Képes Európa, 1998. július-szeptember (7. évfolyam, 26-38. szám)
1998-09-16 / 37. szám
* John Glenn A holdra szállás óta valószínűleg az lesz az űrhajózás legnagyobb szenzációja, ha október 29-én a hetvenhét éves amerikai John Glenn a Discovery fedélzetén újra felszáll az űrbe. Az ő története f€>Uj€_ttipikusan amerikai sztori, a legsikeresebb hollywoodi forgatókönyvírók sem tudtak volna jobbat kitalálni. 1962. február 20-án John Glenn volt az első amerikai, aki megkerülte a Földet: négy óra ötvenöt perc alatt háromszor repült körbe. Amikor visszatért a Földre, hősként ünnepelték, utána azonban - éppen hősi mivoltából fakadóan - nagyon nehéz napokat élt át. Miközben társai sorban készültek az űrutazásra, őt tétlenségre kényszerítették. Amikor ezt szóvá tette, Bob Gilruth, a Merkúr-program vezetője azt válaszolta neki: - A főnökség nem akarja, hogy visszatérj az űrbe. Magyarán: nem szerették volna, hogy az első amerikai űrhajós, aki megkerülte a Földet, baleset áldozata legyen. Akkoriban elterjedt, hogy Kennedy elnöknek is az volt a véleménye: jobb, ha John Glenn nyugodtan ül a fenekén, és nem akar újra a csillagok közé repülni. - Jóval később egy könyvben olvastam Kennedy elnök egyik nyilatkozatát, amelyben visszautasította, hogy ő tiltott volna le a repülésről - emlékezik John Glenn. A lényeg azonban az volt, hogy az amerikai hős nem repülhetett, ezért elkeseredésében 1964-ben felmondott a NASA-nál, s tíz éven keresztül egy nagy cégnél dolgozott. De mert egy tipikusan amerikai történetben az amerikai hős nem játszhat élete végéig „huszonharmadik alabárdost’’, ezért 1974-ben John Glenn indult a szenátusi választáson, és a kongresszus tagja lett. - Politikusként éltem az életem, magamban leszámoltam azzal, hogy valaha is visszatérhetek az űrbe. A huszonnégy év alatt számtalan nagyon fontos törvény megalkotásában vettem részt, többek között részem volt az atomsorompó leengedésében, amire nagyon büszke vagyok. 1995-ben aztán Glenn szenátor kezébe került egy könyv, amely az űrhajózás fiziológiájával foglalkozott. Az orvosok azonosítottak ötvenféle változást, ami az űrhajósok szervezetében megy végbe a súlytalanság állapotában. Ilyenek például a vérképzési, a keringési, az egyensúlyi zavarok, a csontok gyengülése, illetve az alvási problémák. A könyvet olvasva rájöttem, hogy pontosan ezekkel a problémákkal kell megküzdenie egy olyan embernek is, aki a Földön öregedni kezd. Ezért úgy véltem, sokat tanulhatunk abból, ha egy idősebb személyt lövünk fel az űrbe. S itt kezdődik a tipikusan amerikai történet újabb fejezete. Glenn felvette a kapcsolatot a NASA kutatóival, és felhívta a figyelmet a párhuzamokra. Ugye, egyetértenek abban, hogy egy igazi hollywoodi történetben nem mondhattak rögtön igent a NASA vezetői, még akkor sem, ha egy szenátor kérte. - Nem lelkesedtek túlságosan - mondja John Glenn. De hogy valójában csak tessék-lássék, úgymond dramaturgiai szempontból tiltakoztak, az kiderült abból, hogy az idősek szervezetének demonstrációja nyomban meggyőzte őket álláspontjuk tarthatatlanságáról. S amikor 1996 nyarán Glenn megkereste a NASA egyik vezetőjét, Goldin megígérte, ha megfelel az orvosi és fizikai elvárásoknak, akkor repülhet. Ők kezdettől fogva pontosan tudták, hogy egy amerikai hős pályája nem érhet véget azzal, hogy „csak menj haza, és békésen számolgasd a nyugdíjadat”. John Glenn nem fél attól a kockázattól, amit egy hetvenhét éves ember kilövése jelent az űrbe. Ő elég erősnek és egészségesnek érzi magát, és persze támogatja a felesége, Annie is, aki ötvenöt éve hű társa. Hogy mi minden vár John Glennre az októberi űrutazás során? Nem neki kell pályára bocsátani egy műholdat, amely a nap ultraviola sugárzását vizsgálja majd. Nem is ő fogja kipróbálni a Hubbleűrteleszkópot. Neki egyszerűen csak túl kell élnie az űrutazást! Eközben persze folyamatosan figyelik a szívműködését, a légzését, a vérnyomását. Rendszeresen vért vesznek tőle a társai, ezért az indulás előtt katétert építenek a karjába, hogy ne kelljen folyton megszűrni őt. A vérleleteit a Földön orvosok elemzik, különös tekintettel az immunfunkciókra és a proteinszintre. Ruhájában érzékelők lesznek, amelyek segítenek az alvási ciklusait megfigyelni. Visszatérése után pedig gerincvelő- és a csontállományt vizsgáló tesztek várnak rá. Úgyhogy Glenn számára nem lesz éppen kéjutazás az űrbéli repülés harminchat évvel azután, hogy először megkerülte a Földet. Viszont ez lesz az amerikai hős történetének méltó befejezése. Ezután nyugodtan tarthat előadásokat az ohiói állami egyetemen és a Muskingum College-ben, ahol egykoron ő is tanult. - Fel akarom hívni a fiatalok figyelmét arra, hogy nem szabad közömbösnek lenniük. Sokan közülük cinikussá válnak, ha politikáról esik szó, pedig a mienk a legkitűnőbb demokrácia a világon (ugye, hogy ilyen egy igazi hollywoodi történet epilógusa?), bár a legkomplikáltabb is. Amikor a fiatalok azt harsogják, hogy a politikusok piszkosak, akkor erre én azt válaszolom nekik, hogy a politikusi nem csupán tisztességes szakma, hanem egyike a legtisztességesebbeknek. .. Hát, ehhez már tényleg nincs mit hozzáfűznünk, nyugodtan megeredhetnek a könnyek... K. L. - EGY AMERIKAI HŐS John Glenn felpróbálja az űrhajósruhát képes Iasi EURÓPA hal