Képes Figyelő, 1950 (6. évfolyam, 2-34. szám)
1950-01-14 / 2. szám
BEREND ILONA ÉS ESCHER KÁROLY BESZÁMOLÓJA: Véhtimk — itt mutatja be az I. Magyar Alkotmányunk első évfordulójának ünnepe, fordulót jelent a magyar képzőművészet történetében is. A romjaiból újjáéledt Műcsarnok korszerűen átépített termeiben, mindenki számára érthető képek és szobrok hirdetik az új szocialista kultúra képzőművészeti eredményeit. Ezek az eredmények nem máról-holnapra születtek, de nem jelentik még egyben a teljes kibontakozást sem. Egy becsületes, jószándékú művészhadsereg a Párt hívó szavát követve és támogatását élvezve vette fel a harcot, hogy felszámolja a formalizmus terhes örökségét és rálépjen a »tartalmában szocialista, formájában nemzeti« művészet útjára. Ez a becsületes igyekezet a legtöbb művész számára sikerrel járt. Egyeseknek meghozta az először kiadott Munkácsy-díj felemelő kitüntetését. Akik még bizonytalanul lépegetnek a fejlődés útján bizonyára eljutnak majd a jó kibontakozáshoz, ha segíti őket saját szakmai tudásuk és az építő kritika. * A kiállítás hatalmas méretű anyagából az első két terem tartalmát ismertetjük. A figurális kompozíció nehéz feladatát Pór Bertalan »Rákosi Mátyás és felesége parasztküldöttekkel beszélget« című festményében oldotta meg. Az alakok közvetlen, természetes mozgása, kifejezésük élénksége jó értékei a műnek, amely kevés színességgel, de erőteljesen érzékelteti a mondanivalót. Bán Béla a kiállítás egyik legnagyobb meglepetése. »Kónyi elvtárs, a Ganz Villamossági sztahanovistája« című nagyméretű munkájában szerencsésen találkozik mindaz, amely a szocialista realizmus fogalmának megfelel. Alkotása kitűnő példája az egyéniség teljes kifejlesztésének és gazdagodásának a valóságábrázolásban. Bernát Aurél nagy színbeli kontrasztjai, fény és árnyék különbségei a »Család« című képében érvényesülnek. Egyszerű előadásmódjával tömören fejezi ki mondanivalóját. Csupa élet és levegő Telekiné Gáspár Anna két munkája: a »Készülődés május 1-je« és a »Kalauznő«. Lelkes, őszinte alkotások, amelyekben tartalmilag és formailag optimista világnézet jut kifejezésre. Dobroszláv Lajos, a bánya, régi festője, szinte együtt él, lélegzik témájával. Mindkét műve becsületes művészi munka: érezni bennük a mondanivaló tökéletes átélést. Mácsai István két képpel szerepel: »Reggel a gyer ek Sándor Rákosi Mátyásról készült arcképe állandóan az érdeklődés középpontjában áll-tása. Marton László szoborkompozíciója: »Népköztársaságunk Alkotmánya«. »Laboratórium.« Sziznay József festménye. Révai József népművelési miniszter a kiállítást megnyitó beszéde után külön is rámutat egy-egy kép értik f<ére. Balján Kádár János, az MDP főtitkárhelyettese, jobbján Nógrády Sándor altábornagy, a honvédelmi miniszter helyettese.