Képes Figyelő, 1947. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)

1947-05-17 / 20. szám

ÍRJA: KOTÁNYI NELLY A Székesfővárosi Zenekar színes és változatos műsorú hangversenyei és a világjáró karmes­terek vendégszereplése során megismerjük a külföldi zeneirodalom nálunk még ismeretlen műveit. Carlo Zecchi 1939 óta nemcsak mint zongora­művész, hanem mint dirigens is az olasz művé­szet méltó reprezentánsa. Budapesti hangver­senyén két, nálunk ismeretlen olasz újdonságot mutatott be. Mortari: »Zene vonós hangsze­rekre» írt művében széles, meleg olasz melódiák» ultramodern hangszerelésben kelnek életre. Piselli: Pisanella szvitje alapjában véve kon­zervatív muzsika, színes hangszerelésben. Ger­miani klasszikusan szép Concerto grossoja és­­Schumann IV. szimfóniája szerepelt még az est műsorán. Zecchi mély zenei átéléssel, finom, érzékeny idegzettel, olasz temperamentum­­al és szug­­gesztív erővel áthatott karmesteri pálcáját teljes odaadással követte a Székesfővárosi Zene­kar. Ricardo Odnopnsolf délamerikai származású hegedűművész káprázatos hangszertudással ren­delkezik. A második világháború előtt Bécs­ijén Hubermann utóda volt a mesteriskolán. .Ma Amerika legjobban fizetett hegedűművészei közé tartozik. Élete szakadatlan száguldás egyik hangversenyteremből a másikba. A világhír­es sztárgázsi indokolt. Nehézség nem létezik számára. Mindkét kéztechnikája tökéletes. Nemes, édestónusú játéka külső­ségeiben egyszerű és pózmentes. Nagyon érdekes volt a Székesfővárosi Zene­karnak angol művekből összeállított zenekar­ estje, P­ricsay Ferenc vezényletével. Első ismer­kedés a modern angol zenekari irodalommal. Péter Warlock Szvitjében XVI. századbeli, régi táncdallamokat öltöztet modern hangsze­­relése köntösbe. Benjamin Britten, a fiatal angol muzsikusgeneráció legjelentősebb kép­viselője. Frank Bridge témájára írt variációit 1930. évben a salzburgi ünnepi játékokon mu­tatták be. Különleges, érdekes hatású kompo­zíció. .Tohn Ireland zongoraversenye francia hatás alatt íródott. A romantikus színezetű Csillogó zongoraszólamát Böszörményi Nagy Béla sokszor méltatott kitűnő művészete jut­tatta érvényre­ .A modern magyar mu­zsikát Kodály Ga­­lántai táncok cím­ű műve méltóan kép­viselte. Fricsay Ferenc karnagyra a nálunk teljesen ismeretlen különleges ritmi­­kájú és nagy zene­kari apparátust igénylő művek steraritásával nem csekély feladat hárult. Kitűnő munkát végzett, megérdemelt nagy sikere, volt. Bársony Dóra, az Operah­áz mag­ánénekesnője legutóbb a Sevillai borbélyban lépett fel. A sajtó és a szakértők egyöntetű megállapítása szerint hangja mit sem vesztett régi fényéből. Szerep- és énektudása Opexalvázunk legjobb Magyar m­űvészpár sikereiről olvasónk a svájci llapoiséban. Mümdscette egy évtizede vezető tag­ja a Inzeffini Stad­theaternnek és népszerű vendégművésze a nagy svájci színpadokinaik. Szemere Boisszló, a férj, azonkívül!! tagja a bécsi állami Operaház­nak is, ahol idén már húsz este énekelte átütő sikerrel a Toscae, »Hegyek alján«, »Car­ment és »Salomet tenorszerepeit. Most is­mét Bécsbe készül, ahol május 20-tól jú­nius végéig játszik az Operában, ősszel pedig — több operá­ban — a londoni kö­zönségnek is bemutat­­kozik. A luzerni Stadt, theater ünnepi külső­ségek között, a »Ci­gánybáró» huezo’ji* ötödik előadásán — Barinkay szerepében — búcsúztattja a kil­ i­­nc énekes­t, aki élözíő­­leg a »Mosoly orszá­­gá«-ban és elsősorban Umberto Giordano »André Chénier« című dalművének címszere­pében érdemelte ki a közönség és a kritika lelkes elismerését. A svájci sajtó egyharagú elragadttatással mél­tatja a magy­ar művész »férfias, nemes alakításau­l és tisztán fénylő, diadalmasan szárnyaló tenorját«. Szemere László felesége, a győri szár­­­mazású Marton Ilonka, ugyancsak a lu­zerni Stadttheaster tagja és kedvence a svájci operettközönségnek. Legné­psze­rűbb szerepei; a »Mosoly országá«-ban Dina és a »Víg öz­vegy« címszerepe, Olavary Hannia.. A svájci lapok legszigo­rúbb kri­tikusai is dicsérő jelzőkkel halmozzák el a magyar m­űvész­nőt. »Ragyogó jeleuaeg nik­átusz M­ estéit idézte emlékezetünkbe. A kiváló művésznő Fészekben rendezett matinéja nem csak er­kölcsi, hanem a mai időkben ritkaságszámba menő nagy anyagi sikerrel zárult. Bársony Dóra Delila áriáját énekelte óriási sikerrel. A kiváló énekesnő ritkán szerepel az Operaház műsorán. Azonban,mint halljuk, legutóbbi sze­repléseinek nagy sikere arra indította az Operah­áz igazgatóságát, hogy gyakrabban fogja foglalkoz­tatni a nagytudású énekművésznőt. — írják róla — símulékony alaku­lásáb­an játékosan naiv, előkelő és hódító... ének­­előadásánál tisztábbat,­­hahízelgőbbet alig hajt­ottunk még ezen a színpadon« ... Csodálatosan gazdagok lehetünk ének­­tel­e­tségeklyen, ha ezt a külföldön dédel­getett két művészünket még csak egy-egy rövid vendégjátékra sem igyekszünk haza­csalogatni. Bársony Dóra, Szemere László ünnepelt tenorista külföldön, —Budapest nem kíváncsi rá ? Felesége ,Marton Ilonka, Luzern dédelgetett operettprimadonnája &1Z Marton Ilonka mint »Víg­­özvegy« — a luzerni Város Színházban Szimtri­« László, mint Barinkay­a »Cigánybáró e lozerni díszelőadásán Szervere Luzernben, a Városi Színházban nagy sikerrel énekelte az »André Chenier« címszerepét

Next