Keleti Ujság, 1942. április (25. évfolyam, 74-97. szám)

1942-04-01 / 74. szám

bárók az éjszaka kísérletet tettek arra, hogy berepüljenek a megszállt Norvégia területe fölé. Három ellenséges repülőgépet lelőttünk. Ihleteid kapitány két repülőgépet lőtt le és ezzel 82-ik légi győzelmét aratta. A Stefani Iroda közli az olasz főhadiszál­lás 668. számú közleményét. A Cirenaikában dühöngő homokvihar aka­dályozta a hadműveleteket. A Giuseppe To­­vadzi parancsnoksága alatt álló 3-ik vadász­ezred egyik légikötelébe vakmerő éjszakai légitámadást intézett a tobruki kikötő ellen és földközelben rendkívül eredményesen tá­madta a parlamenti gépkocsiforgalmat és az ellenséges táborhelyeket. Tíz gépjármű el­pusztult és mintegy száz megrongálódott. Több helyütt kiterjedt tűzvész támadt. A fel­szállt angol vadászgépeket visszaverték. Valamennyi repülőgépünk visszatért támasz­pontjára. (h­ippsi fasíistaVai) egfellen szabadságszerető indiai sem fogadh­atja el Amszterdam, március 31. (MTI) A Német Távirati Iroda közli: Mint a brit hírszolgá­lat jelenti, az angol fővárosban már várják as Indus nemzeti gyűlés és a muzulmán liga végrehajtó bizottságának az angol javasla­tokról szóló végleges döntését. Londonban az a vélemény alakult ki, hogy a megegyezésre kevés a remény. A bangkoki nemzeti tanács a rádióban foglalkozott az angolok indiai javaslataival és megállapította, hogy még a legnagyobb pesszimisták sem várták, hogy a javaslatok ilyen kevés szabadságot nyújtsanak Indiá­nak. Az indiai népet be akarják rántani egy reménytelen háborúba Anglia oldalán. Az egész javaslatnak az a célja, hogy Indiát a háború után sok részre szakítsa. Anglia ez­zel reméli, hogy a háború után az egyes In­diai tartományok és államok közötti viszály­kodás révén továbbra is uralkodó hatalom maradhat Indiában. Elképzelhetetlen, hogy egyetlen szabadság­szerető hazafias indus el­fogadjon ilyen javaslatokat. Berlin és Róma Cripps tárgyalásairól Berlin, március 31. (MTI) Illetékes német helyről közlik: Mértékadó német politikai körökben meg vannak győződve arról, hogy Cripps, bármilyen javaslatokkal álljon is elő, indiai küldetésével kudarcot vall. Általá­ban megállapítják, hogy hiába szólították fel az indiai népet, hogy felejtse el és te­messe el a múltat, az indusok és vezetőik nem tudnak megfeledkezni arról a múltról, amely véres betűkkel ivódott Anglia indiai politikájának történetébe. Amennyiben Cripps azzal akar benyomást kelteni, hogy a „tá­madó által teremtett veszélyről“ beszél, német részről rámutatnak arra, hogy ez az állítólagos támadó egyáltalában nem vádol­ható azokkal a kegyetlenkedésekkel, ame­lyek az angol számlát Indiában terhelik. Jellemzőnek tartják Crippsnek azt a kijelen­tését is, hogy vallási és egyéb ellentéteket igen könnyen egy kalap alá lehet venni, mint ahogyan azt a Szovjetunió példája is bizonyítja. Szovjetoroszországot tehát példa­képül állítja India elé a vallási, szociológiai és egyéb ellentétek rendezésére. Róma, március 31. (MTI) A Popolo di Roma ankarai tudósítója jelenti: úgy lát­szik, hogy az angolok a Cripps-féle terve­zet elfogadásakor elsősorban Nehrura szá­mítottak. Nehrut sokan indiai Crippsnek nevezik. Nehru elismeri Gandhit, kettőjük között azonban az a különbség, hogy Nehru ellensége a paraszti életnek és India iparo­sítását tűzte ki célul. Ellensége a kasztok­nak is, amelyeket Gandhi meg akar tartani. Elképzelései leginkább a Crippséhez hason­líthatók, ami egyik oka volt annak, amiért éppen Crippset küldték Indiába. Nehru Olaszországgal, Németországgal és Spanyol­­országgal szemben ellenséges álláspontra helyezkedik. Japánellenes érzelmeit sem tit­kolta és már 1939-ben hangoztatta, hogy Indiának állást kell foglalnia Csangkajsek Kínája mellett. Ankara, március 31. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Az ankarai rádió az an­golok Indiában előterjesztett javaslatáról megjegyzi, nincs szó teljes függetlenségről, hanem csak a domínium látszólagos szabad­ságáról, de azt is csak a háború után kapja meg India. Az első légiriadó Ceylon szigeten Colombo, március 31. (MTI.) Az OJT je­lenti : Colomboba­n­, Ceylon­ szigetén hétfőn dél­után volt az első légiriadó. T­oiso japán miniszterelnök : Csangkajsek az új árulód Tokió, március 31. (MTI.) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Tozso miniszterelnök a kínai kormány Nankingba történt visszatérése második év­fordulója alkalmából mondott rádióbeszédé­ben megbélyegezte Csangkajsek magatartá­sát és az új Kelet-Ázsia árulójának nevezte a csunkingi hadvezért. Japán el van szánva Csungking megsemmisítésére — hangoztatta Tozso — és ehhez meg is van a hatalma. Ivina Japánnal építi fel az új és szabad Keletázsiát Nanking, március 31. (MTI.) A Német Távirati Iroda jelenti: Abból az alkalomból, hogy a nemzeti kor­mány most két éve tért vissza Nankingba, Vangcsiavei elnök hétfőn délelőtt kínai mél­tóságok, valamint japán és más külföldi diplomaták jelenlétében megszemlélte a nan­­­­kingi csapatokat. Háromezer hallgató előtt beszédet mondott. Hangoztatta, a győzelem célja az imperialista rabszolgatartók és a kommunizmus kiirtása, hogy azután Kína Japánnal felépíthesse az új és szabad Kelet- Ázsiát. Laval a napokban újra találkozik Paris, március 31. (MTI) A Német Táv­irati Iroda jelenti: Laval kedden reggel el­hagyta Párist és chateldoni birtokára ment. Párisi politikai körökben arra számítanak, hogy a közeli napokban újabb megbeszélé­seket folytat Pétain tábornaggyal. A szovjet kurd köztársaság felállítását tervezi Tunisz, március 31. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: Ankarai jelentések sze­rint önálló kurd köztársaság megalakítását tervezik. Kurd-szovjet köztársaság alakítása igen hátrányos következményekkel járna Törökországra és Irakra is, minthogy ezzel velejárna az irredentizmus veszélyének meg­növekedése. Egyiptom távol akar maradni a háborútól Amszterdam, március 31. (MTI) A Német Távirati Iroda jelenti: Mint a brit hírszol­gálat Kairóból közli, Faruk király hétfőn ■megnyitotta az egyiptomi országgyűlés új ülésszakát. Nahas pasa miniszterelnök fel­olvasta a trónbeszédet, amely többek között így szól: Egyiptom arra törekszik, hogy távol ma­radjon a háború borzalmaitól és megtartsa az angol-egyiptomi szerződést anélkül, hogy lemondana saját jogairól. A továbbiakban nyomatékosan szól a trónbeszéd arról a testvériességről és barát­ságról, amely Egyiptomot a szomszédos ke­leti népekkel összefűzi. A kanadai ifjúság tüntet a kötelező katonai szolgálat ellen Genf, március 31. (MTI) A Német Táv­irati Iroda közli: A lyoni rádió hétfő esti ottawai jelentése szerint az ifjúság tiltakozó tüntetést rendezett a kötelező katonai szol­gálat ellen. A mexikói tengerészek csak dupla bérért akarnak szolgálni a tartályha­jókor Mexico, március 31. (MTI) Az OFI közli: Camacho elnök ultimátumot küldött annak a 13 tartályhajó legénységének, amely nem hajlandó szolgálatot vállalni, csak abban az esetben, ha a kormány hozzájárul kétszeres fizetésükhöz és egyéb kedvezményeket is fo­lyósít. Az ultimátum kedden hajnalban le­járt, de a tengerészek nem álltak munkába. JINIS EST Mm cet t lapot »’'■ HÍRVESSEN M ORSZÁG EG­ESZ­­ KELETI ! VEVŐK­EPES KO­­ NJ8AUB4N fi ZÖNSEGE olvasta 19-12. A PUi Cl & I Hódolattal emlékezett meg a kormány­zóhelyettes-választásról Kolozsvár törvényhatósági bizottsága Kolozsvár v­árása jegyzők könyvb­en örök­í­­ítelte meg Bárdossy László dr. érdemei! Kolozsvár, márc. 31. A város törvényható­sági bizottsága kedden délután 5 órakor tar­totta Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán el­nöklésével közgyűlését a városháza díszter­mében. A közgyűlés letárgyalta a kisgyűlés által előterjesztett szabályrendeleteket, jóvá­hagyta a s­űtőház építésére szolgáló kölcsön felvételét és elfogadta a sétatéri műcsarnok felépítéséről szóló polgármesteri előterjesz­­tést. A Hiszekegy elmondása után Inczédy- Joksman Ödön dr. főispán napirend előtt megemlékezett nagybányai Horthy István­nak kormányzóhelyettessé történt megválasz­tásáról, Bárdossy L­ászló dr. miniszterelnök és külügyminiszter lemondásáról, valamint Kállay Miklós miniszterelnökké történt ki­nevezéséről. A főispán beszédében többek­ között a következőket i­ondotta: — Az új világháború véres, de nemzetünk és szövetségeseink számára dicsőséges nap­jaiban, ez év elején a magyar törvényhozás két háza új törvényt iktatott be, amely a Kormányzó Úr őfőméltósága helyettesítésé­ről­ gondoskodik. Mindnyájan tudjuk, hogy szükségessé vált államfői gondjait csökken­teni annak a vitéz nagybányai Horthy Mik­lósnak, Magyarország Főméltósága Kor­mányzójának, aki nemzetét a magárahagya­­tottságból, az elmerü­lés veszélyéből és a ki­­látástalanságából kivezette. Bölcs volt ez a választás, mely a kormány­,ahelyettesi mél­tóságra vitéz nagybányai Horthy Istvánt választotta meg, aki katonai erényei mellett, polgári foglalkozásában is kimutatta kiváló képességeit. Ez alkalomból, a törvényható­sági bizottság nevében, február 15-én elő­­méltóságát táviratban üdvözöltem. Amidőn erről a tekintetes törvényhatósági bizottság­nak kötelességszerűen jelentést teszek, meg vagyok győződve róla, hogy a törvényható­sági bizottság minden tagja nevében fejezem ki azt a kívánságot, hogy a Főméltóságú Kormányzóhelyettes Úr működését kísérje mindenkor az Úristen áldása. A főispán ezután a lemondott Bárdossy László dr.­ miniszterelnök érdemeit méltatta: — Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Mint ismeretes, Bárdossy László önagymál­­tósága megrendült egészségi állapotára való tekintettel, úgy miniszterelnöki, mint kü­l­ügym­­iniszteri tárcájáról lemondott, amit a Kormányzó Dr öföméltósága elfogadott. Ko­lozsvár szabad királyi város közönsége előtt nem ismeretlenek a lemondott miniszterel­nök úr érdemei. Közvetlen szemlélői vol­tunk ragyogó diplomáciai pályájának és tud­juk, hogy előbbi munkakörében milyen erő­feszítéseket tett értünk és Erdélyért. Ami­kor egészségi állapotára való tekintettel megbízatását visszaadtam az államfőnek, nem szakította meg kapcsolatait azokkal, velünk erdélyiekkel,­­ akikért olyan sokat tett. Örökké emlékezetes marad előttünk ko­lozsvári látogatása, amikor az egész város szívébe zárta őt. Inczédy-Jokszvan Ödön dr.. főispán javas­latára ezután a törvényhatósági bizottság jegyzőkönyvben fejezte ki Bárdossy László volt miniszterelnök iránt való elismerését és köszönetét. Folgovich János főjegyző­ felolvasta ez­után Kállay Miklós dr. miniszterelnök leira­tát miniszterelnökké történt kinevezéséről. A leirattal kapcsolatban a­ főispán javasla­tára a törvényhatósági bizottság kimon­dotta, hogy a kormányfőt és a kormány minden tagját mindig odaadóan támogatja nehéz munkájában. A törvényhatósági bizottság ezután hoz­zászólás nélkül hozzájárult a vágóhídi hűtő­höz építési költségeinek fedezésére szolgáló 209.900 pengős kölcsön felvételéhez. A köl­csönt a város vezetősége a földmivelésügyi minisztériumtól veszi fel. Tudomásul vette a közgyűlés a gyám­pénztár pénzforgalmáról szóló jelentést, amelyet Suba Károly úr, pénzügyi tanácsos terjesztett elő. Ugyancsak hozzászólás nél­kül jóváhagyta a közgyűlés a lakbérleti sza­bályrendeletet, valamint a városi orvosok beteglátogatási és kezelési költségeinek és a halottvizsgálati költségek megállapításáról szóló szabályzatokat. Tudomásul vette to­vábbá a sétatéren létesítendő műcsarnok felépítésének tervét és hozzájárult ahhoz, hogy a felépítendő műcsarnokot a­ város ve­zetősége tíz évre a Barabás Miklós Céhnak adja bérbe. Végül elfogadta a volt Diana­­fürdő telkének parcellázási terveit- ­ Török Bálintnét választották elnökké a Mária Valéria Árvaház közgyűlésén A Budapestre költözött Hargitai Bertalannét tiszteletbeli elnökké választották Kolozsvár, március 31. A Mária Valéria Árvaház vezetősége kedden délután 5 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését az unitá­rius püspökség tanácstermében. A közgyűlé­sen résztvettek Kolozsvár valamennyi jóté­konysági egyesületének képvise­li és a város ke­gytársadalmának vezető, tagjai. Az elnöki tisztet Hargitai Bertalanná elnök távolléte miatt Török Bálintné töltötte, be. Meleg sza­vakkal üdvözölte a megjelenteket és köszöne­tet mondott a jótékonysági egyletek kiküldöt­teinek azért az önzetlen fáradozásért és támo­gatásért, amellyel hozzájárultak az árvák könnyeinek, letörléséhez. Ezután Dam­in Jó­zsef­né titkár olvasta fel jelentését az elmúlt évről. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Bárón Lajosnéról, aki tíz évig ál­lott a Mária Valéria Árvaház élén. A közgyűlés néma felállással hódolt az el­hunyt nagyasszony emlékének. A titkári jelentés beszámolt arról is, hogy az elmúlt évben 48 árvalány neveléséről és el­látásáról gondoskodott a társadalom jóvoltá­ból a vezetőség. A pártoló tagok létszáma je­lenleg 300. Beszámolt a titkári jelentés azok­ról a szépen sikerült táncmulatságokról és rendezvényekről­­is, amelyeknek jövedelmét az utolsó fillérig az árvák neveltetésére és gon­dozására fordítja a vezetőség. Köszönetet mondott a Magyar Pártnak, amely karácsonyi ajándékként, gróf Bethlen Györgyné útján, 3500 f-t juttatott az árvák asztalára. Ugyan­csak köszönetét fejezte ki a közgyűlés Keledy Tibor dr. polgármesternek, aki min­dent meg­tesz az­ árvák és a vezetőség ügyében s ezen­kívül 1000 pengőt is adott részükre a rend­kívüli költségvetésből. Felolvasta a titkár azoknak a névsorát is, akik évközben de rend­szeresen elküldik kisebb-nagyobb adományai­kat az árvák részére. Nagy hálával emléke­zett me­a az évközben végleg Budapestre tá­vozott Hargitai Bertalanná elnökről, aki egyik legáldozatosabb elnöke volt a Mária Valéria Árva­háznak. Hadházit Sándor pénztárnok in­dítványára Hargitai Bertalannét a közgyűlés hálája jeléül tiszteletbeli elnökké választotta. A titkári beszámoló után Jaeger Aurél dr. pénztári jelentése következett, majd Fejér Zsigmond olvasta fel a számvizsgálóbizottság jelentését. A közgyűlés mindkét jelentést egy­hangúlag jóváhagyta. A választások megejtése során a közgyűlés teljes közfelkiáltással el­nökké Török Bálintn­ét, ügyvezető alelnökié pedig Felvinczi-Tiktits Zoltánnét választot­ták meg. A vezetőség, tagjai változatlanok­­a következő három évre is. Az indítványok során a közgyűlés elfogadta azt a javaslatot, hogy minél több pártcd­ótag megszerzésére, széleskörű­ mozgalmat indít. Rózsa Sánd­or hízkapicázott•.. Marosvásárhely, március 31. Rózsa­ Sándor nyárádtői lakásnál 1940 december 13-án meg­jelent Dobos Antalné csikszentdomokosi asszony, aki kukoricát akart vásárolni. Ró­zsa Sándor a menyecskét beljebb tessékelte a lakásba, azzal, hogy az üzletet felesége és gyermekei előtt bonyolítsa le. A szobában derült ki, hogy Rózsa Sándornak sem­ fele­sége, sem gyerrr­eke nincs. A gazdálkodó csupán azért hívta be lakásába a csinos csikszentdomokosi asszonyt, hogy erőszakos­kodjék vele. Dobosné csak valóságos közel­harc árán tudott megszabadulni az erősza­koskodó embertől. A marosvásárhelyi törvényszék most Rózsa Sándort egyhónapi elzárásra és háromévi politikai jogvesztésre ítélte. Az ügyész sú­lyosbításért, az elítélt és védője enyhítésért fellebbezett.

Next