Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)
1943-10-27 / 243. szám
1943. OKTÓBER 27. Szinyei-Merse Jenő és Hóman Bálint meglátogatta Székesfehérvárt és a bodajki művésztelepet Budapest, okt. 26. (MTI) Október 27-én, szerdán. Szinyei-Merse Jenő vallás- és közoktatásügyi miniszter Hóman Bálint nyugalmazott miniszter székesfehérvári képviselő társaságában meglátogatja az ősi koronázó várost, Székesfehérvárt. A miniszter felkeresi Bodajk községet, ahol nyaranta már évtizede több magyar festőművész dolgozik és ahol a minisztérium művésztelepet akar létesíteni. A Kolozsvári Filharmóniai Társaság második zenekari estje Néha megtörténik, hogy egy tutajra sok értékes holmit felraknak, aztán látva, hogy minden olyan szépen megáll, még feltesznek egyéb gazdag árut, egy lökés, a tutaj a vizen úszik, de sajnos, bizonytalanul és aláalámerül. A tutajos hősiesen dolgozik, át is jutnak a túlsó partra, csakhát az áru egy része átnedvesedett. Valahogy egy kicsit így történt a hétfői Swarowsky-koncerten. Talán ha a Brahms c-moll szimfónia nem veti árnyékát és követeli a próbák legtöbbjét magának, akkor a B-dúr szimfónia is inkább tükrözhette volna Swarowsky nemes és értékes felfogását Haydn-nak erről az oly szép alkotásáról. Ez a mű a londoni szimfóniák közé tartozik, melyek a mester legbensőbb emberi arcát sugározzák. Az első tétel élénken csillogott, az Adagiét fájdalmas, csalódott, drámainak vélte a karmester. A Menuetto mint egy gazdag ünnepi felvonulás bontakozott ki, mely a Finale virtuóz megoldásával záródott. Nagyobb sérülések a súlyosabb terhet hordozó Brahms I. szimfóniáját érték. Miért van az, hogy néha a legjobb körülmények közt előadott műveket is balszerencse kiséri. (Mikor pl. Molinari vezénylete alatt előadott Bach c-moll mise az első előadás megrázó élménye után a második csak árnyképe és az alkotásnak szerkezeti váza volt, holott egy annyi év óta nap minimum 5 órát próbáló kiváló zenekar és a ma már világszerte elismert karnagy szólaltatta meg.) Lehet-e itt feltenni a kérdést: ki a hibás mármost, a tutaj rönkjei, vagy a tutajos, aki nem számolt a tutaj és a víz ellenállásával,a tempók vontatottsága, a fúvósok bizonytalan belépései, a csellisták színtelen hangja, hogy a secund hegedűsökről ne szóljunk e miatt...)? A hangversenyen Beethoven kísértett. A 102. szimfóniával hozzáemelkedett Haydn köszöntötte őt és fogadta Brahms hódolatát, ki első szimfóniájában az V. szimfónia első és a IX. szimfónia utolsó tételének témájával szólt hozzá. A műsorösszeállítás és előadása Swarowsky gazdag, dús fantáziájáról tanúskodott. A közönség meleg tapsokkal jutalmazta fáradozásaiért. Takács Jenő Tarantellája kicsit meghökkenve érezte magát Haydn és Brahms szimfóniái között, de nem sokáig töprenghetett, mert a varázslómester — aki a káoszból előcsalta —, már hozzá értette ujjait a nevető bűvös láda fogaihoz. A karmester pálcája is táncra perdült és kavargott, viharzott az egész, mintha a két szimfóniahegy völgyében a meghalástól félne. De aztán, hogy ez a veszély nem forgott fenn, az örvényből vízililiom szállt fel, dal csendült, titokzatos keleti sípot hallott, aki a kelyhébe nézett, északi korú, a nyugati esőt. Dehát ez csak varázslat volt, a varázsló intett és az egész eltűnt a kavargó örvényben. A közönség ámulva nézte a tüzes virágok nyitását és gyors elvirágzását, ünnepelte Takács Jenőt, valamint H. Swarowsky megértő interpretálását. m. b. a. Elítélték az éjjeliőrt, aki megbírságolta az elsötétítés kihágóit. Az esti nyolc órai elsötétítés elrendelésének alkalmával Nagypetri község jegyzője is utasította Topál János éjjeli őrt az elsötétítés végrehajtásának ellenőrzésére. Az éjjeli őr eleinte figyelmeztette a mulasztáson tétlenért községbelieket. Amikor látta, hogy a szépszó nem igen használ, éjnek idején felzörgette azokat a lakásokat, amelyekből lámpafény szűrődött ki és a szerinte vétkesnek talált lakókat 100 pengő alkalmi bírsággal sújtotta. A meglepettek közül néhányan fizettek is, de többen jogtalannak találták az éjjeli őr eljárását és feljelentést tettek ellene. Ennek alapján a kolozsvári törvényszék Szabó András dr. elnöklésével ülésező hármas büntetőtanácsa négyrendbeli zsarolási és négyrendbeli kísérlet miatt felelősségre vonta. Topál Jánost. Az éjjeli őr azzal védekezett, hogy a fenyítésül beszedett pénzt beakarta szolgáltatni a csendőrségnek, a tanúságot tevő csendőrök szerint azonban csak a vizsgálat megindítása után jelentette be ezt a szándékát. Szacsvay László dr. ügyész vádbeszéde után a bíróság négyhavi fogházbüntetésre ítélte Topál Jánost. 3 KrilTUJSXG Seréd Jusztinián dr., Magyarország hercegprímása október 31-én tart előadást Kolozsváron az Actio Catolica kolozsvári ünnepségeinek remije Kolozsvár, október 26. Megírtuk, hogy Serédi Jusztinián dr., Magyarország bíboros hercegprímása a hét végén Kolozsvárra jön, hogy résztvegyen az erdélyi Katolikus Akció alakuló gyűlésén. A hercegprímással együtt érkezik Kolozsvárra Nyisztor Zoltán dr. pápai prelátus, az ismert hitszónok és közíró, Mihalovics Zsigmond pápai prelátus, az Actio Catolica országos igazgatója és P. Varga László dr., az ismert kiváló hitszónok és több beszédet tartanak. A hercegprímás kolozsvári látogatását megelőzően világnézeti előadássorozatot tartanak, amelynek műsora a következő: Október 28-án, csütörtökön délután fél 6 órakor a vármegyeháza dísztermében Sándor Imre püspöki helynök megnyitót mond. Nyisztor Zoltán dr. pápai prelátus: „A magyar katolikusok világnézeti feladatai“. Mihalovics Zsigmond pápai prelátus: „A magyar Actio Catolica tíz éve“. Este 7 órakor engesztelő és könyörgő ájtatosság a Szent Mihály-templomban. Szentbeszédet mond: P. Varga László dr. Este fél 9 órakor a Gábor Áron Diákotthon nagytermében egyetemi és főiskolai hallgatók részére: P. Varga László dr.: „Magyarság és kereszténység“, Nyisztor Zoltán dr.: „Magyarok Kínában“. Október 29-én, pénteken délután fél 6 órakor a vármegyeháza dísztermében: Nyisztor Zoltán dr.: „A magyar katolikusok kulturális feladatai“. Mihalovics Zsigmond: „A magyar katolikus akció szervezetei“ címen tart előadást. Este 7 órakor ájtatosság a Szent Mihály-templomban. Szentbeszédet mond: P. Varga László dr. Este fél 9 órakor a Gábor Áron Diákotthon nagytermében: P. Varga László dr.: „Hitvalló magyarság“, Nyisztor Zoltán dr.: „Magyarok Délamerikában“ című előadásai hangzanak el. Október 30-án, szombaton délután fél 6 órakor a vármegyeháza dísztermében: Nyisztor Zoltán dr.: „A magyar katolikusok szociális feladatai“. Mihalovics Zsigmond: „A katolikus akció jövő programja“. Este 7 órakor engesztelő ájtatosság a Szent Mihály-templomban. Szentbeszédet mond: P. Varga László dr. Október 31-én, Krisztus király ünnepén. Délelőtt 10 órakor Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás főpapi szentmisét celebrál a Szent Mihály-templomban. A szentbeszédet P. Varga László dr. pápai prelátus mondja. Délután 5 órakor a Katolikus Akció központi tanácsának diszgyülése a Mátyás király Diákházban. A diszgyülés műsora ez: Pápai himnusz. Sándor Imre püspöki helynök: Bevezető. Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprimás: „Krisztus helytartója a katolikus élet vezére“. Gebrardi: „Gloria szálljon“, vegyeskar, vezényli: Nagy István. György Lajos dr. egyetemi tanár: „Krisztus tegnap, ma és mindörökké“. Nyisztor Zoltán dr. pápai prelátus: „A magyar katolicizmus a világegyházban“. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, az Egyházmegyei Tanács alelnöke: Bezáró: Magyar Himnusz. Az ünnepségre, valamint az előadásokra belépés díjtalan. Biztosító jegyeket a szervező Irodában: Egyetem-utca 10. sz. földszint 38. alatt lehet átvenni. Telefon: 27—33. Sohasem Magyarország volt az akadálya középeurópa politikai és gazdasági együttműködésének — mondotta Bornemisza Géza iparügyi miniszter ózdi választói előtt Ózd, október 26. (MTI) Bornemisza Géza iparügyi miniszter, az ózdi választókerület képviselőjelöltje vasárnap ózdon a munkás olvasóegylet nagytermében beszédet mondott. A választógyűlést Dunszt Sándor gyárigazgató, kerületi MÉP-elnök nyitotta meg, majd vitéz Lukács Béla, a MÉP országos elnöke szólalt fel. Ezután általános érdeklődés közepette Bornemisza Géza iparügyi miniszter beszélt. — Ma, a világháború ötödik évében — mondotta többek között — lassanként elmosódtak azok az éles különbségek, amelyek egyes pártok törekvései között a múltban voltak. A háború törvénye kényszerítően írja elő a leghatalmasabb nemzeteknek is, hogy mit hogyan csináljanak. Senki sem tudhatja, hogy a mindennapi élet, a létfenntartás nyomasztó gondján túl milyen áldozatokat rejtegetnek számunkra a jövőben. Amint nem a mi akaratunk indította el ezt a háborút, úgy nem áll a mi hatalmunkban a befejezése sem. Sohasem a magyar nemzet volt az akadálya annak, hogy Közép-Európában megindulhasson a politikai és gazdasági együttműködés. Most sincsenek és nem is lesznek kalandos törekvéseink és a magyar államvezetésnek nincs és nem is lehet más célja, mint az, hogy a világégés megszűnte után függetlenségét és nemzeti önállóságát teljes mértékben biztosítsa, hogy így betölthessük európai hivatásunkat. Ennek a törekvésnek sikere elsősorban önmagunktól függ, attól, hogyan viselkedünk a sorsdöntő időben. — 1918-ban megtanulhattuk a keserű leckét, hogy azt a nemzetet, amely megfeledkezik hivatásáról és elveszti önmagát, megalázzák és leigázzák. — Sokan azt állítják, hogy a szociális kérdés megoldatlansága volt a legnagyobb belső feszítő erő, amely akkor a társadalmi rend felbomlását és összeomlásunkat okozta. Ma is szociális elmaradottságunkról terjesztenek ellenségeink hamis híreket. Senki sem állítja, hogy megoldottuk minden szociális kérdésünket, ezt egy ország sem mondhatja el magáról, de azt határozottan állítjuk, hogy a nemzeti újjászületés óta igen sokattettünk szociális téren. Sajnos, a háború fékezően hatott, a szociális lendületre, a szóértis intézkedéseket fel kellett függeszteni nem egy esetben, de az idő kérdése, hogy újból meginduljon ezen a téren a teljes munka. Minden szociálpolitikának alapja a termelés. A szociális terhekkel az ipar és a mezőgazdaság csak akkor tud megbirkózni, ha kifizetően termel. A termelés érdeke tehát, hogy minden tekintetben biztosítandó legyen ne csak az állam és a munkaadó, hanem a munkavállaló részéről is. A miniszter ezután rámutatott arra, hogy iparunkat tovább kell fejleszteni, mert enélkül népesedésünk kérdései nem oldhatók meg. — Európában tisztán mezőgazdaságból nem lehet még a háború előtti életszínvonalat sem biztosítani. Az erős ipar a legbiztosabb támasza a mezőgazdaságnak és az egészséges iparfejlesztés alapja az egészséges ipari szociálpolitikának. A választógyűlés résztvevői beszéde végén hosszasan ünnepelték a minisztert, aki vasárnap délután és hétfőn a választókerület több községét kereste fel. A szerdai és a csütörtöki napot is kerületében tölti. A Az erdélyi római katolikus püspöki szék betöltésének jogi vitája a XVII. században Jakab Antal dr. püspöki titkár előadása az Erdélyi Múzeum Egyesület szakülésén Kolozsvár, október 26. Az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv és Történettudományi Szakosztálya a nyári hónapok szünete után újból megindította tudományos felolvasásainak sorozatát. Az októberi előadás bevezetőjében György Lajos dr. szakosztályi elnök a szakosztálynak az egyetemhez és a fiatal erdélyi tudományművelőkhöz való viszonyáról, kapcsolatairól beszélt, majd szeretettel köszöntötte a szakülés előadóját, Jakab Antal dr.-t, római katolikus püspöki titkárt, mint az erdélyi magyar tudományosság egyik új nevelőjét. Jakab Antal dr. „Az erdélyi római katolikus püspöki szék betöltésének jogi vitája a XVII. században" címen tartotta meg felolvasását. Az előadó ismertette a Szentszék és a bécsi császári udvar felfogásbeli különbségét a magyar király főkegyúri jogának eredetére és terjedelmére vonatkozólag. .Vázolta a magyar püspökség súlyos helyzetét a török hódoltság ideje alatt. Ez tette indokolttá a Szentszék részéről a püspökök kinevezési jogának megszorítását. Rámutatott az akadályokra, amelyek a XVII. században az erdélyi püspök kinevezése elé tornyosultak. Erdély különválása Magyarországtól, a püspöki birtokok lefoglalása, a reformáció s a püspökség betöltésének évszázados elmaradása nehezítették a Szentszék helyzetét. A római „Propaganda Fide" kongregáció nemrégiben megnyitott levéltárában felkutatott adatokból mutatta be a szentszék száz éven át nem lankadó fáradozásait, hogy Erdélybe katolikus püspököt kiüljön. Érdekes részletekkel érzékeltette a „Propaganda Fide“ kongregációnak, — amelyhez akkor Erdély is tartozott — tökéletes diplomáciai összmunkálkodását a bécsi ninciussal és császári udvarral, az erdélyi „státus férfiak“-kal és szerzetesekkel, amíg sikerült egy egyszerű ferences barátot Rómában titokban püspökké szentelni és Erdélybe viszszaküldeni. Felsorolta a fordulatos, eleven jogi kibúvókat, amelyekkel a Szentszék ki- tért a magyar királytól kinevezett erdélyi püspök pápai megerősítése elől, hogy meg ne bántsa ezzel Erdély fejedelmének érzékenységét. Felemlített idegen misszionáriusokat, akik bejárták Erdélyt és magyar szempontokból is értékes, hosszú jelentéseket küldöttek Rómába, megemlékezett bíborosokról, akik Erdély barátai és lelkes szakreferensei voltak. A szakosztály megjelent tagjai és vendégei lelkes tapssal köszönték meg a szakszerű, alapos előadást, mely új oldalról világította meg Erdély történetének e. legkiemelkedőbb szakaszát. Aranykalászos gazdaavatás volt Szilágysomlyó, Szilágysomlyó, október 26. A szilágysomlyói téli gazdasági iskolában a napokban avatták aranykalászos gazdákká azokat a gazdaifjakat, akik a két téli tanfolyamot sikerrel hallgatták végig. A szép és nagyszabású ünnepségen, mint vizsgabiztos Solty Ernő dr. miniszteri osztálytanácsos vett részt. A vármegye és a város képviseletében Udvari József dr. , szilágysomlyói polgármester jelent meg s ott volt még Gábos Dénes dr. igazgató, kerületi tanulmányi felügyelő, Szövérdy Károly az EMKE zilahi kirendeltségének igazgatója, Major Pál gazdasági járási felügyelő, Baranyi István állatorvos, Szász Kálmán főgimntanár, Maxin Mihály, a téli gazdasági iskola igazgatója beszámolt az elmúlt évek eseményeiről s arról az építő munkáról, amellyel az uralomváltozás alkalmából teljesen kifosztott intézetet sikerült korszerűen és teljesen felszerelni. Ma már az intézetnek saját villanytelepe van, amely éjjel-nappal szolgáltat áramot. Solty Ernő dr. vizsgabiztos megnyitó beszédében hangsúlyozta az iskola érdemeit, nagyszerű eredményeit, amelyek megjutalmazásaképpen a szilágysomlyói téri gazdasági iskola rövid időn belül Mezőgazdasági Szakiskolává lép elő. A megjelent vendégeket a vármegye és a város nevében Udvari József dr. polgármester üdvözölte. Ezután következett az Ifjúsági önképző Gazdakör díszgyűlése, amely pompás alkalmat szolgáltatott az új aranykalászos gazdáknak arra, hogy beszámoljanak, — elméletben is, gyakorlatban is, — a szilágysomlyói téli gazdasági iskolában tanultakról. Kósa Gyula ifjúsági elnök nyitotta meg a tartalmas ülést. Rajta kívül Tolnai István és Gönczi Mihály tartott gazdasági szabadelőadást. Kiss György és Kováts Béla szavalatai, Máthé Mihály tanár búcsúszavai után a huszonegy növendék megkapta bizonnyítványát s az aranykalászos, gazdajelvényt. Ez aranykalászos gazdaavatási ünnepség alkalmából a végzett növendékek terménykiállítást is rendeztek. A kiállításon első díjat kaptak a Kósa-testvérek, a második díjat Gönczi Mihály, a harmadik díjat Kiss A. György nyerte meg. 3NJÉRT A Men ezz ■ lapos az HIRDESSEN “ ORSZÁG EGÉSZ H KELETI ! VEVÖKEPES KOÚJSÁGBAN BZONSEGE olvassa *