Keleti Ujság, 1943. november (26. évfolyam, 248-271. szám)
1943-11-03 / 248. szám
1941. NOVEMBER 3. 3 MumUism MOZGÓBAN a mai naptól kezdődőleg • a francia filmgyártás legtökéletesebb, legizgalmasabb remeke, az európai világvárosok káprázatos szenzációja U tihat emberek Főszereplők: Blanchette Bruney új, fénylő csillag a francia égbolton, Jacques Dumesnil a legjobb franca hősszínész, félig férfi, félig állat. Pierre Blanchar a nemes férfi, a kulturember. Annie Ducaux Ginette Ledere a feleség, angyali jóság és tisztaság, egy bővérű francia leány. Két férfi élet-halál harca az asszonyért! A filmet csak 16 éven felüliek nézhetik meg! Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás: Kicsiny és nagy nemzeteknek egyenlő szuverenitási joguk van Kolozsvár, november 2. Az elmúlt vasárnap nevezetes időpont marad az erdélyi katolicizmus történetében. Ezen a napon, Krisztus király ünnepén Serédi Jusztiniánnak, Magyarország hercegprímásának jelenlétében bontotta ki zászlóját az erdélyi Katolikus Akció, hogy a mult hagyományaihoz híven a mai válságos időkben uj erőt vigyen bele az erdélyi közéletbe s az örök erőforrásokból való teljesebb merítéssel táplálja a jövőt munkálókat. Vasárnap reggel ünnepi díszben várta az ősi Szent Mihály-templom az ország első Főpapját. A templom főbejáratán a légvédelmi intézkedések eltakarták ugyan a díszeket, az Oltáregylet agilis elnöknője, dr. Korczwald Tiborné azonban fenyőfüzérrel ékesítette fel a deszkaburkolatot, keresztet irt reá s melléje kétoldalt a legrégibb Krisztus jelképet: az alfát és az ómegát helyezte el. Más fél 10 órakor zsúfolásig töltötték meg a templomot a hívek. Az istentiszteleten megjelentek a kolozsvári katonai és polgári hatóságok vezetői s az egész sokaság áhitatos csendben várta az istentisztelet megkezdését. A főpásztori szentmise Tíz órakor harangzúgás jelezte, hogy a Hercegprímás elindult a plébánia épületében levő szállásáról. Nemsokára hermelingalléros, bíboruszályos, méltósággal teljes alakja megjelent a kapuban. A hercegprímás a papsággal a tömött sorokban álló hívekre áldást osztva vonult be a templomba. A templom bejáratánál Barátit Béla dr. kanonok plébános nyújtotta át szokás szerint a szentestviztartót a bíbornokérseknek. Az énekkar az „íme a nagy pap“ régi ének dallamát intonálta. A magasrangu celebránsnak dr. Scheffler János szatmári megyéspüspök, és Sándor Imre püspöki helytartó palástban s fehér süveggel fején nyújtott segédletet, míg Pakots Károly szatmári püspöki helytartó, Lindenberger János nagyváradi nagyprépost, Balázs András prelátus kanonok, vitéz dr. Boga Alajos prelátus kanonok, Mihalovics Zsigmond prelátus-igazgató stallumban foglaltak helyet. Baráth Béla dr. kanonok főesperes vezette a szertarásokat, Bálint József dr. szentszéki tanácsos és Ferencz Benjámin püspöki irodaigazgató a diakonusi szerepet töltötték be, továbbá Esty Miklós világi kamarás és Mátray Gyula dr. és Rejőd Tiborc dr. pápai kamerások, Csergő Benedek, Medvigy Mihály hittanárok, Huber József püspöki levéltáros és még több pap láttak el liturgiai segédletet. A főpapi mise alatt az evangélium után dr. Vargha László budapesti hitszónok mondott szentbeszédet. Krisztus történelmi élete alatt — mondotta többek között — az isten-ország alapjait vetette meg és megváltó működését tovább folytatja abban a láthatatlan szervezetben, amely híveinek hatalmas táborából áll. Az egyház a vatikáni zsinat meghatározása szerint a nemzetek felett élő rendíthetetlen sziklaszilárdságánál fogva és belső életerejének megnyilvánulása szerint isteni küldetésének önmagában elegendő bizonyítéka. Krisztus jelenléte főleg abban mutatkozik meg, hogy egyrészt tamlásának tisztaságára vigyáz, másrészt minden időben vannak benne olyan tökéletes keresztények, az újjáteremtő kegyelemnek olyan remekei, akikben valósággal újra megtestesül közöttünk a megváltó Isten kegyessége és emberszeretete. Péter hajóján Isten van és azért nem merülhet el soha. A szentmise ősi liturgikus énekeit, a Gregorián énekeket a kolozsvári római katolikus teológiai főiskola énekkara adta elő dr. Faragó Ferenc pápai titkos kamarás vezetésével, míg a polifon egyházi dalokat Nagy István és Kotsis M. Cecilia nővér vezetésével az egyesített középiskolai katolikus énekkar szolgáltatta. Az utolsó evangélium előtt áldást osztott a celebráló Bíbornok s azután a drágaköves mitráva fején, a segédkező papságtól környezve látható megindultságga. énekelte az egész templomot betöltő hívek seregével az annyi vihart látott ősi templomban a Magyar Himnuszt. Délután 4 órakor a Mariánum római katolikus leánynevelő intézetet látogatta meg a hercegprímás. Az intézet növendékeinek üdvözlése után Gyöngyössy M. Aurélia főnöknél köszöntötte az ország lefelen Papját, röviden ismertette az intézet történetét, küzdelmes éveit s tolmácsolta a kolozsvári női szervezetek tagjainak és a Mariánum tanári karának hódolatát. A Bíbornok hercegprímás meleg szavakkal válaszolt az üdvözlésre és felhívta a figyelmet arra, hogy a hit harcosainak állandó sorsa a küzdelem, az áldozathozatal s mindig erre, a mindig nagyobb szolgálatra kell készenállaniok. Az Erdélyi Katolikus Akció zászlóbontása Az Erdélyi Katolikus Akció zászlóbontása a Mátyás király Diákház dísztermében délután 5 órai kezdettel megtartott alakuló díszgyűlésen történt meg. A hatalmas termet a kolozsvári katolikus társadalom minden rétegét képviselő hatalmas közönség az utolsó zugig megtöltötte. Igen sokan állottak a bejárókörökben, de a rend és a fegyelem tökéletes volt. Festői képet nyújtott az emelvényen felsorakozott ifjúsági énekkar. A kolozsvári katolikus iskolák háromszáz növendéke várta itt a Főpásztor megjelenését. A gyermekek koszorújában állott az előadói asztal, amelynél InczédyFleksman Ödön dr. főispán díszmagyarja mellett a violaszinü, palástos prelátusi ruhák a magyar szemet gyönyörködtető keretet adtak. Pontban 5 órakor érekezett meg a terembe a hercegprimás Sándor Imre püspöki helytartó és szűkebb esztergomi környezetének kíséretében. A nagyterem közönsége fegyelmezett csendben fogadta a magas vendéget. A díszgyűlés a pápai himnusz eléneklésével kezdődött. Sándor Imre püspöki helytartó emelkedett szólásra. — Attól az időtől kezdve, — mondotta, — hogy XI. Piusz pápa 1921. december 11-én elrendelte Krisztus király ünnepét, az erdélyi magyarság ezt az ünnepet mindig nagy buzgósággal ünnepelte meg és ünnepei között jóformán az első helyre helyezte. Az egyház ünnepei nem ötletszerűen keletkeztek. Krisztus életének, az Istenanya életének, a mártírok, hitvallók emlékének megörökítései, a lélek nagy élményének kifejezői. Krisztus király ünnepét az egyre nagyobb területre kiterjedő laicizálódás idején rendelte el XI. Piusz pápa, mert századunkban mind többen tagadták meg Krisztus uralmát. Sokan a hitetlenséget akarták az emberiség vallásává tenni. Ez az irányzat nálunk is megteremtette a maga rossz gyümölcseit. Éreztük a gyűlölet különböző megnyilvánulásait. Az erdélyi katolicizmus ezekben az időkben annál jobban ragaszkodott Krisztushoz és Krisztus király ünnepéhez, amely felragyogtatta az igazi krisztusi eszményt. Az erdélyi magyar katolicizmus tehát hagyományai alapján emeli fel a Katolikus Akció zászlóját. Hangoztatja, hogy nem gyűlöletet hirdet, ellenkezőleg, a krisztusi szeretetet, az apostoli lelkületet akarja teljesebbé tenni, azt akarja, hogy Krisztus tekintélyére építsük fel a jövő magyar társadalmát. Az erdélyi Katolikus Akció jelszava: Erdély Krisztust akarja. Itt Erdélyben nemzetiségi és vallási ellentétek feszülnek. Az erdélyi lelket azzal szokták dicsérni, hogy mindig megtalálja nehéz helyzetekben a helyes utat, az emberhez mélő módokat. Ezt szokták erdéli fájdalmak, rossz közélet ellen szellemnek nevezni. A humánum felett azonban nekünk a krisztianumot kell keresnünk. Ez több a humánumnál. Ha valaki erdélyinek nevezi magát, ezt az igazi erdélyi szellemet kell vállalnia, vagy pedig Erdély nem fog vele dicsekedni. A püspöki helytartó ezután hódolattal köszöntötte a Bíboros Hercegprímást, a világ legnagyobb egyházjogtudósát, a magyarság büszkeségét, ahd az egyházjogi kódexet szerkesztette és aki az 1930 év Szent Imre jubileumával, azután 1938-ban az Eucharisztikus Kongresszussal az egész világ figyelmét hazánkra, a trianoni igazságtalanságokra terelte és ezzel mérhetetlen szolgálatot tett a magyarság ügyének. Krisztust meg kell vallanunk az élő hit, a cselekedetek utján A közönség zugó ünneplése közben emelkedett szólásra bíbor palástjában Serédi Jusztinián hercegprímás. — Istentől — Istenhez, minden embernek ez az igazi elhivatása — kezdte beszédét. Minden ember az Isten kezéből jött erre a földre és múló földi élete után a Isten szívéhez kell visszatérnie, hogy Benne elérje igazi végső célját és megtapasztalja a soha el nem múló boldogságot. Aki más végcélt tűz ki, az végzetesen téved és veszedelembe sodorja embertársait. A cél elérésére nem elég a kinyilatkoztatott hitbeli és erkölcsi igazságokat elméletben tudni, hanem Krisztust meg kell vallanunk az élő hit s a cselekedetek útján. Krisztus nem nevezett ki címzetes apostolokat és nem akar látni címzetes katolikusokat. Ennek az élő hitnek magyarázói, az élet útjain eligazítóink, Krisztus földi helytartói, a pápák, akik kétezer év óta a támadások pergőtüzében mindig őrködtek az élő hit igazi gyakorlása felett: az ariánusok, pelagiánusok, nesztoriá derektr .Jusztinián dr., Magyarország hercegprímása vasárnap fényes papi segédlettel celebrált főpásztori szentmisét a kolozsvári Szent Mihály-temploban. A hercegprímás áldást osztva vonul szállására a Szent Mihály-templomból. (A Fotofilm riportfelvételei) November 3-án új gyors- és gépirótanfolyam kezdődik Folberth Éva gyors- és gépiróiskolájában Kossuth Lajos utca 5. Államvizsga. Telefon, 1994.