Képes Figyelő, 1950 (6. évfolyam, 2-34. szám)

1950-01-14 / 2. szám

BEREND ILONA ÉS ESCHER KÁROLY BESZÁMOLÓJA: V­­éhtimk — itt mutatja be az I. Magyar Alkotmányunk első évforduló­jának ünnepe, fordulót jelent a magyar képzőművészet történeté­ben is. A romjaiból újjáéledt Műcsarnok korszerűen átépített termeiben, mindenki számára ért­hető képek és szobrok hirdetik az új szocialista kultúra képző­­művészeti eredményeit. Ezek az eredmények nem máról-holnapra születtek, de nem jelentik még egyben a teljes kibontakozást sem. Egy becsületes, jószándékú művészhadsereg a Párt hívó sza­vát követve és támogatását él­vezve vette fel a harcot, hogy felszámolja a formalizmus terhes örökségét és rálépjen a »tartal­mában szocialista, formájában nemzeti« művészet útjára. Ez a becsületes igyekezet a legtöbb művész számára sikerrel járt. Egyeseknek meghozta az először kiadott Munkácsy-díj felemelő kitüntetését. Akik még bizony­talanul lépegetnek a fejlődés út­ján bizonyára eljutnak majd a jó kibontakozáshoz, ha segíti őket saját szakmai tudásuk és az építő kritika. * A kiállítás hatalmas méretű anyagából az első két terem tar­talmát ismertetjük. A figurális kompozíció nehéz feladatát Pór Bertalan »Rákosi Mátyás és felesége parasztküldöttekkel be­szélget« című festményében ol­dotta meg. Az alakok közvetlen, természetes mozgása, kifejezésük élénksége jó értékei a műnek, amely kevés színességgel, de erőteljesen érzékelteti a mondani­valót. Bán Béla a kiállítás egyik legnagyobb meglepetése. »Kónyi elvtárs, a Ganz Villamossági sztahanovistája« című nagyméretű munkájában szerencsésen talál­kozik mindaz, amely­ a szocia­lista realizmus fogalmának meg­felel. Alkotása kitűnő példája az egyéniség teljes kifejlesztésének és gazdagodásának a valóság­­ábrázolásban. Bernát Aurél nagy színbeli kontrasztjai, fény és ár­nyék különbségei a »Család« című képében érvényesülnek. Egyszerű előadásmódjával tömö­ren fejezi ki mondanivalóját. Csupa élet és levegő Telekiné Gáspár Anna két munkája: a »Készülődés május 1-je« és a »Kalauznő«. Lelkes, őszinte al­kotások, amelyekben tartalmilag és formailag optimista világnézet jut kifejezésre. Dobroszláv Lajos, a bánya, régi festője, szinte együtt él, lélegzik témájával. Mindkét műve becsületes művészi munka: érezni bennük a mondanivaló tökéle­tes átélést. Mácsai István két képpel szerepel: »Reggel a gyer­­ ek Sándor Rákosi Mátyásról készült arcképe állandóan az érdeklődés középpontjában áll-tása. Marton László szobor­­kompozíciója: »Népköztár­saságunk Alkotmánya«. »Laboratórium.« Sziznay József festménye. Révai József népművelési miniszter a kiállítást meg­nyitó beszéde után külön is rámutat egy-egy kép értik f<ére. Balján Kádár János, az MDP főtitkár­­helyettese, jobbján Nógrády Sándor altábornagy, a honvédelmi miniszter helyettese.

Next