akik rajongjanak a színházért és játé­kukat nem a kötelesség, hanem az ösztönös művészi érzés hevíti. A pompásan összeta­rt­olt együttest, a nobeldíjas Szent­ Györgyi Albert és Sik Sándor dr. professzorok hoz­ták össze, amely máris szép múltra tekint, vissza s nyilvános szerepléseit a közönség és a kritika egyformán művészi fémjelzéssel illette. Az együttes rendezője Horváth Sándor bölcsész-hallgató, aki komoly rendez® ta­lentum s szerdai előadását is a nagy rende­zők elgondolásai szerint állítja be. Horváth egyébként egyetemi tanulmányai mellett dramaturg-rendezői pályára is készül e­­gy leghivatottabb arra, hogy az egyetemi ifjú­ság előadását is ő rendezze. Mint bölcsész­hallgató a legkitűnőbb diákok egyike, Sik Sándor professzor kedvenc tanítványa. A dán királyfit alakító Szása Károly kész ta­nár, de valószínű, hogy pályáját rövidesen felcseréli a színészettel. Ehhez minden adott­sága már is van. Intelligens, jó megjelené­sű fiú és emellett kitűnő orgánuma van. Szakértők nagy tehetséget látnak benne. A társulat többi tagjai: fiuk és leányok, egy­aránt tehetségesek és határtalanul lelkesek. Megérdemlik, hogy bemutatkozásukat, amely alkalommal valószínűleg Szent-Györgyi Al­bert és Sik Sándor professzorok is Kolozs­várra érkeznek, telt ház fogja végignéni­.. M­ijas lf-itteni m­ellőtítb a kolozsvári gyermekeit dift­éri­a elleni védőoltása Kolozsvár, május 5. Kolozsvár elsőfokú közegészségügyi hatósága 4924/1941. sz. alatt a diftéria elleni védőoltásról az alábbi ren­delkezést adta ki: „A második életévükben levő gyermekek diftéria elleni védőoltását az 1937. évi 348.600. B. M. számú rendelet kötelezővé teszi. A kolozsvári anyakönyvi hivatalnál nyil­vántartott gyermekek szülei az oltásokra névre szóló felhívást is kapnak. Mindazok a szülők, akik az utóbbi időben költöztek Kolozsvárra és gyermekeik a ko­lozsvári anyakönyvnél nincsenek nyilván­tartva, kötelesek az 1939 január 1. és 1940 január 1. közötti időben született gyermekei, két névre szóló meghívás nélkül az alább meghatározott helyen és időben oltásra ma­­gukkal hozni. Az oltások sorrendje a következő: Május 11-én d. e. 8 órakor: Kisír ,..ter-ut­cai állami elemi iskola, Körösi Csom­a Sán­­dor-utca 49. sz alatti iskola, Papp-utcai áll. elemi iskola, Magyar.utcai alsóvárosi ref Is­­kola, Horthy Miklós-ut 54. sz. alatti áll. elend iskola, Ráskay J­ea—utca 57. sz. alatti áll. elemi iskola és Monostori-út 30. sz. alatti áll. elemi iskola. Május 18.án d. c. 8 órakor: Király-utca 22. sz. alatti ref elemi iskola, Csokonai-utca 3. sz. alatti elemi iskola, Téglás­ utca 71. sz. alatti elemi iskola, Magyar.utcai Szent Pé­teri rom. hát iskola, Nagy Lajos király-utca 18. sz. alatti elemi iskola, Vasvári Pál­ utca 19. sz. alatti elemi iskola és Szent István-uti ref. elemi iskola. Az oltásról való elmaradást a törvény szi­gorúan bünteti. JÚ ABU ÉS JÓ HIRDETÉS ALAPJA A JÓ ÜZLETMENETNEK

Next