Képes 7, 1988. január-április (3. évfolyam, 1-18. szám)
1988-03-05 / 10. szám
EGÉSZSÉG fel az értelem hideg fényét képviseli, az értelem lázadását az érzelmi valóság ellen. Az agy és a szív konfliktusát. Goethe mondja: ha az ember kizárólag eszét használja, állatibb lesz az állatnál. Az értelem érzelmeinknek ellenére, szabályozója, de nem ellensége. Nem vagyunk egészek, egészségesek. „Minden Egész eltörött.” (Ady). A kettőnek harmóniája lelki egyensúlyunk nélkülözhetetlen kelléke. Ha azonban teljes a belső hasadás vagy szakadás, házasságuk válságba jut. Az emóciók hiánya következtében a szívizom kárt szenved éltető elemek híján. Az érzelmi hiány e sivataga kiesést jelent, ami vérrög képződésére vezethet, és csak a szeretet termosztátja őrizheti meg épségét. Inzultusok, hirtelen veszteségek, megrázkódtatások esetén bekövetkező halálesetekről mindenki tud. Ezek nagyrészt infarktusok. Könnyű tehát megérteni, hogy a szívizom tartós ingerhiánya, az éltető érzelmek kiesése, megszűnte esetében az ismert kiváltó okok hatására, a hosszabb ideig fennálló táperő fogyta aránylag kisebb trauma esetében is kiválthatja az infarktust. Ennek ellenkezője történik a mértékletes sírás és nevetés, közepes emóciók hamsa alatt. Látható tehát, milyen fontos tényező a szívizom helyes működése szempontjából a kellő emóciószint. Az érzelmek óriási szervi hatását bizonyítja két kórházi tapasztalat. René Spitz profeszszor, a colorádói orvosegyetem tanára megfigyelte, hogy árvaházi gyermekbetegeknek több mint 30%-a elhalt egyébként nem halálos betegség következtében, annak ellenére, hogy kifogástalan orvosi kezelésben és kitűnő ellátásban részesültek. A gyermekek nélkülözték a velük való foglalkozást, a simogatást, mint a szeretet megnyilvánulását. Hasonló megfigyelésből számol be Pinget Jean svájci pszichológus, aki csecsemőkön is megfigyelte a szeretet hiányának súlyos következményeit. Egy német kórházban ugyanezt tapasztalták. Ott is árva gyermekekről volt szó. Sorra haltak el a kicsinyek, noha ápolásuk és ellátásuk hibátlan volt, de látogatásról, becézésről, dédelgetésről szó sem lehetett. Mikor aztán egy pszichológus tanácsára mindenki számára kötelezővé tették a gyermekekkel való barátságos foglalkozást, egyszerre megváltozott a helyzet. A halálozási statisztika normálissá szelídült. Az elmondottak nyilvánvalóvá teszik a cselekvő szeretet óriási biológiai hatását. Ne felejtsük el, hogy gyermekekről volt szó, tehát csupán ösztönös megnyilatkozások szülte spontán jelentkező szívizom-károsodásról. A szívinfarktus ilyen származtatását még a következőképpen képzelhetjük el: a természetben energia-kvantumok parányainak döntő hatásai szerepelnek. Vérünk 0,9% konyhasóra szorul. Ennél se több, se kevesebb nem lehet. Savbázis-egyensúlyunk körül optimális; hasonló a helyzet a cukorral és még sok más anyaggal, pl. a vitaminok, ásványok, enzimek kölcsönös egyensúlyában. Elképzelhető tehát, hogy a szívizom bizonyos mennyiségű, esetleg még minőségű optimális emóciókvantumot igényel, hogy viralitása teljes legyen. Az is lehetséges, hogy a közeljövőben a szükséges emóciókvantum energetikailag mérhetővé válik! Addig is van fegyverünk az infarktus megelőzésére. A szív felszabadítása az ész — az egyoldalú észhasználat — járma alól elsőrangú egészségnevelő feladat. Másképpen kifejezve: érzéseink szabad áradásának biztosítása, amit belső ébredésnek is nevezhetünk. Freud jól látta minden elfojtás következményeit, de őt inkább a szexuális vonatkozások érdekelték. Az előzőekben mi összes érzéseinkre és érzelmeinkre való tekintettel vázoltuk a lelki szárazságot előidéző emócióhiány veszélyeit és a tapasztalatok és megfigyelések alapján megállapíthattuk az infarktus pszichoszomatikus jellegét, azaz a betegség előfutárjait. A megelőzés útja tehát az átnevelés. Darwin példáján okulva felébreszteni és ébren tartani a művészetek szeretetét, a zene és költészet mélyebb átélését és a kedélyvilág felhangolását a szív érdekében. Ne feledjük el, hogy az emóciók királya a szeretet. Tehát, ha valaki nem is művész, de szereti hivatását, munkáját, feladatait és örömmel végez mindent, az mind emóció, az a művészetek nélkül is elkerülheti pusztán a szeretet jegyében a disszociációt. Madách szavaival élve: „Az egyén szabad: Érvényre hozni mind, mi benne van, Csak egy parancs kötvén le: szeretet.” Ebben a terápiában nem maradhatunk egyedül. A vidámság és az öröm tudatos kultusza mindenütt fejleszthető, elsősorban az iskolában, de különböző előadásokon is. Egészségnevelés az is, ha sokakat megtanítunk a taoizmusból származó „belső mosolyra”, a tibeti Kum Nye mozgalomból ismert belső életvitelre, de akár csak a magyar irodalomból és költészetből meríthető életkedvre, spontán vidámságra és a harmonikus élet gyakorlatára. Erről legközelebb többet. . . s / 7 + 1 TOMBOLAJÁTÉK A Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó „KÖNYV ÉS JÁTÉK" címmel egész éves könyvvásárlási akciót rendez, tombolanyereményekkel, saját boltjaiban: - Széchenyi István Könyvesbolt Bp. V., Szent István tér 4. - Széchenyi István Szakkönyvesbolt Bp. V., Vadász u. 27. - Széchenyi István Szak- és Ismeretterjesztő Könyvek Boltja Bp. I., Attila u. 77. Azok a vásárlók, akik valamennyi akción részt vettek, év végén, egy újabb sorsolás alkalmával értékes ajándékokat nyerhetnek. MEGHÍVJUK kedves vásárlóinkat első játékunkra március 7-ére és 8-ára. Minden 300 Ft feletti vásárláskor „NŐNAPI TOMBOLA" sorsjegyet adunk, amelynek sorsolását 1988. március 10-én 14 órakor tartjuk az V. ker., Szent István tér 4. sz. alatti boltunkban. Hölgyvásárlóknak mindkét napon VIRÁGGAL IS KEDVESKEDÜNK! JÓ KÖNYVEKET, EREDMÉNYES JÁTÉKOT KÍVÁNNAK A SZÉCHENYI ISTVÁN KÖNYVESBOLTOK! Adja fel hirdetését telefonon: 383-355 Kényelmesebb, ha hirdetését telefonon adja fel a MAGYAR NEMZET, a MAGYAR HÍRLAP és az EXPRESSZ napilapjainkba. Egész nap hívható a 383-355, a MAGYAR MÉDIA TELEFONSZOLGÁLATA 53