Keleti Ujság, 1943. október (26. évfolyam, 222-247. szám)

1943-10-27 / 243. szám

1943. OKTÓBER 27. Szinyei-Merse Jenő és Hóman Bálint meglátogatta Székesfehérvárt és a bodajki m­űvésztelepet Budapest, okt. 26. (MTI) Október 27-én, szerdán. Szinyei-Merse Jenő vallás- és köz­oktatásügyi miniszter Hóm­an Bálint nyugal­mazott miniszter székesfehérvári képviselő társaságában meglátogatja az ősi koronázó várost, Székesfehérvárt. A miniszter felke­resi Bodajk községet, ahol nyaranta már évtizede több magyar festőművész dolgozik és ahol a minisztérium művésztelepet akar létesíteni. A Kolozsvári Filharmóniai Társaság második zenekari estje Néha megtörténik, hogy egy tutajra sok értékes holmit felraknak, aztán látva, hogy minden olyan szépen megáll, még feltesznek egyéb gazdag árut, egy lökés, a tutaj a vizen úszik, de sajnos, bizonytalanul és alá­­alámerül. A tutajos hősiesen dolgozik, át is jutnak a túlsó partra, csakhát az áru egy része átnedvesedett. Valahogy egy kicsit így történt a hétfői Swarowsky-koncerten. Ta­lán ha a Brahms c-moll szimfónia nem veti árnyékát és követeli a próbák legtöbbjét magának,­­ akkor a B-dúr szimfónia is inkább tükrözhette volna Swarowsky nemes és értékes felfogását Haydn-nak erről az oly szép alkotásáról. Ez a mű a londoni szimfóniák közé tartozik, melyek a mester legbensőbb emberi arcát sugározzák. Az első tétel élénken csillogott, az Adagiét fájdalmas, csalódott, drámainak vélte a karmester. A Menuetto mint egy gazdag ünnepi felvonulás bontakozott ki, mely a Finale virtuóz megoldásával záródott.­­ Nagyobb sérülések a súlyosabb terhet hor­dozó Brahms I. szimfóniáját érték. Miért van az, hogy néha a legjobb körülmények közt előadott műveket is balszerencse ki­séri. (Mikor pl. Molinari vezénylete alatt előadott Bach c-moll mise az első előadás megrázó élménye után a második csak árnyképe és az alkotásnak szerkezeti váza volt, holott egy annyi év óta nap minimum 5 órát próbáló kiváló zenekar és a ma már világszerte elismert karnagy szólaltatta meg.) Lehet-e itt feltenni a kérdést: ki a hibás mármost, a tutaj rönkjei, vagy a tutajos, aki nem számolt a tutaj és a víz ellenállásával,­­a tempók vontatottsága, a fúvósok bizonytalan belépései, a csellisták színtelen hangja, hogy a secund hegedűsök­ről ne szóljunk e miatt...)? A hangver­senyen Beethoven kísértett. A 102. szimfó­niával hozzáemelkedett Haydn köszöntötte őt és fogadta Brahms hódolatát, ki első szimfóniájában az V. szimfónia első és a IX. szimfónia utolsó tételének témájával szólt hozzá. A műsorösszeállítás és előadása Swarowsky gazdag, dús­ fantáziájáról tanús­kodott. A közönség meleg tapsokkal jutal­­mazta fáradozásaiért. Takács Jenő Tarantellája kicsit meghök­­kenve érezte magát Haydn és Brahms szim­fóniái között, de nem sokáig töprenghetett, mert a varázslómester — aki a káoszból előcsalta —, már hozzá értette ujjait a ne­vető bűvös láda fogaihoz. A karmester pálcája is táncra perdült és kavargott, vi­harzott az egész, mintha a két szimfónia­hegy völgyében a meghalástól félne. De az­tán, hogy ez a veszély nem forgott fenn, az örvényből vízililiom szállt fel, dal csen­dült, titokzatos keleti sípot hallott, aki a kelyhébe nézett, északi korú, a nyugati esőt. Dehát ez csak varázslat volt, a va­rázsló intett és az egész eltűnt a kavargó örvényben. A közönség ámulva nézte a tü­zes virágok nyitását és gyors elvirágzását, ünnepelte Takács Jenőt, valamint H. Swarowsky megértő interpretálását. m. b. a. ­ Elítélték az éjjeli­­őrt, aki megbírsá­golta­ az elsötétítés kihágóit. Az esti nyolc órai elsötétítés elrendelésének alkalmával Nagypetri község jegyzője is utasította To­pál János éjjeli őrt az elsötétítés végrehaj­tásának ellenőrzésére. Az éjjeli őr eleinte fi­gyelmeztette a mulasztáson tétlenért köz­­ségbelieket. Amikor látta, hogy a szépszó nem igen használ, éjnek idején felzörgette azokat a lakásokat, amelyekből lámpafény szűrődött ki és a szerinte vétkesnek talált lakókat 10­­0 pengő alkalmi bírsággal súj­totta. A meglepettek közül néhányan fizet­tek is, de többen jogtalannak találták az éj­­jeli őr eljárását és feljelentést tettek ellene. Ennek alapján a kolozsvári törvényszék Szabó András dr. elnöklésével ülésező hár­mas büntetőt­anácsa négyrendbeli zsarolási és négyrendbeli kísérlet miatt felelősségre vonta. Topál Jánost. Az éjjeli őr azzal véde­kezett, hogy a fenyítésül beszedett pénzt be­akarta szolgáltatni a csendőrségnek, a ta­núságot tevő csendőrök szerint azonban csak a­ vizsgálat megindítása után jelentette be ezt a szándékát. Szacsvay László dr. ügyész vádbeszéde után a bíróság négyhavi fogház­­büntetésre ítélte Topál Jánost. 3 KrilT­UJSXG Seréd Jusztinián dr., Magyarország hercegprímása október 31-én tart előadást Kolozsváron az Actio Catolica kolozsvári ünnepségeinek remije Kolozsvár, október 26. Megírtuk, hogy Se­­rédi Jusztinián dr., Magyarország bíboros hercegprímása a hét végén Kolozsvárra jön, hogy résztvegyen az erdélyi Katolikus Akció alakuló gyűlésén. A hercegprímással együtt érkezik Kolozsvárra Nyisztor Zoltán dr. pápai prelátus, az ismert hitszónok és köz­író, Mihalovics Zsigmond pápai prelátus, az Actio Catolica országos igazgatója és P. Varga László dr., az ismert kiváló hitszó­nok és több beszédet tartanak. A hercegprímás kolozsvári látogatását megelőzően világnézeti előadássorozatot tar­tanak, amelynek műsora a következő: Október 28-án, csütörtökön délután fél 6 órakor a vármegyeháza dísztermében Sán­dor Imre püspöki helynök megnyitót mond. Nyisztor Zoltán dr. pápai prelátus: „A ma­gyar katolikusok világnézeti feladatai“. Mihalovics Zsigmond pápai prelátus: „A magyar Actio Catolica tíz éve“. Este 7 óra­kor engesztelő és könyörgő ájtatosság a Szent Mihály-templomban. Szentbeszédet mond: P. Varga László dr. Este fél 9 óra­kor a Gábor Áron Diákotthon nagytermében egyetemi és főiskolai hallgatók részére: P. Varga László dr.: „Magyarság és keresz­ténység“, Nyisztor Zoltán dr.: „Magyarok Kínában“. Október 29-én, pénteken délután fél 6 órakor a vármegyeháza dísztermében: Nyisz­tor Zoltán dr.: „A magyar katolikusok kul­turális feladatai“. Mihalovics Zsigmond: „A magyar katolikus akció szervezetei“ címen tart előadást. Este 7 órakor ájtatosság a Szent Mihály-templomban. Szentbeszédet mond: P. Varga László dr. Este fél 9 óra­kor a Gábor Áron Diákotthon nagytermé­ben: P. Varga László dr.: „Hitvalló ma­gyarság“, Nyisztor Zoltán dr.: „Magyarok Délamerikában“ című előadásai hangza­nak el. Október 30-án, szombaton délután fél 6 órakor a vármegyeháza dísztermében: Nyisztor Zoltán dr.: „A magyar katolikusok szociális feladatai“. Mihalovics Zsigmond: „A katolikus akció jövő programja“. Este 7 órakor engesztelő ájtatosság a Szent Mi­hály-templomban. Szentbeszédet mond: P. Varga László dr. Október 31-én, Krisztus király ünnepén. Délelőtt 10 órakor Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás főpapi szentmisét ce­lebrál a Szent Mihály-templomban. A szent­­beszédet P. Varga László dr. pápai prelá­tus mondja. Délután 5 órakor a Katolikus Akció központi tanácsának diszgyülése a Má­tyás király Diákházban. A diszgyülés műsora ez: Pápai himnusz. Sándor Imre püspöki helynök: Bevezető. Serédi Juszti­nián dr. bíboros hercegprimás: „Krisztus helytartója a katolikus élet vezére“. Geb­­rardi: „Gloria szálljon“, vegyeskar, ve­zényli: Nagy István. György Lajos dr. egyetemi tanár: „Krisztus tegnap, ma és mindörökké“. Nyisztor Zoltán dr. pápai pre­látus: „A magyar katolicizmus a világegy­házban“. Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán, az Egyházmegyei Tanács alelnöke: Bezáró: Magyar Himnusz. Az ünnepségre, valamint az előadásokra belépés díjtalan. Biztosító jegyeket a szer­vező Irodában: Egyetem-utca 10. sz. föld­szint 38. alatt lehet átvenni. Telefon: 27—33. Sohasem­ Magyarország volt az akadálya középeurópa politikai és gazdasági együtt­működésének — mondotta Bornemisza Géza iparügyi miniszter ózdi választói előtt Ózd, október 26. (MTI) Bornemisza Géza iparügyi miniszter, az ózdi választókerület képviselőjelöltje vasárnap ózdon a munkás olvasóegylet nagytermében beszédet mon­dott. A választógyűlést Dunszt Sándor gyárigazgató, kerületi MÉP-elnök nyitotta meg, majd vitéz Lukács Béla, a MÉP orszá­gos elnöke szólalt fel. Ezután általános ér­deklődés közepette Bornemisza Géza ipar­ügyi miniszter beszélt. — Ma, a világháború ötödik évében — mondotta többek között — lassanként el­mosódtak azok az éles különbségek, ame­lyek egyes pártok törekvései között a múlt­ban voltak. A háború törvénye kényszerí­tően írja elő a leghatalmasabb nemzeteknek is, hogy mit hogyan csináljanak. Senki sem tudhatja, hogy a mindennapi élet, a létfenn­tartás nyomasztó gondján túl milyen áldo­zatokat rejtegetnek számunkra a jövőben. Amint nem a mi akaratunk indította el ezt a háborút, úgy nem áll a mi hatalmunk­ban a befejezése sem. Sohasem a magyar nemzet volt az akadálya annak, hogy Kö­­zép-Európában megindulhasson a politikai és gazdasági együttműködés.­­ Most sincsenek és nem is lesznek ka­landos törekvéseink és a magyar államveze­tésnek nincs és nem is lehet más célja, mint az, hogy a világégés megszűnte után függetlenségét és nemzeti önállóságát tel­jes mértékben biztosítsa, hogy így betölt­­hessük európai hivatásunkat. Ennek a tö­rekvésnek sikere elsősorban önmagunktól függ, attól, hogyan viselkedünk a sorsdöntő időben. — 1918-ban megtanulhattuk a keserű lec­két, hogy azt a nemzetet, amely megfeled­kezik hivatásáról és elveszti önmagát, meg­alázzák és leigázzák. — Sokan azt állítják, hogy a szociális kérdés megoldatlansága volt a legnagyobb belső feszítő erő, amely akkor a társadalmi rend felbomlását és összeomlásunkat okozta. Ma is szociális elmaradottságunkról terjesz­tenek ellenségeink hamis híreket. Senki sem állítja, hogy megoldottuk minden szo­ciális kérdésünket, ezt egy ország sem mondhatja el magáról, de azt határozottan állítjuk, hogy a nemzeti újjászületés óta igen sokat­­tettünk szociális téren. Sajnos, a háború fékezően hatott, a szociális lendületre, a szó­ért­­is intézkedéseket fel kellett függeszteni nem egy esetben, de az idő kérdése, hogy újból meginduljon ezen a téren a teljes munka.­­ Minden szociálpolitikának alapja a termelés. A szociális terhekkel az ipar és a mezőgazdaság csak akkor tud megbir­kózni, ha kifizetően termel. A termelés ér­deke tehát, hogy minden tekintetben biz­tosítandó legyen ne csak az állam és a munkaadó, hanem a munkavállaló részé­ről is. A miniszter ezután rámutatott arra, hogy iparunkat tovább kell fejleszteni, mert enél­­kül népesedésünk kérdései nem oldhatók meg. — Európában tisztán mezőgazdaságból nem lehet még a háború előtti életszínvo­nalat sem biztosítani. Az erős ipar a leg­biztosabb támasza a mezőgazdaságnak és az egészséges iparfejlesztés alapja az egész­séges ipari szociálpolitikának. A választógyűlés résztvevői beszéde végén hosszasan ünnepelték a minisztert, aki va­sárnap délután és hétfőn a választókerület több községét kereste fel. A szerdai és a csütörtöki napot is kerületében tölti. A Az erdélyi római katolikus püspöki szék betöltésének jogi vitája a XVII. században Jakab Antal dr. püspöki titkár előadása az Erdélyi Múzeum Egyesület szakülésén Kolozsvár, október 26. Az Erdélyi Mú­zeum Egyesület Bölcsészet-, Nyelv és Tör­ténettudományi Szakosztálya a nyári hóna­pok szünete után újból megindította tudo­mányos felolvasásainak sorozatát. Az októ­beri előadás bevezetőjében György Lajos dr. szakosztályi elnök a szakosztálynak az egyetemhez és a fiatal erdélyi tudománymű­­velőkhöz való viszonyáról, kapcsolatairól beszélt, majd szeretettel köszöntötte a szak­ülés előadóját, Jakab Antal dr.-t, római ka­tolikus püspöki titkárt, mint az erdélyi ma­gyar tudományosság egyik új nevelőjét. Jakab Antal dr. „Az erdélyi római katolikus püspöki szék­ betöltésének jogi vitája a XVII. században" címen tartotta meg felol­vasását. Az előadó ismertette a Szentszék és a bé­csi császári udvar felfogásbeli különbségét a magyar király főkegyúri jogának eredeté­re és terjedelmére vonatkozólag. .Vázolta a magyar püspökség súlyos helyzetét a török hódoltság ideje alatt. Ez tette indokolttá a Szentszék részéről a püspökök kinevezési jogának megszorítását. Rámutatott az aka­dályokra, amelyek a XVII. században az er­délyi püspök kinevezése elé tornyosultak. Erdély különválása Magyarországtól, a püs­pöki birtokok lefoglalása, a reformáció s a püspökség betöltésének évszázados elmara­dása nehezítették a Szentszék helyzetét. A római „Propaganda Fide" kongregáció nemrégiben megnyitott levéltárában felkuta­tott adatokból mutatta be a szentszék száz éven át nem lankadó fáradozásait, hogy Erdélybe katolikus püspököt kiüljön. Érde­kes részletekkel érzékeltette a „Propagan­da Fide“ kongregációnak, — amelyhez ak­kor Erdély is tartozott — tökéletes diplo­máciai összmunkál­kodását a bécsi n­incius­sal és császári udvarral, az erdélyi „státus férfiak“-kal és szerzetesekkel, amíg sikerült egy egyszerű ferences barátot Rómában ti­tokban püspökké szentelni és Erdélybe visz­­szaküldeni. Felsorolta a fordulatos, eleven jogi kibúvókat, amelyekkel a Szentszék ki- tért a magyar királytól kinevezett erdélyi püspök pápai megerősítése elől, hogy meg ne bántsa ezzel Erdély fejedelmének érzé­kenységét. Felemlített idegen misszionáriusokat, akik bejárták Erdélyt és magyar szempontokból is értékes, hosszú jelentéseket küldöttek Rómába, megemlékezett bíborosokról, akik Erdély barátai és lelkes szakreferensei vol­tak. A szakosztály megjelent tagjai és vendé­gei lelkes tapssal köszönték meg a szak­szerű, alapos előadást, mely új oldalról vilá­gította meg Erdély történetének e. legki­emelkedőbb szakaszát. Aranykalászos gazdaavatás volt Szilágysomlyó, Szilágysomlyó, október 26. A szilágy­­somlyói téli gazdasági iskolában a napok­ban avatták aranykalászos gazdákká azo­­kat a gazdaifjakat, akik a két téli tanfo­lyamot sikerrel hallgatták végig. A szép és nagyszabású ünnepségen, mint vizsgabiz­tos Solty Ernő dr. miniszteri osztálytaná­csos vett részt. A vármegye és a város kép­viseletében Udvari József dr. , szilágysomlyói polgármester jelent meg s ott volt még Gábos Dénes dr. igazgató, kerületi tanulmá­nyi felügyelő, Szövérdy Károly az EMKE zilahi kirendeltségének igazgatója, Major Pál gazdasági járási felügyelő, Baranyi Ist­ván állatorvos, Szász Kálmán főgimn­­ta­nár, Maxin Mihály, a téli gazdasági iskola igazgatója beszámolt az elmúlt évek esemé­nyeiről s arról az építő munkáról, amellyel az uralomváltozás alkalmából teljesen ki­fosztott intézetet sikerült korszerűen és tel­jesen felszerelni. Ma már az intézetnek sa­ját villanytelepe van, amely éjjel-nappal szolgáltat áramot. Solty Ernő dr. vizsgabiz­tos megnyitó beszédében hangsúlyozta az iskola érdemeit, nagyszerű eredményeit, amelyek megjutalmazásaképpen a szilágy­­somlyói téri gazdasági iskola rövid időn be­lül Mezőgazdasági Szakiskolává lép elő. A megjelent vendégeket a vármegye és a vá­ros nevében Udvari József dr. polgármester üdvözölte. Ezután következett az Ifjúsági önképző Gazdakör díszgyűlése, amely pom­pás alkalmat szolgáltatott az új aranyka­lászos gazdáknak arra, hogy beszámoljanak, — elméletben is, gyakorlatban is, — a szi­­lágysomlyói téli gazdasági iskolában tanul­takról. Kósa Gyula ifjúsági elnök nyitotta meg a tartalmas ülést. Rajta kívül Tolnai István és Gönczi Mihály tartott gazdasági szabade­lőadást. Kiss György és Kováts Béla szavalatai, Máthé Mihály tanár búcsúsza­vai után a huszonegy növendék megkapta bizonnyítványát s az aranykalászos, gazdajel­­vényt. Ez aranykalászos gazdaavatási ün­nepség alkalmából a végzett növendékek terménykiállítást is rendeztek. A kiállításon első díjat kaptak a Kósa-testvérek, a máso­dik díjat Gönczi Mihály, a harmadik díjat Kiss A. György nyerte meg. 3N­JÉ­RT A Men ezz ■ lapos az HIRDESSEN “ ORSZÁG EGÉSZ H KELETI ! VEVÖKEPES KO­ÚJSÁGBAN B­ZONSEGE olvassa *

Next