Képes Ifjúság, 2011 (67. évfolyam, 2624-2646. szám)
2011-06-08 / 2629. szám
Képes Ifjúság Elkitchen ■ Ha jól tudom, a Flashback után jött a kőbányai zenesuli. Közben vendégszerepeltél a Narco Pólóban is... meg hol is még? És mesélj az iskoláról! Meg az azt megelőző iskoláidról is! Hogyan jutottál el oda? Mit jelentett és mit adott Neked ez a suli? A zentai gimiből mentem Budapestre, a Kőbányai Zenei Stúdióba, de mivel tudtam, hogy nehéz bekerülni, már egy évvel az érettségi előtt nekiálltam a készülődésnek, a felvételit is megpróbáltam, sőt még a pótfelvételire is elmentem, és a suli táborába, szóval nagyon szerettem volna bejutni. A kőbányai suli családias hangulata nagyon megfogott, és hatalmas zenészektől tanulhattam, mint például: Sárik Péter (Fábián Juli Jazz Riff, Sárik Péter Trió), Halász János és Fekete István (Charlie zenekarának zongoristája/zeneszerzője és trombitása), Póka Egon (Hobo Blues Band, Póka Egon Experience), Tóth János Rudolf (Hobo Blues Band), Fekete Kovács Kornél (Budapest Jazz Orchestra, Modern Art Orchestra, Emil.Rulez), Esze Jenő és Gulyás Erika, akik a zeneelméletet és a szolfézs hasznos oldalát mutatták meg. Jöttek-mentek a zenekarok (Instant Guba, Haragosi Group, Narco Polo, Estamba), amíg rá nem találtam az osztálytársaim körében az igazán kreatív és egymást fejlesztő zenésztársakra. Péntekenként suli után zenélni kezdtünk, mindenki eljátszotta a saját ötleteit, és kialakult egy olyan színes rétegű, fúziós funk-world musicjazz zenekar, amitől egy egyensúly keletkezett az életemben. Ekkor szabadultam fel annyira, hogy a saját dalszövegeimet és dallamaimat építhettem be a szerzeményekbe. Megszűnt a hangszerek közötti különbség, mert mindenki játszhatott mindent, és ugyanannyit tanultam a dobostól, mint a trombitástól vagy a zongoristától. Ez a zenekar, a Symbio Group a Budapest Jazz Clubban egy éven keresztül játszott a Kőbányai Zenei Stúdiónak köszönhetően. Viszont a zenekarban másfél év után megváltozott a hangulat, és külön utakon indultunk meg. Közben jött egy lehetőség, hogy kipróbáljam magam egy popprojektben, ahol Tisza Bea dzsesszénekesnő szerzeményeit énekeltük fel harmadmagammal egy lemezre. Sokat dolgoztunk a stúdióban Dandó Zolikánál (aki a Babi néni megalkotója, és nem mellesleg egy nagyon jó gitáros), egész napos fotózáson voltunk, és készültünk a lemez kiadására, amikor is a szerződési feltételek miatt meggondoltam magam, és tapasztalatokkal gazdagodva távoztam. ■ Aztán, ha jól tudom, mára be is fejezted a zeneiskolát Nemrég láttalak a Buda pest Riddim Banddel fellépni. Meg a duóval. Ahogy ismerlek, van még más is, vagy? (Nevetek) - Igen, van egy funk-pop zenekarom a Vajdaságban, a Cheek to Cheek. Érdekes formációnak indult, éppen átalakulóban, majd meglátjuk, mi sül ki belőle. ■ Mik voltak eddig a legemlékezetesebb pillanatok számodra a pályádon? - A Budapest Riddim Band Magyarország első backing bandje, ami azt jelenti, hogy hazai és külföldi MC-ket kísérő reggae-dancehall zenekar. Krisztike, a zongorista keresett meg 2009 decemberében, hogy lenne-e kedvem vokálozni a csapatban, januártól már Jr. Brownnal és KRSA- val koncerteztünk, később Colombóval (Irie Maffia). Jöttek sorban a reggae-megmozdulások: a Ladánybene 27 által szervezett Ride di Riddim fesztivál, később a Pannónia Allstars Ska Orchestra hetedik születésnapja az A38-as hajón, ahol a Budapest Riddim Band kísérte a ghánai származású Mystic MC-t, a Ladánybene 27 zenekar huszonötödik születésnapja szintén az A38-on, ahol a zenekarunkat felkérték az ünnepeltek, hogy dolgozzunk át régi dalaikat. Azon a koncerten kaptam életem egyik legelismerőbb dicséreteit. Itt volt a segítségünkre Copy Con, Lego Man, Doki és Roli (Another Day). Nyáron pedig a Ladánybene 27 az EFOTT fesztiválon nagyszínpados szülinapi koncertet adott, ahol szintén zenéltünk előttük, majd Mystic MC- vel Csehországban léptünk fel a Realbeat fesztiválon, és végül a legnagyobb élmény a magyar Reggae Campen való zenélés a jamaicai Mr. Perfecttel. Vele egy próbánk volt a koncertet megelőző este, emiatt nagyon feszülten kezdtük, hiszen az ő hazájából indult a reggae-zene, ő ismeri minden kis részletét, így nem hibázhattunk. A próba végén elénekeltem neki két dalt, amit, ha tetszik neki, akkor szólóban előadnék a koncert kezdetén. Annyira izgultam, mint a kőbányai szakvizsgámon. Tudtam, hogy a patois nyelv (jamaicai angol) egy teljesen más világ, neki pedig ez az anyanyelve. Sikerült meggyőznöm. Perfect a koncerten csodát művelt, ő egy igazi nagy előadóművész. És nem utolsósorban nagyon nagy élmény volt látni, hogy a koncertünk a Mojo Clubban mennyire jól sikerült, és az itthoni fiatalok is élvezik ezt a zenét. A legjobb dolog hazahozni valami értékeset, megosztani, és nézni, ahogy befogadja a közönség. ■ Te és a zene: Elképzelhetőek vagytok egymás nélkül? Mindig erről álmodtál, kiskorodban is? Mit jelent számodra énekelni? Mondd el előbb sok szóban, majd egy szóban! Semmi sem törölheti ki az életemből a zenét, és már felmerült bennem az is (dalszövegbe is foglaltam), hogy „Vajon a Földön kívül is van zene?". Gyerekkoromban orvos szerettem volna lenni, persze amellett táncos is, de melyik gyerek nem? Előbb a rajz, aztán a zene lett az érzelmeim legyőzésére és megoldására szolgáló dolog. Mindenkinek ajánlanám a művészet bármely ágát, akár hobbiszinten, segít levezetni a stresszt, és jó az önkifejezésre. Az éneklést még mindig nem űzöm profi szinten, és nem is ez a célom, szeretnék fejlődni, de mindig csak egy kicsit. Egy szóban: érzelemkifejezés. ■ Ha nem volna zene, mivel foglalkoznál? - Ha nem volna zene, akkor rajzolnék, sajnos abban nincs olyan sok tehetségem. Ha pedig szakmára gondolsz, akkor biztos, hogy gyereket tanítanék, nyelveket tanulnék, ahogy tervezem is. ■ Hol tartasz most? Diplomával a kézben immár merre tovább ? - Sajnos itthon nem ismerik el a kőbányai diplomát, csak zenei középiskolának, és nem nyitottak sem a dzsesszre, sem a könnyűzenére az itteni iskolák. Szóval a kezembe vettem a könyveket, és nekiültem tovább tanulni, hogy végül mi sikerül, az még a jövő zenéje, de leginkább az angol nyelv felé indultam el, mivel dalszövegíráshoz is nagyon hasznos. Szögi Csaba